Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-16 / 162. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. július 16. Holdroszállás előtt Nei! Armstrongnak, az Apollo—11 űrhajósának utol­só gyakorlatai. Képünkön azt a jelenetet látjuk, amikor a Lunar Modul holdraszálló járműből létra segítségével (egyelőre még a földön) eléri a talajt. (Telefoto — AP— MTI—KS) Nem véled énül került e két szó a címben ebbe a sorrendbe. Mert a Pódium 69 péntek esti műsora nem első­sorban az emberalkotta gép­ről, hanem sokkal inkább e Gép az emberre gyakorolt visszahatásáról szólt, A gépről, amely teljeseb­bé teszi az életet, hangula­tokat varázsol, segít — de pusztíthat is. Jól sikerült a lírai indítás Szabó Lőrinc verseivel, ki­tűnő művészeink (Bánki Zsu­zsa, Gáti. József, Szer-són Gyula) tolmácsolásában. Be­tekinthettünk — Cseres Mik­lós dr. jóvoltából — a hang- játéki technika titkaiba is. Megismerhettük azokat a komplikált módszereket, me­lyekkel pusztán a hangeffek­tusok segítségével. a legkü­lönbözőbb hatásokat érheti el a rádiójáték rendezője. A szemelvények ügyes váloga­tása jó dramaturgiai érzékre vall, mert az indító versso­rok után is megmaradt a műsor ugyanazon hangulati mederben, a technikai ismer­tető nem okozott törést. Rákok a szigeten Világszerte egyre több a tudományos fantasztikum, a Jelszó: „EGY VENDÉG VARSÓBÓL“! Zsukov marsall nemrég megjelent emlékirataiból és más szovjet forrásokból nap­világra került, hogy közvet­lenül a hitleri hadsereg tá­madása előtt egy ember fi­gyelmeztette a Szovjetuniót, Ez az ember 1941. június 21- ről 22-re virradó éjjel a né­metek által megszállt terü­letről érkezett a Szovjetunió­ba. Közzétették személyi ada­tait is. A neve: Mieczyslaw Stefanski, lengyel és ma is Lengyelországban él. A há­ború kitörésének éjszakáján végrehajtott tettéért és más háborús szolgálataiért Lenin- renddel tüntették ki. A Zycie Warszawy lengyel napilap és az Interpress saj­tóügynökség most kivonato­san ismerteti a vele készült riportot. A közeli napokban az egész történet megjelenik majd a varsój lapokban. Mieczyslaw Stefwanski a lengyel hadsereg tartalékos századosa, Lengyelország északkeleti vidékén a Mazuri tavaknál él. Nem erről a vi­dékről származik, Varsóban született és Rownóban. illet­ve Wolyn-ban katonáskodott. 1939 szeptemberében német hadifogságba esett, onnan azonban sikerült megszöknie. Wolyn-ba ment, ahol megta­lálta feleségét és fiát. 1940 tavaszán újra egyenruhát húzott, ez alkalommal azon­ban a Vörös Hadsereg egyen­ruháját. Három hét után a vezérkarhoz rendelték és fel­ajánlották neki, hogy dol­gozzék a titkosszolgálat ré­szére. Ö vállalkozott rá és hamarosan megkapta első feladatát. Stefanski azt a parancsot kapta, hogy menjen Varsóba és ott vegye fel a közvetlen kapcsolatot a titkosszolgálat egyik sejtjével, utána pedig a Búgon keresztül térjen visz- sza. Stefanski kitűnően ol­dotta meg feladatát és meg­határozott időben visszatért a szovjet oldalra a jelszóval: „Egy vendég Varsóból!” Még kétszer megtette ugyanezt az utat Minden alkalommal nagy nehézségeket kellett le­győznie. így emlékezik egyik illegális határátlépésére: „A németek a főkormány­zóságból (így nevezték a megszállt Lengyelországot) érkezett menekültet látták bennem, a szovjet katonák pedig kémnek néztek. — A szovjet tiszt, akj kihallgatott, nem akarta tudomásul ven­ni,, hogy én „Varsói vendég” vagyok. Végül valaki mégis hallandó volt az általam megadott számra Moszkvába vagy Kijevbe telefonálni és ez megmentette az életemet. 1941 júniusában léptem át utoljára a határt. Útközben információkat gyűjtöttem né­met csapatmozdulatokról, egyenruhákról, fegyverzetről, az autók jelzéseiről. Pán­célkocsik és repülőgépek vo­nultak kelet felé, az erdők­ben üzemanyag-raktárakat láttam. Közvetlenül a határ közelében a hitleri hadsereg nagy egységeit figyeltem meg. Elhatároztam, hogy Biala Crkwianál átúszok a Búgon. Megvártam a sötétség beáll­tát. Mintegy 30 méterre tő­lem balra és jobbra őrök álltak. Csendben átkúsztam a szögesdrótok alatt és a víz alá bújtam. Nem volt mély, csak térdig ért és az őrök észrevették, lövöldözni kezd­tek. Még egy ágyút is elsü­töttek. Közeled temre az oroszok a levegőbe lőttek és „Fel a kezekkel!” kiáltoz­tak Feltartott késel, amely­ben a csomagjaimat tartot­tam, tettem meg az utolsó métert. — A jelszó: „Egy vendég Varsóból!”, ez alka­lommal villámként hatott. A vezérkar azonnal megállapí­totta, hogy megfigyeléseim a háborút jelentik. Azonnal Lwówba vittek. Másnap reg­gel a német bombázók iga­zolták a feltevésemet. — A németek megtámadták a Szovjetuniót”. Stefanski tettéről emlék­irataiban megemlékezik. A. Lukin is, az egyik szovjet partizán egység helyettes pa­rancsnoka. A csoport a má­sodik világháború alatt Wolyn-ban harcolt. Stefanski ugyanis a szovjet felettesei­nek parancsa alapján június után a megszállt területen maradt a partizánok között. Több bravúros akcióban vett részt: így például abban is, amikor a partizánok elfogták az egyik német tábornokot. Mieczyslaw Stefanski ma a Mazuri tavak erdős vidékein él, amely nagyon hasonlít ahhoz a környékhez, ahol ne­gyedszázaddal ezelőtt, mint lengyel hazafi oly nagy ér­demeket szerzett. G. L science — fiction minden műfajban. Most, a valódi űr­kalandok kezdetén népszerű­ségének állandó növekedése is érthető. Ha létjogosultsá­gát nem is, valósághoz való közét soikan vitatják. Tény, hogy igény van rá és tény az is, hogy a fantasztikum is egy lehetőség szólni a világ­ról. a jövő problémái meg­érzésén keresztül a ma prob­lémáiról. Mert szinte vala­mennyinek — mármint a ja­vának — valamilyen formá­ban köze van ahhoz az alap­vető kérdéshez, hogy a gépe­sítés. a technika fejlődése dehumanizál, elidegenít-e. Tendenciáit kétségtelenül már ma sem lehet tagadni, mert a tudományos techni­kai fejlődés egyre inkább potenciálisan önmagában hordja a morális értékek el­nyomásának, a pusztításnak lehetőségét. A. Dnyeprov játéka ennek a folyamatnak látomása. Egy hadmérnök rákszerű hadi­eszközt szerkeszt, melyet úgy programoz, hogy az minden fémet felemésszen és önma­gához hasonló új gépet szer­kesszen belőle. Így. amíg fém van elérhető környeze­tében, korlátlanul szaporo­dik. Elpusztíthat mindent, ami fém, tankot, puskát — vagy alkotóját, mert fogai fémből vannak; A technikai fejlődés okoz­ta ilyenfajta szorongás — amíg a pusztulástól, soha nem volt méretű háborútól való félelemből táplálkozik — indokolt. De a fejlődéstől magától félni, ez ellen értel­münk tiltakozik. Ahhoz, hogy a technika elembertelenithes- sen, e folyamatnak megfelelő társadalmi környezet szüksé­ges. (Nem véletlen, hogy a jövőtől való rettegés épp a nyugati fantasztikus iroda­lomban jelentkezik nagyon gyakran.) Zene­művészet és technika Szőllősy András előadása a rövidreszabott időben is ér­dekes és kielégítő volt. Az egy-egy hanghatásra épülő, az elektronika és mechanika legkülönbözőbb raffinériái- val, variációival „gyártott” zene így. értető magyarázat­tal érdekes. De befogadni ne­héz. A konkrétság igénye a gondolatmentesség veszélyét rejtegeti magában. Mind­emellett a Honegger mű il­lusztrációként való választá­sa kitűnő mind szerkesztési, mind didaktikai szempontból Bojár Ivtán képzőművé­szeti előadása és a Buzatti játék is jól illettek a Pódium műsorában. Lendvaj Györgv összekötőszövegéneik a sokré­tűen szerteágazó műsorban jelentős^mkcióia van. Nem­csak egyik műsorrészről a másikra „átbeszélgetnie” kell. hanem át is hangolni a hall­gatót. Sütő Irén a gazdag in­tet lek+usú szöveget kedvesen mondta el. — trömböczky — II. Erzsébet 16 éve nem kapott fizetésemelést Európában hét királyság uralkodóházainak fenntartása évenként összesen több mint 40 millió svájci frankba ke­rül. Függetlenül attól, hogy ezt a pénzt font sterlingben, koronában, gueldenben vagy drachmában fizetik ki, kér­dés, hogy az alattvalók, il­letve a királyok és a király­nők elégedettek-e? A kirá­lyok ugyanis azért elégedet­lenkednek, mert néha hoz­zá kell nyúlniuk privát va­gyonukhoz is. II. Erzsébet angol királynő például uralkodásának 16 éve alatt nem kapott „fize­tésemelést”, bár meg kell mondanunk, hogy. az állam évenként nem kevesebb, mint 475 ezer fontot utal át szám­lájára. A család összjövedel­me azonban — Fülöp, a férj, Charles trónörökös, a ki­rálynő édesanyja, a glouces- ter; herceg és Margit her­cegnő „fizetésével” együtt — összesen 725 ezer font. Nem jelentéktelen a királynő ma­gánvagyona sem: becslések szerint eléri a 600 millió svájci frankot. S még néhány „szerény” királyi jövedelem: Baudouin belga király és felesége, Fabiola évi 6 millió svájci frankot vesz fel, Julianna holland királynő és férje, Bernhard ugyancsak 6 mil­liót kap, noha Juliannát a világ leggazdagabb emberei közé sorolják. Svédország uralkodójának, Gustav Adolf­nak évente több mint 6 mil­lió svájci frankot fizet ki az állam. Olaf norvég ki­rálynak va1 amivel több mint 3 millióval kell „megeléged­nie”, a dán uralkodó 3.6 milliót kap. Még a szám­űzetésben élő Konstantin ki­rályról is gondoskodik Gö­rögország, mégpedig nem ke­vesebb mint 2.5 millió sváj­ci fraknak megfelelő ösz- szeggel. (Basler, Nachrichten) 0 = KÉPERNYŐJE ELŐTT Zsebükben hordják a marsallbotot... Két műsorban is őket lát­hattuk, a Színház- és Film- művészeti Főiskola végzős növendékeit. akik szokás szerint nyilvános búcsúval köszöntek el az alma ma­tertől. és egy kicsit bekö- szöntöttek a nézőkhöz: íme, itt vagyunk, s ezentúl több­ször is találkozunk! Remél­jük. Hiszen a tehetséges if­jú művészek érett búcsúja arról győzhette meg a tévé nézőit, hogy akik most hagy­ták el a főiskolát — nem­csak közlegényként gyara­pítják maid a művészek hadseregét, de lesz közöttük, aki a hadvezérségig is vi­szi. Pálos Zsuzsa és Benkő Péter táncos-dalos kettőse például már egy komolyabb produkcióban is megállta volna a helyét. Balázsovits Hamlet-intelme a színészi mesterségről diákos frisses­ségével szintén figyelmet ér­demelt Benedek Miklós Kő- váriia a Molnár Ferenc drá­májából vett jelenetben mestermunka volt. Talán még több is: ihletett játék. De maga a búcsúprogram egésze is változatos volt. Szigorú szerkesztői logika nem terhelte, könnyed, fia­talos lendület vitte előre. Ügyesen illeszkedett egység­be a játékos kereten belül a monológ, a jelenet a tréfa, a dal. az oratórium és a pamflet, valamint a vers. Igen szellemesen oldották meg például a Parasztbecsü­let pőrére vetkeztetését, pró­zában játszották el az ope­rát — ami ugyan nem ere­deti ötlet de ahogyan csi­nálták, abban sok volt az eredetiség. Főként Körtvé- lyessy Zsolt volt elemében. Egyébként a műsor egészét jó ízű humor, esetenként csipkelődő irónia jellemezte. S az ifjú „titánok” bírták erővel és humorral. Ebből a humorból szívesen látnánk — tőlük — máskor is. A ti­zenkét véndiák derűs bú­csúzója tehát méltónak bi­zonyult a tévé péntek esti műsorideiének rangjához. A másik program, ahol ugyancsak marsallbotos mű­vész mutatkozott be, egy kisjátékfilm volt, címe El­napolva. Szálkái Sándor de­bütált vele a képernyőn, s megggyőződhettünk róla: ő is az ígéretes tehetségek kö­zé tartozik. Filmje, amely­ben a „váladozó” házasfelek kispolgári „aggyozását” áb­rázolja felnőtt iróniával, ka- maszos vonásai ellenére is jeles vizsgamunka. Volt egyszer egy lány... meg egy operett A lányt Koncz Zsuzsának hívják, s hogy sokan fognak emlékezni rá, arra biztosí­ték az a televíziós show is, amely vele és róla készült; A magyar show-kísérletek között is talán a legsikerül­tebb. Mert ügyes ötletekkel volt megtűzdelve, s a hatá­rokon belül még szellemes is volt. Alaphangját Koncz Zsuzsa fátyolosán bánatos, szomorkásán derűs egyénisé­ge szabta meg. ízléses ének- lésmódja, megjelenésének nőies elegánciája módot ad­hatott a rendező Szitányi Andrásnak, hogy megfelelő kiegészítő képi megoldások­kal rangos show-t produkál­jon; Külön dicsérendő a program zenei anyaga és a közreműködő Illés-zenekar finom tónusú muzsikáia. Nem túlzás, ezt a könnyű­zenei műsort fiatalok és idő­sebbek egyaránt élvezettel hallgathatták. Miklós Péter energikus szám» — eltérő karakterével — gazdagította az érett táncdalénekes. Koncz Zsuzsa önálló félórás műsorát. Az operett neve Nebáncs- virág. Ami az említett show- val egybekapcsolja az az, hogy a szellemes francia dalműnek televíziós változa­ta is a sikeres átültetések közé számíthat. Kalmár Andrásnak, a televíziós vál­tozat rendezőiének sikerült rátalálnia arra az alaphang­ra. amely a képernyőn is kö­zel hozza a történetet. De Halász Judit személyében arra a Denise-re is. aki maradéktalanul tudta meg­teremteni a játékhoz szük­séges sajátos légkört. Az át­dolgozás kerülve a képer­nyőn oly terhes művj natu­ralizmust. stílusos keretek között színvonalas szórako­zást kínált, odaillőt egy szombatestére. Röviden Akit a képzőművészeti kultúra legújabb eredményei érdekelnek, bizonyára hálás a Kompozíció 69/4 című adásért, melyben betekintést kaphatott a modern francia festészet világába, továbbá megismerkedhetett a nürn­bergi nemzetközi konstruk- tuista kiállítás anvagával. Papp Gábor műsorát — a magazin szerkesztője — a megszokott igényesség és a didaktikus informálás szán­déka jellemezte. Jelentős, bár kevéssé is­mert költő emlékét idézte az A viharmadár. Koroda Miklós összeállítása Reviczky Gyulára emlékeztetett — sajnos sablonosán. szürkén „irodalomtörténetieskedve”. A Klasszikusok tévétilmon sorozatban az Antonin« ős Cleooátrát láthattuk Rövi­den- többet vártunk A szen­vedélyek lohogását nem he­lyettesíthették a mozgalmas tablók. V. M. Ifjú szakmunkások! Kiemelt bérezés 44 órás munkahét, minden szombat szabad A legmodernebb technológia mellett alkalmazunk benneteket a kőműves, ács. vasbetonszerelő, festő, tapétás, parkettás, fűtés. víz. gáz. villanyszerelő, asztalos- lakatos, műköves, gépszerelő szakmákban. Szállásról gondoskodunk. Utazási hozzájárulást té­rítünk. Jelentkezés személyesen: 43. sz. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Budapest, XI., Dombóvári út 19. ♦ WBn», es ember

Next

/
Thumbnails
Contents