Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-20 / 166. szám
1989. JűHus Ä SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Ember a Holdon '?*sóFe> V #-■'~'1í»6tR ^^^^.^khimedes?V S\ hiZJkm^ )pomícus-lrlt?f Plolemifosz Ikrítir P/ Tjeto-fa-áfer R«ng*r9' Surveyor? Surveyors tunas. Luna 1 OrbitarS Surveyor!1 fUngarf' A holdkomp — tervezett leszálló hely« A Helért Juttatott kutató szonda* A szovjet • amerikai Alig néhány éve csupán, hogy Jurij Gagarin megtette az első, de döntő jelentőségű kört Földünk körül, és ma már ott tartunk, hogy az emberiség bátor követei elindultak a Hold meghódítására. Az amerikai holdutazást az Apollo-program biztosította. Az eredetileg 12 kísérletből álló sorozat lehetővé tette az ember Holdra jutását A program során fejlesztették a mai szintre a Satum hordozórakétákat Is. Az Apollo—4, 5 és 6-al végzett kísérletek után az Apollo—7 Schirr«, Cuningham és Eisele űrhajósokkal a fedélzetén 11 napos Föld körüli utat tett meg, amely már közvetlenül is a holdutazást készítette elő. Ezt követte 1968 decemberében az Apollo —8 útja, amelynek során először kerülte meg ember a Holdat és figyelte meg közvetlenül is az addig csak fényképről ismert, Földünktől elfordult képét Az 1969 márciusi (Apoll o-i) kísérlet célja a holdkomp használhatóságának kipróbálása volt, — egyelőre Föld közelben —; majd az Apollo—10 májusban már a Hold térségében is lehetővé tette a berendezések kipróbálását közben pedig lefényképezték a leszállásra kijelölt területeket a Nyugalom-tengere térségében. Az Apollo—11 utasai, Armstrong Aldrin és Collins hosszú előkészítő időszak után kezdték meg történelmi jelentőségű útjukat. A Hold meghódítása nem egyetlen ember, nem is egyetlen nemzet, hanem az egész emberiség erőfeszítésének nagyszerű eredménye. Állati" rekordok Sportolóink rekordja az állatok sportteljesítményeihez képest gyerekjátéknak nevezhető. Itt van mindjárt a súly emelés. Egy egyszerű kis hangya saját súlyának 52- szeresét képes számtani. Egy átlagos pisztráng óránként 25—30 kilométeres sebességgel úszik, vagyis másodpercenként kb. 8 métert tesz meg. A nagy pisztráng amelynek hossza még mindig ötödé, hatoda az ember magasságánál: óránként 40 kilométeres sebességgel úszik. Rajtja egyenesen hihetetlen: maximális sebességét egy-, negyed másodperc alatt éri el! Pisztráng Filmek bizonyítják, hegy egy 23 centiméteres pisztráng egyhuszad másodperc alatt éri el óránkénti 8 kilométeres sebességét. Ha továbbra is így gyorsítana, 5 perc alatt elérné a bolygóközi űrhajók induló sebességét. A vízi gyorsasági rekorder azonban mégsem hal, hanem emlős állait: a delfin. — Negyven kilométeres óránkénti sebességét gyakorlatilag bármilyen hosszú ideig tartani tudja. A delfinhez képest a bálnák lassúbbak: alig 30 kilométert tesznek meg óránként. Ha viszont számításba vesszük, hogy a bálna olykor 150 tonna súlyú, csak csodálhatjuk ezt a hatalmas mozgási energiát. Gepárd A szárazföldön a legbámu- lato'abb sprinter a gepárd. Eredményeit még a zoológusok is alig merik hitelesíteni. Egy gepárd állítólag húsz másodperc alatt futott le 800 métert, vagyis óránként 144 kilométeres sebességet ért eL A gepárd rajtja bámulatos. Két másodperc alatt eléri az óránkénti 72 kilométeres sebességet. Ha egy negyedórán át így gyorsítana rakétaként földkörüli pályára röppenne; A gepárd azonban nagyon hamar kifárad. Ha a körülmények arra kényszerítik, hogy óránként 80 kilométeres sebességgel vágtasson, egykét perc. alatt szívroham következtében összeesik. Az ugróbajnok, természetesen a kenguru. Háromnégy méteres ugrásaival óránként 50 kilométeres sebességet ér el. Egy ausztráliai természettudós közel 13 méteres rekord ugrást jegyzett feL •Az. ugrások magasságát nehezebb meghatározni. A számítások szerint 12 méteres ugrásnál az ugrás magasságának 4 méter körül kell lennie. A kenguru átlag saját testmagasságának 2,5-szeresét ugorja, míg a béka hatszorosát, a bolha háromszázszorosát. Ha az ember úgy tudna ugrani, mint a bolha, fél kilométereseket ugrana. Kolibri A madarak sebességéről még nem tudunk mindent Egyes madárfajok a lökhaj- tásos repülőgépek sebességét is elérik. Vannak madarak, amelyek egyetlen éjszaka repülnek Afrikától Észak-Euró- páig, mivel a sztratoszférában képesek haladni. A tudósok radar segítségével megállapították, hogy a legtöbb madárvonulás éjszaka figyelhető meg, 8—9000 méter magasságban. Azok a madarak, amelyek a két Amerika között közlekedve átrepülnek a Mexikói öblön 800—1150 kilométert tesznek meg egyfolytában. Az étkezésnélküli repülés világbajnoka a kis kolibri, amelynek tojása nem nagyobb a borsószemnél. Orrszaivú Nagy sportoló, ha nevezhetjük így, az óriási albatrosz ta. X déE tengerek szigetein dl ez as óriás madár; Kitárt szárnyainak csúcsai között négy méter a távolság. A szelek szárnyán repülve könnyűszerrel megkerüli +.7. egész földgolyót Csak két évenként egyszer keresi fel fészkét, és ezért nehéz nyomon követni útjait de az biztos, hogy vándorútjain meg-megkerüli a Földet De nemcsak a karcsú, könnyed állatok képesek nagy gyorsaságra. A sok tonnás, nehézkes orrszarvú, épp olyan gyorsan fut mint a zsiráf, vagy a pusztai farkas: óránként 45—50 kilométeres sebességgel. Tokhalászat A Kaszpi-tengerben, az Ural folyó torkolatában nagyüzemben folyik a tokhalak halászata. A jellegzetes alakú, csőrszerűen előrenyúló koponyajú halak nagyon megnőnek, egyes példányai több mázsás súlyúak, ezért emelőszerkezet szükséges az úszó halfeldolgozó üzembe való átszállításukhoz. Érdekességük, hogy tekintélyes nagyságuk ellenére vázuk nem csontosodott el. csak porc alkotja. Szaporodáskor legtöbb fajuk felúszik a Fekete-tengerbe ömlő folyókba, ott rakja le ikráit. Sózott ikrája a valódi kaviár. Nagv tápértékű, értékes fehérjéket tartalmazó élelmiszer. A világon a legnagyobb valódi kaviárt termelő állam a Szovjetunió. Tizenöt évvel Géni után Másfél évtizede, hogy Genfben megszületett a második világháború uáni évek egyik legjelentősebb nemzetközi megállapodása. Nemcsak azért volt fontos ez a konferencia, mert végetvetett a francia imperializmus „szeny- nyes háborújának” Vietnam ellen. Különleges jelentőséget adott a ' tanácskozásnak, hogy a megbeszéléseket a francia haderő vereségének kibontakozása után tartották, s azon nemcsak a háborúban közvetlenül résztvevő erők — tehát Francia- ország és Vietnam — képviselői vettek részt, hanem az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, a Kínai Népköz- társaság, Kambodzsa és Laosz megbízottai is. Genfben 1954. június 16-a és július 21-e között tehát- nemcsak egy kis nép szabadságharcának győzelme kapott nemzetközi elismerést — hanem egyben az egész indokínai félszigeten kirajzolódtak a reális, békés rendezés körvonalai. A genfi tanácskozás első világpolitikai jelentőségű eredménye a Vietnami Demokratikus Köztársaság hatalmának politikai és szervezeti megszilárdítása volt — oly sok esztendő véres és áldozatos küzdelmei után, az ország összefüggő északi területein, a 17. szélességi foktól északra; A második eredmény az volt, hogy előírták: Vietnamban a függetlenség és az ország területi egységének alapján kell rendezni a politikai kérdéseket, ezért két esztendő múlva (tehát 1956 júliusában) nemzetközi bizottság ellenőrzése mellett általános választásokat kell tartani az országban. Ennek a döntésnek szerves részeként az értekezlet kimondotta, hogy a 17. szélességi fok mentén húzódó sáv egyszerű demarkációs vonal, amely ideiglenes — és sem politikai, sem területi határnak nem tekinthető. Végül, de nem utolsósorban: a genfi .konferencia résztvevői úgy döntöttek, hogy tiszteletben tartják Kambodzsa és Laosz semlegességét és önrendel kezési jogát. — Nem tesznek kísérletet arra, hogy ezeket az országokat bevonják bármiféle katonai csoportosulásba. Már tizenöt esztendővel ezelőtt sem volt kétséges, hogy a genfj értekezlet az amerikaiak délkelet-ázsiai politikájának vereségét jelenti es nem egyeztethető össze politikai törekvéseikkel. Látványos szimbóluma volt ennek, hogy Dulles amerikai külügyminiszter faképnél hagyta az értekezletet, s a konferencia résztvevői közül egyedül az Egyesült Államok képviselői nem írták alá a határozatokat. Ugyanakkor azonban az amerikai kormány hivatalos nyilatkozatot tett arról, hogy támogatja az egyezményeket, azokat sem „megfélemlítéssel, sem a fegyverek erejével” nem sérti meg és megszegésüket „a béke, a nemzetközi biztonság elleni súlyos fenyegetésnek” minősíti! Ezek a tizenöt esztendővel ezelőtt elhangzott szavak, amelyeket az amerikai kormány nevében és megbízásából Bedell Smith, az amerikai delegáció helyettes vezetője — mondott el — ma úgy hangzanak, mint a mai amerikai politika felett kimondott elmarasztaló ítélet! Az Egyesült Államok ugyanis a legbrutálisabb módon megszegte a genfi egyezményeket Dél-Vietnamot katonai támaszponttá változtatta, bábkormányt hozott létre és megakadályozta az egyezményekben előírt választások megtartását. Később e politika „továbbfejlesztéseképpen” nyílt agressziós háborút indított a dél-vietnami nép szabadságharca ellen, amelyet egy adott szakaszban a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni fegyveres támadással tetézett. Ezzel párhuzamosan az egész tizenöt esztendős időszakban sorozatos kísérleteket tett arra, hogy beavatkozzék Laosz és Kambodzsa belüvveibe. Ennek az aknamunkának az eredménye volt Laosz területének gyakorlati kettésza- kítósa. A történelmi események tanúsága szerint a genfi határozatok megsértése nem Mint a Journal of Cammers közölte, az Amerika- közi Fejlesztési Bank jelentést tett közzé a latin-amerikai országok mezőgazdasági politikájáról. A jelentésben az áll, hogy ezeknek az országoknak egységesíteniük kell a mezőgazdasági politikájukéit Ez az első lépés ebben a térségben a mező- gazdasági közös piac létrehozásának útján. A jelentés szerzői olyan rendszert ajánlanak, amelynek keretében a körzet országai kvóták megállapításával osztanák el egymás között a mezőgazdasági piacokat. Ez garantálná a helyi termelők kijutását a piacra. Megjegyzik továbbá a szerzők, hogy a szabadkereskedelem problémái távlatilag szorosan összefüggnek a mezőgazdasági termelés növelésének problémájával, amihez pótlólagos befektetésekre van szükség. Azt ajánlják, hogy gondosabban tanulmányozzák a mezőgazdaság és az ipari árpolitika összefüggését. Mivel mind a két szektornak egvenlő előnvöket kell. hogy nyújtson a jövőbeli integrávitte közelebb az Egyesült Államokat délkelet-ázsiaj hatalmi céljaik eléréséhez, sőt, még inkább elmélyítette ázsiai politikájuk válságát és visszahatott belpolitikai helyzetükre. Johnson elnök lényegében a vietnami háborúba bukott bele, miután kénytelen volt 1968 májusában Párizsban tárgyalóasztalhoz ülni a VDK, majd a Délvietnami Nemzeti Felszabadítást Front küldötteivel, s arra kényszerült, hogy felhagyjon a VDK elleni bombatámadásokkal. Közben — mialatt a párizsi tárgyalásokon a Nixon-adminisztráció uralma alatt is tovább folytatják a halogató taktikát — megalakult a Délvietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya, amellyel számos ország, köztük hazánk is, felvette a diplomáciai kapcsolatot! Tizenöt esztendővel ezelőtt a genfi értekezleten a francia imperializmus agresz- sziója omlott össze és felcsillant a békés, az indokínai félsziget minden országának sorsát jótékonyan befolyásoló rendezés reménye. Ezt a reménységet az amerikai politika zúzta össze, amely most, változott erőviszonyok között és megváltozott helyzetben — éppenúgy kilátástalan zsákutcában botorkál, mint tizenöt évvel korábban a francia gyarmatosítók! dó. intézkedéseket kell tenni annak a hatásnak az enyhítésére, amelyet a költséges iparágak gyakorolnak a mezőgazdaságra. A jelentés szerzői többek közt műtrágyaipari együttműködést javasolnak. Rémület a nézőtéren Az egyik párizsi rémfil- mékre specializált filmszínházban a földszinten aa utolsó sor koporsókból áll, amelyekben a vendégek kényelmesen elhelyezkedhetnek. s kedvükre borzonghat- nak. A páholyokat művérfol- tokkal „díszítették” és különlegesen „pikáns” meglepetésként egyes széksorok alatt műanyagból készült koponyákat helyeztek eL KÜLPOLITIKÁI — ic — A latin-amerikai országok egységes mezőgazdasági politikája