Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-19 / 165. szám
1969. július 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S AMOS IMRE, ANNA MARGIT festőművészek kiállítása a Damjanich Múzeumban A szenxtamAsi ménes (Foto: Nagy Zsolt) Kitüntetik az állami gondozott gyermekek „pótmamáit" Ki orvost cserél... Amos Imre sorsa közös azoknak a magyar és külföldi művészeknek, tudósoknak és annak a több millió névtelen áldozatnak sorsával, akiknek jeltelen sírját a második világháború ásta. Harminchét éves korában, egy felfelé ívelő pálya első eredményei után. telve művészi ambícióval, tervekkel — értelmetlenül kellett elpusztulnia. Naplójában — amelybe 1935 decemberétől minden számára jelentős eseményt feljegyzett — egy vételen, tiszta egyenes jellemű, szigorú erkölcsi érzékű fiatalember vall a legőszintébben művészetről, embertársairól, saját hétköznapjainak kenyérharcáról. s a világban dúló zűrzavarról. A napló utolsó bejegyzéseit az teszi olyan megrázóvá. hogy tudjuk. reményei a háború utáni évekre, művészi tervei, hite az emberben, istenben, felesége iránti szerelmében mind kevés volt ahhoz, hogy életben tartsa. i.Mikor ér el az ember odáig hogy erőszak és gyilkolás nélkül igazi szeretet- ben élhessen egymás mellett? Gyűlölködés nélkül, megbecsülve a békét szeretőket és jó útra térítve a rossz befolyástól eltévelye- dett lelkeket” Ez az 1944. április 5-én írt néhány sor utolsó bejegyzése. Már túl van a többszöri munkaszolgálaton. 14 hónapos oroszországi frontszolgálaton. ahol élet-halál között kínlódik flekktífuszban, tüdőgyulladásban. 1944 júniusában Szolnokra hozzák munkaszolgálatra. Egy spirálszélű füzetbe sűríti mindazt amit a halál által ei- } jegyzett művész a grafika ' nyelvén az élők > számára elmondhat Ez a „szolnoki vázlatkönyv” Ámos Imre utolsó üzenete. Szeptemberig tartják Szolnokon, majd Pestről a Lehel úti kaszárnyából Ohrdorfon keresztül ismeretlen helyre hurcolják. Ezért olyan fontos az itt, Szolnokon készült vázlatkönyv. mert ez Ámos ránkmaradt utolsó művészi munkája. Felszabadulásunk közelgő jubileumi évfordulója indokolja, hogy munkásságának már a háborúba sodródó Európa félelmekkel, bizonytalansággal telített hangulatát tükröző grafikai lapjait mutassuk csak be. Ámos többszörösen megszenvedte a háború következményeit. Mint művész, alkatánál fogva fokozottan érezte az erkölcsök lazulását az elálla- ti ásod ást, napról napra tapasztalta. hogyan lesz úrrá az embereken a bizonytalanság. a félelem., majd a páni rémület. Mint ember, közvetlenül érezte a származása miatt üldözött több millió tragédiáját. 1939—14 között készült színes és fekete-fehér grafikái érzékenyen tolmácsolják az egyre fokozódó zűrzavart, majd a tomboló háború kegyetlenségét. S mindezen túl ezt a korszakot felölelő munkásságában megtaláljuk a tiszta emberi hit, a kiirthatatlan békevágy lírai lapjait is. Anna Margit, a művész és élettárs munkássága fér je haláláig együtt érlelődött Ámos művészetével.- Amellett azonban. hogy festői alapállásuk , hasonló volt, Anna Margit önálló, külön művészi úton haladt. Mindketten 1936 óta nyaranként Szentendrén dolgoztak. Anna Margit mai napig a szentendrei festők köréhez kapcsolódik. A háború éveiben, majd az Európai Iskola csoportjához tömörülve a háború után következő években alakult ki Magyarországon az az avantgárd szemlélet amely .a hazai hagyományokat és a modem nyugati piktúrát próbálta egyesíteni, s amelynek egyik szürrealista képviselője Anna Margit volt. Az Európai Iskolát, amely a magyar képzőművészet egy haladó, egyetemes művészetbe illeszthető ágát hivatott volna kimunkálni — 1949- ben megszüntették. Néhány ember túlkapásai miatt, amellyel minden „nyugati szelleműnek” ítélt megnyilvánulás mögött ellenséges magatartást gyanítottak, többek között Anna Margit is megbélyegzetté vált. Hosszú évekig nem kapott kiállítási, érvényesülési lehetőséget. Ez a korszak nyomasztó hangulatával. belső száműzetésével erős nyomot hagyott művészetén. A Damjanich Múzeum kiállításán bemutatott munkái túlsúlyban az 1960—68-ban alkotott anyagot tartalmazzák. de néhány, az 50-es években készült grafikát is láthatunk. A korábbi munkák, különösen a sajátos, vászonra rajzolt technikával készült grafikák középkort idéző, groteszk világa egy bölcs ember szarkasztikus fintorát rejti. Anna Margit újrateremtette maga számára a gyermekkor mesevilágát Pompázó színekben jelentkeznek a vásott gyermekfigurák bá- búk, kócos-kötényes lányok. De ezek a figurák nem ébresztik bennünk a gyermekkor felelőtlen nyugalmát. Anna Margit piktúrájának legfőbb jellemzője a legfrissebb színekkel festett, legjá- tékosabb-naívabb figura mélyén is rejtező komor képzettársulás. A kiállítást nézve örülünk a mesevilágnak a primitiv-naiv, esetlen báboknak de egy pillanatra sem tudjuk elfelejteni, hogy saját életünk súlyával, felnőtt gondokkal részesülünk a művész varázsütésre — a gyermekkor őszinte örömében. A kiállítást vasárnap, július 20-án 11 órakor nyitja meg Körner Éva művészet- történész, a Damjanich Múzeum földszinti kiállítóhelyiségében. A megnyitáson Anna Margit festőművészt személyesen is üdvözölhetjük Egri Mária Á Nyugati pályaudvaron még kedélyeskedő fiatalemberek voltak, kellemes uti- társaknak bizonyultak. Szolnokra érve azonban már alaposan felöntöttek a garatra. Horváth Elemér. Horváth Sándor, Horváth Miklós és Balogh Lajos encsencsi lakosok másokat' megbotránkoztató módon hangoskodtak, énekeltek. Amikor a büfés nem szolgálta ki őket, sőt csendre intette mind a négyőjüket, durván rátámadtak: — Mi az kisanyám, bemaj- réztái? Ittas egyént nem akarsz kiszolgálni? Dobj ide még négy üveg sört és egy szót se többet. A megszólított előbb még csak másodmagával — büfés társával — igyekezett a négy renitenskedötől szabadulni, de később az utasok is segítségükre voltak. Az italtól felbátorodott fiatalemberek azonban szembefordultak az utasokkal is. Amikor pedig a kért sört nem kapták meg, elvették mások elől az üvegeket és megitták tartalmát. — Hívjunk rendőrt — javasolták többen is. Tartottak négy férfitől. — Hallottátok? Rendőrt akarnak hívni — mondta társainak Balogh, aztán az utasok felé fordult, — Bumm és akkor mi lesz? Kidobálunk benneteket velük együtt. A szajoli állomásnál már nem lehetett bírni az encsen- áekkel. Ment értesítés Tör A Szolnok megyei tanács határozata alapján évenként „Társadalmi munkáért” jelvény arany, ezüst és bronz fokozatával tüntetik ki azokat, akik kiemelkedően tevékenykednek a köz javára, segítik a városok és falvak fejlődését. A társadalmi munkáért járó tanácsi kitüntetést az idén újabb területre terjesztették ki. A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozata szerint ezentúl az állami gondozásban lévő gyermekek „pótmamái”, a legjobb nerökszentmáklósra: négy fiatalember garázdákodik a vonaton, a rendőrség segítségét kérjük. Amikor a vonat Tö- rokszentmiklóson megállt, rendőrök szálltak fel a büfékocsiba. Horváthék velük szemben is szemtelenül viselkedtek. A felszólításnak nem tettek eleget, nem igazolták magukat. Kisújszállásig azonban már „ők maj- réztak be” és ha nem is önszántukból, de megszakították az utazást. Leszállították őket. majd bűnvádi feljelentést tettek ellenük. Az encsencsi négy garázda lkodét; a szolnoki járásbíróság vonta felelősségre. Valamennyien tagadták cselekményük elkövetését, a büfést és az utasokat hibáztatták. A kihallgatott tanúk azonban másként vallottak és bűnösségük bebizonyosodott. A bíróság tekintettel arra, hogy Balogh súlyos testi sért&j miatt már volt büntetve* hogy Horváth Elemért, valamint Miklóst könnyű testisértésért illetve lopásért megbírságolták végrehajtható szabadságvesztés büntetést szabott ki Balogh Lajos 10. Horváth Elemér, Sándor és Miklós 8—8 hónapi böríöti- büntetést kaoott. A vádlottak enyhítésért fellebbeztek. Hárman egy ellen Besenvszögön Urbán Szabó János 18, Szűcs Kálmán 33, velőszülők is részesülhetnek ezen elismerésben. A megyében — a gyermek és ifjúságnevelő intézet közvetítésével — több mint ötszáz szülő vett gondozásba elhagyatott gyermekeket Közöttük vannak olyanok is, akik már hét-nyolc gyermeket neveltek fel. pótolták a családi fészek melegét, szakmát diplomát adtak a kezükbe. Az arra érdemes nevelőszülőket tanácsüléseken ünnepélyes keretek között tüntetik ki. s nemes tevékenységüket jegyzőkönyvben is megörökítik. és Czakó Imre 22 éves helybeli lakosok is együttesen követtek el garázdaságot. — Hármasban iszogattak az italboltban, ahol Urbán Szabó kijelentette: személyes ellentéte van Dimény Istvánnál, s megveri. — Mi is ott leszünk — ajánlották fel segítségüket az ivócimborák; Dimény István nem sokkal később ezután betért ez italboltba, de a sok vendég miatt ott nem bántotta a három barát. Záróra után Urbán Szabó és Szűcs a Miller hídnál megvárták Diményt, majd szó nélkül rátámadtak. A túlerő láttán Dimény elfutott, az egyik sarkon azonban Czakó állt elébe és az árokba lökte. Ekkorra odaértek az üldözőik is, és hármasban ütötték, rugdosták sértettet. A három garáadálkodót, akik a községben iszákos és kötekedő természetükről ismertek, a szolnoki járásbíróság együttesen elkövetett garázdaságért mondta ki bűnösnek. Urbán Szabó Jánost és Szűcs Kálmánt 9—9, Czakó Imrét pedig 6 hónapi szabadságvesztéssel sújtotta. Az ítélet nem jogerős, «• «nj — Hiba lenne még mesz- szemenő következtetéseket levonni a június elsején életbélépett egészségügyi miniszteri rendeletről, mely szerint a betegek bármilyen indokkal kérhetik más körzeti orvoshoz történő áthelyezésüket és fordítva. Az orvos is kérheti betegének más körzetbe való áthelyezését. A rendelet szerint a betegek kérését csak abban az esetben tagadhatja meg a lakóhelyük szerint illetékes körzeti egészségügyi szolgálat felettes szerve, ha egy év alatt többször akarnak orvost cserélni. Az azóta eltelt másfél hőnap még akkor is rövid lenne az új rendeletet követő bdtegáramlás tapasztalatainak értékelésére, ha már életbelépésekor ismert lett volna a lakosság előtt. Az igazsághoz tartozik. hogy megyénkben nem ismerik még széles körben a rendeletet. pontosabban, a betegek nagy része nincs tisztában azzal, milyen lehetőségeket is tartogat számára. A megyeszékhelyen és két járásban, — a szolnokiban és a kunszentmártoniban — még a tízet sem haladja meg azoknak a betegeknek a száma, aki eddig új jogával élt. Közülük is csak egy szolnoki kérte magát másik körzetbe olyan indokkal, hogy orvosa és közte régóta tartó nézeteltérés van. A többiek inkább a lakóhelyükhöz közelebb levő orvosi rendelőbe kívánnak kezelésre járni, vagy régebbi, megszokott kezelőorvosukhoz kívánnak visszatérni. Orvos eddig nem kérte betegének más körzetbe való áthelyezését. Sokan tartottak az orvos és beteg • cserétől, mert azt hitték, felbomlik a jól kialakult rend, kezdetét veszi egy nagyarányú betegvándorlás, amely végül is a teljes felforduláshoz vezet. Ettől korántsem kell tartani, az eddigi tapasztalatok legalábbis ezt bizonyítják, de nem lehetetlen, hogy a jövőben ennél jóval több beteg fog élni „ ran delet biztosította lehetőséggel. Az új rendelet főleg azokat az orvosokat érintheti, akik nem egyedül látják el egy-egy községben az egészségügyi teendőket. Az egy orvos, egy körzet esetében az új rendelet sem hozhat szóra érdemes változást; Aligha vitatható, hogy az orvosválasztás bevezetésével tovább fejlődik az egészségügyi ellátás. Ma már az állampolgárnak nemcsak általában van joga az orvosi kezelésre, hanem megválaszthatja azt is, hogy ki kezelje. Lehetséges, hogy az új rendelet az első lépés a teljesen szabad orvosválasztáshoz. amikor megszűnnek majd az orvosi körzetek határai? Talán. Mindenesetre egyelőre legfontosabb feladat, hogy a betegellátás minőségét javítsa. Logikus, ha a beteg választ, a neki jobban megfelelő, a jobb ellátást nyújtó, barátságosabb, szimpatikusabb — véleménye szerint a jobb — orvost választja. Ha többen teszik ezt, akkor a közvélemény szerinti jó orvos munkája megnövekedik. Természetesen abban az esetbenj ha fogadja > a körzetébe jelentkezőket ugyanis: visszautasítani is jogában áll. Igen ám, de a megnövekedett munkáért sem jár — legalábbis egyelőre nem — magasabb anyagi dotáció. Annak az orvosnak pedig, akit betegei elhagytak, csökken az elfoglaltsága, de nem csökken — legalábbis egyelőre nem — a keresete. Az orvosválasztás új rendszerét követnie kell a körzeti orvosok megkülönböztetett bérezésének is. mert csak így várható el, hogy egyes orvosok az eddiginél több beteg kifogástalan egészségügyi ellátását vállalják. Véleményünk szerint nem megfelelő az. hogy július 1-től az egyéves betegforgalom alakulásától függően kell kategorizálni az orvosokat, ugyanis a kisközségekben levő. egyedül tevékenykedő körzeti orvosok minőségi munkájának mérésére ez a módszer nem alkalmas. Egyik községből — bármennyire nincs megelégedve a beteg az orvosával — nem járhat át egy beteg a másik községbe. Ilyen esetben helyhez és az orvoshoz kötött. Megfelelőbb lenne a jövőben a körzeti orvosokat személyi elbírálás alapján — betegforgalom, gyógyulási arány, gyógyszer felhasználás stb. — bérezni. — Végül: a fertőző és járványos megbetegedés esetén a beteget — aki orvost változtatott — felgyógyulásáig a volt körzeti orvosa köteles ellátni. tekintettel arra. hogy a beteg környezetében levők is hozzá tartoznak; s» bognár =?» , A tárgyalóteremből Duhajkodás a vonaton
