Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

Pártcsoportok Veit idő. még nem is olyan régien, amikor inkább csak viták folytak arról, hogy mit és hogyan kellene csinálni a pártcsoportoknak; hol a helye ezeknek a kis mikroorganiz­musoknak a párt eleven, sokoldalú, általában és jó ér­telemben bonyolultnak ne­vezett életében. Ma már kevesebb a vita, általában kevesebb szó esik a pártcsoportokról. ezzel szemben mindinkább tapasz­talható tevékenységük — lé­tezésük — haszna és ered­ményessége. Ma már bizonyí­tott az a megállapítás, hogy a pártcsoportokbam folyó munka igen alkalmas lehet a pártélet demokratizmusának erősítésére, a döntések kol­lektivitásának, majd az így született határozatok mara­déktalan végrehajtásának biz­tosítására. Az is bizonyított, bogy a pártcsoport élete igen hasznos lehet és eredményes anélkül. hogy kisajátítaná magának az alapszervezetek jogait, funkcióit. Mindinkább megtalálják ma már a párt- csoportok az alapsaervezeti életen belül a saját felada­tukat. A pártcsoportok általában termelési egységekre, egy-egy munkaterületre épülnek. Ta­lán ezért található még olyan vélemény is, hogy a Párt- csoportok ott helyben a ter­melés, a hivatali, intézményi munka pártirányításónak, pártellenőrzésének fórumai. Ez nem így van — noha nem is választható el a pártcso­port tevékenysége attól a bázistól, amelyre az alap­szervezet keretein belül fel­épül. Mint ahogyan a kommu­nisták egész tevékenységében, pártéletében” meghatározó szerepe van annak a ter­melő munkának (hivatali, stb. tevékenységnek), amely foglalkozásukkal, hivataluk­kal jár. A termelés pártirányítása, a pártellenőrzés — megfelelő szinten — az alapszerveze­tek, vagy az illetékes párt- bizottságok dolga. De abban, hogy e munka folyamatában az alapszervezetek döntései mindig helyesek legyenek — nagyon fontos szerepe van a pártcsoportoknak, Vegyünk egy példát. Ha mondjuk egy alapszervezet napirendre tűzi egy terület felmérését, az ott folyó munka elemzését, ab­ban a kommunisták szere­pét — nem nélkülözheti mar a taggyűlés előkészítésének folyamatában sem a pártcso­portok munkáját. Hogyan? A módszer nagyon sokféle lehet, de az alapja feltétle­nül az. hogy a pártcsoport bizalmiján keresztül a kom­munisták előre tájékozódnak a megvitatandó kérdésről. Beszélgetnek, vitatkoznak ar­ról. milyen a helyzet az 6 általuk ismert területen az adott kérdést illetően. így eleve biztosított, hogy felké­szülten menjenek a taggyű­lésre, ott a döntésben való részvételhez szükséges isme­retek birtokában legyenek. És folytatva: a döntés, a megszülető határozat is jó talajra hull. Hisz a kommu­nisták már a taggyűlés előtt érezték, szinte tapintották az adott probléma rájuk vonat­kozó részét, s ha még nem is fogalmazták meg esetleg maguknak, úgy mint azt ké­sőbb a taggyűlés, már érez­ték. sejtették. vagy éppen konkrétan tudták is a ten­nivalókat. Nyilvánvaló, hogy ezek az élvek és módszerek nemcsak a termelés pártirányítását, pártellenőrzését illetően ér­vényesek. A pártcsoportok, ha jól dolgoznak, a kommu­nisták elvtársi, baráti cso­portjai. szinte családias jel­legű kollektívái. Legyen szó tehát az agitáció, a propa­ganda feladatairól, a kom­munisták eríkölcsi. politikai neveléséről, a pártcsoportok az itt jelentkező feladatok végrehajtására is igen alkal­masak. E kis közösségben ugyanis már nem folyhat ál­talánosságokban az agitáció és propaganda, mert tudják egymásról a kommunisták — például —, hogy ki mi­lyen újságot, pártfolyóiratot olvai. vágj" nem olvas, fi — jó értelemben — lábén mi lakik. Itt tehát az egymással folytatott beszélgetések. poli­tikai viták konkrét tartalmat kapnak. A pártcsoport lehet az első és a mindennapi élethez leg­közelebb állő, gyűtjő és szű­rőállomása annak a gazdag tapasztalatanyagnak is. amit a kommunisták szereznek nap mint nap a pártonHvü- liek között élve, politizálva. Nem elhanyagolható szerepe van tehát a pártcsoportok­nak — az alapszervezetek irányításával folyó — mun­kahelyi politizálásban, a közvélemény irányításában, fomálásában sem, Íme, mi­lyen gazdag skálán, sokolda­lúan és eredményesen dol­gozhatnak, s tapasztalataink szerint dolgoznak is pártcso- portjaink; T, J. Ma: A szer­kesztőség postájából * Bízósági jegyzetek Kölcsön áruházra Eredetileg nyilván nem áruházra gyűjtöttek a jász­apáti és jásziványi ÁFÉSZ- tagok. Most mégis három- ezerharmincnégyen körülbe­lül 1,2 millió forintot vesz­nek ki a takarékpénztár­ból. hogy egy új, kétszintes ÁBC-áruház építéséhez köl­csönözzék. Ezt az összeget, célrészje­gyek jegyzésével kölcsön ad­ják) a mintegy 2,8 millió fo­rint építési költséghez. Két vegyesbolt épült Jászapátin az utóbbi években hasonló hozzájárulással, mindkettő a lakosság kedves vásárlóhe­lye. Ez az egyik oka annak, hogy a februári küldöttgyű­lésen egyhangúan megsza­vazták Jászapáti leendő leg­modernebb áruházának fel­építését. Már ott, helyben jelentkeztek részjegy jegyzé­sére, s azóta volt aki 70 ezer forintját fektette be az üz­letbe. Május végéig több mint 400 ezer forint gyűlt össze. A bizalom másik oka két­ségtelenül az ÁFÉSZ ügyes pénzügyi politikája: 3 év alatt, évi 7 százalékos térí­téssel garantálja a kölcsönök visszafizetését, ez idő alatt törleszti a kiegészítésként igénybe veendő bankhitelt Is. Ennek előfeltétele természe­tesen a jó gazdálkodás. Ti­zenkét millió értékű saját vagyon, tizenkét milliós áru­készlet és az évenként nö­vekvő — a visszafizetés utol­só határidejére. 1973-ra az évi 1,5 millió forintot elérő — fejlesztési alap a fedezete annak, hogy Jászapáti lakos­sága máris magáénak tudja az egyelőre még csak kivi­teli tervekben létező élelmi­szer ÁBC-á ruházat. P. J. KISZ védnökség! napok a vízlépcsőnél Kádár János felszólalt a moszkvai tanácskozás keddi ülésén MOSZKVA A kommunista és munkáspártok moszk­vai tanácskozásának kedd délelőtti ülésén az elnöklő Luis Corvalan, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára bejelentette, hogy a szerkesztőbizottság befejezte a tanács­kozás vietnami felhívásának megvitatását. Corvalan bejelentése után a tanácskozás minden módosítás vagy megjegyzés nél­kül egyhangúlag elfogadta a szerkesztő­bizottság által előterjesztett okmányt. A kedd délelőtti ülésen öt felszólalás hangzott el. Sorrendben az osztrák, a bolgár, a kubai, a kelet-pakisztáni és az iraki testvérpártok küldöttségvezetőí mond­tak beszédet. A kedd délutáni ülés magyar idő sze­rint két órakor kezdődött. Elsőnek Ká­dár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, a magyar párt­küldöttség vezetője szólalt fel. (Felszóla­lását lapunk 3. oldalán közöljük.) Kedden délben a Német Szocialista Egységpártnak a moszkvai tanácskozáson részvevő küldöttsége cáfolatot adott ki a UPI amerikai hírügynökség egyik közlé­sével kapcsolatban. Az említett hírügy­nökség moszkvai tudósítója június 9-én azt jelentette, hogy Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első tit­kára „egy külön okmány elfogadását kö­vetelte, amely elítélné a Kínai Népköztár­saság vezetőségét”. A NSZEP küldöttsége megállapítja, hogy a hír elejétől végéig légből kapott, rossz­indulatú koholmány. Minthogy Walter Ulbrichtnak a beszédét a tanácskozás saj­tóközpontja több nyelven az újságírók ren­delkezésére bocsátotta, a UPI-jelentés va­lótlanságáról valamennyien saját szemük­kel győződhettek meg — hangzik a NSZEP küldöttségének nyilatkozata Ötödikből lesz az első Precízen megtervezett rendetlenség — Ötszáz vagon cukor tőkés exportra — Őszre felépül a fehér-fekete öltöző A szolnoki cukorgyár re­konstrukcióját 1964-ben kezd­ték meg. Azóta minden év­ben, tavasztól őszig munká­sok hada foglalja el az üze­met. A látvány középkori csatatérre emlékezteti a lá­togatót. Holott a látszólagos rendetlenséget precízen meg­tervezik. Ezekben a hónapokban legalább húsz vállalat több száz embere dolgozik a gyár­ban. Bontanak, építenek, sze­relnek, vágányokat fektetnek le.„ Egyszóval nagy a haj­tás. Szeptember elsejére is­mét indulásra készen kell állnia az üzemnek. Az elmúlt hat évben 350 millió forintot fektettek be a gyár rekonstrukciójába. Amíg 1964-ben 220 vagon ré­pát dolgoztak fel naponta, addig a legutóbbi kampány­ban már 275 volt az átlag. Ezzel a teljesítménnyel az Iparágban az ötödik helyet foglalta el a gyár. át érik «1 öltözőjüket, mun­kahelyüket. Kereken hat mil­lió forintot fordítanak erre a létesítményre. Ebben az épületben adnak helyet né­hány irodának és a labora­tóriumnak is. Az idei kampányban már napi 330—350 vagon átlagos répafeldolgozással számolnak. Nem kis dolog, hiszen a ha­zai cukoriparban ősztől a szolnoki gyár napi teljesít­ménye a legnagyobb. Ötödik­ből lesznek elsők. Javult a Még jelentősebb változást hozott a rekonstrukció a termék minőségében. Azelőtt az előállított cukormennyiség öt százaléka érte el az ex­port színvonalat. Viszont az 1968—69-es idényben gyár­tott 4200 vagon készárunak több mint 90 százaléka ki­váló minőségű, exportképes volt. A gyár tehát nem vé­letlenül szállít 500 vagon cukron tőkés piacra. Nem lényegtelen, hogy a nedves szelet (kampányon­ként 20 ezer vagon) rakodá­Átjóró híd A kampány kezdetéig el­készül a fehér-fekete öltöző, amit egy átjáró híddal köt­minőség sát teljesen gépesítették. A gyárba beérkező répát az idei üzemidény közepétől szintén emberkéz érintése nélkül rakják le, prizmázzák, stb. Min dolgoznak most? Ne­héz lenne mind felsorolni. A rekorstrukció jelenlegi sza­kaszában 170 millió forintot költenek például a répatá­roló rendszer kialakítására, a belső vasúthálózatra, utak­ra, a feldolgozás további kor­szerűsítésére. az üzemben nek össze az üzemmel. A dolgozók műszakba menet és abból jövet fűtött folyosón A rekonstrukció haszna A tervek szerint 1972—73- ig további 300 millió forin­tot invesztálnak be a gyár fejlesztésébe. A 800 milliós rekonstrukciós programnak szeptember elsejével a kiseb­bik része marad hátra. A napi ötszáz vagon feldolgo­zás elérése a végcél. Hasonló kapacitású új gyár felépítése becslések szerint kb. 3 milliárd forintba ke­rül. íme a bizonyság: a re­konstrukció az intenzív fej­lesztésnek rendkívül gazda­ságos módja. F. P. ■ ' ■' ....................— ................— .........................................< HÍ REK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK Háromnapos program Kunhegyesen, Bánhalmán és Kiskörén Tegnap háromnapos prog­ramsorozat .kezdődött Kun­hegyesen a Mezőgazdasági Szakmunkástanuló Iskolában. Mint ismeretes, a KISZ Központi Bizottsága védnök­séget vállalt a II. Tiszai Vízlépcső és öntözőrendsze­re építése felett. A fiatalok segíteni akarják, hogv a leg­tökéletesebben valósuljon meg a nagy beruházás, s hogy mire elkészül, a mező- gazdasági üzemekben jól képzett szakmunkásgárda álljon készen a víz haszno­sítására. Ebbe illően rendezik most a KISZ védnökség! napokat Az első esemény az öntözé­ses növénytermesztő gépé­szek kiváló tanuló versenye. A szakmunkástanulók magas szintű felkészültségüket akarják bizonyítani. A vetél­kedőn a békési, a hajdúszo- boszlói, a hevesi és a kun- hegyesi iskolák most végző harmadéves tanulóinak cso­portjai indultak. Fehér Jó­zsef, a KISZ Szolnok megyei Bizottsága első titkára buz­dító szavai után, az elméleti vizsgákkal indult a verseny. Ma Bánhalmán a Középti­szai Állami Gazdaságban gyakorlati bemutatókat tar­tanak a tanulók. S ma hang­zik el dr. Szűcs Kálmánnak, a MÉM szakoktatási főosz­tályvezetőjének előadása, az öntözéses növénytermesztő szakmunkásképzés űj rend­szeréről, amelyet jövőre ve­zetnek be. Az állami gazda­ságok kultúrházába összehí­vott tanácskozásra hat me­gyéből, Békésből, Borsodból, Hajdű-Biharból. Hevesből, Szabolcs-Szatmárból és Szol­nok megyéből várnak szak­embereket. Ma délután együttesen tekintik meg a Kiskörei Vízlépcső építkezé­seit. A harmadik napon Kiskö­rén Molnár György, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára leplezi le a KISZ véd­nökség! táblát. Ugyanitt véd- nökségi gyűlést tartanak a fiatalok a programsorozat zá­ró eseményeként. Tudományos ülésszak Dr. Molnár János művelő­désügyi miniszterhelyettes ünnepélyes megnyitó beszéde után az Iparművészeti Mú­zeumban megkezdte munká­ját a Magyar Tanácsköztár­saság idején alapított Hopp Ferenc Kelet-Ázsia Művésze­te Múzeum félévszázados ju- biluemára rendezett tudomá­nyos ülésszak. Mintegy negyven, nemzet­közileg elismert szaktekin­tély, Ázsia művészetének ha­zai és külföldről érkezett tudósai adtak egymásnak ta­lálkozót ez alkalomból a ma­gyar fővárosban. A háromnapos budapesti tudományos program után az ülésszak pénteken a Székes­fehérvár, Veszprém és Ti­hany múzeumaiban tett lá­togatással ér véget. Új épületgépészeti berendezések Magyarországon mindössze néhány tízezerre tehető az épületszerelvények és épület- gépészeti termékek száma, holott a világ iparilag fej­lett államaiban 250 000— 600 000 termékből válogathat nak a tervezők, az építők — mondotta dr. Szabó János az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese az építők Rózsa Ferenc műve­lődési házában megtartott keddi ankéten. Az épületgé­pészeti termékeket gyártó iparágaknak több mint ötven vállalata vett részt ezen az ankéton. hogy megvitassa, hogyan és mivel készüljenek fel a negyedik ötéves terv­ben várható nagy feladatok­ra. Szó esett számos új épü­letgépészeti berendezés hazai gyártásának kialakításáról. Többek között olyan kicsi, de nagy teljesítményű gáz, vagy olajfűtésű kazánokra lesz szükség, amelyeket az épület legmagasabb szintjén, a padlástérben lehet elhelyez­ni. Gondoskodni kell nagy­teljesítményű takarítógépek és ipari porszívó, felmosó, csiszoló, fényező, fertőtlenítő berendezések gyártásáról. A középületekben célszerű lesz áttérni a központi porelszívó csőhálózat felszerelésére. \ xx. évf. 132. sz. VILÁG PROLETÁRJAI! EGYESÜLJETEKI Ara: 80

Next

/
Thumbnails
Contents