Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-25 / 170. szám

1969. július 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Vízpótlásra 280 millió köbméter vizet tárolunk Folyóink vizének 98 szá­zalékát importáljuk, külföld­ről kapjuk, de sajnos éppen nyáron rendelkezünk a leg­kevesebb vízzel, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. A tavaszi vízbőségből (eset­leg' a nyárelejeiből) kell te­hát tartalékolnunk az aszá­lyos, csapadékszegény év­szakra. Korábban elsősorban a folyók régi holtágaiban és természetes tavainkban gyűj­töttük a vizet. Az utóbbi egy évtizedben azonban a hegy- és dombvidéken, síkvidé­ken egyaránt csaknem száz nagy víztároló tó épült. Me­zőgazdasági öntözésre már 125 tározó tartalékol vizet, összesen 79 millió köbméter­nyit. Nemrégiben avattuk a békési duzzasztót, amely nyolcmillió köbméter vizet tart vissza a Körös medré­ben, s az idén további 23 új tóval és hatmillió köbmé­ter vízzel gazdagodik víztá­rozóink állománya, vízkincse. Tóépítkezéseinkből nem csupán az öntözés az egye­düli haszon, mert legalább ugyanilyen értéket jelent az Ä2 egyes embert és a kö­zösséget is gyakran éri ki- sebb-nagyobb károsodás. Hogy ki okozta, ki fizesse meg a kárt? — ez néha egy­értelmű. az esetek többségé­ben azonban a bíróság dön­ti eh Mind több az olyan köz­lekedési baleset, amely a rossz útviszonyok miatt kö­vetkezik be. Elzárt általános érdeklődésre tarthat számot B. F. esete, aki a 8-as fő közlekedési úton Wartburg­jával nekiütközött egy, a téli fagyok következtében ki­fordult betonkockának. A gépkocsi megrongálódott, gazdája megsérült. Mihelyt felépült, kártérítési igényt nyújtott be az illetékes me­gyei közúti igazgató­sághoz; Kérését eluta­sították mondván mi­ért nem vezette óvatosabban az autóját. így került az ügy a bíróságra, amely 6500 fo­rint kár megfizetésére köte­lezte a közúti igazgatóságot. Miután az ítélet indokolása sok hasonló esetben eligazí­tást nyújt, szó szerint idéz­zük: „A Wartburg vezetője a megengedett sebességgel ha­ladt a nemzetközi fő közle­kedési úton, a baleset szür­kületben, rossz látási viszo­nyok között történt. A be­tonkockát féktávolságon be­tűi nem lehetett észrevenni, flyen forgalmas úton joggal elvárható, hogy az úttest ál­lapotát gondosan figyelem­mel kísérjék, hogy nyomban jelezzék, kijavítsák az ész­lelt hibákat. Ezért az autó tulajdonosának teljes kárát meg kell téríteni-..” Utazással kapcsolatos egy másik — szintén sokakat érintő — per is. Egy asz- szony kiesett a vonatból és halálra zúzta magát. Meg­találták nála az utazása előtt váltott vonatjegyet, raj­ta a 20 filléres biztosítási bélyeget. Ennek alapján kér­te a férj az 50 ezer forint­nyi biztosítási összeg kifize­tését — saját részére. Az első és másodfokú bíróság elutasította a férj keresetét, azzal az indokkal, hogy a biztosítási összeg nem a há­zastársat, hanem a gyerme­keket illeti. A Polgári Tör­vénykönyv rendelkezéseit fi­gyelembe véve, a Legfelsőbb Bíróság is állást foglalt az ügyben. íme a döntés: ha az életbiztosítási szerződés­ben nem jelölik meg, ki le­gyen a pénz felvételére jo­gosult személyi akkor az örökösök között kell megosz­tani az összeget A fenti esetben a biztosítási összeg te­hát valóban az örökösöket; üdülés és a vízisportok le­hetőségének kiterjesztése is. Csaknem valamennyi tóba halat telepítettek és most már a horgászok ügyesked­nek a vízparton, próbálgatják türelmüket, szerencséjüket. Pécs közelében az orfűi víz­tározó partján üdülőtelep épült, a vendéglátóipar is berendezkedett, s nemcsak a fürdőzők, a horgászok és a csónakázók, hanem a vitor­lás-sport szerelmesei is he­lyet kaptak a tavon. Élénk horgász-,' vízisport- és vitor­lásélet bontakozott kj a ra- kacai, a mezőnyékládhází és a császárszállási tározó ta­von is. A legnagyobb válto­zást azonban a második ti­szai-vízlépcső hullámtéri tá­rozója hozza. Négyszer akko­ra lesz, mint „ Velencei-tó, s így a Balatonnal is ve­télkedő üdülő- és vizisport életre nyújt lehetőséget. Je­lenleg vízpótlásra az ország különféle tározóiban össze­sen 280 millió köbméter vi­zet tartalékolunk, s ezt a vízkincsünket is csaknem megkétszerezi majd a Tisza II. vízlépcsőjének tengere. Se szeri, se száma a pél­dáknak. Előfordult, hogy az egyik autóközlekedési válla­lat 42 ezer forint kárt fize­tett saját alkalmazottjának, aki — rajta kívülálló mű­szaki hibák miatt, baleset következtében — megsérült, ezért a betegállományban je­lentékenyen csökkent a jö­vedelme. Más alkalommal kocsmai verekedés miatt sé­rült meg egy lakatos. Hosz- szabb ideig ápolták kórház­ban. A költségeket — bíró­ság útján — a lakatos tá­madóján vasalta be az SZTK; Legutóbb öt fiatal­korú bandába tömörülve be­tört egy budapesti lakásba, amelynek bérlője külföldön tartózkodott. A bűnbanda vandál pusztítást végzett, majd kirabolta a lakást. Az Állami Biztosító 16 ezer fo­rint kártérítést fizetett és pert indított az ifjú betö­rők szülei ellen. A bíróság megállapította, a szülők egyetemleges kártérítési kö­telezettségét. ugyanis gyer­mekeik tevékenysége —idéz­zük a döntést — nem alkal­mi jelegű volt, hanem bűn- szövetségbe tömörülve soro­zatosan követték el a társa­dalomra rendkívül veszélyes tettüket, amit a szülői fel­ügyelet elmulasztása takart. A közvagyont is védik tör­vényeink. Intő figyelmezte­tés, hogy a közelmúltban az egyik kisipari termelőszövet­kezet vezetőjével fizettette meg a bíróság a kórt, amely azért keletkezett, mert szak­képzetlen embert alkalmaz­tak vegyészként. Jellemző az egyik útügyi igazgatóság ese­te is. Szerződésben vállalták, hogy öntözőtelepet létesíte­nek több szövetkezetnek. A feltételeket nem teljesítet­ték, így a szövetkezetek tete­mes haszontól estek el. Az elmaradt haszonért kártérí­tést ítélt a bíróság. Ha szövevényes, ha hosz- szadalmas is egy-egy kárté­rítési eljárás — megéri. Per­sze elsősorban azoknak, akik kárt szenvedtek, de a társa­dalomnak is, amely hatásos önvédelemmel igyekszik megelőzni a veszedelmes kártételeket. Kőszegi Frigyes A beszélő köntös w Uj magyar film Szép, okos hagyomány filmművészetünkben, hogy klasszikusaink, nagy íróink alkotásait tematikus gondos­sággal igyekeznek mozivá­szonra hozni. Jókai, Mik­száth, Móricz életműve a magyar film kincsestára, — „a honi mozgókép” születé­sétől napjainkig. Emlékez­zünk a régi cs az új Jókai adaptációk hosszú sorára, a romantika sikerére, Mikszáth szelíden csípős mondanivaló­in filmjeire és a Móricz fil­mek lényeglátó társadalom­kritikájára. A felszabadulás óta hat Mikszáth mű került celluloid szalagra. Az 1848-ban bemu­tatott Beszterce ostromát másfél millióan nézték meg, a Különös házasságnak több mint négy millió nézője volt — ez a rekorder Mikszáth film a nézőszám tekinteté­ben, — a Szent Péter eser­nyőjét, — amely 1958-ban készült — három és fél mil­lió hazai néző látta, a Noszty fiú esetét megközelítően ugyanannyi, s a Mit csinál felséged 3-tól 5-ig című adap­tációt is csaknem másfél mil­lióan nézték meg. Ennek a Mikszáth filmnek volt eddig legalacsonyabb nézőszáma, legszolidabb közönségsikere. A beszélő köntös közönség- sikeréről még csak menet­közben! jó tapasztalataink vannak. Az 1940-es évek ele­jén készült régi változat an­nak idején állandóan zsúfolt házakkal futott Szolnokon is, máshol is, amit jórészt az is magyarázott — ezzel persze nem akarjuk a mikszáthi mű értékét alábecsülni — hogy az irredenta, háborús, vitéz­kedő filmdömpingben jól esett az akkori nézőknek megpihenni a „Nagy Palóc” hőseinek —■ a filmen túlon­túl is romantikussá tett — világában. A most bemutatott Mik­száth film forgatókönyvét rendezője Fejér Tamás írta, Herczenik Miklós fényképez­te; a zenéje márkás, Ránky muzsika, s az idős Lestyák Mihály nem kisebb művész- egyéniség, mint Páger Antal. A szép cigánylány, Cinna, Detre Anna főiskolai hallga­tó igen bájos, a kicsapott diák, Iglődi István pedig el­ragadóan rokonszenves. A két feldolgozás össze­hasonlítása csak annyiban célszerű, amennyiben a kü­lönbségeket mutatja. Radvá- nyi 1941-es feldolgozása ro­mantikus fűtésű, a kor ma- gyarkodó szellemének meg­felelő. Fejér Tamás a mese­szerűséget, Mikszáth anekdó- tázó jegyeit exponálta film­jében. Érezhető a parodizáló kalandfilm meghonosítását célzó rendezői szándék is. Sajnos ez utóbbi meg is ma­rad a szándéknál, nem sike­rült maradéktalanul végig­vinni a filmen a megkezdett alaphangot. így a történet filmbéli világa szürkébb a regénybélinél. A kiállításról nem sok jót mondhatunk el, Herczenik mesterien veze­tett kamerája ugyan sokat segít abban, hogy korhű at­moszférát érezzünk. Az adaptáció csaknem egy az egyben az alapművet kö­veti, remélhető, hogy kedv­csináló a mű elolvasásához, — de mindenképpen kelle­mes, jó nyári szórakozást nyújt A beszélő köntös. A szereplők megsínylik ugyan, hogy nincs hátterük, lehető­ségük figuráik mélyebb for­málására, de minden lehetsé­gesét megtettek, a jó ügy ér­dekében, hogy sikeres Mik­száth film szülessék. — ti — Földíeper palánta: Marie France és Surprise des Halles-fajta ellenőr­zött szaporító telepről 1000 darabon alul 50 fil­lér db, 1000 darabon fe­lül 35 fillér/db áron — postai utánvéttel, vagy a helyszínen augusztus 15- től kapható. Előjegyzést máris elfogadunk. Lenin Termelőszövetke­zet Tiszaföldvár, tel.: 52. Ä jogról mindenkinek Ki fizesse a kárt? vagyis a gyermekeket illeti. Tanulási lehetőség csaknem ezer klsz-iagnak A KISZÖV elkészítette és a megye kisipari termelőszö­vetkezeteinek végrehajtásra ajánlotta a jövő évi tovább­tanulási tervét. Ebben a bentlakásos vezetőképző tan­folyamok mellett két éves konzultációs tanfolyamokat is tervezett, főleg a vasipari, a faipari, cipő, bőr, vala­mint bőrdíszmű, és ruhaipari szakmákban foglalkoztatot­taknak. Emellett bentlakásos tanfolyamokat ajánl a ház­tartási gépjavító, az elektro­mos tekercselő, a háztar­tási hűtőgép javító, a szí­nes tv ismertető, valamint a különböző szabász szakmák művelőinek. A megyében mintegy har­minc szakmában foglalkozta­tottak számára tudnak tan­folyamokat rendezni, közte a tervstatisztika, a képesített könyvelői, munkaügyi, belső ellenőri és különböző építő­ipari és könnyűgépkezelői szakmák résztvevőinek. így összesen csaknem ezer ktsz- tag képzésére, illetve tovább­képzésére lesz lehetőség a KISZÖV közreműködésével. A Filatelia világából A világ eddig ismert leg­kisebb bélyege az 1861-ben kibocsátott, kék papírra nyo­mott 13x15 mm átmérőjű fe­kete Bergendorf volt. A leg­nagyobb bélyeget az Egyesült Államokban adták ki, 1865- ben, 52x96 mm-es méretben. Ezt a rekordot Csehszlovákia az idén megdöntötte, a nem­zetközi és a csehszlovák bé­kemozgalom évfordulójára kiadott, 112 mm hosszú bé­lyeggel. A furfangos menyasszony Színházi levél Gyuláról Második beszámolómat a gyulai Várszínház eseményei­ről már nem tudom páncélos lovaskatonákkal, fáklyás ap­ródokkal kezdeni. A felvonulás ugyanis elmaradt a vár­színház második színházi premierje előtt. Az előadás kez­detét jelző ágyúlövés — néhány perccel fél kilenc után — viszont régen dördült ekkorát. Ha a gyulai gyerekeket nem is. azokat azonban, akik ezen az estén a nézőtéren ültek, minden esetre kárpótolta a látványos bevezetés elmaradásáért az előadás. A várud­varon ezúttal az utólérhetetlenül termékeny spanyol víg­játékírónak, hope de Vegának A furfangos menyasszony című darabja elevenedett meg. valóban elevenen, délszaki temperamentumától, hamiskás jókedvtől fűtötten. Maga a darab talán nem tartozik a világirodalom remekművei közé. A helyzetkomikumra épülő XVII. századi spanyol vígjátékoktól csupán mesterének tehetsége, páratlan ötlet­gazdag mesterségbeli tudása különbözteti meg. Jól bevált és jól ismert vígjátéki elemek fortélyosan ügyes, fűszeres egyvelege. Ismert alaptípusokat helyez a vígjátéki bonyo­lítás ismert szabályai szerint leleplezően mulatságos hely­zetekbe. hope de Vega darabjai — így A furfangos meny­asszony — mindenkor nagyszerű lehetőséget nyújtanak fantáziájuk, egyéni játékosságuk kiélésére a színészeknek és a rendezőknek egyaránt. Ezért játsszák a színházak még ma is szívesen a spanyol szerző darabjait, amelyek még mindig siker daraboknak számítanak. Természetesen a színészi és rendezői lehetőség mellett a siker titka e mű­vek erkölcsi mondanivalójában is benne rejlik. A magyar publikum is jól eső érzéssel nyugtázza az ésszerű, a ter­mészet természetes rendjének győzelmét, amely valameny- nyi hope de Vega-i mű végső tanulsága. A gyulai Várszínházban is azért lehetett siker A fur­fangos menyasszony, mert a rendező Giricz Mátyás és a közreműködő színészek szintekivétel nélkül saját játékos ötle­teikkel, bővérű komédiázó kedvvel tudják megtermékenyí­teni az irodalomtörténetileg számontartott, de ma már olvasmányélményt alig jelentő drámai szöveget. Mindehhez a kitűnő együttes olyan „fegyvertársra” talált, amilyent a romantikus környezet jelent. A rendezőnek külön érdeme, hogy nemcsak „megtűrte”, mint háttért a tégla várfalakat, műves ablaknyílásokat, loggiákat, hanem mindezt „észre is vette” és szervesen beépítette a könnyeden pergő já­tékba. A színészi alakítások közül néhányat külön is ér­demes kiemelni. Rajz János mulatságosan egyénített; Ber­nardo kapitányát. Pap Éva huncutul kedves hősnőjét, Tordy Géza jóízű, népi humorból is merítő szolgáját, va­lamint Soós Edit pompás színekkel megrajzolt kurtizán­ját. Szersén Gyula hucindója azonban inkább egy hőssze­relmes karikatúrája volt, sem mint a szertelenség és a já­tékosság megbocsájthatö túlzásaiba esett szerelmes fiatal­ember. Eltúlzott volt Hegedűs Erzsi Belisája is. A díszlettervező Suki Antal dicséretére elég ha csak annyit mondunk, a röpke két óra alatt, amíg az előadás tartott, úgy éreztük, mintha a gyulai várat is ő tervezte volna, madridi városrészlete annyira illeszkedett az alföldi végvára hangulatához. Rideg Gábor Népi kerámiák a Nemzeti Galériában Korach Mór akadémikus nyitotta meg a Nemzeti Ga­lériában a Néprajzi Múzeum reprezentatív kiállítását. A Néprajzi Múzeum tizennyolc- ezer darabos népi kerámia gyűjteményének legszebb da­rabjait mutatják be ezen a kiállításon. A bemutató azonban nem lett volna tel­jes, ha nem sietnek a Nép­rajzi Múzeum segítségére a testvér múzeumok, a Nemze­A páratlanul gazdag és ér­tékes kiállítás történeti át­tekintéssel kezdődik. Két térképen a fazekas céhek legrégibb előfordulását, illet­ve egy 1900-as statisztika alapján az iparengedéllyel rendelkező fazekas mesterek Számát mutatja be. Szolnok megye mindkét térképen je­lentős módon képviselve van, hiszen a XI. század közepé­A Dunántúl és a Sárköz népi kerámiáinak bemutatá­sa után a kiállítás nagy te­ret szentel az alföldi és ezen belül a nagykunsági népi ke­rámia történetének megis­mertetésére. A mezőtúriak ma zöldmá- zás cserepeikről a legismer­tebbek. Érdekes, hogy a máz aránylag későn jelent meg a túri edényeken. Erről tanús­kodik többek között az is, hogy a mezőtúriak a nagy­váradi fazekasoktól rendel­tek a XIX. század elején egy zöldmázas úrvacsorái edényt. Néhány év múlva azonban már maguk is készítettek ilyen kultikus rendeltetésű korsókat. A kiállításon he­ti Múzeum, a Történeti Mú­zeum, a Vár Múzeum, a veszprémi, a mezőtúri mú­zeumok és ha a kiállítás ren­dezője, Kresz Mária nem vá­logathatott volna a magán­gyűjtők legszebb darabjaiból is. Közös összefogás eredmé­nyeként végül is a bemutató átfogó képet ad a magyar népi kerámia történetéről, fejlődéséről, a XVII. század­tól a XIX. század végéig. tői fazekas céh működött Mezőtúron és 1900-ban több tucat fazekas dolgozott a megyében, elsősorban Me­zőtúron és a Nagykunságban (Karcag. Túrkeve) de a múlt században nagyon jelentős volt a tiszafüredi kerámia, és öt-hat fazekas dolgozott Kunszentmártonban, Tósze­gen, sőt Szolnokon is. mutatott úrvacsorái edények közül talán a legszebb a hí­res túri fazekas, Badar Ba­lázs által készített mázas bo­rosedény, amelyen rajta van készítőjének neve és a készí­tés dátuma is. Mezőtúron és az egész Nagykunságban a mázatlan, fekete vagy terakotta színű kerámia volt a régebbi típus. Ezt a kerámia fajtát azonban valóban ősinek mondhatjuk, hiszen a neves néprajzkutató Győrffy István feljegyzései szerint már a XV. században is használtak fekete, kétfülű korsókat a Nagykunságban, hatalmas példányait többek között például határjelzők­ként ásták le a mezsgyéken. Ilyen amfóraszerű nagy kun­korsókból is bemutat néhá­nyat a kiállítás. 3. A karcagi Miska ősei A múlt században Mező- csát és Tiszafüred volt az Alföld két legjelentősebb fa­zekas központja. Az itt dol­gozó mesterek már nem ma­radtak a névtelenség homá­lyában. Egy-egy remekbe ké­szült tál vagy bütykös őrzi készítőjének nevét. Ilyen munkák alapján jól megkü­lönböztethető egy-egy mes­ter stílusa is. Ebben az idő­ben a leghíresebb fazekas a mezőcsáti Rajczy Mihály volt. Az ő, és tanítványának, a tiszafüredi ifjabb Nagy Mihálynak a munkáit külön tárló őrzi a kiállításon. A mezőcsáti és a tiszafüredi mesterek készítettek először figurális korsókat, közöttük az azóta világhírűvé lett Mis- ka-korsókat. E tájegység ke­rámiáját őrzi és fejleszti ma tovább a karcagi Kántor Sándor és Kungazda Ferenc. A tiszafüredi és a mező­csáti kerámiák után Hódme­zővásárhely és Gömör népi fazekasságának történetével ismerkedhet meg a kiállítás látogatója. A gömöri tűzálló edényeket ma a mezőtúri Ja- kucs Imre újította fel és a mezőtúri Fazekas Htsz gyárt­ja. Ugyancsak a mezőtúriak egy másik mai kerámia faj­tájának ősére ismerhetünk az erdélyi kerámiát bemu­tató teremben. Szabó Kinga az itt is látható szász boká- lyok alapján tervezte meg tetszetős készleteit. «n« 1. Mezőtúri céhtábla 2. Határjelző kunkorsók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents