Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-16 / 162. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. július 16. Holdroszállás előtt Nei! Armstrongnak, az Apollo—11 űrhajósának utolsó gyakorlatai. Képünkön azt a jelenetet látjuk, amikor a Lunar Modul holdraszálló járműből létra segítségével (egyelőre még a földön) eléri a talajt. (Telefoto — AP— MTI—KS) Nem véled énül került e két szó a címben ebbe a sorrendbe. Mert a Pódium 69 péntek esti műsora nem elsősorban az emberalkotta gépről, hanem sokkal inkább e Gép az emberre gyakorolt visszahatásáról szólt, A gépről, amely teljesebbé teszi az életet, hangulatokat varázsol, segít — de pusztíthat is. Jól sikerült a lírai indítás Szabó Lőrinc verseivel, kitűnő művészeink (Bánki Zsuzsa, Gáti. József, Szer-són Gyula) tolmácsolásában. Betekinthettünk — Cseres Miklós dr. jóvoltából — a hang- játéki technika titkaiba is. Megismerhettük azokat a komplikált módszereket, melyekkel pusztán a hangeffektusok segítségével. a legkülönbözőbb hatásokat érheti el a rádiójáték rendezője. A szemelvények ügyes válogatása jó dramaturgiai érzékre vall, mert az indító verssorok után is megmaradt a műsor ugyanazon hangulati mederben, a technikai ismertető nem okozott törést. Rákok a szigeten Világszerte egyre több a tudományos fantasztikum, a Jelszó: „EGY VENDÉG VARSÓBÓL“! Zsukov marsall nemrég megjelent emlékirataiból és más szovjet forrásokból napvilágra került, hogy közvetlenül a hitleri hadsereg támadása előtt egy ember figyelmeztette a Szovjetuniót, Ez az ember 1941. június 21- ről 22-re virradó éjjel a németek által megszállt területről érkezett a Szovjetunióba. Közzétették személyi adatait is. A neve: Mieczyslaw Stefanski, lengyel és ma is Lengyelországban él. A háború kitörésének éjszakáján végrehajtott tettéért és más háborús szolgálataiért Lenin- renddel tüntették ki. A Zycie Warszawy lengyel napilap és az Interpress sajtóügynökség most kivonatosan ismerteti a vele készült riportot. A közeli napokban az egész történet megjelenik majd a varsój lapokban. Mieczyslaw Stefwanski a lengyel hadsereg tartalékos századosa, Lengyelország északkeleti vidékén a Mazuri tavaknál él. Nem erről a vidékről származik, Varsóban született és Rownóban. illetve Wolyn-ban katonáskodott. 1939 szeptemberében német hadifogságba esett, onnan azonban sikerült megszöknie. Wolyn-ba ment, ahol megtalálta feleségét és fiát. 1940 tavaszán újra egyenruhát húzott, ez alkalommal azonban a Vörös Hadsereg egyenruháját. Három hét után a vezérkarhoz rendelték és felajánlották neki, hogy dolgozzék a titkosszolgálat részére. Ö vállalkozott rá és hamarosan megkapta első feladatát. Stefanski azt a parancsot kapta, hogy menjen Varsóba és ott vegye fel a közvetlen kapcsolatot a titkosszolgálat egyik sejtjével, utána pedig a Búgon keresztül térjen visz- sza. Stefanski kitűnően oldotta meg feladatát és meghatározott időben visszatért a szovjet oldalra a jelszóval: „Egy vendég Varsóból!” Még kétszer megtette ugyanezt az utat Minden alkalommal nagy nehézségeket kellett legyőznie. így emlékezik egyik illegális határátlépésére: „A németek a főkormányzóságból (így nevezték a megszállt Lengyelországot) érkezett menekültet látták bennem, a szovjet katonák pedig kémnek néztek. — A szovjet tiszt, akj kihallgatott, nem akarta tudomásul venni,, hogy én „Varsói vendég” vagyok. Végül valaki mégis hallandó volt az általam megadott számra Moszkvába vagy Kijevbe telefonálni és ez megmentette az életemet. 1941 júniusában léptem át utoljára a határt. Útközben információkat gyűjtöttem német csapatmozdulatokról, egyenruhákról, fegyverzetről, az autók jelzéseiről. Páncélkocsik és repülőgépek vonultak kelet felé, az erdőkben üzemanyag-raktárakat láttam. Közvetlenül a határ közelében a hitleri hadsereg nagy egységeit figyeltem meg. Elhatároztam, hogy Biala Crkwianál átúszok a Búgon. Megvártam a sötétség beálltát. Mintegy 30 méterre tőlem balra és jobbra őrök álltak. Csendben átkúsztam a szögesdrótok alatt és a víz alá bújtam. Nem volt mély, csak térdig ért és az őrök észrevették, lövöldözni kezdtek. Még egy ágyút is elsütöttek. Közeled temre az oroszok a levegőbe lőttek és „Fel a kezekkel!” kiáltoztak Feltartott késel, amelyben a csomagjaimat tartottam, tettem meg az utolsó métert. — A jelszó: „Egy vendég Varsóból!”, ez alkalommal villámként hatott. A vezérkar azonnal megállapította, hogy megfigyeléseim a háborút jelentik. Azonnal Lwówba vittek. Másnap reggel a német bombázók igazolták a feltevésemet. — A németek megtámadták a Szovjetuniót”. Stefanski tettéről emlékirataiban megemlékezik. A. Lukin is, az egyik szovjet partizán egység helyettes parancsnoka. A csoport a második világháború alatt Wolyn-ban harcolt. Stefanski ugyanis a szovjet feletteseinek parancsa alapján június után a megszállt területen maradt a partizánok között. Több bravúros akcióban vett részt: így például abban is, amikor a partizánok elfogták az egyik német tábornokot. Mieczyslaw Stefanski ma a Mazuri tavak erdős vidékein él, amely nagyon hasonlít ahhoz a környékhez, ahol negyedszázaddal ezelőtt, mint lengyel hazafi oly nagy érdemeket szerzett. G. L science — fiction minden műfajban. Most, a valódi űrkalandok kezdetén népszerűségének állandó növekedése is érthető. Ha létjogosultságát nem is, valósághoz való közét soikan vitatják. Tény, hogy igény van rá és tény az is, hogy a fantasztikum is egy lehetőség szólni a világról. a jövő problémái megérzésén keresztül a ma problémáiról. Mert szinte valamennyinek — mármint a javának — valamilyen formában köze van ahhoz az alapvető kérdéshez, hogy a gépesítés. a technika fejlődése dehumanizál, elidegenít-e. Tendenciáit kétségtelenül már ma sem lehet tagadni, mert a tudományos technikai fejlődés egyre inkább potenciálisan önmagában hordja a morális értékek elnyomásának, a pusztításnak lehetőségét. A. Dnyeprov játéka ennek a folyamatnak látomása. Egy hadmérnök rákszerű hadieszközt szerkeszt, melyet úgy programoz, hogy az minden fémet felemésszen és önmagához hasonló új gépet szerkesszen belőle. Így. amíg fém van elérhető környezetében, korlátlanul szaporodik. Elpusztíthat mindent, ami fém, tankot, puskát — vagy alkotóját, mert fogai fémből vannak; A technikai fejlődés okozta ilyenfajta szorongás — amíg a pusztulástól, soha nem volt méretű háborútól való félelemből táplálkozik — indokolt. De a fejlődéstől magától félni, ez ellen értelmünk tiltakozik. Ahhoz, hogy a technika elembertelenithes- sen, e folyamatnak megfelelő társadalmi környezet szükséges. (Nem véletlen, hogy a jövőtől való rettegés épp a nyugati fantasztikus irodalomban jelentkezik nagyon gyakran.) Zeneművészet és technika Szőllősy András előadása a rövidreszabott időben is érdekes és kielégítő volt. Az egy-egy hanghatásra épülő, az elektronika és mechanika legkülönbözőbb raffinériái- val, variációival „gyártott” zene így. értető magyarázattal érdekes. De befogadni nehéz. A konkrétság igénye a gondolatmentesség veszélyét rejtegeti magában. Mindemellett a Honegger mű illusztrációként való választása kitűnő mind szerkesztési, mind didaktikai szempontból Bojár Ivtán képzőművészeti előadása és a Buzatti játék is jól illettek a Pódium műsorában. Lendvaj Györgv összekötőszövegéneik a sokrétűen szerteágazó műsorban jelentős^mkcióia van. Nemcsak egyik műsorrészről a másikra „átbeszélgetnie” kell. hanem át is hangolni a hallgatót. Sütő Irén a gazdag intet lek+usú szöveget kedvesen mondta el. — trömböczky — II. Erzsébet 16 éve nem kapott fizetésemelést Európában hét királyság uralkodóházainak fenntartása évenként összesen több mint 40 millió svájci frankba kerül. Függetlenül attól, hogy ezt a pénzt font sterlingben, koronában, gueldenben vagy drachmában fizetik ki, kérdés, hogy az alattvalók, illetve a királyok és a királynők elégedettek-e? A királyok ugyanis azért elégedetlenkednek, mert néha hozzá kell nyúlniuk privát vagyonukhoz is. II. Erzsébet angol királynő például uralkodásának 16 éve alatt nem kapott „fizetésemelést”, bár meg kell mondanunk, hogy. az állam évenként nem kevesebb, mint 475 ezer fontot utal át számlájára. A család összjövedelme azonban — Fülöp, a férj, Charles trónörökös, a királynő édesanyja, a glouces- ter; herceg és Margit hercegnő „fizetésével” együtt — összesen 725 ezer font. Nem jelentéktelen a királynő magánvagyona sem: becslések szerint eléri a 600 millió svájci frankot. S még néhány „szerény” királyi jövedelem: Baudouin belga király és felesége, Fabiola évi 6 millió svájci frankot vesz fel, Julianna holland királynő és férje, Bernhard ugyancsak 6 milliót kap, noha Juliannát a világ leggazdagabb emberei közé sorolják. Svédország uralkodójának, Gustav Adolfnak évente több mint 6 millió svájci frankot fizet ki az állam. Olaf norvég királynak va1 amivel több mint 3 millióval kell „megelégednie”, a dán uralkodó 3.6 milliót kap. Még a száműzetésben élő Konstantin királyról is gondoskodik Görögország, mégpedig nem kevesebb mint 2.5 millió svájci fraknak megfelelő ösz- szeggel. (Basler, Nachrichten) 0 = KÉPERNYŐJE ELŐTT Zsebükben hordják a marsallbotot... Két műsorban is őket láthattuk, a Színház- és Film- művészeti Főiskola végzős növendékeit. akik szokás szerint nyilvános búcsúval köszöntek el az alma matertől. és egy kicsit bekö- szöntöttek a nézőkhöz: íme, itt vagyunk, s ezentúl többször is találkozunk! Reméljük. Hiszen a tehetséges ifjú művészek érett búcsúja arról győzhette meg a tévé nézőit, hogy akik most hagyták el a főiskolát — nemcsak közlegényként gyarapítják maid a művészek hadseregét, de lesz közöttük, aki a hadvezérségig is viszi. Pálos Zsuzsa és Benkő Péter táncos-dalos kettőse például már egy komolyabb produkcióban is megállta volna a helyét. Balázsovits Hamlet-intelme a színészi mesterségről diákos frissességével szintén figyelmet érdemelt Benedek Miklós Kő- váriia a Molnár Ferenc drámájából vett jelenetben mestermunka volt. Talán még több is: ihletett játék. De maga a búcsúprogram egésze is változatos volt. Szigorú szerkesztői logika nem terhelte, könnyed, fiatalos lendület vitte előre. Ügyesen illeszkedett egységbe a játékos kereten belül a monológ, a jelenet a tréfa, a dal. az oratórium és a pamflet, valamint a vers. Igen szellemesen oldották meg például a Parasztbecsület pőrére vetkeztetését, prózában játszották el az operát — ami ugyan nem eredeti ötlet de ahogyan csinálták, abban sok volt az eredetiség. Főként Körtvé- lyessy Zsolt volt elemében. Egyébként a műsor egészét jó ízű humor, esetenként csipkelődő irónia jellemezte. S az ifjú „titánok” bírták erővel és humorral. Ebből a humorból szívesen látnánk — tőlük — máskor is. A tizenkét véndiák derűs búcsúzója tehát méltónak bizonyult a tévé péntek esti műsorideiének rangjához. A másik program, ahol ugyancsak marsallbotos művész mutatkozott be, egy kisjátékfilm volt, címe Elnapolva. Szálkái Sándor debütált vele a képernyőn, s megggyőződhettünk róla: ő is az ígéretes tehetségek közé tartozik. Filmje, amelyben a „váladozó” házasfelek kispolgári „aggyozását” ábrázolja felnőtt iróniával, ka- maszos vonásai ellenére is jeles vizsgamunka. Volt egyszer egy lány... meg egy operett A lányt Koncz Zsuzsának hívják, s hogy sokan fognak emlékezni rá, arra biztosíték az a televíziós show is, amely vele és róla készült; A magyar show-kísérletek között is talán a legsikerültebb. Mert ügyes ötletekkel volt megtűzdelve, s a határokon belül még szellemes is volt. Alaphangját Koncz Zsuzsa fátyolosán bánatos, szomorkásán derűs egyénisége szabta meg. ízléses ének- lésmódja, megjelenésének nőies elegánciája módot adhatott a rendező Szitányi Andrásnak, hogy megfelelő kiegészítő képi megoldásokkal rangos show-t produkáljon; Külön dicsérendő a program zenei anyaga és a közreműködő Illés-zenekar finom tónusú muzsikáia. Nem túlzás, ezt a könnyűzenei műsort fiatalok és idősebbek egyaránt élvezettel hallgathatták. Miklós Péter energikus szám» — eltérő karakterével — gazdagította az érett táncdalénekes. Koncz Zsuzsa önálló félórás műsorát. Az operett neve Nebáncs- virág. Ami az említett show- val egybekapcsolja az az, hogy a szellemes francia dalműnek televíziós változata is a sikeres átültetések közé számíthat. Kalmár Andrásnak, a televíziós változat rendezőiének sikerült rátalálnia arra az alaphangra. amely a képernyőn is közel hozza a történetet. De Halász Judit személyében arra a Denise-re is. aki maradéktalanul tudta megteremteni a játékhoz szükséges sajátos légkört. Az átdolgozás kerülve a képernyőn oly terhes művj naturalizmust. stílusos keretek között színvonalas szórakozást kínált, odaillőt egy szombatestére. Röviden Akit a képzőművészeti kultúra legújabb eredményei érdekelnek, bizonyára hálás a Kompozíció 69/4 című adásért, melyben betekintést kaphatott a modern francia festészet világába, továbbá megismerkedhetett a nürnbergi nemzetközi konstruk- tuista kiállítás anvagával. Papp Gábor műsorát — a magazin szerkesztője — a megszokott igényesség és a didaktikus informálás szándéka jellemezte. Jelentős, bár kevéssé ismert költő emlékét idézte az A viharmadár. Koroda Miklós összeállítása Reviczky Gyulára emlékeztetett — sajnos sablonosán. szürkén „irodalomtörténetieskedve”. A Klasszikusok tévétilmon sorozatban az Antonin« ős Cleooátrát láthattuk Röviden- többet vártunk A szenvedélyek lohogását nem helyettesíthették a mozgalmas tablók. V. M. Ifjú szakmunkások! Kiemelt bérezés 44 órás munkahét, minden szombat szabad A legmodernebb technológia mellett alkalmazunk benneteket a kőműves, ács. vasbetonszerelő, festő, tapétás, parkettás, fűtés. víz. gáz. villanyszerelő, asztalos- lakatos, műköves, gépszerelő szakmákban. Szállásról gondoskodunk. Utazási hozzájárulást térítünk. Jelentkezés személyesen: 43. sz. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Budapest, XI., Dombóvári út 19. ♦ WBn», es ember
