Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

1969. július 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S AMOS IMRE, ANNA MARGIT festőművészek kiállítása a Damjanich Múzeumban A szenxtamAsi ménes (Foto: Nagy Zsolt) Kitüntetik az állami gondozott gyermekek „pótmamáit" Ki orvost cserél... Amos Imre sorsa közös azoknak a magyar és külföl­di művészeknek, tudósoknak és annak a több millió név­telen áldozatnak sorsával, akiknek jeltelen sírját a második világháború ásta. Harminchét éves korában, egy felfelé ívelő pálya első eredményei után. telve mű­vészi ambícióval, tervekkel — értelmetlenül kellett el­pusztulnia. Naplójában — amelybe 1935 decemberétől minden számára jelentős eseményt feljegyzett — egy vételen, tiszta egyenes jellemű, szi­gorú erkölcsi érzékű fiatal­ember vall a legőszintébben művészetről, embertársairól, saját hétköznapjainak ke­nyérharcáról. s a világban dúló zűrzavarról. A napló utolsó bejegyzéseit az teszi olyan megrázóvá. hogy tud­juk. reményei a háború utá­ni évekre, művészi tervei, hite az emberben, istenben, felesége iránti szerelmében mind kevés volt ahhoz, hogy életben tartsa. i.Mikor ér el az ember odáig hogy erőszak és gyil­kolás nélkül igazi szeretet- ben élhessen egymás mel­lett? Gyűlölködés nélkül, megbecsülve a békét szere­tőket és jó útra térítve a rossz befolyástól eltévelye- dett lelkeket” Ez az 1944. április 5-én írt néhány sor utolsó bejegyzé­se. Már túl van a többszöri munkaszolgálaton. 14 hóna­pos oroszországi frontszolgá­laton. ahol élet-halál között kínlódik flekktífuszban, tü­dőgyulladásban. 1944 júniu­sában Szolnokra hozzák munkaszolgálatra. Egy spi­rálszélű füzetbe sűríti mind­azt amit a halál által ei- } jegyzett művész a grafika ' nyelvén az élők > számára el­mondhat Ez a „szolnoki vázlatkönyv” Ámos Imre utolsó üzenete. Szeptembe­rig tartják Szolnokon, majd Pestről a Lehel úti kaszár­nyából Ohrdorfon keresztül ismeretlen helyre hurcolják. Ezért olyan fontos az itt, Szolnokon készült vázlat­könyv. mert ez Ámos ránk­maradt utolsó művészi mun­kája. Felszabadulásunk közelgő jubileumi évfordulója indo­kolja, hogy munkásságának már a háborúba sodródó Európa félelmekkel, bizony­talansággal telített hangula­tát tükröző grafikai lapjait mutassuk csak be. Ámos többszörösen megszenvedte a háború következményeit. Mint művész, alkatánál fog­va fokozottan érezte az er­kölcsök lazulását az elálla- ti ásod ást, napról napra ta­pasztalta. hogyan lesz úrrá az embereken a bizonytalan­ság. a félelem., majd a páni rémület. Mint ember, köz­vetlenül érezte a származása miatt üldözött több millió tragédiáját. 1939—14 között készült színes és fekete-fe­hér grafikái érzékenyen tol­mácsolják az egyre fokozódó zűrzavart, majd a tomboló háború kegyetlenségét. S mindezen túl ezt a korsza­kot felölelő munkásságában megtaláljuk a tiszta emberi hit, a kiirthatatlan béke­vágy lírai lapjait is. Anna Margit, a művész és élettárs munkássága fér je ha­láláig együtt érlelődött Ámos művészetével.- Amellett azon­ban. hogy festői alapállásuk , hasonló volt, Anna Margit önálló, külön művészi úton haladt. Mindketten 1936 óta nyaranként Szentendrén dol­goztak. Anna Margit mai napig a szentendrei festők köréhez kapcsolódik. A há­ború éveiben, majd az Euró­pai Iskola csoportjához tö­mörülve a háború után kö­vetkező években alakult ki Magyarországon az az avant­gárd szemlélet amely .a hazai hagyományokat és a modem nyugati piktúrát próbálta egyesíteni, s amely­nek egyik szürrealista kép­viselője Anna Margit volt. Az Európai Iskolát, amely a magyar képzőművészet egy haladó, egyetemes művészet­be illeszthető ágát hivatott volna kimunkálni — 1949- ben megszüntették. Néhány ember túlkapásai miatt, amellyel minden „nyugati szelleműnek” ítélt megnyil­vánulás mögött ellenséges magatartást gyanítottak, töb­bek között Anna Margit is megbélyegzetté vált. Hosszú évekig nem kapott kiállítási, érvényesülési lehetőséget. Ez a korszak nyomasztó hangu­latával. belső száműzetésével erős nyomot hagyott művé­szetén. A Damjanich Múzeum ki­állításán bemutatott munkái túlsúlyban az 1960—68-ban alkotott anyagot tartalmaz­zák. de néhány, az 50-es években készült grafikát is láthatunk. A korábbi mun­kák, különösen a sajátos, vászonra rajzolt technikával készült grafikák középkort idéző, groteszk világa egy bölcs ember szarkasztikus fintorát rejti. Anna Margit újraterem­tette maga számára a gyer­mekkor mesevilágát Pom­pázó színekben jelentkeznek a vásott gyermekfigurák bá- búk, kócos-kötényes lányok. De ezek a figurák nem éb­resztik bennünk a gyermek­kor felelőtlen nyugalmát. Anna Margit piktúrájának legfőbb jellemzője a legfris­sebb színekkel festett, legjá- tékosabb-naívabb figura mé­lyén is rejtező komor kép­zettársulás. A kiállítást néz­ve örülünk a mesevilágnak a primitiv-naiv, esetlen bá­boknak de egy pillanatra sem tudjuk elfelejteni, hogy saját életünk súlyával, fel­nőtt gondokkal részesülünk a művész varázsütésre — a gyermekkor őszinte örömé­ben. A kiállítást vasárnap, jú­lius 20-án 11 órakor nyitja meg Körner Éva művészet- történész, a Damjanich Mú­zeum földszinti kiállítóhelyi­ségében. A megnyitáson An­na Margit festőművészt sze­mélyesen is üdvözölhetjük Egri Mária Á Nyugati pályaudvaron még kedélyeskedő fiatalem­berek voltak, kellemes uti- társaknak bizonyultak. Szol­nokra érve azonban már alaposan felöntöttek a garat­ra. Horváth Elemér. Horváth Sándor, Horváth Miklós és Balogh Lajos encsencsi la­kosok másokat' megbotrán­koztató módon hangoskod­tak, énekeltek. Amikor a bü­fés nem szolgálta ki őket, sőt csendre intette mind a négyőjüket, durván rátámad­tak: — Mi az kisanyám, bemaj- réztái? Ittas egyént nem akarsz kiszolgálni? Dobj ide még négy üveg sört és egy szót se többet. A megszólított előbb még csak másodmagával — büfés társával — igyekezett a négy renitenskedötől szabadulni, de később az utasok is segít­ségükre voltak. Az italtól fel­bátorodott fiatalemberek azonban szembefordultak az utasokkal is. Amikor pedig a kért sört nem kapták meg, elvették mások elől az üve­geket és megitták tartalmát. — Hívjunk rendőrt — ja­vasolták többen is. Tartottak négy férfitől. — Hallottátok? Rendőrt akarnak hívni — mondta társainak Balogh, aztán az utasok felé fordult, — Bumm és akkor mi lesz? Kidobá­lunk benneteket velük együtt. A szajoli állomásnál már nem lehetett bírni az encsen- áekkel. Ment értesítés Tör A Szolnok megyei tanács határozata alapján évenként „Társadalmi munkáért” jel­vény arany, ezüst és bronz fokozatával tüntetik ki azo­kat, akik kiemelkedően te­vékenykednek a köz javára, segítik a városok és falvak fejlődését. A társadalmi munkáért já­ró tanácsi kitüntetést az idén újabb területre terjesztették ki. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága határozata szerint ezentúl az állami gondozásban lévő gyermekek „pótmamái”, a legjobb ne­rökszentmáklósra: négy fia­talember garázdákodik a vo­naton, a rendőrség segítségét kérjük. Amikor a vonat Tö- rokszentmiklóson megállt, rendőrök szálltak fel a bü­fékocsiba. Horváthék velük szemben is szemtelenül vi­selkedtek. A felszólításnak nem tettek eleget, nem iga­zolták magukat. Kisújszállá­sig azonban már „ők maj- réztak be” és ha nem is ön­szántukból, de megszakítot­ták az utazást. Leszállították őket. majd bűnvádi feljelen­tést tettek ellenük. Az encsencsi négy garáz­da lkodét; a szolnoki járásbí­róság vonta felelősségre. Va­lamennyien tagadták cselek­ményük elkövetését, a büfést és az utasokat hibáztatták. A kihallgatott tanúk azonban másként vallottak és bűnös­ségük bebizonyosodott. A bíróság tekintettel arra, hogy Balogh súlyos testi sért&j miatt már volt büntetve* hogy Horváth Elemért, vala­mint Miklóst könnyű testi­sértésért illetve lopásért megbírságolták végrehajtha­tó szabadságvesztés büntetést szabott ki Balogh Lajos 10. Horváth Elemér, Sándor és Miklós 8—8 hónapi böríöti- büntetést kaoott. A vádlottak enyhítésért fellebbeztek. Hárman egy ellen Besenvszögön Urbán Szabó János 18, Szűcs Kálmán 33, velőszülők is részesülhetnek ezen elismerésben. A megyében — a gyermek és ifjúságnevelő intézet köz­vetítésével — több mint öt­száz szülő vett gondozásba elhagyatott gyermekeket Kö­zöttük vannak olyanok is, akik már hét-nyolc gyerme­ket neveltek fel. pótolták a családi fészek melegét, szak­mát diplomát adtak a ke­zükbe. Az arra érdemes ne­velőszülőket tanácsüléseken ünnepélyes keretek között tüntetik ki. s nemes tevé­kenységüket jegyzőkönyvben is megörökítik. és Czakó Imre 22 éves hely­beli lakosok is együttesen követtek el garázdaságot. — Hármasban iszogattak az ital­boltban, ahol Urbán Szabó kijelentette: személyes ellen­téte van Dimény Istvánnál, s megveri. — Mi is ott leszünk — ajánlották fel segítségüket az ivócimborák; Dimény István nem sok­kal később ezután betért ez italboltba, de a sok vendég miatt ott nem bántotta a három barát. Záróra után Ur­bán Szabó és Szűcs a Miller hídnál megvárták Diményt, majd szó nélkül rátámadtak. A túlerő láttán Dimény el­futott, az egyik sarkon azon­ban Czakó állt elébe és az árokba lökte. Ekkorra oda­értek az üldözőik is, és hár­masban ütötték, rugdosták sértettet. A három garáadálkodót, akik a községben iszákos és kötekedő természetükről is­mertek, a szolnoki járásbíró­ság együttesen elkövetett ga­rázdaságért mondta ki bű­nösnek. Urbán Szabó Jánost és Szűcs Kálmánt 9—9, Cza­kó Imrét pedig 6 hónapi sza­badságvesztéssel sújtotta. Az ítélet nem jogerős, «• «nj — Hiba lenne még mesz- szemenő következtetéseket levonni a június elsején életbélépett egészségügyi mi­niszteri rendeletről, mely szerint a betegek bármilyen indokkal kérhetik más kör­zeti orvoshoz történő áthe­lyezésüket és fordítva. Az orvos is kérheti betegének más körzetbe való áthelyezé­sét. A rendelet szerint a be­tegek kérését csak abban az esetben tagadhatja meg a lakóhelyük szerint illetékes körzeti egészségügyi szolgá­lat felettes szerve, ha egy év alatt többször akarnak orvost cserélni. Az azóta eltelt másfél hő­nap még akkor is rövid len­ne az új rendeletet követő bdtegáramlás tapasztalatai­nak értékelésére, ha már életbelépésekor ismert lett volna a lakosság előtt. Az igazsághoz tartozik. hogy megyénkben nem ismerik még széles körben a rende­letet. pontosabban, a betegek nagy része nincs tisztában azzal, milyen lehetőségeket is tartogat számára. A megyeszékhelyen és két járásban, — a szolnokiban és a kunszentmártoniban — még a tízet sem haladja meg azoknak a betegeknek a száma, aki eddig új jogával élt. Közülük is csak egy szol­noki kérte magát másik kör­zetbe olyan indokkal, hogy orvosa és közte régóta tartó nézeteltérés van. A többiek inkább a lakóhelyükhöz kö­zelebb levő orvosi rendelőbe kívánnak kezelésre járni, vagy régebbi, megszokott ke­zelőorvosukhoz kívánnak visszatérni. Orvos eddig nem kérte betegének más körzet­be való áthelyezését. Sokan tartottak az orvos és beteg • cserétől, mert azt hitték, felbomlik a jól kiala­kult rend, kezdetét veszi egy nagyarányú betegvándorlás, amely végül is a teljes fel­forduláshoz vezet. Ettől ko­rántsem kell tartani, az ed­digi tapasztalatok legalábbis ezt bizonyítják, de nem le­hetetlen, hogy a jövőben en­nél jóval több beteg fog él­ni „ ran delet biztosította le­hetőséggel. Az új rendelet főleg azo­kat az orvosokat érintheti, akik nem egyedül látják el egy-egy községben az egész­ségügyi teendőket. Az egy orvos, egy körzet esetében az új rendelet sem hozhat szó­ra érdemes változást; Aligha vitatható, hogy az orvosválasztás bevezetésével tovább fejlődik az egészség­ügyi ellátás. Ma már az ál­lampolgárnak nemcsak álta­lában van joga az orvosi ke­zelésre, hanem megválaszt­hatja azt is, hogy ki kezelje. Lehetséges, hogy az új ren­delet az első lépés a telje­sen szabad orvosválasztás­hoz. amikor megszűnnek majd az orvosi körzetek ha­tárai? Talán. Mindenesetre egyelőre legfontosabb fel­adat, hogy a betegellátás minőségét javítsa. Logikus, ha a beteg választ, a neki jobban megfelelő, a jobb el­látást nyújtó, barátságosabb, szimpatikusabb — vélemé­nye szerint a jobb — or­vost választja. Ha többen te­szik ezt, akkor a közvéle­mény szerinti jó orvos mun­kája megnövekedik. Termé­szetesen abban az esetbenj ha fogadja > a körzetébe je­lentkezőket ugyanis: vissza­utasítani is jogában áll. Igen ám, de a megnöveke­dett munkáért sem jár — legalábbis egyelőre nem — magasabb anyagi dotáció. Annak az orvosnak pedig, akit betegei elhagytak, csök­ken az elfoglaltsága, de nem csökken — legalábbis egye­lőre nem — a keresete. Az orvosválasztás új rendszerét követnie kell a körzeti orvosok megkülön­böztetett bérezésének is. mert csak így várható el, hogy egyes orvosok az eddi­ginél több beteg kifogásta­lan egészségügyi ellátását vállalják. Véleményünk sze­rint nem megfelelő az. hogy július 1-től az egyéves be­tegforgalom alakulásától füg­gően kell kategorizálni az orvosokat, ugyanis a kisköz­ségekben levő. egyedül te­vékenykedő körzeti orvosok minőségi munkájának méré­sére ez a módszer nem al­kalmas. Egyik községből — bármennyire nincs megelé­gedve a beteg az orvosával — nem járhat át egy beteg a másik községbe. Ilyen eset­ben helyhez és az orvoshoz kötött. Megfelelőbb lenne a jövőben a körzeti orvosokat személyi elbírálás alapján — betegforgalom, gyógyulá­si arány, gyógyszer felhasz­nálás stb. — bérezni. — Végül: a fertőző és járványos megbetegedés ese­tén a beteget — aki orvost változtatott — felgyógyulá­sáig a volt körzeti orvosa köteles ellátni. tekintettel arra. hogy a beteg környe­zetében levők is hozzá tar­toznak; s» bognár =?» , A tárgyalóteremből Duhajkodás a vonaton

Next

/
Thumbnails
Contents