Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

1969. június 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kádár Jánosnak, ki MSZMP Központi Bi­zottsága első titkára- nak, a magyar párt- delegáció vezetőjének kedden délután el­hangzott felszólalását rövidítve közöljük A Magyar Szocialista Mun­káspárt kezdettől támogatta a kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zásának összehívását; örü­lünk, hogy a testvérpártok túlnyomó többsége elküldte képviselőit. Ügy véljük, a nemzetközi kommunista moz­galom fejlődésében történel­mi jelentősége van annak, hogy közel egy évtized után ismét sor került az összes kontinensről érkezett test­vérpártok képviselőinek kö­zös tanácskozására. A jelen­legi időszakban, amikor moz­galmunknak nincs nemzet­közi szervezete, az ilyen szé­les körű találkozó és esz­mecsere semmi mással nem pótolható, és nélkülözhetet­len számunkra a helyes mar­xista—leninista tájékozódás­hoz. Meggyőződésünk, hogy ta­nácskozásunk jelentősen hoz­zájárul az imperializmus el­leni harc hatékonyságának növeléséhez, a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének megszilárdításához. Értekezletünk feladata, hogy olyan elvi platformot és ak­cióprogramot adjon, amely megfelel az imperializmus elleni harc követelményeinél!, amelyet minden kommunista és munkáspárt, minden anti- rmperialista erő cselekvőén támogathat. Az imperializmus elleni harc alapvető feltétele, hogy a világ bonyolult folyama­tait időszakonként sokolda­lúan, marxista—leninista módon elemezzük. Ez az elemzés csak a testvérpár­tok kollektív munkájával, ta­pasztalataik egybevetésével végezhető eL A kommunista és munkás­pártok közös harca, együtt­működése csak elvileg »szi­lárd, marxista—leninista Az egység alapvető és közös érdek Kádár János felszólalása elemzésen nyugvó politikai platform alapján lehetséges. Az előkészítő bizottság által a tanácskozás elé terjesztett fő dokumentum-tervezetet jónak tartjuk, megfelel en­nek a fontos követelménynek és hatékony eszmei és politi­kai fegyvert bocsát az im­perializmus elleni harchoz pártjaink rendelkezésére. A fő dokumentum-tervezet a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának véleménye szerint jó, annak értékelésével és irányvona­lával egyetértünk. Reális az a megállapítás, hogy a nemzetközi helyzet egyik fő jellemzője a szocia­lista országok, a kommunis­ta és munkáspártok erejé­nek, befolyásának növekedé­se. A népeknek a szabadsá­gért és békéért egyre foko­zódó küzdelme. Kétségtelen az is. hogy az utóbbi évek­ben éleződött a helyzet, fo­kozódott az imperializmus ag­resszivitása. Látnunk kell: az imperialisták céltudato­san arra törekszenek, hogy éket verjenek a szocializmus erői közé és egységünk tény­leges hiányait saját politikai céljaikra hasznosítsák. Helyes következtetés, hogy növelni kell az erőfeszítése­ket az imperialisták béke­bontó. kalandor kísérleteinek visszaverésére és megakadá­lyozására. Helytálló. fontos és történelmileg igazolt az a következtetés is, hogy a ha­ladás erői, ha összefognak, képesek megfékezni az impe­rialistákat, megvédeni a dol­gozók. a népek vívmányait, képesek megakadályozni egy új világháború kirobbantá­sát; képesek gvőzelemre vin­ni a haladás ügyét. A nemzetközi imperializmus ereje fő Ä nemzetközi imperializ­mus fő ereje ma az amerikai imperializmus, amelynek mo­nopoltőkései a számukra nye­reséges második világháború után megkísérelték, hogy a világot uralmuk alá hajtsák. Az antikommunizmus hír­hedt zászlaja alatt támadják a szocializmusért; a haladá­sért, a nemzeti függetlensé­gért küzdő erőket. Az ame­rikai imperialisták világural­mi tervei ugyan megtörtek, és megtörnek ezután is, de azokról nem mondtak le. szö­vetségeseikkel és csatlósaik­kal új és új akciókat szer­veznek a szocializmus orszá­gai, a haladás erői. a népek szabadsága és biztonsága el­len. Az amerikai imperialisták legbrutálisabb és legnyíltabb támadása jelenleg a vietna­mi nép elleni agresszív há­ború. Ez a háború egyben az egész világ békéje elleni tá­madás is. A vietnami nép hősiességgel és nagy áldo­zatkészséggel vívja sikeres harcát nemzeti szabadságá­ért, önrendelkezési jogaiért, élvezi a világ haladó erőinek és minden tisztességes embe­rének rokonszenvét, támoga­tását. Helveseliük, hogy ér­tekezletünk külön dokumen­tumban nyilvánítja ki szo­lidaritásunkat Vietnam népé­vel, s határozottan szól arról, hogy a jövőben is megadunk minden segítséget igazságos harcához a végső győzelemig. Joggal háborítja fel a ha­ladó embereket, és aggasztja a béke híveit a válságos és minden nap úiabb robbanás­sal fenvegető közel-keleti bolyáét. Izrael uralkodó kö­rei kiszolgálják az imperia­lista nagyhatalmi célokat és makacsul ragaszkodnak sa­ját hódító törekvéseikhez is. Az amerikai imperia­listák támogatásával min­dent elkövetnek, hogy megakadályozzák e tér­ség igazságos és tartós bé­kéjének megteremtését. Mi a közel-keleti konfliktusrfak az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határo­zatának megfelelő politikai rendezése mellett szállunk síkra. Ügy véljük, hogy min­den segítséget meg kell ad­ni a megtámadott és fenye­getett arab országoknak. A kommunista világmoz- galom pártjai, a haladás, a béke erői nagy figyelmet kell hogv szenteljenek Euró­pa kérdéseinek is. Európá­ban a békét leginkább és közvetlenül fenyegető erő, az USA-imperializmus első szá­mú európai szövetségese és gyámoltja, a nyugatnémet re- vansizmus és militarizmus. A békés egymás mellett élés elvének megfelelően a Magyar Népköztársaság a társadalmi rendszer külön­bözősége ellenére a Német Szövetségi Köztársasággal is a viszonyok rendezésére, köl­csönösen előnyös, sokoldalú kapcsolatok kiépítésére tö­rekszik. De komoly akadá­lyát képezi a kapcsolatok rendezésének és fejlesztésé­nek, hogy az NSZK mind- ezideig nem hajlandó elis­merni a fasiszta Németor­szág veresége után kialakult eurónai határokat. — Nem akarja elismerni a két német állam létét, a Német De­mokratikus Köztársaságot, a béke és a szocializmus fon­tos európai pillérét. Korunk alapkérdése Egy új, minden eddiginél pusztítóbb világháború ki­robbantásának megakadályo­zása. a béke védelme és tar­tóssá tétele változatlanul ko­runk alapkérdése. A társa­dalmi forradalom korszaká­is élünk. A kommunista és munkáspártokra, világmoz­galmunkra rótta a történe­lem a magasztos feladatot: vezessék a harcot; az emberi tudás vívmányai ne az em­ber pusztítására, hanem fel­szabadítására és boldogulá­sára szolgáljanak. A kommunista világmoz­galom méreteiben kiterjedt. — Testvérpártjaink lét­rejöttek és dolgoznak a föld csaknem vala­mennyi országában, erejük nőttön nő. A marxizmus— Wm zött pártjaink dolgoznak, rendkívül eltérőek. A kom­munista és munkáspártok azokban az országokban, — ahol már győzött, épül a szocializmus, a kormányzás felelősségét viselve dolgoz­nak. Egyes kapitalista orszá­gokban hatalmas legális pár­tokként, másutt fél-legális, Illegális viszonyok között, kegyetlen üldözésnek kitéve harcolnak. Amikor arról van .szó, hogy nemzetközi síkon ösz­államát, hatalmi rendszerét aláásni, fellazítani s ha lehet, megdönterü. A Magyar Népköztársasá­got 1956 nehéz időszakában segítette a Szovjetunió, a szo­cialista országok, a nemzet­közi kommunista mozgalom szolidaritása és támogatása. A mi hazánkat segítő nem­zetközi erő'k azt tartották szem előtt, hogy a munkás­hatalom. a szocialista vív­mányok megvédése egy adott országban a szocialista or­, -iÍ mm *:■ 1 §L *| ¥: •• >>• : ' < íj-s • W "v v ÉÉ' m/ itku-v,'-' M !fÄ <1 A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége. Nemes Dezső, Kádár János, Komócsin Zoltán a tárgyalóasztalnál leninizmus eszméi alapján önállóan alakítják politiká­jukat és harcolnak munkás- osztályuk, népük érdekeiért és az internacionalizmus, je­gyében egyesítik erejüket az imperializmus nemzetközi erőivel szemben. A viszonyok, amelyek kö­szehangoljuk erőfeszítésein­ket, erősítsük egységünket a közös, imperialista ellenség­gel szemben, kötelességünk, hogy figyelmesen meghall­gassuk egymást és kölcsönö­sen egymás helyzetének mi­nél jobb megértésére töre­kedjünk. szagok mindegyikének. a nemzetközi munkásosztály­nak közös ügye. közös érde­ke. A történelem azt tanítja, hogy a szocialista országok népéinek, az egyes országok munkásosztályának döntő és kiapadhatatlan erőforrása a proletárinternacionalizffiuis, az egység és összefogás, az egy­más harcának kölcsönös tá­mogatása. Az a széleskörű politikai vita. amely az 1956-os ma­gyarországi események körül volt, s amelyik a csehszlo­vákiai események megítélésé­ben még ma is folyik, ugyan­csak meggyőzően bizonyítja, hogy egy szocialista ország fejlődése, vagy esetleges meg­torpanása, válsága. milyen fontos kérdése a nemzetközi osztályharcnak és azt is, hogy ezek megítélésében az osz­tályszempont a döntő. Proletár internaciona­lizmus és államérdek A proletár internaciona­lizmus és az államérdek ösz- szefüggéseit pedig — szocia­lista országokról lévén szó — helyesen kell értelmezni. A szocialista országokat kor­mányzó pártok kommunista pártok. A pártok és a népek célja ezekben az országok­ban a szocialista társadalom felépítése, a kommunizmus megteremtése. A szocialista országok belső társadalmi rendszere és egymás közötti kapcsolatai azonos elvekre épülnek, azonosak céljaik, ennélfogva alapvető érdekeik' is közösek. Nem frázis, ha­nem valóság, hogy bármelyik szocialista ország sikere a lobbi erejét is növeli és bár­melyik nehézsége mindegyi­ket terheli. Az öröm is kö­zös, a gond is az. Egyetlen kommunista párt és egyetlen szocialista ország sem erősödhet a többi kárá­ra. vagy gyengülése áram Ezért szocialista országok ve­zetői nem választhatják szét egymástól a proletárintema- cionalizmus kérdését és a szocialista országok államér­dekeit. Ha egy szocialista ország vezetői egymástól függetlenítik az internacio­nalizmust és országuk ál­lamérdekeit. akkor csak árt­hatnak a közös ügynek és országuk érdekeinek is. A nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb történelmi vívmánya A nemzetközi helyzetet bonyolító kérdés A három kontinens tizen­négy országát magában fog­laló szocialista világrendszer a nemzetközi munkásmoz­galom legnagyobb történelmi vívmánya, — az imperializ­mus elleni világméretű harc fő ereje. Az új világrendszer történelmileg fiatal, s fejlő­dése természetesen sok új, bonyolult problémát vet fel. Ezek megoldása pártjaink feladatai A szocialista világrendszer fejlődése függ azoknak a feladatoknak a megoldásától, amelyek az egyes szocialista országokban felmerülnek, de nem kevésbé attól, hogyan tudjuk kihasználni azokat a hatalmas erőket, amelyek a szocialista országok haté­kony és sokoldalú együttmű­ködésében rejlenek. Világmozgalmunk minden pártjának munkájában azo­nos feladatként jelentkezik — bármilyen feltételek kö­zött is él és dolgozik —, az, hogy világnézetünk és osz- tálycéljaink alapján jól ösz- szehangoljuk harcunkat, — egyesítsük erőinket. Egysé­günk és összefogásunk szi­lárú elvi alapja a marxizmus —leninizmus, az internacio­nalizmus, az, hogy a külön­böző országok munkásainak, dolgozóinak alapvető érdekei egybeesnek. Az imperializmus általános érdeke ban élünk és annak útját Lenin, az orosz bolsevikok, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitották meg. Ugyanakkor egy gyorsan fej­lődő tudományos és techni­kai forradalom időszakában Az imperialista tőke a je­lenlegi helyzetben sem mond le arról, hogy a szocialista rendszert megdöntse, vagy legalábbis, hogy megkísérel­je egyik, vagy másik szocia­lista országot kiragadni a közösségből. Ebből kifejező­dik a nemzetközi imperializ­mus általános érdeke, a ka­pitalisták osztályérdeke. A magyar munkásosztály, népünk történelmének örök időkre szóló figyelmeztetése az első munkáshatalomnak, az 1919-es Magyar Tanács- köztársaságnak a nemzetközi imperializmus által külső fegyveres erővel, az antant­csapatokkal történt leverése. Az általuk nyeregbe ültetett ellenforradalmi rendszer — 1945-ben összeomlott, amikor a hazánkat felszabadító szov­jet hadsereg a hitleri fa­siszta megszálló erőket ki­verte Magyarország terüle­téről. Az élet úgy hozta magá­val, hogy a szocialista társa­dalom építésének útjára lé­pett magyar népet még egy súlyos megpróbáltatás érte 1956-ban. Az ismert, és tény­legesen fennállott hibákba kapaszkodva, a szocializmus híveinek megzavarodottsá- gát, a revizionisták bomlasz­tó munkáját kihasználva a nemzetközi imperializmus ál­tal bátorított és támogatott hazai reakció erői véres el­lenforradalmi felkelést rob­bantottak ki. Magyarország példája jól mutatja, hogy az imperia­listák hogyan kísérlik meg minden időben a legkülön­bözőbb úton és módon az új fejlődő szocialista országok Nem lehet nem beszélni arról, ami ma a nemzetközi munkásmozgalom legfőbb gondja, a nemzetközi helyze­tet bonyolító egyik legna­gyobb kérdés. Okmány-ter­vezeteink nem foglalkoznak a kínai vezetők politikájá­val; ez annak a meggondo­lásnak a következménye, hogy a tanácskozás okmá­nyaiban mellőzzük egyes pár­tok bírálatát. Mégis, az im­perializmus elleni harcról, egységünk erősítéséről szólva, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a letagadhatatlan tényt, hogy ma a kínai ve­zetők, s követőik politikája egységtörekvéseink nagy aka­dályozója és rendkívül bo­nyolítja, nehezíti az imperia­lizmus elleni harcot. A kínai vezetők mai poli­tikája objektíve a legna­gyobb ajándék, előny és re­mény a nemzetközi imperia­lizmus számára. Bennünket továbbra is a barátság és a szolidaritás őszinte érzése tölt el a kínai nép iránt, amely most súlyos tragédiát él át. Bízunk ab­ban, hogy Kínában a szo­cializmus vívmányai nem mennek veszendőbe, hogy e nagy forradalmi hagyomá­nyokkal rendelkező nép ké­pes lesz leküzdeni a nehéz­ségeket és újra bekapcsoló­dik közös harcunkba. Ez el­sősorban a kínai nép. de a haladás minden erejének és hívének érdekében áll. Az imperialisták a „hala­dó szocializmus”, az „önál­lóság”, a „szuverinitás” fo- gadatlan prókátoraiként a katonai és gazdasági nyomás erejével, csábító szirén han­gokkal, nyílt rágalmazással és titkos aknamunkával tö­rekednek soraink megbontá­sára. Egymástól, de főleg és mindenekelőtt a Szovjetunió­tól szeretnék elválasztani a szocialista országokat, a kommunista és munkáspárto­kat, attól a Szovjetuniótól, amely létrejötte óta a fő akadály terveik útjában. At­tól a Szovjetuniótól, amely­nek katonai ereje, politikai és erkölcsi tekintélye a leg­főbb akadálya annak, hogy az imperialisták, ha csak sa­ját pusztulásuk óráját nem akarják felidézni, nem rob­banthatnak ki új világhá­borút. A Szovjetunió szerepéről Az Imperializmussal vívott élet-halál harcban, a jelen­leg létező két világrendszer, a kapitalizmus és a szocia­lista rendszer közötti küzde­lemben létkérdés, hogy egy­ségünk erősödjék és az im­perializmussal szemben szi­lárdan egységbe forrott szo­cialista országok, kommunis­ta és munkáspártok álljanak. Egységünknek, az interna­cionalizmusnak, az összes antiimperialista erő összefo­gásának lényeges kérdése a Szovjetunióhoz való helyes elvi viszony. A kommunista- és mun­káspártok jelenlegi moszk­vai tanácskozása előkészíté­sének hónapjaiban és most, ezekben a napokban nagy lépést tettünk előre. A ta­lálkozón összegyűlt testvér­pártok egybehangzóan vall­ják: parancsolóan szükséges a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom politi­kai és cselekvési egységének továbberősítése. Ez mozgal­munk, minden egyes testvér­párt, a nemzetközi munkás- osztály legalapvetőbb és kö­zös érdeke. Végezetül ismételten hang­súlyozni kívánom, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége egyetért a beterjesztett dokumentumok tervezetével, azokat jónak tartja, elfogadja és elfoga­dásra ajánlja. íMTl)

Next

/
Thumbnails
Contents