Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-02 / 150. szám
1969. július 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 o LVASÖINK Az iskolaigazgatók védelmében A jogról mindenkinek Mi a becsületsértés ? Az új iskalatörvény csökkenti a tanulók. némileg mérsékli a nevelőik túlterhelését. Arról viszont még nem hallottam, hogy csökkenteni kellene az iskolaigazgatók túlterhelését is. Miniszteri rendelkezés szabályozza ugyan, hogy mikortól meddig kell biztosítani a tantestület — így az igazgatók — zavartalan pihenését Mégis, mi a helyzet? Megemlítek néhány — úgy vélem felesleges, bürokratikus előírást; A tanév befejeztével kiadunk a tanulóknak — aki kéri ezt (évente 200—250) — iskolalátogatási igazolást, amelyen feltüntetjük: iskolánk hányadikos tanulója lesz az ősszel a diák, s ennek alapján munkát vállalhat Ugyanezt az igazolást kérik tőlünk a nyolcadik osztályt végzett tanulóink is. Pedig bizonyítványuk a leg- ékesszólóbban igazolja: „Általános iskolai tanulmányait befejezte”. Ez viszont a munkahelyeken nem elég. (!) Sok vitánk van emiatt. Semmi közünk már ahhoz, hogy a végzett diákjaink munkát vállalnak. Néhány hete olvastam lapjukban arról. how az új Zagyva-híd tüdőkórház felöli része sötét, a világítótestek pótlásáról senki sem gondoskodik. Nem tudom, szokásukhoz híven visszatértek-e a témára. Én ugyan nem olvastam róla, de lehet, hogy csak elkerülte a figyelmemet Ha írtak, ha nem. szíves tudomásukra hozom, hogy a Zagyva-hí dón semmi változás nincs, ugyanúgy sötét van, mint korábban. Kiss Dezső Szolnok Helyesen állapítja meg Komlós János a Népszabadság júnus 29-i, vasárnapi számában, hogy a gyermekek és a fiatalok ízlésformálását korán kell elkezdeni, mert a felnőttek ízlésén már nehezebb változtatni. Az ízlés korán kialakul az egyénben és megmerevedik. Ennek jeleit látjuk abban is, hogy több iskolában helytelenül értelmezik a modern és ízléstelen jelenségek közötti különbséget. Ennek jelét látjuk abban a megcsontosodott szemléletben is, hogy „irtóhadjáratot” indítanak azok ellen is, akik fiatalságuknál fogva hajlamosabbak a modernebb öltözködésre, hajviseletre. — hangsúlyozni szeretném, — Nyáron kell bélyegeztetnünk a SZOT-beutalókat is. Hogy ehhez nekünk mi közünk van? Előfordul, hogy este 10 órakor derül ki, hogy nem bélyegeztették le a beutalót, anélkül pedig érvénytelen. Akkor este 10-kor jönnek a szülők. A vállalatok nyáron igazoltatják a miunkavállalókkal, hogy gyerekük iskolába jár, tehát családi pótlókra jogosult. Júliusban—augusztusban 50—60 ilyen igazolást adunk ki a nap legkülönbözőbb időszakában. — Kérhetnék ezt már júniusban. de még inkább szeptemberben. ekkor ugyanis már azt is tudja igazolni például az MTH-iskola, hogy a kérdéses gyermek valóban jár is iskolába. A fentebb említett miniszteri rendelkezés egyébként azt is előírja, hogy az iskolában nem kell ügyeletet tartani. Csak azt nem értem, hogy akkor a felsőbb szervek miért éppen nyáron ömlesztik a körleveleket (tavaly július 15.—augusztus 20. között 11 érkezett). Muzamel Ferenc iskolaigazgató Kengyel Fenti témáról június 4-1 lapunkban írtunk egyik olvasó levele alapján „Zavarja a gépkocsiközlekedést” címmel. A témára nem tértünk vissza, mivel az illetékes szervek bennünket nem tájékoztattak az intézkedésről. Ez azonban nem is zavarna minket, ha csak a tájékoztatás maradt volna el. Az ön leveléből tudjuk viszont, hogy a hiba elhárításáról sem gondoskodtak. (A szerk.) nem a „torzomborz”, ápolatlan külsejű, magukról megfeledkező egyénekről van szó, hanem azokra gondolok, akik felett „nem állt meg az idő” és a kor ízlésének megfelelően gondolkodnak, viselkednek és öltözködnek. A közelmúltban találkoztam egy fiatalemberrel, akiről az első kép a megjelenéséről úgy alakult ki, hogy egy modern, de „nem huligán” fiatallal állok szemben. Később megtudtam, hogy a kissé hosszú hajat viselő, pi- rosinges, farmernadrágos fiatalember az egyik külkereskedelmi vállalat kereskedelmi üzletkötője, „civilben” vegyészmérnök és három nyelvből (orosz, német, an; goi) felsőfokú vizsgával rendelkezik. Az ízlés önmagában nem azonos a műveltséggel, de azt senki sem tagadja, hogy segít a helyes és jóízlés kialakításában. Ezért az újat, a modernet, a ma ízlését nemcsak látnunk kell, hanem meg is kell értenünk, hogy fiatalságunk hajlamosabb az újat magáévá tenni, ezért ne ostorozzuk. Azok a felnőttek, akik ezelőtt tíz évvel ostorozták a szűk nadrágszárat, ma felhajtó nélküli, szűkített nadrágban járnak, tarkabarka ingben. Szűcs Ferenc, az OTP Szolnok megyei Igazgatóságának igazgatója az alábbi megjegyzéseket fűzte a júniusi 24-i számunkban „Sok a tégla, de lesz-e hozzá építkező?” címmel megjelent cikkünkhöz: „A cikk néhány olyan megállapítást tartalmaz. amely nem igazolható. Többek között a téglavásárlás csökkenésének okát az új hitelpolitikai rendszerben keresd. — Tény, hogy 1968. január 1- ével differenciált hitelkama- tozás került bevezetésre a 8/1967. sz. PM rendelettel. Ez az építési kölcsönkérelmek számát és ezen keresztül az építkezések számát sem csökkentette. Ennek igazolására közlöm. hogy Szolnak megyében 1967-ben (tehát a régi kamatozás mellett) 1308 kérelemre 68 millió 737 000 forint építési kölcsönt folyósítottunk. 1968-ban (az új kamatozási feltételek mellett) 1637 igénylőnek 73 millió 003 000 forintot folyósítottunk. A kamatfeltételek az épít- tetőket arra késztették — mint ahogy arí a számok is igazolják —, hogy kevesebb kölcsönt vegyenek igénybe. (Az egy kölcsönre eső összeg csökkent.) Ez évben is változatlanul fenáll ez a tendencia, mert Játék a tűzzel (június 25.) címmel számolt be munkatársunk a szolnoki nagykereskedelmi vállalatok lera- katainál, raktárainál végzett éjszakai körútjáról. A Keletmagyarországi Rövid- és kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki lerakatától érkezett észrevétel az újságcikkre. A következőket tudtuk meg ebből: A Rékasi úti fehérnemű osztály ellenkulcsai az őrbódéban találhatók egy kazettába zárva, amelynek üveg fedőlapja tűz esetén feltörhető. A Petőfi utcai kötött- és rövidáru raktárában is ugyanilyen formában (a vonatkozó tűzrendészet! előírásnak megfelelően) helyezték el a raktárak ellenkulcsait. Tudnak erről a tűzvédelmi felelősök, az osztályvezetők Szerkesztői üzenet L. Gy. Szolnok; A termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. tv. 64. § (2) bekezdése szerint a munkavégzési kötelezettségüket teljesítő tagokról betegségük esetén gondoskodni kell. A betegség következtében kereső- képtelen termelőszövetkezeti tag jövedelemkiesésének r>ót- lásáról a vezetőség gondoskodik. Ha a fenti jogszabályi rendelkezéseknek a vezetőség nem tesz eleget, panaszával forduljon a szövetkezet vezetőségének bizottságához. A vezetőség bizottságának határozatát — ha az önnek sérelmes — az illetékes járásbíróság előtt keresettel is megtámadhatja. Fiatalságunk többsége helyesen él, gondolkodik. Szereti és megérti a modem verset, az idősebb fülek számára szokatlan zenét és mindent, ami új és szép. Magam is, ha húszéves lennék, úgy élnék, ahogy ők élnek. Természetesen tiszteletben tartva a felnőttek szokásait, amiben megcsontosodtak, — mert mindenki csak önmagát tudja adni, másokat legfeljebb csak utánozni. Csiki Aladár Szolnok kezeit a megye takarékpénztári fiókjaihoz és ez 184 kérelemmel több, mint a múlt év azonos időszakában. Fentiekkel igazolható, hogy téves a cikk megállapítása, miszerint az „egyéni kezdeményezést ilyen közgazdasági intézkedéssel kellett fékezni?”; Ügy vélem, hogy a közölt számok egyértelműen igazolják a lakásépítési kedv és az építési hitel iránti igény növekvő tendenciáját és a téglakésríetók növekedése más okokra vezethető vissza. Erről különben a június 27-i lapjukban már jelent meg bizonyos módosítás...” I V Á megjegyzéseknek szívesen adtunk helyet, mint az OTP álláspontjának is. de fenntartjuk azt a véleményünket, hogy a lakásépítéshez nyújtott hitelek kamatának felemelése nem növeli a lakásépítési kedvet. Hogy mégis többen vállalkoznak lakásépítésre — még a kedvezőtlen kölcsönnyújtási feltételek mellett is —, az elsősorban a lakáshiánnyal magyarázható. Alacsonyabb kamat mellett bizonyára még többen jelentkeznének építési kölcsönért. (A szerk.) és a rendszeresen szolgálatot teljesítő éjjeliőrök is. Az éjszakai őrjárat alkalmával — amelyen az újságíró is részt vett — az éjjeliőr éppen szabadságon volt, elmulasztották viszont a helyébe állított vállalati dolgoA ma embere úton-útfé- len találkozhat vitatkozó autósokkal és gyalogosokkal. — Nem tud vigyázni. Nem látja, hogy át akarok menni a túloldalra? Maga ökör — így az egyik gyalogos. — Ökör a nénikéje, maga sem különb — tromfol az autós. Noha az ilyen utcai dialógusok bőven kimerítik a becsületsértés fogalmát, senki sem szalad miatta a bíróságra, egyik fél sem érzi úgy, hogy belegázolt a másik becsületébe. Dr. Kálmán György „A becsület védelme” című könyvének előszavában azt írja: „A becsületet sértő cselekmények büntetőjogi szabályai az úgyszólván legsűrűbben előforduló társadalmi viszonyokra, az emberek társadalmi érintkezésére vonatkoznak. A jogrend az emberek érintkezésének módját és formáját nem szabályozza. Ezt átengedi az erkölcs, de különösképpen a társadalmi konvenció íratlan normáinak. Ezek megsértése a jog szempontjából közömbös. A büntetőjog tiltó normái azonban megszabják azt az alsó határt, küszöböt, amelyen túl az erkölcsi s konvencionális szabályok jogi következmények nélkül nem hághatok át...” Hogy az ntcai dialógusnál maradjunk: az idézett jelzők használatával mind a gyalogos, mind az autós túllépte a jogszabályok vonta határt, tehát az ilyesmi — adott esetben — jogi következményekkel járhat Persze ennél durvább esetek is előfordulnak. Sokszor állnak bíróság előtt társbérlők, szomszédok, akik — felforrott dühükben — a becsmérlő kifejezések özönét zúdítják egymásra, néha az egész ház, vagy utca füle hallatára. Erre vonatkozóan ugyancsak érdekes példákat találunk a bírói gyakorlatban. Az egyik vádlott azt a kifejezést használta a magánvádlóval szemben, hogy — idézzük „ha a magánvádló a cseresznyéiét leszedné, akkor 6 is arí fogja mondani rá, amit a férje, hogy zsivány”. Az elsőfokú bíróság a vádlottat a becsületsértés vádja alól felmentettt azzal az Indokkal, hogy a vádlott a sérelmezett kifejezést feltételesen használta. Mint a joggyakorlat egyik neves szakértője megállapítja: az iménti esetmagánvádlóval szemben, s ezen a tényen semmit sem változtat, hogy a sértő megjegyzés feltételes alakban hangzott el. Érdemes ismét belelapozni a „Becsület védelme” című könyvbe, amely pro és kontra sorakoztat fel. eseteket. Mint a szerző írja: a 7 éves gyermekkel szemben hasmáit „kis csibész” kifejezés nyilván nem becsület- sértés, mert nála ez a társadalmi megbecsülést, s az emberi méltóságot még nem sérti. Ugyanez a kifejezés felnőtt emberrel szemben — normális körülmények között — feltétlenül becsület- sértés. Ha valaki megy az utcán és megkérdezi az egyik járókelőt, hogy merre van ez vagy az, majd a válasz helyett vállvonagatással és legyintéssel fizetik ki, nem történt becsületsértés, csak puszta udvariatlanság. Hivatali munkatárssal szemben — a körülményektől függően — már becsületet sért a vállvonogatás és a legyintés. Civakodó házastársak között nem becsületsértésről van sző. ha egyikük válaszra sem méltatja a másik kérdését. Becsületsértés lehet viszont ugyanez, ha egy értekezlet két részvevőjének előzetes vitája az előbbi jelenettel zárul. Egymással szoros baráti viszonyban levő emberek között nem lehet sértésnek tekinteni a „te milyen hólyag vagy” kifejezést. Ugyanez a nyilvános szórakozóhelyen, vagy a villamoson, ahol idegenek vágják egymás fejéhez, feltétlenül nagy sértés. A köztudat rendszerint egyenlőségjelet tesz a becsületsértés és a rágalmazás fogalma közé. Joggyakorlatunk a rágalmazást súlyosabb kategóriába sorolja. „A rágalmazó — olvashatjuk — eseményt, történetet formál. Az eseménynek, a történethez a hallgató szemében mindig nagyobb a hitele, mint a szubjektív értékítéletnek”. Azok, akik mást megrágalmaznak, nemcsak a célbavett ember társadalmi megbecsülését ássák alá, hanem sokszor az egzisztenciáját, a családi helyzetét is. Ezért a rágalmazás társadalzót tájékoztatni a kulcsok hollétéről. Az ilyen esetek elkerülésére a jövőben nagyobb gondot fordítanak. ben törvényt sértett az elsőfokú bíróság, mert a vádlott lealacsonyító és megszégyenítő kifejezést használt a mi veszélyessége is nagyobb a becsületsértésnél. Kőszegi Frigyes A doktor úr hétfőn nem rendelt Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter hétfőn átadta az idei kiváló és érdemes orvos kitüntetéseket. A kitüntetettek között volt a szolnoki hármas körzet orvosa is. Dr. Balogh István „agyonstoppolt” kerékpárján naponta többször végig hajt a városon. Sokan ismerik, betegei pedig rajonganak érte. Tizenhárom éve már, hogy a hármas körzet betegeit gyógyítja. Ez alatt változtak az utca nevek, a körzet azonban maradt. A betegek nagyrésze is maradt, akik közül szinte valameny- nyit személyesen ismer. Még azt is tudja, kinek hol van a hátán anyajegy. Mit gondol, minek köszönheti ezt a magas kitüntetést? A válasz józan és megfontolt. — Munkánk nyomán nem születnek világrengető felfedezések. Nem tettem semmi rendkívülit. Céltudatos, lelkiismeretes, kitartó munka; ez a körzeti orvos legfőbb erénye. Az érdemes orvosi kitüntetést én is ezért kaphattam. Napi munkája 11—12 óra, amikor semmi nem jön közbe. Reggel a Hubai úti rendelőben kezdődik a napja. Ezután kerékpárra ül és a MÁV rendelőbe hajt, ahol az üzemorvosi teendőket végzi. Délután újra a Hubai úton található. Közben meglátogatja a fekvő betegeket. Gyakran dolgozik a honvédségnél. Sorozásoknál az ifjú emberek alkalmasságát vizsgálja. Beszédében mindig visszatér a körzeti orvosi munkára. — A betegséget azonnal, helyesen kell felismernünk. Nagy a felelősség, amit hivatásunkkal vállaltunk. Az, hogy segítsünk a rászorulókon, megelőzzünk és g gyítsunk, lépési tudjunk 1 tani a szakma rohamos lődésével, egész embert ván. A beteg először a í zeti orvosával találko Tőle remél gyógyulást, ve a biztató szót. — A munkám nem kö nyű, de nem panaszkodó Hívtak már magasabb in; ményhez. könnyebb bei fásba. Nem mentem. N tudom itthagyni a körzt met, a betegeimet. Felesége pedagógus, rom iskolás gyermekük v Kedvenc időtöltése a h gászás. Lelkiismeretes m kajáról még sokat mo: hatnának a betegei. Dr. Balogh István ér mes orvos reggel újra rékpárra ül és elindul körzetébe betegeihez, a közül sokan nem tud hétfőn miért nem rendel doktor úr. P. 1 A 31 mázsa tengeriért 1969. április 10-én született a döntés; a közös gazdaság 462 hold kukoricaterületéből 278 holdat nagyüzemi módszerekkel munkálunk meg. Szemenként vető gépet, vegyszeres növényvédelmet biztosítunk. ZMAJ—2 csőtörőgépekkel történik a betakarítás. A tervjóváhagyó közgyűlés a fenti területen 31 mázsás (májusi morzsolt) hozamot irt elő holdanként. Ez a terv — a terület nagyságát tekintve — elég magas, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy jó a föld. A brigád bizonytalanság érzete feloldódott, amikor megkapták a tagok a termelés technológiájára vonatkozó leírást. A 278 hold kukorica öt táblában van, 45 hold kivételével öntözhető területen. A termesztett kukoricafajták érési ideje változó, így a gépi betakarítás folyamatosan megoldható. Eddig már két esetben vegyszereztük a kukorica- táblákat, kultivátoroztuhk, végeztünk a fejtrágyázással. A kedvező csapadékviszonyok ellenére az első öntözés van most soron. ' A kukoricatermelő komplex gépesített brigád — amelynek tagjai traktorosok, öntöző-gépészek, növényvédők — a járás termelőszövetkezeteit versenyre hívta ki. A brigád munkáját segítik a gépműhely dolgozói is. A tsz gazdasági vezetői célprémiumot tűztek ki, amiért érdemes dolgozni. Monzinger András brigádvezető Kungyalu. Zöld Mező Tsz Most is sötét van Megjegyzés Komlós János „Izlésnevelés de mikor?“ e. cikkéhez Yan építkező május 31-ig 838 kérelem érA ROVIKÖT-nél nem játszanak a tűzzel postájából H n?7ng7nt ng ,, „
