Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

1969. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Törőcsik Zoltánt, mint a szegedi egyetem bölcsészkarának egyik legjobb tanulóját Moszkvába küldték a Lomono­szov egyetemre. Ott ismerkedett össze Teresa Kulbaka orosz­szakos lublini kislánnyal. A hét végén kötöttek házasságot Szegeden, A nagyszabású lakzit a martfűi Birka csárdá­ban rendezték, ahol a lengyel rokonokon kívül a volt osztálytársak és évfolyamtársak is megjelentek. Képűn­Rocsóval Jászberénybe Talán kissé bizarrnak tű­nik a cím, mert a Jászság fővárosába vízen — a Zagy­ván — eljutni nem a leg­könnyebb és nem a legol­csóbb szórakozás. A Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság rocsójával nem is szó­rakozásból indultunk a több mint 100 kilométeres útra. Az igazgatóság laboratóriu­mának hidrobiológusával, Hamar Józseffel készültünk a Zagyva „felfedezésére”. A rohamcsónak vezetője, a fo­lyók nagy ismerője Vasas Imre volt. Az utazásnak az volt a céija, hogy megvizs­gálják: a Zagyva menti köz­ségekben, a tsz-ekben egyre inkább elszaporodó ipari te­vékenységet folytató üzem­ágakból kikerülő szennyvíz mennyire rontja a kis folyó vizét, és hogy a szennyvizek tisztítására milyen preven­tív intézkedések szüksége­sek. A vizsgálat időpontját a magas vízállású Tisza szabta meg, mert a Zagyva vizét visszaszorította, s a majdnem állóvízű mellék­folyóban a „megszokottnál” is nagyobb szennyeződés volt észlelhető. Vízmintavevő felszerelés­sel, a mintavételhez szüksé­ges apró üvegekkel teli lá- dikóval és hármunk részére egy napi hideg élelemmel felszerelve szálltunk hajóba korán reggel, a Zagyva szol­noki torkolatában. Eddig, ilyen vízállás mellett az igaz­gatóság motorosa még nem haladt túl Jásztelek közsé­gen, a kitűzött úticél tehát izgató volt. Felberregett a motor, elin­dultunk. Utitársaim szép lát­nivalókkal kecsegtettek. Szol­nokot elhagyva valóban, a vártnál szebb parti rész tá­rult a szemem elé. sűrű növényzetbe. A gyors folyás a tapasztalt vezetőt is megtréfálta. Fél nyolckor értünk visz- sza oda, ahol a Zagyva a Ti­szába ömlik. A munka első része elvégeztetett. Kedves élményektől eltelve nyugtáz­tam: új partokat, nagyszerű tájat ismertem meg. Aki kedvet kapna, hogy kirán­duljon a zagyva mellé Szol­nok és Űjszász között — nem fogja megbánni. •ír Az expedíciócska óta egy hét telt el, motorossal már nem tudnánk megismételni az utat. Leapadt a víz. A munka második része az el­múlt egy hét alatt a labo­ratóriumban folytatódott. Sajnos az utazás megkez­désével egyidőben a Zagyva felső szakaszán áradás in­dult, s az ' erősen szennyező­dött víz némileg felhígult. Igaz, hogy a vártnál kisebb szennyeződést mutattak ki a vegyszerek és a mikroszkóp, a Zagyva vize, s főleg a benne élő halak léte mind­addig veszélyben forog, míg használói — elsősorban a hatvani és a selypi cukor­gyárak — biztonságos szennyvíztisztító berendezé­seket nem építenek védel­mére. — bognár — Itt a szelvény, hol a szelvény Vasárnap délelőtt vidám esztrádműsor keretében a Madách Színházban sorsolták ki a vasgyűjtő hetek aján­dék sorsjegyeit. A Szolnok megyei gyűjtőkhöz kegyes volt Fortuna — sokakat ér­tékes nyereményekkel lepett meg. Az egyszemélyes, 3 ezer fo­rintos külföldi utazást Jász­apátiból az I. osztály 35757 szelvény tulajdonosa nyerte. A 6 ezer forintos tv-készü- lékekből 3 került a me­gyénkbe, a karcagi VIII. 135338, a tiszavárkonyi XIII. 19598, a törökszentmiklósi XII. 139372, valamint a XIV. 77938-as számú sorsjegyek nyereményeként. Ezer forin­tos vásárlási utalványt ti­zenegyen, ötszáz és kétszáz forintosat pedig huszonhatan, illetve hatvanan nyertek. Az egyik legértékesebb nye­reményt, a tízezer forintos vásárlási utalványt Kovács Józsika hétéves szolnoki kis­fiú nyerte. Nagy azonban a családban az izgalom, mert egyelőre pont ezt a szelvényt nem találják. Renv^iük a szerencsét nem k pech és hamarosan megLuK az el­kallódott sorsjegyet. Valóságos kis Tisza! A szeszélyesen kanyargó folyó mindkét partját vén, óriás fűzfák szegélyezik, két­oldalt pedig kövér legelő kí­séri a medret. A víz szélér bői a motor hangjára mada­rak rebbentek fel. Kiskócsa- gok, szürkegémek, bakcsók. Jelenlétük nyugodt, zavarta­lan életről, háborítatlan ma­dár tanyáról tanúskodik. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen szép lehet a Zagy­va. Sajnos nagyon kevés em­ber láthatja kies, izgalma­san vadregényes partjait. Alagútszerűen összeboruló fűzfák alatt siet a Víz, sok­szor zöld ágfüggönyön tö­rünk keresztül úgy, hogy a biztonság kedvéért a szélvé­dő mögé húzódunk. A tsz-híd megálljt parancsol kön a rögtönzött családi zenekar látható, a menyasszony gitározik, az ifjú férj énekel, s a fiatalasszony húga, Maryla dobol n. zs. — Mezőgazdasági témájú szakdolgozatok Felrobbantotta tanyáját A KISZ Központi Bizott­sága illetékes osztálya, va­lamint az érdekelt társa­dalmi és állami szervek ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére „A kémiai anyagok és eszközök alkalmazása a mezőgazda­ságban” címmel országos pá­lyázatot hirdetett A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fejlődése na­gyon jelentősen korszerűsí­tette a termelés kultúráját E folyamat része volt a kémiai anyagok és eszközök növekvő mértékű elterjedése; Mindez megváltoztatta az agro- és zootechnika hagyo­mányos gyakorlatát újszerű­séget szemléletváltozást magasabb szakmai művelt­séget követel a termelés irá­nyítóitól, munkatársaitól. Ezért hirdették meg az or­szágos pályázatot amelyre minden fiatal mezőgazdasági szakember benevezhet. Á szakdolgozatokat hét té­makörben díjazzák. — A szántóföldi növénytermesz­tés, a zöld és dísznövény kertészet a szőlő- és gyü­mölcstermesztés, a rét- és legelőgazdálkodás, az erdő­művelés. valamint az állat- tenyésztés és a mezőgazda- sági feldolgozás szerepelnek a témakörökben. Egy-egy témakör pályázói között az emlékplakettek arany, ezüst és bronzfokoza­ta mellett öt három, illetve kétezer forint pénzjutalmat adnak ki. A legjobb dolgozatokat könyvalakban is megjelen­tetik. A szakdolgozatokat — Üzemi véleményezéssel el­látva — jövő március 15-ig a megyei KISZ bizottsághoz kell beküldeni. Az országos bírálóbizottság jövő év má­jus 1-ig értékeli a pálya­munkákat. A hajó „kapitányának” minden ügyességére szüksége van, hogy követni tudja a sok egymás után következő éles kanyart. Zagyvarékas az első partmenti község. A mo­tor berregése sok embert és gyereket vonzott a partra. Ritkán látnak ilyen „nagy” .vízi járművet a gyakran 60 —80 centiméterre is leapadó Zagyván. Motorosunkat min­den község alatt élénk ér­deklődés kíséri, a libák és kacsák falkái pedig hangosan menekülnek előlünk. Rövid pihenő után délután fél háromkor hagytuk el Jásztelek községet, hogy (utunk végcélját, az öt kilo­méterre levő Jászberényt fél óra múlva elérjük. Pár perc­cel később már tudtuk, nem érhetünk el oda. A községtől 6—800 méterre alacsony fa­Garay János obsitosa újra a szegedi Dóm téren meséli ízes kalandjait;.. A szövegkönyv eltávolodott ugyan az eredetitől, Kodály Zoltán zenéje azonban bősé­gesen kárpótol a két átdol­gozó, Paulini Béla és Har- sányi Zsolt szövegében meg­maradt elavult, a népszín­művek világát idéző részle­tekért. A felújítással együtt hasznos lett volna a szöveg­könyv átdolgozása, vagy leg­alábbis „leporolása”, ahogy ez más darabok esetében megtörtént. híd állta el utunkat. Nincs tovább! A híd alatt, mely a tsz járműveinek az útját hi­vatott megrövidíteni, még egy teknő sem férne át. Jászberény tornyait csak messziről nézhettük. Hárman a kis kócsag „fészkében" A munka, a vízminta vé­tel hazafelé jövet kezdődött. A rocsó, a vízfolyás segítsé­gével sokkal gyorsabban sik­lott Szolnok felé. Szürkült, mire a kritikus szakaszhoz, a sűrű lombok között el-el tű­nő vízhez értünk. Keserves néhány kilométer volt, nem egyszer rohant csónakunk a Szinetár Miklós rendező bőségesen merített a magyar népmeséi hagyományokból. A Burgban játszódó jelenetek­nél pedig a tündérmesébe ol­tott népies elemek groteszk esetlensége a humor egyik állandó forrása. Rendezése az előadás jsüegéből adódóan látványos, bőven felhasznál­ja a hatáskeltés különböző eszközeit, az ágyúzástól a tűzijátékig. A díszletek és a jelmezek mind a mesevilág illúzióját keltik. Különösen a mesébe ültetett vidéki kú­Öriási robbanás valósággal szétvetette vasárnap délelőtt Rácz Sándor törökszentmik­lósi lakos tanyáját. Rácz Sán­dor a délelőtti órákban a törökszentmiklósi határban, a Pozderka dűllőben lévő ta­nyáján benzinnel leöntötte a lakásban lévő bútorokat, azo­kat meggyújtotta, majd fel­akasztotta magát. Az égés következtében felrobbant benzingőz és a füst nagy nyomása következtében a riát idéző császári udvar díszlete volt telitalálat, ez felelt meg legjobban a da­rab szellemének. A Háry János ismét sikert aratott Szegeden, és ebben a sikerben a címszerepet ala­kító Melis Györgynek és a császárnét megszemélyesítő Day ka Margitnak van leg­nagyobb része. Mindketten a népmesék és nem a népszín­művek világából származó alakot formáltak meg, erőlte- tettség nélkül, ízes humorral; Mellettük feltétlenül meg detonáció szétvetette az épü­letet. A helyszínre érkező tűzoltóknak a tüzet sikerült eloltaniok, de az anyagi kár így is több mint 15 ezer forint. Rácz Sándor tettét valószí­nű szerelmi bánatában kö­vette el. Erre utal a hátra­hagyott búcsúlevele. Az el­hunyt különben öt éve áll gyógykezelés alatt idegbeteg­sége miatt, s ez minden bi­zonnyal hatással volt cselei, ménye elkövetésére. kell említeni Marton Éva Má­ria Lujzáját, Szalma Ferenc öreg Marciét és ifj. Latabár Kálmán Ebelasztin báróját, bár az ő játékfelfogásában volt bizonyos erőltetettség, túl sok külsődleges eszközt használt. A siker természetesen az egész szereplőgárda jó mun­káját bizonyítja, beleértve a tánckar és Barkóczy Sándor koreográfus kiváló teljesít­ményét. Különösen a máso­dik „kaland” fináléjában re­mekeltek. B. A. Ilyen is van? Van 1 Megszólaltak a fanfárok a Dóm téren A Háry János, Szegeden Bosszú évek óta a hu­moristák és a vérbemár- tott tollú glosszaírók té­mája a kenyérpapír. Már­mint az a papírszeletecs- ke, amit az üzletekben ad­nak a vásárolt kenyérhez. A vicces tollúak megírták, hogy a jobbérzésűek a kenyérhez adott papírba törlik a kezüket — így leg­alább tiszta kézzel fogják a kenyeret. A dühösek az egészségügyet és az égie- ket hívták segítségül. Évek óta eredménytelenül. Nem akarom a kenyér­ről írt humoreszkek és glosszák számát szaporíta­ni, csupán két tényre hív­nám fel a kedves kenyér­vásárlók figyelmét. Né­hány nappal ezelőtt az Es­ti Hírlapban nyilatkoztak as illetékesek, hogy ezen­tűi megfelelő nagyságú papírba csomagolják a pesti közértekben a kenye­ret. Az ezentúl pontosan szeptember elsejét jelent, ugyanis akkorra biztosít­ják a megfelelő nagyságú és mennyiségű papírokat. Gondolomi, örömmel nyugtázták a hírt a pesti kenyérvásárlók. A szolno­kiak pedig? Kérem mi­előbb elragadtatnák magu­kat — sorolom a második tényt: Szolnokon a Cse­mege üzletben minden elő­zetes nyilatkozat és hírve­rés nélkül már megfelelő nagyságú papírba csoma­golják a kenyeret. Ak­kora papírt adnak, hogy abba kényelmesen be le­het csavarni akár a kis serclit, akár egy kétkilós veknit. Ilyen is van. Szolnokon. A császári udvar, a Burg Háry János képzeletében

Next

/
Thumbnails
Contents