Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-24 / 169. szám

1969. július 24) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Korszerű tartalom — tudományos tervezés KERTMOZIK A szocialista társa­dalom építése mindenkor megköveteli a jövőt fürké­sző. alkotó és kritikus gondolkodást. a kulturális élet tervezésében és irányí­tásában. Ez nagy követelmé­nyeket támaszt a vezetői és tervezői kollektívákkal. a kultúra területén munkálko­dó állami, párt- és társadal­mi szervekkel szemben. Most folyik az őszi Országos Nép­művelési Konferencia előké­szítése. Sok szó esik mind a tartalomról, mind a szerve­zeti formákról, s azok kor­szerűsítéséről. A korszerűsí­tésre való törekvés bonyo­lult. sokoldalú feladatai kö­zül kiemelhető a társadalom művelődésének tudományos megtervezése és a megvaló­sulás tudományos irányítása. A napirenden levő alap­vető célkitűzés, a korszerűsí­tés megvalósítása megköve­teli a mindennapi munka tu­dományos megalapozását, és a tudományos távlati terve­zést is. Á műszaki-tudományos for­radalom. általában a tudo­mányos gondolkodás növek­vő igényének időszakában, amikor a tudomány termelő­erővé válása lehetőség és szükséglet is. nagy jelentő­ségre tesz szert a tudomány eredményeit mind hatéko­nyabban alkalmazni tudó dolgozók nevelése, képzése és továbbképzése. Az iskolák­ban szerzett alapismeretek egyre rövidebb iöéig elégsé­gesek a termelő vágy társa­dalmi élet bármely terüle­tén. A feladatok megoldásá­hoz állandóvá és tervszerű­vé kell tenni a továbbkép­zést a dolgozók valamennyi rétegében, mérnököknél és közgazdászoknál csakúgy, mint a munkásoknál, parasz­toknál, orvosoknál és pedagó­gusoknál. A nagyobb tudás nem egyszerűen csak a veze­tőkkel szembeni követel­mény. hanem általános, min­den dolgozóra vonatkozó igény. Olyan korban élünk, ami­kor a képzés nem fejeződik be ar. iskolapad elhagyásá­val. hanem tovább folytató­dik megszakítás nélkül. Ezért korunkban a továbbképzés minden formája a nappali is­kolai tanulással egyenrangú­MAROSl GYULA t Türelmetlenül állt meg az ajtó előtt, hosszan nyomta a csengőt. Kicsit lihegett és gyöngyözött a homloka, ket­tesével vette a lépcsőket. Az öccse nyitott ajtót, Lali meg­csókolta az arcát. Sosem szokták megcsókolni egymást, csak hátba veregetni. — Ittál? — kérdezte az öccse mosolyogva. — Csak sört. Letette a csomagokat és bement a szobába. Az egyik ágyon tiszta fehérnemű, sö­tétkék ruha. — Nem tudtam, hogy jössz, — mondta az öccse, — randit beszéltem meg — Én se tudtam. Persze, menj csak. Lehuppant a fotelra és rágyújtott. Az öccse kiment a fürdőszobába borotválkoz­ni. Az ajtókat végig nyitva hagyta, Lali bekiabált neki: — Anyáékkal mi van? — Nem tudom, nemrég jöttem haza. Mondd, a cso­magok a tieid? — Igen. — Utazol? — Nem. — Akkor minek hurcolod magaddal? Lali mélyet szippantott a cigarettából, nem válaszolt. — Hallod? — kérdezte az öccse. — Kezdődik, — gon­dolta Lali, — mostantól vá válik. Megtervezése leg­alább olyan követelmények elé állítja a szakembereket, mint az iskolai oktatás tar­talmi és didaktikai felada­tainak megoldása. Az ismeretterjesztés, könyvtár, televízió, rádió, művelődési ház stb. munká­ja összehangoltan kell. hogy jelentkezzék ebben a folya­matban. amelyben kifejezés­re jut az önművelés, műve­lés és nevelés is. Éppen ezért a művelődés megtervezésé­nél figyelembe kell venni az összes többi társadalmi fo­lyamatokat. Tartalmát, cél­jait. a fejlődés ütemét és a felhasználásra kerülő eszkö­zöket alapvetően az adott hely gazdálkodása, termelé­si struktúrája, társadalompo­litikai helyzete. a lakosság adott műveltségi szintje ha­tározza meg. A művelődés tudományos tervezése tehát kiterjed olyan jelenségek alapos vizsgálatára is, mint a lakosság anyagi helyzeté­nek javulása és szabadidejé­nek növekedése. A művelődés tudományos tervezése a tartalmi célkitű­zéseken túl figyelembe veszi a megvalósítás eszközeit, azok működtetési elveit. a feladatrészek sorrendiségét. De a tudományos tervezés szükséges az intézmények létrehozásánál, esetleges át­alakításánál is. A célszerűsé­get, a művelődés valóságos helyi igényeit tartsuk szem előtt egy-egy új intézmény létrehozásánál. Például klu­bot csak ott hozzunk létre, ahol igény van rá és nem ott ahol még nincs. Tudományos tervszerűségre kell törekednünk a rendelke­zésre álló kádere^ elhelyezé­sében és foglalkoztatásában is. Ma a művelődés terüle­tén több tízezer főállású és tiszteletdíjas dolgozik; Fog­lalkoztatásuk sajnos nem minden esetben célszerű. Pél­dául a művelődés országos, megyei és városi igazgatási és intézményi apparátusában dolgozik, a jólképzett sze­mélyi erő jelentős hányada, és ahol a tulajdonképpeni gyakorlati tevékenység fo­kezdve mindenkinek mese­délutánt kell tartanom. Gyuri nem kiabált többet, biztosan nekifogott a borot­vával. Megkönnyebbült ki­csit. Végigjártatta tekintetét a szobán, kicsinek tűnt és túlzsúfoltnak. Idegesítette, hogy úgy ül a szobában, mint egy idegen és úgy is nézi vé­gig. Elnyomta a cigarettát és kiment a fürdőszobába. Gyúr} két helyen is megvág­ta magát. — Jól kidekorál­tad a képedet — mondta neki. Gyuri timsóval dörzsölte a vágásokat. — Költözöl? — kérdezte. — Igen. — Megesik az ilyen. A cuccaidat vidd be a kisszo- bába. Ha anya jön, ad ágy­neműt, a paplan meg a pár­na benn van az ágyfiókban. Egyébként kupi van, ne ijedj meg. — Majd beviszem, — mond­ta Lali és hálás volt az öccsének. Megint rágyújtott, — komoly az a lány? — kérdezte. — Nem tudom... majd ki­derül. — Persze. Akárhogy is, mindig kell egy kis esélyt hagyni, hogy komoly legyen, különben nem ér az egész egy kalap sz ... se. Neki csak egy ilyen esete lyik, kevés a megfelelő mun­kaerő. A tudományos ter­vezés és a tervek megvalósí­tása szükségessé tenné az arányok megváltoztatását. A tartalmi követelmények előtérbe kerülése módosítást sürget a munka eredményé­nek számonkérésében. Ma még gyakran fellelhető a káros „statisztikai szemlé­let”. Az egyes intézmények és szervek munkáját elsősor­ban úgy értékelik, hogy pél­dául mennyi könyvet olvas­tak az emberek, mennyien vettek részt ismeretterjesztő előadásokon, mennyi a tag­ja az öntevékeny művészeti csoportoknak, vagy szakkö­röknek. A népművelési mun­ka eredményeinek ilyen egy­oldalú számonkérése csak arra ad választ, hogy mi­lyen a számszerű fejlődés üteme és végeredményben olyan szemléletre szoktat, amely szerint csak a résztve­vők száma fontos. Szakíta­nunk kell az eddigi mennyi­ségi szemlélettel és az új kö­vetelményeknek megfelelő tartalmi célkitűzések megva­lósítását kell megkövetelni. És itt nagyobb türelemre, bi­zalomra van szükség, mint amennyit eddig ezen a terü­leten tapasztaltunk. A tervezés tudomá­nyos alapokra helyezése megköveteli, hogy a kultú­rára és a tömegek művelé­sére szánt anyagi javak el­osztásában is levonjuk a szükséges konzekvenciákat. A kulturális értékrendszer pi­ramisának a csúcsára a tu­domány került, és a tudo­mányos világlátás kialakítá­sa egyre sürgetőbb. — mind­ebből következik, hogy az anyagi ráfordításoknál is ér­vényesítsük ezt a követel­ményt. Ennek végső követ­kezménye kell, hogy jelent­kezzék például a kultúrhá- zak szakköri tevékenységé­ben. az ismeretterjesztésben és az egyes művelődési in­tézmények költségvetésében. Vonsik Gyula haza volt, nyáron, falun, mulatság volt, véletlenül keveredett bele. Gyalázatosán rossz volt a zene, a zenekar négy-öt számot tudott csak és rette­netes hangerővel igyekeztek. Három lány dolgozott egy építkezésen. Nem falubeliek voltak. Izmosak, széles csí- pőjűek, felszabadultak. El­mentek tánc végén két falusi fiúval és a határban belefe­küdtek egy boglyába. Nem sokat ért. Mikor vissza men­tek, a fiúk azt mondták, hogy klassz volt, Lali nem szólt. Gyuri levetkőzött és bele­ereszkedett a kádba. — És mit csinál az a lány? Dolgozik? — kérdezte Lali. — Á .:. még gimibe jár. Harmadikos. — Taknyos az még; — Most miért velem szóra­kozol? — kérdezte az öccse ingerülten. Lali bevitte a csomagjait a kisszobába. Szanaszét hány­va ingek, piszkos zoknik, mindenen halvány porréteg és csikkekkel púpos . hamu­tartók. Az ágyról leszórta a holmikat egy székre, ágyazni kellett volna, takarítani egy kicsit, de idegen volt, mint egy szállodai szoba. Kitaka­rítva, tisztán, néhány napra tűrhető, de az előző vendég rendetlenségével és hulladé­Nyári estéken, amikor a zárt mozik második előadá­sán már kibírhatatlanul for­ró és elhasznált a levegő, az emberek szívesebben beülnek a kertmozikba. Ilyenkor a mozilátogató még igényei csökkentésére is hajlandó a kellemesebb körülmények kedvéért. A kertmozik mű­műsorát általában nem a filmművészet klasszikus al­kotásai közül válogatják. A Szolnok megyei kertmo­zik bemutatása nem okoz kü­lönösebb nehézséget, mivel mindössze kettő van, Szol­nokon és Jászberényben. Ré­gebben több volt, de a török­szentmiklósit a csekély ér­deklődés miatt megszüntet­ték, a tavaly nyáron közked­velt Zagyva-parti mozit szin­tén. Ott nem volt baj a lá­togatottsággal, de az előadá­sok kultúráltsága sok kíván­nivalót hagyott. Cserkeszőllőn és Rákóczi- falván is tartanak ugyan elő­adásokat a szabadban, de ez az utóbbi helyen kényszer megoldás, Cserkeszőllőn pe­dig csak keskenyfilmeket ve­títenek. Két kertmozi maradt te­hát, de úgy látszik, ezek képesek ellenállni a mozikat országszerte fenyegető elnép­telenedésnek. Az idei nyár eddig nem nagyon kedvezett nekik, de az üzemvezetők bizakodnak, hogy ha a jó idő tartós marad, többen járnak majd kertmoziba. Az utolsó néhány meleg nap javuló statisztikája is erre enged következtetni. A Nagyítás nem tartozik az úgynevezett könnyű nyári produkciók közé. Fél kilenc előtt tíz perccel még alig néhány tucat ember ül a jászberényi kertmozi nézőte­rén. Nagy Béla üzemvezető azonban optimista. kaival elviselhetetlen. Simo­gatta az ágyat, arra próbált összpontosítani, hogy itt aludt húsz évig, de nem jött meg az érzelgősség tömör édessé­ge és nem hódította. Amikor meghallotta a kulcs zörgését a zárban, meg­könnyebbülten ugrott fel, és sietett a szülei elé. — Csakhogy téged is le­het látni! — mondta az apja. — Itt maradsz vacsorára? — kérdezte az anya. — Teg­nap lesütöttem húst, fok­hagymásán, csinálok hozzá egy kis zsíros krumplit. Ani­kó is jön? — Nem.. i Bementek a szobába. Apa poharakat szedett elő a szek­rényből. — Mikor leszek már nagyapa? — kérdezte. Lali ostobán vigyorgott, — most kéne megmondani, — gon­dolta — túl kell esni rajta. Megitták a pálinkát, apa cigarettát szedett elő, puhít- gatta, Lali a kezét nézte. — Semmi nem változott, — gon­dolta és szerette volna kitö­rölni az emlékezetéből azt a két évet, amikor ide csak futva jött a busztól, süte­ményt evett gyorsan, néhány viccet mesélt, és rohant visz- sza a buszhoz. Vagy kiöltöz- ve Anikóval mereven ültek a széken és még viccek sem jutottak az eszébe. Megköszörülte a torkát és mint egy vizsgabizottság előtt, hamis határozottsággal mondta: — Eljöttem otthon­ról. Hazaköltöztem. Csodálkozva néztek rá és nem szóltak semmit. — Elhoztam a cuccaimat, Egyszerre 631 ember fér eL A fény és a hang kifogásta­lan, a környék kellemes, biz­tosítja a zavartalan szórako­zás feltételeit. A nézőtér elsötétül, meg­kezdődik az előzetes vetíté­se. Híradó nincs ma este. A pénztárosnő bejön az üzem­vezetőhöz: — Még vagy negyvenen állnak a pénztárnál, nem kellett volna megkezdeni a vetítést. — Majd az előzetes után hosszabb szünetet tartunk. Üjabb és újabb csoportok érkeznek. A nézőtér lassan megtelik. — Valószínűleg többen lesznek, mint tegnap — mondja az üzemvezető. — Pedig ez ritkán fordul elő. Rendszerint az első napon vannak legtöbben. Szolnokon falak között, a város központjában van a kertmozi. Nem olyan nagy és nem is olyan kellemes, mint a jászberényi, a láto­gatottsága is kisebb. Ennek természetesen több oka is van. Nem egy, hanem három mozi konkurrenciájával kell megküzdenie, megoszlik a közönség. Májustól kedve fo­kozatosan csökkent a nézők száma, 44 százalékról 5I-re, majd július első felében el­érte a mélypontot a 23 szá­zalékos átlaggal. Azóta is­mét emelkedik, az utolsó né­hány meleg nap máris ked­vezően befolyásolta a látoga­tottságot. Jelenleg 30 száza­lékos és további emelkedés várható, ha az időjárás meg­engedi. B. A. betettem a kisszobába. — Hangja halkká és bizonyta­lanná vált, bűntudatot ér­zett. Tudta, hogy feleslege­sen, de nem mert ellene lá­zadni. — Haragusztok? — Ne beszélj hülyeségeket — mondta apa, — neked itt mindig van helyed, dehát... az apósod, a doktor úr? — Nemcsak ő... — Fene a nagyképű pofá­ját, én mondtam neked ... hozhattad volna Anikót, el­fértünk volna valahogy. — így jobb, apa. — Majd később beszéljünk erről, jó? — kérte anya. — Nem sürgős. Biztosan éhe­sek vagytok, csinálom a vacsorát. Gyuri jött be, a nagytükör elé állt, gondosan fésülte a haját. — Csak nem akarsz elmenni? — kérdezte tőle apa. — Várd meg legalább a vacsorát, rádféme, olyan vagy mint egy gebe. — El kell mennem, apa — mondta vigyorogva. A bátyja vállára csapott. — Veled meg egyszer elmegyünk és csa­punk egy jó murit! Lalj is vette a kabátját, leugrott egy üveg borért. Csendesen ették meg a va­csorát és poharazgattak. Az arcuk kipirult, közömbös dol­gokról beszélgettek, még ne­vetgéltek is. Anya ásítozni kezdett, ágyneműt adott La­linak és megcsókolták egy­mást. Lali bement a kisszobába, áthúzta az ágyat, leült a szé­lére és cigarettára gyújtott. A két ágy között mintás szőnyee húzódott, mint ré­s Expressel a szegedi ifjúsági napokra Az idén harmadszor ren­dezik meg Szegeden az ifjú­sági napokat. Az Express If­júsági és Diák Utazási Iroda szervezésében ebből az alka­lomból háromszázhatvankét fiatal utazik megyénkből az ünnepségek színhelyére. A programról Tóth Sándor, a Szolnok megyei Express ki- rendeltség vezetője tájékoz­tatott. — Az ifjúsági napokat jú­lius 26-án és 27-én tartják. Különvonatunk Nyíregyházá­ról érkezik Szolnokra és 8 óra 8 perckor indul tovább. Szegeden ifjúgárdisták vár­ják és köszöntik az érkező­ket. Délután már idegenve­zető segítségével ismerked­hetnek a várossal a résztve­vők. Módot adunk orgona­hangverseny hallgatására, a kirándulók megtekinthetik az ipari vásárt is. Délután jelmezes karnevál szórakoz­tatja a résztvevőket. Este pedig a Háry János című daljátékot nézik meg a sza­badtéri színpadon. Éjszaka utcabálon táncolhatnak a fia­talok. — Másnap délután az „Express show 69” című vi­dám műsor várja a látogató­kat. Az Atlasz együttes szol­gáltatja a zenét, énekesek, táncosok, paródisták szóra­koztatják a közönséget. Szü­netben játékos verseny kere­tében értékes díjakat sorsol­nak ki, többek között egyhe­tes balatoni üdülést is. A műsort szabad program kö­veti, majd este 8 órakor in­dulunk haza. — Milyen az érdeklődés megyénkben a szegedi ifjú­sági napok iránt? — Több mint ezren jelent­keztek. Háromszoros volt a túljelentkezés. gén, kicsit porosabb volt és kopottabb és az ajtó előtt is egy. A szőnyegeken Winettu száguldott villámgyors gipsz lován, csatakiáltásoktól volt hangos a szoba, harcoltak egymással a fehér sápadtarcú sakkfigurák a fekete benn­szülöttekkel. A szőnyegek mellett, a padló volt a ten­ger, a kályha előtti rész a Délj Forrótenger, az ajtónál a Jeges-óceán, a szőnyegek közti rés a Szuezi-csatorna. A tengereken gyufásdoboz hajók jártak, szállították az árut: tarkababot és jancsiszö- get, szelepgumit és ötfillé­rest. A csatornán jártak át a Déli Forrótengerről a Je­ges-óceánra. az ajtó előtti rongyszőnyeg azóta kirojtoso­dott és a rojtok átlógtak a mintás szőnyegre. — Nem kötötték rendesen — gondol­ta Lali. A sportszatyrában megkereste a borotválkozó dobozt, zsilettel szépen le­vágta a bojtokat. — Indul­hat a forgalom! — mondta, tülkölt egyet mély hangon, elnyújtva, ahogy a nagy ha­jók szokták. Amikor régen még szeret­ték egymást, nagyon bánta, hogy ő kimaradt ezekből a játékokból. Máshol játszott más gyerekekkel. Nagyon szerette volna, ha ő is isme­ri a szőnyegek titkát, a csa­takiáltásokat, de elmagya­rázni nem lehetett. Legalább most ez megmarad. Fejét a ■ párnába fúrta, be­szívta a mosószappan és va- salópőz illatát, szerette vol­na. ha már reggel lenne, mert reggel minden köny- nyebb és egészségesebb. Otthonról — Picasso és utánzói — Majd jönnek még. Itt az a szokás, hogy a legtöbb néző pont a kezdésre, vagy a hír­adó alatt érkezik. A Na­gyítást tegnap este játszottuk először, 2500 forint volt a be­vétel. Ez a maximálisnak kö­rülbelül 60 százaléka. Volt ennél nagyobb közönségsike­rünk is, például a Vörös ró­zsák Angelikának. Azon 74 százalékos volt a látogatott­ság. A szabadtéri színpad néző­terének középső része szolgál a közönség befogadására. Picasso nagyon elnéző azokkal szemben, akik ké­peit hamisítják. Sohasem tesz feljelentést: legfeljebb áthúzza a hamisított alá­írást. „Csináljak nagy hűhót a dologból?” — tette fel a kér­dést a festő. — Eszembe sem jut. A hamisítók vagy szegény ördögök, akiket sajnálok, vagy pedig korábbi barátaim, akiket még sokkal jobban sajnálok. Igazi spanyol va­gyok és nem tudok nehéz­séget okozni egyetlen bará­tomnak sem. Ezenkívül élni akarnak azok a szakértők is, akik igazolják, hogy a képek valódiak. Így tehát a hamis Picassók sok ember megél­hetését segítik elő, anélkül, hogy nekem ártanának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents