Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-17 / 163. szám

1969. július 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A huszadik nyár Nehéz aratás Cibakházán Birkapörkölt az aratóknak ra kapott, hogy beigazolódik a közmondás: „Medárd nap­ján hogyha esik, akkor 40 napig esik”. Eddig azért nem tartott az esős idő, de a napi egy-két futózápor is elég volt arra, hogy megakassza az aratást, cséplést. Kín-keservesen si­került az ősziárpa betakarí­tása is. Igaz, a szövetkezet fennállása óta az eddigi leg­nagyobb árpa termést vet­ték le a földekről. Majd 400 holdról pontosan 23 má­zsás átlagot. Mire végeztek naponta jöttek a környék szövetkezeti vezetői: — Ha istent ismernek, se­gítsenek rajtunk, mert ott rohad a termés a határban. A cibakházi kombájnosok, kombájnvezetők útrakeltek Nagyrévre, Cserkeszőllőre, Ti- szainokára. Akkor jöttek ha­za búzát aratni, mikor már a szomszédos szövetkezetek­ben is megmentették az árpa termést. kombájnosok vörös zászlót tűznek a gép tetejére, mi­kor már teli a tartály. Ezt a jelzést veszik észre a szál­lítók és indulnak a gaboná­ért. De még ilyen szigorú munkarend árán sem győzik. Gazdagon fizet a cibakházi határ az idén. A szövetkezet húsz éves fennállását ünnep­li s azt remélik, rekord bú­zatermés lesz. A francia Etoile d’Chosy búzafajta pél­dául megadja a 26—27 má­zsát. Nagy dolog ez. A tanács­házán van egy kimutatás, miszerint a kisparasztok tíz éves átlagban 8 mázsa 10 kilogramm búzát termeltek a felszabadulás előtt. Sőt in­duláskor a szövetkezet se vitte sokkal többre. Akkar még — két évtizede — ahogy Lukács Mihály, Ku- rucz Antal, S. Nagy István alapító tagok emlegetik tel­jesen kézj kaszával arattak, négy-öt napig kinn aludtak a csárda-laposon. Ráadásul haj­nali kettőkor már suhogott az embemyúzó szerszám. Et­től már messze van a szövet­kezet, de még a mai gépesítég mellett is — száz ember dol­gozik géppel, vagy gépen a szövekezetben — megszen­vednek az aratók; . Szerdán A szocialista menedzser Mint mindennap aratás óta szerdán is fél ezer ember indult ki a cibakházi Vörös Csillag Tsz földjeire. Reg­gel fél hatkor kezdődött a munka. Sőt a szakvezetők már öt órakor találkoztak a székházban. A betakarítás dandárjában vagyunk, szinte erőn felüli ütemben dolgozik most a falu. Mi városiak könnyen azt hinnénk, ott a sok gép, s már könnyedén el is intézik az aratást A ci­bakházi tsz például való­ban jól gépesített közős gaz­daság is. Tegnap tizenkét kombájn húzatott a zsigeri ha. tárrészre, 12 vontató, 9 teher­autó szolgálta ki azokat. — Nem is a gépekkel van baj, s nem is a nagy szorgalmuk­ról nap-nap után bizonysá­got tevő emberekkel. Az időjárás szól közbe az idén. Hét elején még mindig ag­godalommal kémlelték az eget a cibakháziak. Már láb­A kombájnosok különben jól érezték magukat a távol­ban is, csak hogy Vitás And- rásnénak és Herkó Jánosné- nak főtt ., feje. Szó szerint is majdnem úgy történt, mert ők főznek ezen a nyáron a cibakházi termelőszövetkezet üzemi konyháján. Az aratás­ban dolgozóknak minden napra ebédet ad a tsz. Bir­kát, sertést vágnak, s a hely­beli fmsz vállalta a hús hű­tését. A két szakácsnak nem kis fejtörést okoz a napi me­nü összeállítása. A kombáj­nosok azt vallják, ők meg­lett férfiak, férfiasán is dol­goznak, nekik hús jár min­den ebédre. Főztek már az asszonyok juhos káposztát, töltöttkáposztát, sültet, pör­költet, szerdán pedig ízletes birkapaprikással indult ki az ételhordó kocsi. Tegnap nagyon meg is ér­demelték a kombájnosok. — Csúcseredmény született. Lap. zártáig 40 vagon gabonát takarítottak be. Ebben az időszakban naponta másfél millió forint értékű termény kerül be a cibakházi tarlók­ról. Most, hogy jobbra for­dult az idő nagy kedvvel megy a betakarítás. A táb­lákon egyébként azt a szo­kást alakították ki, hogy a Kétszínű iopánkák Feleségem körömlakkot ka­pott születésnapjára. A nyár első napján vett cipő színe nem „ment” hozzá. Mit volt mit tenni, vettem egy újabb cipőt. Szép piros lakkszan­dált. (Egyébként a Szombat- helyi Cipőgyárban készítet­ték.) Milyen jó, hogy megvet­tem! Egy hét múlva éreztem: ez a csodacipő! A színváltó cipő! — Egyszer fizettem, de színe többször változik. A készítők nagy ravaszul nem írták a használati utasítá­sokban a nagy újságot. Meg­lepetésnek szánták! A színe-változás módja persze roppant egyszerű. Nem kell hozzá külön szer csak a Nap. ö — mármint a Nap — rásüt a cipőre. Több­ször is. Végigpásztázza forró tekintetével utcán, parkban a gyönyörű topánkát. És az — csodák csodájára átváltozik. A pirosból rózsaszínű lesz. A további perzselő pillantá­sok hatására — ismét cso­dák csodájára — fehér lesz. Persze nem teljesen... he­lyenként rózsaszínű foltok­kal. Lehet, hogy ez az új ói­kat a hippy cipő Hipp-hopp már át is változik! Vagy talán tartós festéket kellene használni a bőr fes­téséhez? Cs. L Vámeljárások módosítása A Magyar Közlöny 54. szá­ma ismerteti a pénzügymi­niszter és a külkereskedelmi miniszter együttes rendele­tét a vámjog részletes sza­bályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozá­sáról szóló rendelet egyes rendelkezéseinek kiegészíté­séről, illetve módosításáról. Az új vámjogszabály ha­tályba lépése óta eltelt más­fél év számos gyakorlati ta­pasztalata, valamint az új gazdaságirányítási rendszer mind szélesebb körű kibon­takozása szükségessé tette a vámjogszabály kiegészítését, illetve egyes rendelkezései­nek módosítását. A rende­letben megjelölt és szeptem­ber 1-től életbelépő változá­sok főleg a külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzésé­re vonatkoznak, de egyrészük érinti az utas- és ajándék- forgalmat is. Az utas- és ajándékforga­lommal kapcsolatos rendel­kezések szerint a használt személygépkocsik vámkeze­léséhez jelenleg megkívánt 70 százalékos műszaki álla­pot 50 százalékra mérséklő­dik, az ilyen — 50 százalé­kos — műszaki állapotnak megfelelően használt sze­mélygépkocsik utasforgalom­ban és ajándékforgalomban is vámkezelhetők. délelőtt 9 óra körül már csak a szemük fehérje látszott ki a kombájnosoknak a nagy portól. Róka helyett medvét fogtak I Azért a nehéz munkának is meg van a napi derűje. A minap például Samu László lélekszakadva rohant be a községbe, hogy rókák tanyáz­nak az ugai búzában. Perc sem telt bele, puska, töltény került elő, s kinn termettek a cibakházi vadászok. Igen ám, de a róka nem hiába ra­vasz állat, túljárt rajtuk. — Megbújt a sízalmarendek alatt, megvárta, míg elvo­nulnak felette a gépek, s a felajzott vadászok. Nem is a rókával volt a legnagyobb baj a héten, ha­nem a medvével. A régi ara­tók azt nevezték medvefo­gásnak, ha beázott a rend. A mostaniak pedig azt, ha a nedves gabonától beszorul a kombájn dobja, s leáll a gép. Keresztes Gábor kom­bájnvezető szerint ezen az esős nyáron már egyenesen mackók járnak Cibakházán. Vigyáznak a tűzőrök A kombájnok körül egyéb­ként disztiller van, hogy baj esetén körülzárják a táblát. A homoki vasútmenti búza­táblákat felváltva tűzőrök vigyázzák, ne hogy a kipat­tanó szikrától meggyűli ad­jon. Még eddig semmi nem történt, s azt remélik a szö­vetkezetben, hogy a hátra lé­vő hat-nyolc napban is a kombájnok, a betakarító gé­pek lesznek a gazdák, nem a tűzoltó fecskendők. Az idén Cibakházán is később ér vé­get az aratás, mégis koráb­ban, mint más gazdaságok­ban. Éppen szerdán ígérte meg Pintér Sándor elnökhe­lyettes a túrkevei Vörös Csillag Tsz-nek, hogy a jö­vő héten már nekik segíte­nek. A rossz időjárásban meg­szenvednek most az aratók, de mindezért kárpótlást ad az ígérkező nagy termés. Az elmúlt másfél hónap rendkívüli időjárása több he­lyen hol jégveréssel, hol pe­dig belvizekkel sújtotta a mezőgazdaságot. Az elmúlt hetek viharai, jégesői főkép­pen nyolc megye területét érintették. A legsúlyosabbak a károk Baranyában, ahol a Bólyi- és a Pécsi Állami Gaz­daság nagyobb kiterjedésű növényi kultúráit verte el a jég. Pusztítást jelentettek több termelőszövekezetből is, elsősorban a pécsi és mohá­csi járásból. Július közepéig négy nagyobb jégverés pusz­tított Borsod megyében. Az előzetesen felmért adatok szerint a kár eléri a tizenöt millió forintot. A jégfelhők elsősorban két vidék, Tokaj- hegyalja és Abaújszántó vi­déke felett vonultak át, sok helyen a termés 30—60 szá­zaléka semmisült meg. Csongrád megyében külön­leges helyzet adódott, ameny- nyiben nemcsak a jég, ha­nem a belvízkár is megtize­delte a növényi kultúrákat, Makón például a hagymaül­tetvények sínylették meg az együttes „támadást”, Fejér megyében is tetézték a pusz­Észt vendégek Szolnokon Harmincegy tagú észt tu­ristacsoport érkezett tegnap Szolnokra. A vendégek egye­nesen Tallinnból jöttek. A csoport vezetője Á. G. Ku- rocskin, a tallinni kábelgyár egyik vezetője mutatta be a csoport tagjait a fogadó bij zottságnak. — Turistáink Tallinnból és környékéről érkeztek. — Képviselteti magát a tallinni kábelgyár, vannak közöttük orvosok, balettművészek- — Tartu agráregyeteméről két tudományos kutató is van a csoportban. A tolmács: Nyina Majoro- va, aki kedvesen töri a ma­gyar nyelvet, veszi át a szót. — Tizennyolc napot töl­tünk Magyarországon, há­rom napot Szolnok megyé­ben. Ez a nap a pihenésé- a városnézésé. 17-én TÖrök- szentmiklósra látogatunk, útba ejtjük Szenttamást is. Délután ismét visszatérünk Szolnokra, ahol barátsági nagygyűlésen veszünk részt. Július 18-án a Vörös Csillag filmszínházba vagyunk hiva­talosak, ahol filmről is meg­tekintjük Szolnokot Ebéd u.tán utazunk tovább, útunk következő állomása Szeged lesz. Idegen- forgalom a tsz-ben Jól jövedelmez az idegen- forgalom, mint melléküzem­ág a mezőszilasi Mezőföld Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság az IBUSZ- szal kötött megállapodása értelmében hetenként két- három külföldi turistacso­portot fogad. A termelőszö­vetkezetnek már valóságos szórakoztató brigádja van; népi zenekar, helyi idegen- vezető, halászléfőző szakács, pince- és lovaglómester áll a vendégek szolgálatában, — akiket a hangulatos halász- csárdában cigányzenével és ízes halászlével fogadnak. A termelőszövetkezet borospin­céjében megízleltetik velük a tüzes szilasi borokat és sepciális programként bemu­tatják nekik a híres ménest, s az értékes versenylovakat. A turisták megismerkedhet­nek a lovaglás „tudományá­val”. — Lovasbemutatókon, versenyeken szórakozhatnak és sétakocsikázhatnak a hí­res négyes fogaton. títást a belvizek. A jégeső­től leginkább a bicskei, a móri és a fehérvári járások területén szenvedtek. A Bodajtajtori Állami Gazdaság őszibarackosát különösen megviselte a zord idő. Heves megyében tizennyolc helyen verte el a jég a növényi kul­túrákat júniusban. A pusztí­tás szerencsére itt sem érin­tett nagyobb összefüggő te­rületeket. A károk azonban' sajnálatos módon éppen Gyöngyös és Eger - környékét érintették, a nagymúltú sző- lőkulturák ártalmára. Pest megyében július 6-án pusztí­tott nagyobb jégverés. Sza­bolcsban az almáskerteket verte a jég. Szolnok megye területén pedig. — különö­sen a jászberényi, a török­szentmiklósi és a szolnoki já­rás egyes üzemeiben voltak kénytelenek a szakemberek végignézni, hogyan semmi­sül meg a termés egy része néhány perc alatt. Az adatokból kiderül az is, hogy Bács megye — amely különben az egyik „legjege­sebb” területe az országnak — eddig „megúszta” a na­gyobb jégveréseket (MTI) C zámítások szerint Ma­^ gyarországon mintegy 150 ezer főre tehető a kü­lönböző szintű vezető pozí­cióban dolgozók száma. Ez tehát az a parancsnoki kar, amelynek döntéseitől szá­mottevő mértékben függ a gazdasági fejlődés üteme. Ha szigorúan vesszük, veze­tő mindenki, aki az embe­rek és a termelési eszközök bizonyos csoportosításával végeztet el bizonyos fel­adatot. Néhány évvel ezelőtt a sajtó hasábjain még arról értekeztünk, hogy a vezetés szakma-e? Hogy mi „ veze­tési tudásanyag tartalma? Szükség van-e a vezetők rendszeres továbbképzésére stb. Azóta a vezetéstudo­mány Magyarországon pol­gárjogot nyert, amit a veze­tőképzés intézményes rend­szerének gyors fejlődése is bizonyít. Most inkább arról folyik a vita: milyen követelmény­rendszer állítható a vezetők elé? Milyen a szocialista menedzser? Nos, a válasz nem egysze­rű. hiszen a követelmények nem választhatók el attól a gazdasági környezettől, amelyben a gazdasági egy­ségek tevékenykednek mű­ködnek. Például, leegyszerű­sítve a helyzetet — „ gaz­daságirányítás direkt rend­szerében a tulajdonos (ti. az állami tulajdon képviselői) mindenekelőtt a tervutasítá­sok teljesítését és túlteljesí­tését várta el a vezetőktől és a vezetőket is lényegében en­nek alapján értékelték. Bonyolultabbak az elvárá­sok a gazdaságirányítás új rendszerében, amely nem a tervutasítások , végrehajtása hanem a gazdasági egységek komplex, sokoldalú gazdasá­gi fejlődése alapján minősíti a vezetőket. Rövid távon a vállalat által elért nyereség fejezi ki leghűebben ezt a komplexitást, feltéve, hogy a nyereség alkalmas a vezetői döntések következményeinek egyértelmű kifejezésére. Hosszú távon a tulajdonos szabta követelmények mén bonyolultabbak, hiszen szo­rosan kapcsolódnak ahhoz, hogy a vezető mit tett, il­letve mit tesz a. rábízott gaz­dasági egység fejlesztése ér­dekében. A gazdasági döntések eredménye rövid- és hosszú­távon egyaránt, nem kizáró­lag a vezetőtől függ. A gaz­dasági élet világa tele van kisebb-nagyobb bizonytalan­sággal. Ezért a döntéshez kapcsolódó időtávlat, továb­bá a termékoiac jellege a bizonytalanság fokát is be­folyásolja. Nyilvánvaló: mi­nél hosszabb távra készít a vezető terveket, minél mesz- szebb gyűrűző következmé­nyei vannak a ma hozott döntéseknek, annál nagyobb a bizonytalanság foka. Ez utóbbi azonban aszerint is változik, hogy viszonylag sta­bil termékpiaccal rendelkező vállalatról van-e szó. fpl. acélmű), vagy a keresleti struktúra gyors változásai­nak kitett termékpiacról (pl. ruházati és más. divatcikke­ket gyártó iparok.) A bi­zonytalanság foka abban is különbözik, hogy a vezető' teljesen új termelési eljárást vagy terméket kíván beve­zetni, vagy úgynevezett kö­vető üzletpolitikát folytat, átvesz máshol már jól be­vált eljárást vagy terméket. A lényeg tehát a kocká­zatvállalás mértéke, s jó vezető a vállalat erőforrása­it. különleges képességeit, adottságait optimálisan ösz- szehangoljaa kínálkozó lehe­tőségekkel és a reálisan vál­lalható kockázatviselési szinttel. Ilyen értelemben beszélünk vérbeli vállalko­zó gazdasági vezetőről. Nem hivatásos vezető az. aki csak a „bizonyosra” megy. aki akkor és abban mer dönteni, ha minden infor­máció a rendelkezésére áll. A mai világban ez utópia Mégis akadnak vezetők, akik erre várnak és ezért későn vagy egyáltalán nem dönte­nek. Ilyenkor a tulajdonos — tehát a szocialista állam — joggal kérheti számon az elmaradt hasznot. A gazdasági vezetővel szemben támasztott fontos követelmény tehát biztosíta­ni és előkészíteni a vállal­kozás dinamikus fejlődését, verseny- és piacképességét. „Hatásos vezetőnek lenni annyi, mint magas hatékony­ságú gazdasági tevékenysé­get biztosítani” — mondotta a legutóbbi vezetéstudomá­nyi konferencia egyik részt­vevője. Ügy vélem, fején ta­lálta a szöget A vállalati kollektíva és n társadalom egyaránt azt várja a veze­tőktől, hogy a rájuk bízott társadalmi erőforrásokat a lehető legnagyobb hatékony­sággal működtessék. Ez a kérdés gazdasági ve- tülete. A gazdasági köve­telményeket a különböző társadalmi rendszerek el­térő módon befolyásolják. Amíg a tőkés vállalat me­nedzsereitől mindenekelőtt a részvényosztalékok maximá­lását várják és a hatékony­ság úgyszólván minden te­vékenységük egyetlen krité­riuma. addig a szocia'-'sta társadalomban a vezetők az állami tulajdonos megbí­zottéiként széles körű tár­sadalmi felelősséget is vál­lalnak. Ennek a felelősségvállalás­nak része a jó munkahelyi légkör kialakítása is: de ré­sze az is. hogy a vezető, fej­lesztési terveiben és dönté­seiben figyelembe vegye a szociálpolitikai feladatokat is. Van-e joga egy vezető­nek például arra. hogy munr kásainak 5—10 vagy 15 szá­zalékát elbocsássa? Kétség­telenül, ehhez minden tör­vényes lehetőség a rendelke­zésére áll, (A tőkés mened­zserek például a termelés csökkenése esetében nem ri­adnak vissz-, ettől a lépéstőn. A szocialista menedzsernek azonban olvan tervszerű fej­lesztési politikát kell kiala- •kitnnin. amely biztosítja a vállalat életképességét. és inti munkaalkalmat is teremt dolgozói számára. Szeretném azonban alá­húzni. hogy a hatékonyság tartós csökkenése vagy ala­csony színvonala nem ma­gyarázható és védhető szo­ciális „megfontolásokkal”. A jó vezető mindenekelőtt szín­vonalas. a vállalati kollek­tíva által is támogatott gaz­dasági munkával veti mpg a szociális célok megvalósítá­sának az alapját. A távolról sem a teljesség igényével megrajzolt kép ki­egészítőjeként még csak egyetlen kérdést. A tőkés menedzser számára az üzleti tátékszabályok keretein be­lül minden eszköz alkalma­zását szentesíti a profit cél: így a fowasztó raffinált megkárosításától a megvesz­tegetésen át az ipari kémke­désig minden eszköz a ren­delkezésére áll. A szocia­lista mehedzser olyan poli­tikai rendszer meghatározta közegben él, amelyben dön­téseivel és üzleti akcióival nem sértheti meg az álla­mi, társadalmi érdekeket. Az ilyen sérelmeket az ál­lam megtorolja. — például bírságok révén —. még ak­kor is. ha a vállalat nyere­sége számottevően emelke­dett. T3 'zonyos. hogy a kibon- takozó új gazdaságirá­nyítási rendszer számos új vonóssal gazdagítja majd a vezetés tartalmát, jellegét és ezzel összefüggésben mar­kánsabban rajzolódnak ki a szocialista vezető jellemző vonásai is. Varga György Borzák Lajos Jégverésről. belvízkárról Legsúlyosabbak a károk Baranya megyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents