Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-02 / 150. szám

1969. július 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 o LVASÖINK Az iskolaigazgatók védelmében A jogról mindenkinek Mi a becsületsértés ? Az új iskalatörvény csök­kenti a tanulók. némileg mérsékli a nevelőik túlter­helését. Arról viszont még nem hallottam, hogy csök­kenteni kellene az iskola­igazgatók túlterhelését is. Miniszteri rendelkezés szabá­lyozza ugyan, hogy mikortól meddig kell biztosítani a tantestület — így az igazga­tók — zavartalan pihenését Mégis, mi a helyzet? Meg­említek néhány — úgy vé­lem felesleges, bürokratikus előírást; A tanév befejeztével ki­adunk a tanulóknak — aki kéri ezt (évente 200—250) — iskolalátogatási igazolást, amelyen feltüntetjük: isko­lánk hányadikos tanulója lesz az ősszel a diák, s en­nek alapján munkát vállal­hat Ugyanezt az igazolást kérik tőlünk a nyolcadik osz­tályt végzett tanulóink is. Pedig bizonyítványuk a leg- ékesszólóbban igazolja: „Ál­talános iskolai tanulmányait befejezte”. Ez viszont a mun­kahelyeken nem elég. (!) Sok vitánk van emiatt. Semmi közünk már ahhoz, hogy a végzett diákjaink munkát vállalnak. Néhány hete olvastam lap­jukban arról. how az új Zagyva-híd tüdőkórház felöli része sötét, a világítótestek pótlásáról senki sem gon­doskodik. Nem tudom, szo­kásukhoz híven visszatértek-e a témára. Én ugyan nem ol­vastam róla, de lehet, hogy csak elkerülte a figyelme­met Ha írtak, ha nem. szí­ves tudomásukra hozom, hogy a Zagyva-hí dón semmi változás nincs, ugyanúgy sö­tét van, mint korábban. Kiss Dezső Szolnok Helyesen állapítja meg Komlós János a Népszabad­ság júnus 29-i, vasárnapi számában, hogy a gyerme­kek és a fiatalok ízlésformá­lását korán kell elkezdeni, mert a felnőttek ízlésén már nehezebb változtatni. Az ízlés korán kialakul az egyénben és megmerevedik. Ennek jeleit látjuk abban is, hogy több iskolában helyte­lenül értelmezik a modern és ízléstelen jelenségek kö­zötti különbséget. Ennek je­lét látjuk abban a megcson­tosodott szemléletben is, hogy „irtóhadjáratot” indí­tanak azok ellen is, akik fiatalságuknál fogva hajla­mosabbak a modernebb öl­tözködésre, hajviseletre. — hangsúlyozni szeretném, — Nyáron kell bélyegeztet­nünk a SZOT-beutalókat is. Hogy ehhez nekünk mi kö­zünk van? Előfordul, hogy este 10 órakor derül ki, hogy nem bélyegeztették le a be­utalót, anélkül pedig ér­vénytelen. Akkor este 10-kor jönnek a szülők. A vállalatok nyáron iga­zoltatják a miunkavállalók­kal, hogy gyerekük iskolá­ba jár, tehát családi pótlók­ra jogosult. Júliusban—au­gusztusban 50—60 ilyen iga­zolást adunk ki a nap leg­különbözőbb időszakában. — Kérhetnék ezt már június­ban. de még inkább szep­temberben. ekkor ugyanis már azt is tudja igazolni például az MTH-iskola, hogy a kérdéses gyermek valóban jár is iskolába. A fentebb említett minisz­teri rendelkezés egyébként azt is előírja, hogy az isko­lában nem kell ügyeletet tartani. Csak azt nem értem, hogy akkor a felsőbb szer­vek miért éppen nyáron ömlesztik a körleveleket (ta­valy július 15.—augusztus 20. között 11 érkezett). Muzamel Ferenc iskolaigazgató Kengyel Fenti témáról június 4-1 lapunkban írtunk egyik ol­vasó levele alapján „Zavar­ja a gépkocsiközlekedést” címmel. A témára nem tér­tünk vissza, mivel az illeté­kes szervek bennünket nem tájékoztattak az intézkedés­ről. Ez azonban nem is za­varna minket, ha csak a tá­jékoztatás maradt volna el. Az ön leveléből tudjuk vi­szont, hogy a hiba elhárítá­sáról sem gondoskodtak. (A szerk.) nem a „torzomborz”, ápolat­lan külsejű, magukról meg­feledkező egyénekről van szó, hanem azokra gondolok, akik felett „nem állt meg az idő” és a kor ízlésének meg­felelően gondolkodnak, visel­kednek és öltözködnek. A közelmúltban találkoz­tam egy fiatalemberrel, aki­ről az első kép a megjelené­séről úgy alakult ki, hogy egy modern, de „nem huli­gán” fiatallal állok szemben. Később megtudtam, hogy a kissé hosszú hajat viselő, pi- rosinges, farmernadrágos fia­talember az egyik külkeres­kedelmi vállalat kereskedel­mi üzletkötője, „civilben” vegyészmérnök és három nyelvből (orosz, német, an; goi) felsőfokú vizsgával ren­delkezik. Az ízlés önmagában nem azonos a műveltséggel, de azt senki sem tagadja, hogy se­gít a helyes és jóízlés kiala­kításában. Ezért az újat, a modernet, a ma ízlését nem­csak látnunk kell, hanem meg is kell értenünk, hogy fiatalságunk hajlamosabb az újat magáévá tenni, ezért ne ostorozzuk. Azok a felnőttek, akik ezelőtt tíz évvel osto­rozták a szűk nadrágszárat, ma felhajtó nélküli, szűkí­tett nadrágban járnak, tarka­barka ingben. Szűcs Ferenc, az OTP Szolnok megyei Igazgatósá­gának igazgatója az alábbi megjegyzéseket fűzte a jú­niusi 24-i számunkban „Sok a tégla, de lesz-e hozzá épít­kező?” címmel megjelent cikkünkhöz: „A cikk néhány olyan meg­állapítást tartalmaz. amely nem igazolható. Többek kö­zött a téglavásárlás csökke­nésének okát az új hitelpoli­tikai rendszerben keresd. — Tény, hogy 1968. január 1- ével differenciált hitelkama- tozás került bevezetésre a 8/1967. sz. PM rendelettel. Ez az építési kölcsönkérel­mek számát és ezen keresz­tül az építkezések számát sem csökkentette. Ennek igazolására közlöm. hogy Szolnak megyében 1967-ben (tehát a régi kamatozás mel­lett) 1308 kérelemre 68 mil­lió 737 000 forint építési köl­csönt folyósítottunk. 1968-ban (az új kamatozási feltételek mellett) 1637 igénylőnek 73 millió 003 000 forintot folyó­sítottunk. A kamatfeltételek az épít- tetőket arra késztették — mint ahogy arí a számok is igazolják —, hogy kevesebb kölcsönt vegyenek igénybe. (Az egy kölcsönre eső összeg csökkent.) Ez évben is változatlanul fenáll ez a tendencia, mert Játék a tűzzel (június 25.) címmel számolt be munka­társunk a szolnoki nagyke­reskedelmi vállalatok lera- katainál, raktárainál végzett éjszakai körútjáról. A Ke­letmagyarországi Rövid- és kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki lerakatától érkezett észrevétel az újság­cikkre. A következőket tud­tuk meg ebből: A Rékasi úti fehérnemű osztály ellenkulcsai az őrbó­déban találhatók egy kazet­tába zárva, amelynek üveg fedőlapja tűz esetén feltör­hető. A Petőfi utcai kötött- és rövidáru raktárában is ugyanilyen formában (a vo­natkozó tűzrendészet! előírás­nak megfelelően) helyezték el a raktárak ellenkulcsait. Tudnak erről a tűzvédelmi felelősök, az osztályvezetők Szerkesztői üzenet L. Gy. Szolnok; A terme­lőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. tv. 64. § (2) bekez­dése szerint a munkavégzési kötelezettségüket teljesítő ta­gokról betegségük esetén gondoskodni kell. A beteg­ség következtében kereső- képtelen termelőszövetkezeti tag jövedelemkiesésének r>ót- lásáról a vezetőség gondos­kodik. Ha a fenti jogszabá­lyi rendelkezéseknek a veze­tőség nem tesz eleget, pana­szával forduljon a szövetke­zet vezetőségének bizottsá­gához. A vezetőség bizottsá­gának határozatát — ha az önnek sérelmes — az illeté­kes járásbíróság előtt kere­settel is megtámadhatja. Fiatalságunk többsége he­lyesen él, gondolkodik. Sze­reti és megérti a modem verset, az idősebb fülek szá­mára szokatlan zenét és mindent, ami új és szép. Ma­gam is, ha húszéves lennék, úgy élnék, ahogy ők élnek. Természetesen tiszteletben tartva a felnőttek szokásait, amiben megcsontosodtak, — mert mindenki csak önma­gát tudja adni, másokat leg­feljebb csak utánozni. Csiki Aladár Szolnok kezeit a megye takarékpénz­tári fiókjaihoz és ez 184 ké­relemmel több, mint a múlt év azonos időszakában. Fentiekkel igazolható, hogy téves a cikk megállapítása, miszerint az „egyéni kezde­ményezést ilyen közgazdasá­gi intézkedéssel kellett fé­kezni?”; Ügy vélem, hogy a közölt számok egyértelműen igazol­ják a lakásépítési kedv és az építési hitel iránti igény növekvő tendenciáját és a téglakésríetók növekedése más okokra vezethető vissza. Erről különben a június 27-i lapjukban már jelent meg bizonyos módosítás...” I V Á megjegyzéseknek szíve­sen adtunk helyet, mint az OTP álláspontjának is. de fenntartjuk azt a vélemé­nyünket, hogy a lakásépítés­hez nyújtott hitelek kama­tának felemelése nem növeli a lakásépítési kedvet. Hogy mégis többen vállalkoznak lakásépítésre — még a ked­vezőtlen kölcsönnyújtási fel­tételek mellett is —, az elsősor­ban a lakáshiánnyal magya­rázható. Alacsonyabb kamat mellett bizonyára még töb­ben jelentkeznének építési kölcsönért. (A szerk.) és a rendszeresen szolgálatot teljesítő éjjeliőrök is. Az éjszakai őrjárat alkal­mával — amelyen az újság­író is részt vett — az éjjeli­őr éppen szabadságon volt, elmulasztották viszont a he­lyébe állított vállalati dolgo­A ma embere úton-útfé- len találkozhat vitatkozó autósokkal és gyalogosokkal. — Nem tud vigyázni. Nem látja, hogy át akarok menni a túloldalra? Maga ökör — így az egyik gya­logos. — Ökör a nénikéje, maga sem különb — tromfol az autós. Noha az ilyen utcai dialó­gusok bőven kimerítik a becsületsértés fogalmát, sen­ki sem szalad miatta a bíró­ságra, egyik fél sem érzi úgy, hogy belegázolt a má­sik becsületébe. Dr. Kálmán György „A becsület védel­me” című könyvének elő­szavában azt írja: „A be­csületet sértő cselekmények büntetőjogi szabályai az úgyszólván legsűrűbben elő­forduló társadalmi viszo­nyokra, az emberek társa­dalmi érintkezésére vonat­koznak. A jogrend az em­berek érintkezésének módját és formáját nem szabályoz­za. Ezt átengedi az erkölcs, de különösképpen a társa­dalmi konvenció íratlan nor­máinak. Ezek megsértése a jog szempontjából közömbös. A büntetőjog tiltó normái azonban megszabják azt az alsó határt, küszöböt, ame­lyen túl az erkölcsi s kon­vencionális szabályok jogi következmények nélkül nem hághatok át...” Hogy az ntcai dialógusnál maradjunk: az idézett jelzők használatával mind a gyalo­gos, mind az autós túllépte a jogszabályok vonta ha­tárt, tehát az ilyesmi — adott esetben — jogi kö­vetkezményekkel járhat Persze ennél durvább esetek is előfordulnak. Sokszor állnak bíróság előtt társbér­lők, szomszédok, akik — felforrott dühükben — a becsmérlő kifejezések özö­nét zúdítják egymásra, né­ha az egész ház, vagy utca füle hallatára. Erre vo­natkozóan ugyancsak érde­kes példákat találunk a bírói gyakorlatban. Az egyik vádlott azt a kifejezést hasz­nálta a magánvádlóval szemben, hogy — idézzük „ha a magánvádló a cse­resznyéiét leszedné, akkor 6 is arí fogja mondani rá, amit a férje, hogy zsivány”. Az elsőfokú bíróság a vádlottat a becsületsértés vádja alól felmentettt azzal az Indok­kal, hogy a vádlott a sérel­mezett kifejezést feltételesen használta. Mint a joggyakor­lat egyik neves szakértője megállapítja: az iménti eset­magánvádlóval szemben, s ezen a tényen semmit sem változtat, hogy a sértő meg­jegyzés feltételes alakban hangzott el. Érdemes ismét belelapoz­ni a „Becsület védelme” cí­mű könyvbe, amely pro és kontra sorakoztat fel. esete­ket. Mint a szerző írja: a 7 éves gyermekkel szemben hasmáit „kis csibész” kife­jezés nyilván nem becsület- sértés, mert nála ez a tár­sadalmi megbecsülést, s az emberi méltóságot még nem sérti. Ugyanez a kifejezés felnőtt emberrel szemben — normális körülmények kö­zött — feltétlenül becsület- sértés. Ha valaki megy az utcán és megkérdezi az egyik járókelőt, hogy merre van ez vagy az, majd a válasz helyett vállvonagatással és legyintéssel fizetik ki, nem történt becsületsértés, csak puszta udvariatlanság. Hiva­tali munkatárssal szemben — a körülményektől függő­en — már becsületet sért a vállvonogatás és a legyintés. Civakodó házastársak között nem becsületsértésről van sző. ha egyikük válaszra sem méltatja a másik kér­dését. Becsületsértés lehet viszont ugyanez, ha egy ér­tekezlet két részvevőjének előzetes vitája az előbbi je­lenettel zárul. Egymással szoros baráti viszonyban le­vő emberek között nem le­het sértésnek tekinteni a „te milyen hólyag vagy” ki­fejezést. Ugyanez a nyilvá­nos szórakozóhelyen, vagy a villamoson, ahol idegenek vágják egymás fejéhez, fel­tétlenül nagy sértés. A köztudat rendszerint egyenlőségjelet tesz a becsü­letsértés és a rágalmazás fo­galma közé. Joggyakorla­tunk a rágalmazást súlyo­sabb kategóriába sorolja. „A rágalmazó — olvashatjuk — eseményt, történetet formál. Az eseménynek, a törté­nethez a hallgató szemében mindig nagyobb a hitele, mint a szubjektív értékíté­letnek”. Azok, akik mást megrágalmaznak, nemcsak a célbavett ember társadalmi megbecsülését ássák alá, ha­nem sokszor az egzisztenciá­ját, a családi helyzetét is. Ezért a rágalmazás társadal­zót tájékoztatni a kulcsok hollétéről. Az ilyen esetek elkerülésére a jövőben na­gyobb gondot fordítanak. ben törvényt sértett az első­fokú bíróság, mert a vádlott lealacsonyító és megszégye­nítő kifejezést használt a mi veszélyessége is nagyobb a becsületsértésnél. Kőszegi Frigyes A doktor úr hétfőn nem rendelt Dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter hétfőn át­adta az idei kiváló és érde­mes orvos kitüntetéseket. A kitüntetettek között volt a szolnoki hármas körzet or­vosa is. Dr. Balogh István „agyon­stoppolt” kerékpárján na­ponta többször végig hajt a városon. Sokan ismerik, be­tegei pedig rajonganak ér­te. Tizenhárom éve már, hogy a hármas körzet bete­geit gyógyítja. Ez alatt vál­toztak az utca nevek, a kör­zet azonban maradt. A be­tegek nagyrésze is maradt, akik közül szinte valameny- nyit személyesen ismer. Még azt is tudja, kinek hol van a hátán anyajegy. Mit gondol, minek köszön­heti ezt a magas kitün­tetést? A válasz józan és meg­fontolt. — Munkánk nyomán nem születnek világrengető felfe­dezések. Nem tettem semmi rendkívülit. Céltudatos, lel­kiismeretes, kitartó munka; ez a körzeti orvos legfőbb erénye. Az érdemes orvosi kitüntetést én is ezért kap­hattam. Napi munkája 11—12 óra, amikor semmi nem jön köz­be. Reggel a Hubai úti ren­delőben kezdődik a napja. Ezután kerékpárra ül és a MÁV rendelőbe hajt, ahol az üzemorvosi teendőket végzi. Délután újra a Hubai úton található. Közben meg­látogatja a fekvő betegeket. Gyakran dolgozik a honvéd­ségnél. Sorozásoknál az ifjú emberek alkalmasságát vizsgálja. Beszédében mindig vissza­tér a körzeti orvosi mun­kára. — A betegséget azonnal, helyesen kell felismernünk. Nagy a felelősség, amit hi­vatásunkkal vállaltunk. Az, hogy segítsünk a rászoruló­kon, megelőzzünk és g gyítsunk, lépési tudjunk 1 tani a szakma rohamos lődésével, egész embert ván. A beteg először a í zeti orvosával találko Tőle remél gyógyulást, ve a biztató szót. — A munkám nem kö nyű, de nem panaszkodó Hívtak már magasabb in; ményhez. könnyebb bei fásba. Nem mentem. N tudom itthagyni a körzt met, a betegeimet. Felesége pedagógus, rom iskolás gyermekük v Kedvenc időtöltése a h gászás. Lelkiismeretes m kajáról még sokat mo: hatnának a betegei. Dr. Balogh István ér mes orvos reggel újra rékpárra ül és elindul körzetébe betegeihez, a közül sokan nem tud hétfőn miért nem rendel doktor úr. P. 1 A 31 mázsa tengeriért 1969. április 10-én született a döntés; a közös gaz­daság 462 hold kukoricaterületéből 278 holdat nagyüze­mi módszerekkel munkálunk meg. Szemenként vető gé­pet, vegyszeres növényvédelmet biztosítunk. ZMAJ—2 csőtörőgépekkel történik a betakarítás. A tervjóváhagyó közgyűlés a fenti területen 31 mázsás (májusi morzsolt) hozamot irt elő holdanként. Ez a terv — a terület nagy­ságát tekintve — elég magas, még akkor is, ha figyelem­be vesszük, hogy jó a föld. A brigád bizonytalanság érzete feloldódott, amikor megkapták a tagok a termelés technológiájára vonatkozó leírást. A 278 hold kukorica öt táblában van, 45 hold ki­vételével öntözhető területen. A termesztett kukoricafajták érési ideje változó, így a gépi betakarítás folyamatosan megoldható. Eddig már két esetben vegyszereztük a kukorica- táblákat, kultivátoroztuhk, végeztünk a fejtrágyázással. A kedvező csapadékviszonyok ellenére az első öntözés van most soron. ' A kukoricatermelő komplex gépesített brigád — amelynek tagjai traktorosok, öntöző-gépészek, növényvé­dők — a járás termelőszövetkezeteit versenyre hívta ki. A brigád munkáját segítik a gépműhely dolgozói is. A tsz gazdasági vezetői célprémiumot tűztek ki, amiért ér­demes dolgozni. Monzinger András brigádvezető Kungyalu. Zöld Mező Tsz Most is sötét van Megjegyzés Komlós János „Izlésnevelés de mikor?“ e. cikkéhez Yan építkező május 31-ig 838 kérelem ér­A ROVIKÖT-nél nem játszanak a tűzzel postájából H n?7ng7nt ng ,, „

Next

/
Thumbnails
Contents