Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-08 / 130. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. június 8. Az ambiciózus emberek tovább élnek Az amerikai Közegészség- ügyi Szövetség statisztikai felmérést végeztetett az élet­kor és a foglalkozások kö­zötti összefüggésekről. A fel­mérést egy nagy amerikai életbiztosító intézet statisz­tikusai végezték el oly mó­don, hogy a Who’s Who in America (Ki kicsoda Ameri­kában — vagyis a nevezetes embereket felsoroló évkönyv) 1950—51-es kiadásában fel­sorolt 6329 különböző értel­miségi foglalkozású és üz­letembert választottak ki és megvizsgálták, hogy átlagos életkoruk mennyiben hason­lítható össze az amerikai fe­hér lakosság átlagos életko­rával. Kiderült: a sikeres életpálya meghosszabbítja az életet, s úgy látszik téves az a felfogás, hogy a negyvenes években kifejtett nagy mun­kásság amely meghozza a karrier csúcskorszakát, az öt­venes években megbosszulja magát. A statisztikai vizsgá­latban a következő foglalko­zások szerepeltek: egy üzleti vállalkozások vezetői, peda­gógusok, jogászok, orvosok, tudósok, írók, egyházi szemé­lyiségek. Megállapítást nyert, hogy e csoportok között is vannak eltérések az életkor átlagát illetően, de mégis to­vább élnek mint az átlag­ember. Leghosszabb életűek a tudósok és a papok, a cso­portban legrövidebb életűek a „betű emberei” (költők, írók, újságírók, kritikusok). A vizsgálat nem terjedt ki a halál okára. • » Üzemi telkek Lengyelországban Kora tavasztól késő őszig, nap mint nap délután há­romkor, négykor, mihelyt befejezik a munkát az iro­dában, vagy a gyárban, siet­nek egy másik „munkahely­re”, amely azonban felüdü­lést és pihenést nyújt Ezt állítják legalábbis a lengyel üzemi telkek tulajdonosai. Ennek a ^lobbynak” Len­gyelországban legalább any- nyi híve van, mint a vadá­szatnak, vagy a horgászat­nak. Az országban az üzemi telkek száma ma már nem minden. A lengyel te­lektulajdonosok csak azokat a zöldség, és gyümölcsfajtá­kat termesztik, amelyeket tömegesen művelnek az ál­lami és szövetkezeti kertgaz­daságokban. Emellett sok keresett, szép virágot is ter­mesztenek, hiszen a virágel­adás legalább akkora jöve­delmet biztosít, mint a. gyü­mölcstermesztés. A legtöbb telektulajdonos annyit termel, hogy a saját szükségleteken kívül még A jövő városa A felvételünkön látható hatal­mas ,>fá”-nak az ágai acélból, vasból és betonból állnak. Itt fog pár éven belül Stuttgart váro­sának 3000—4000 embere lakásra találni. Az építmény nemcsak egy városépítészeti „feltűnés kel­tés”, hanem egy stuttgarti épí­tészeti munkaközösség alaposan álgondot akciója a rossz levegő ellen. Ezekben a 100 méter ma­gas toronylakásokban válóban magaslati levegőt élvezhetnek a lakók, méghozzá ózóndúsat. Ha u. L Stuttgart hegyes—dombos környékét a lakóházak garma­dája helyett magasba ívelő tor­nyokkal építenék be, amelyek aztán csak nagyobb magasság­ban adnápak helyet az épüle­teknek, úgy a lakások alatt meg lehetne tartani a pompás erdőségeket, amik nemcsak a környező házak számára gon­doskodnának jó levegőről, ha­nem ezzel még a belvárost is elárasztanák. — Ennek a vízió­Nyugatnémet kémhajók Még jóformán el sem ül­tek a Pueblo amerikai kém­hajó csúfos kalandja okozta nemzetközi felháborodás hul­lámai, amikor a Japán-ten­ger amerikai kémfelszerelé­sek temetője lett. A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság légiereje felségterülete felett lelőtt egy EC—121-es amerikai kémrepülőgépet. A közelmúlt e két eseménye is­mét ráirányította a nemzet­közi közvélemény figyelmét a kalózszerencsére alapozott elektronikus szuperkémek által folytatott tengeri és légi kémtevékenységre. teihez” szervesen kapcsoló­dik a Német Szövetségi Köz­társaság- haditengerészeté­hez tartozó „Ősié” és „Tra­ve” nevű hajó is és né­hány más halászhajó, ame­lyek nem heringet, hanem információkat akarnak ha­ameriaki „Pueblo”-é, de cél­ja teljesen azonos. Az utóbbi hónapokban „A—52” jelzéssel gyakran feltűnik és hetekig ott ólál­kodik a lengyel partok kö­zelében az „Oste” nevű nyu­gatnémet kémhajó is. Leg­lászni, mégpedig nem is a tengerből, hanem az éterből. Ezek a nyugatnémet hajók elektronikus berendezéseik segítségével kémfeladatokat teljesítenek a Balti-tengeren, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió partjai mentén. A közelmúltban— a Szov­jetunió, Lengyelország és az NDK közös flotta-hadgya­korlata alkalmával — hívat­lan „vendégként” a térségben megjelent az NSZK hadi­flottájának „Trave” nevű hajója, amely a nyugati ha­A nyugatnémet haditengerészet A—51-es számú „Trauet nevű kémhajója a Balti-tengeren a Krinica-Morszka kikötőtől, körülbelül 20 mérföldnyire horgonyzobt a lengyel par­toktól. Nemcsak a haditen­gerészeknek, hanem a keres­kedelmi hajók matrózainak is feltűnt a többi hajókétól eltérő fedélzeti felépítménye, antenna- és radarrendszere. A nyugati hajó-kata­lógusok ezt is ,,kisegítő-ha­jónak" tüntetik fel, de két­ségtelen, hogy ez az NSZK haditengerészetének legkor­szerűbben felszerelt kémha­jója. Az „Oste” rendelkezik mindazokkal az eszközökkel, amelyek a radioelektronikus felderítéshez szükségesek s felderítéshez szükségesek. Kémtevékenységük mód­szere meglehetősen sablonos. Lengyelország, az NDK vagy a Szovejtunió vízi határai­hoz egészen közel — ahol a tengerhajózás törvényei sze­rint a tartózkodás még meg­engedettnek számít — lehor­gonyoznak s műszereik segít­ségével szüntelenül mérése­ket végeznek. A hajó kaj üt jelben mű­szaki szakemberek dolgoz­nak különleges műszerekkel, számítógépekkel. A rögzített adásokból a szakemberek ki­választják a legfontosabbnak vélteket s ezeket igyekeznek a számítógépek segítségével megfejteni. E nyugatnémet kémhajók jelenléte és aktív kémtevé­kenysége a Balti-tenger nemzetközi vizein az NSZK hadseregének, haditengeré­szetének agresszív szándé­kait mutatja. Ügy látszik, miként az USA-ban, úgy az NSZK-ban sem vonták le a megfelelő következtetéseket a Pueblo és az EC—121-es repülőgép sorsából. K. J. A kémrepülőgépeket és a kémhajókat — írta a közel­múltban a New York Times — az USA világméretű hír­szerző hadműveleteihez hasz­nálja fel. Rendkívül figye­lemreméltó a Newsweek cí­mű amerikai polgári hetilap­ban megjelent cikk, amely­ben annak idején a lap ka­tonai szakértője részletesen elemezte a Pueblo küldeté­sét. „Számos szempontból — állapította meg a katonai szakértő — a lehallgatási le­hetőségek közül a legkivá­lóbbak közé tartoznak a tengerjáró hajók. Egyrészt azért, mert óriási hasznos terhelést bírnak el elektro­nikus felszerelésekbeh és szakemberekben, továbbá, mert szabadon mozognak és hónapokig tartózkodhatnak fontos körzetek közelében. Nagy előnyük, hogy kiaknáz­hatják a nemzetközi vizek viszonylag biztos menedékét, mert még a 12 mérföldes ha­tár is lehetővé teszi a hajók Az „Oste” nevű nyugatnémet kémhajó (száma A—52) rendszeres felderítő tevékenységet végez az NDK, Len­gyelország és a Szovejtunió tengeri határai közelében számára, hogy elég közel jus­sanak a megfigyelendő te­rülethez és elvégezhessék hír­szerzési feladatukat. A Pueblo kudarca után felfüggesztették a kémhajók tevékenységét a KNDK fel­ségvizeinek közelében, de az EC—121-es lelövése után. fel­újították az elektronikus kémhajók tevékenységét. De hasonló küldetéssel cirkálnak kémhajók más ten­gereken is. Az USA „világ­méretű hírszerző hadművele­jó-katalógusokhan „ellátó-ha­jó” vagy „tankhajó” megne­vezéssel szerepel. De egy „el­látó-hajó” vagy „tankhajó” miért rendelkezik ilyen bo­nyolult antenna- és radar- rendszerrel? A szakemberek számára sok minden vilá­gossá válik, ha alaposan szemügyre veszik a hajót. A „Trave” kémkedéshez szük­séges felszerelése nem any- nyira tökéletes, mint az utóbb például a gdanszki- öböl közelében, nem messze meghaladja a 350 000-et Ezt persze meg kell szoroz­nunk a családtagok számá­val, azaz 3—4-gyel, hogy megkapjuk a „telkesek” tel­jes számát. Egyedül Varsó­ban 20 000 telek van, ame­lyeket a különböző üzemek és intézménye^ adtak ha­szonbérbe dolgozóiknak. A telkek száma évről évre sza­porodik, de a jelentkezők száma így is jóval meghalad­ja a rendelkezésre' álló tel­kekét. Mivel magyarázható ez a hatalmas érdeklődés a telkek iránt? Kétségtelen, hogy az üze­mi telkek kivételesen sze­rencsés módon egyesítik a hasznost a kellemessel. S a telek jótéteményeit nemcsak egy személy, hanem az egész család élvezi, legfőképpen a gyerekek. A becslésszerű számítások szerint a telektu­lajdonos egy esztendőben 6 9000 zloty értékű gyümölcsöt és zöldséget gyűjt be telké­ről, ami havi átlagban 500 zlotys pluszt jelent a család­fő fizetésén kívül (Lengyel- országban a havi átlagfizetés kb. 2000 zloty). Egyszóval: a telekművelés kifizetődő do­log. mert mindig hoz vala­mit a konyhára. Ez azonban eladásra is bőven jut Vannak köztük olyan „nagy­gazdák”, akik egy idényben ' pl. 100 kg epret, 150—200 kg paradicsomot, 100 kg ribiz- lit és több mint 200 kg al­mát és körtét gyűjtenek be. Sok lengyel nagyvárosban a telekről származó gyümölcs és zöldség igen komoly „in­jekciót” jelent a helyi piac számára. A számítások sze­rint a telkeken termesztett zöldség országosan a felszál­lított áruk 10 százalékát, a gyümölcsök pedig több mint 20 százalékát teszik ki. Ami még jelentősebb, jelentős részben olyan zöldségek és gyümölcsök ezek, amelyek a piacon leggyakrabban hiány­cikkek, mint pl. a szamóca, őszibarack, sárgabarack, spárga, tök, padlizsán stb. A telek, mint hobby, nem kerül sokba: évente kb. 300 zloty a ha­szonbér, s további 300 zlotyt kell szánni a vetőmagvak, műtrágya, palánták beszerzé­sére. A telek terményei per­sze sokszorosan visszatérítik a befektetett összeget. A tel­kek egyik legnagyobb előnye az, hogy tulajdonosuknak ún. aktív pihenést biztosítanak. Csodálatos szigetcsoport távol a világtól Óceánia részei közül a leg­kevésbé ismert a Mikronézia szigetcsoport. Vulkáni eredetű korallszi- getekből álló világ ez a Csendes-óceán térségében. Valamelyik szigetének neve csak néhanapján bukkan fel egyik-másik újság hasábjain. Egyébként körülbelül 1458 szigetből áll, területe 3452 négyzetkilométer. A második világháború befejezése óta az ENSZ az USA gyámsága alá helyezte Mikronéziát A japánok új szokásokat hoztak Az első világháború után Japán vette át Mikronézia kormányzását. Jelentős fordulat volt ez a szigetlakok életében Mind­eddig senki sem avatkozott hagyományos szokásaikba, a korábbi hódítókat nem érde­kelte a bennszülöttek élet­módja, szokása, szellemi éle­te. A japánok mások voltak.; A nagyobb szigeteken, pél­dául Saipanon, vagy Koro- ron már annyian voltak hogy sikerült saját életmód­jukat és szokásaikat a benn­szülöttekre kényszeríteni. Más szigeteken, ahol csak elvétve akadtak megszálló hatóságok, közigazgatási, vagy katonai hatóságok, a bennszülöttek keményen ellenálltak az ide­gen, számukra érthetetlen civilizáció behatásának. Mikronéziát jelenleg az USA belügyminisztériumá­nak alárendelt amerikai főbiztos kormányozza. De nem lakik a szigeten, székhelye Hono­luluban van (1959. március óta az USA 50. államának fővárosa) irodái, vagy fiók­irodái pedig az öt legna­gyobb szigeten — Koror, Yap, Truk, Ponape és Majuró — székelnek. A főbiztos kezé­ben összpontosul a közigazga­tás minden ágának vezetése, a közegészségügy, az okta­tás és az úgynevezett rend- fenntartás is. Az igazságügy azonban a belügyminiszté­riumnak van alárendelve. A „stratégiai” övezetek közvet­lenül a hadügyminisztérium és az USA Csendes-óceáni nagyvezérkarának hatásköré­be tartoznak. Az USA-t csak a katonai szempontok érdeklik Az USa szempontjából Mikronéziának csak katonai jelentősége van. Az ameri­kaiak nem törődnek a szi­getvilág gazdasági fejlődésé­vel, vagy a lakosság jólé­tével. Az úgynevezett straté­giai szigetek és a szigetvilág többi része között szembe­szökő a különbség. Pedig az életet rendkívül kellemessé lehetne varázsol­ni e csodálatosan elbűvölően szép szigetcsoporton. Mindaz ami természet alkotása, le­nyűgöző és pompás. Elsősor­ban az égbolt. Aki nem látott felhőt a Csendes-óceán fe­lett, az el sem tudja képzel­ni, milyen szép. látvány. Az élet minden fontosabb eseményét megünneplik Ä bennszülöttek igen szép emberek, szívélyesek, barátsá­gosak. Ha egy mikronézi ai barátságot köt egy látogató­val, „korall-testvéremnek’’ nevezi. Gyönyörű korall-fü- zéreket fonnak és korall-ék-« szereket készítenek és horda­nak ünnepségeik alkalmával.' Életük minden fontosabb eseményét megünneplik, az évszakok változásától kezdve az esős évszakig, a termés betakarításáig. Mikronézia igen távol esik a légi, vagy tengeri vonalak­tól és Guam támaszpontról, vagy Honoluluból csak igen ritkán érkezik repülőgép. Ezek is rendszerint katonai gépek. Ez a magyarázata an­nak, hogy a „nem stratégiai’* szigeten élő bennszülöttek életmódja változatlan A trópusi szelek azonban igen gyakran halálos porsze­meket hordoznak. Az ameri­kai katonai hatóságok azon­ban szigorúan titkolják, hogy hányán haltak meg és váltak nyomorékká a Bikinin vég-- rehajtott atomkísérletek ki-5 sugárzása következtében.ű J

Next

/
Thumbnails
Contents