Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

1969. június 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el... Döntégek a dolgosók anyagi felelősségéről Dicséretes tendencia JÁSZKUNSÁG, XV. ÉVFOLYAM, 1-2 SZÁM Egy gyári kirendeltség ve­zetője arra utasította beosz­tottait, hogy a megrendelők­től a vételárat vegyék át és postán küldjék be a központ­ba A tisztviselők a pénzt íróasztalukban őrizték. Egy nap, nagy elfoglaltságuk miatt, az összegyűlt 12 ezer forintot nem adták fel és másnap a pénz a fiókból el­tűnt A tolvajt nem sikerült megtalálni. A tisztviselőket fegyelmileg megbüntették, de kártérítési pert nem indí­tottak ellenük, mert önként kötelezték magukat az ello­pott összeg visszafizetésére. Később azonban a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz panaszt nyújtottak be, amely­ben előadták, hogy jogi tá­jékozatlanságból vállalták a 12 ezer forint megtérítését és mentesítésüket kérik. Ar­ra is hivatkoztak, hogy fő­nökük utasítására vállalták a pénzkezelést, ami pedig nem tartozott hatáskörükbe, ezen kívül a vállalat megfelelő páncélszekrényt sem bocsá­tott rendelkezésükre. — A döntőbizottság a panaszt el­utasította, mire a járásbíró­sághoz fordultak. A bíróság a tisztviselőket 85 százalékos kártérítés fizetésére kötelez­te; Az ítélet indokolása sze­rint a vállalat is hibás, mert nem gondoskodott a pénz megfelelő elhelyezéséről. Az asztalfiókra és a bejárati ajtóra nem szereltek bizton­sági zárat, az irodát védő­ráccsal nein látták el. Ezért a kár 15 százalékát a válla­latnak kell viselnie. Az ítélet jogerőre emelke­dett, de a legfőbb ügyész tör­vényességi óvására a Legfel­sőbb Bíróság a járásbíróság határozatát megsemmisítette és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasítot­ta. a határozat indoklásában a Legfelsőbb Bíróság a kö­vetkezőket mondta ki: A dolgozó egy évi átlagke­resete erejéig felel, ha a kárt gondatlansággal okozta. In­dokolt méltányosságból az összeg csökkenthető. Ezút­tal is gondatlanság történt, de ilyenkor vizsgálni kell a kárt okozó személy magatar­tásának veszélyességét, a vét­kesség fokát, a vállalat mun­kafegyelmének általános helyzetét, a kár nagyságába közvetlen felettesek kötele­zettségét, a dolgozónak a munkához való viszonyát, személyi és családi körül­ményeit, esetleg más ténye­zőket is, Így egyebek között amire a tisztviselők hivat­koznak, hogy a szabálytalan pénzkezelésre felettesük uta­sította őket. mert ha ez igaz, az a vállalat terhére veen­dő figyelembe. A járásbíró­ságnak mindezek tisztázásá­ra új eljárást kell lefolytatni és csak azután hozhat meg­nyugtató döntést. Egy ittas autóbuszvezető szabálytalan előzés közben beleszaladt egy magánautóba. Több utas könnyebben meg­sebesült és a két autó is megrongálódott. A karambo- iozót foglalkozás körében el­követett gondatlan veszé­lyeztetés miatt egy évi sza­badságvesztésre büntették. — Ilyen előzmények után a ma­gánautó tulajdonosa 11 ezer forintos kártérítési pert indí­tott az autóbuszsofőr ellen. Végső fokon az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely a peresített összeget megítélte. Az ítélet indoklása szerint a sofőr egy évi átlagkeresete erejéig felel a karambolo­zással okozott kárért. Az anyagi felelősség mérséklé­sére nincs mód, mert kide­rült, hogy rövid idő alatt kétszer is közlekedési bal­esetet okozott és emiatt mindkét alkalommal meg­büntették. Az a körülmény, hogy a per tartama alatt a kiszabott szabadságvesztés büntetését tölti, a jogos kár­térítési követelés megítélését nem érinti. Tekintve, hogy egy évi átlagkeresete a per­ben követeit összeget megha­ladja, ezért a teljes kárt meg kell térítenie. Egy értékesítő és fogyasz­tási szövetkezet szabad- kasszás, úgynevezett gebines vendéglőjének vezetőjét és helyettesét a szövetkezet igaz­gatósága 13 ezer forint lek tárhiány megfizetésére köte­lezte. A két vezető arra hi­vatkozva, hogy anyagi fele­lősséggel nem tartoznak, mert 3 vendéglő beosztott dolgo­zóit a szövetkezet nem ve­lük egyetértésben alkalmaz­ta, mentesítésért pert indí­tottak. A járásbíróság kárté­rítési kötelezettségüket meg­állapította. Döntését azzal in­dokolta, hogy bár nem írtak alá olyan nyilatkozatot, amelyben hozzájárultak a beosztott dolgozók alkalmaz­tatásához, de hallgatólagosan tudomásul vették, illetve ki­fogást nem emeltek, tehát anyagi felelősségük fennáll. A legfőbb ügyész törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság, jegerős ítéle­tét hatályon kívül helyezte és a vendéglő vezetőit a lel­tárhiány teljes megfizetése alól mentesítette; — A SZÖVOSZ elnöki uta­sítása szerint a szabadkasz- szás, gebines egységek veze­tője és helyettese teljes anya­gi felelősségének kötelező előfeltétele a beosztott dol­gozok egyetértésükkel törté­nő megválasztása, amit a fe- I lelős személyek aláírásukkal igazolnak — hangzik a hatá­rozat. Tehát az írásbeli hoz­zájárulás érvényességi felté­tel, ami más módon nem he­lyettesíthető. Ez a feltétel ebben az esetben hiányzott, ezért tévedett a járásbíróság, amikor a két vezető teljes anyagi felelősségét megállapí­totta, noha írásbeli hozzájá­rulást nem adtak. Korláto­zott anyagi felelősségükre te­kintettel legfeljebb egy-egy havi munkabérük erejéig let­tek volna kártérítésre köte­lezhetők. Ezért a járásbíró­ságnak új eljárást kell le­folytatnia és új határozatot kell hoznia. Kedvezmény az idős embereknek Az elmúlt hónapokban több mint két és félezren kaptak értesítést megyénk­ben az Állami Biztosítótól arról, hogy a továbbiak­ban nem kell biztosítási díjat fizetniük. A címzet­tek olyan személyek, akik húsz éven át — sokszor nehézségek árán — rend­szeresen fizették biztosítási ■ díjukat, hogy haláluk ese­tén temetési költséget kap­jon családjuk. Az évente több mint hat­vanezer forintot jelentő díjfizetés elengedése nem csorbítja az idősek jogait. Biztosításuk továbbra is érvényben marad. A befi­zetett összeg nem vész el. Ugyanolyan jogok illetik meg őket, mintha életük végéig fizetnék a biztosí­tási díjat. A kedvezmény azokat érinti, akik életbiz­tosításukat 1949 előtt kü­lönböző társulatoknál kö­tötték. Óriásgát A világ legnagyobb gátját Pakisztánban építik meg az Indus folyón. Magassága 148 méter, hossza 3 kilométer lesz. A gát előtt összegyűlt víz körülbelül 250 négyzet- kilométer területen alkot ta­vat. A víztárolóból 12 000 négyzetkilométernyi területet fognak öntözni. — Képzelje bárki is magát az én helyembe. Ha itt visz el az utca végig az udvarunk mellett, még levegőzni, na­pozni sem jöhetek ki — mondta elcsukló hangon Eng- ler István, s kis kocsijával tovább gördült. Talán, hogy egy kicsit lecsillapodjon és folytatni tudja a beszélge­tést. A félmondatból Is meg­értettem, hogy mit akar mondani: nehezen viselné el ha minden járó-kelő megbá­mulná nyomorúságát. Engler Istvánnak érszűkület miatt mindkét lábát levágták. Szá­mára leszűkült a világ a lakásra, a ház előtti kis te­raszra, a szőlővel, fákkal be­ültetett udvarra. Jó' időben kint üldögél kis kocsiján a teraszon, az udvaron. S mi lesz ha ezt sem teheti meg... — Jól tudom, hogy szük­ség van a Szivárvány és Napsugár utat összekötő ke- resztútra. Jelenleg csak ke­rülővel lehet eljutni a Nap­sugár úton, levő óvodába, is­kolába, orvosi rendelőbe és boltba. De miért nem az ere­detileg tervezett helyen nyit­nak utcát? — folytatta nyu- godtabb hangon. — Eredetileg a Szivárvány utca közepe táján szemben a Szellő és Szivárvány utcát összekötő keresztúttal, annak folytatásaként jelölték ki az utcát. A mi portánk és a szomszédéké — mert tőlük is elvennének másfél mé­tert — az ötödik hely, amire a választás esett Ősz óta tart a huza-vona. Rajtunk kívül a Napsugár úton lévő lakók, vagy tulajdonosok közül né­gyet érint az ügy. Ennyi em­ber portájából akarják elven­ni azt 3 területet, ami egy három méter széles gyalogos átjáróhoz kell. S még így is csak úgy lehet kialakítani, hogy két helyen megtörik az utca. — En is helytelenítem, hogy girbe-görbe utcát akar­nak nyitni. Van olyan terü­let, ahol egyenesen vihetnék azt keresztül. Szerintem még nem zárult le ez az ügy, amelyet — hangsúlyo­zom — kedvezőbben is meg lehet oldani, úgy hogy ne sértse a lakosság érdekét — vélekedett Vígh Bálint, a körzet tanácstagja. — Megkaptuk a papírt, hogy nem veszik figyelembe a kérésünket. S az is benne A Jászkunság XV. évfo­lyamának összevont, egyes­kettes számát méltán nevez­hetjük történelmi szakfolyó­iratnak is, hiszen a publikált tanulmányok túlnyomó több­sége az 1919-es évfordulóhoz kapcsolódik. Dicséretes ten­dencia ez a szerkesztőbizott­ságtól, hiszen Szolnok megye öt ven évvel ezelőtti jelentő­ségéhez mérten még mindig nagy történeti-feltáró adós­ságaink vannak. Hasznos, hogy a megye ismeretter­jesztő folyóirata eljuttatja az 1919 izgalmas tematikájával foglalkozó tanulmányokat a szélesebb értelemben vett érdeklődő közönséghez is, — és dokumentál az utókor számára. Az összevont szám nyitó cikkében Csáki István elem­zi a Magyar Tanácsköztár­saság létrejöttének törvény- szerű folyamatát, a KMP he­lyét és szerepét a forradal­mi eseményekben, a prole­tárállam erőfeszítéseit és 1919 nemzetközi jelentőségét. Kifejti, hogy pártunk akkori vezetői világosan látták, hogy a magyar munkásosz­tály hatalmának sorsa elsza- kíthatatlanul kapcsolódik Szovjet-Oroszország sorsához, amely akkor élet-halálharcát vívta a rátámadó tizennégy imperialista hatalommal és a van, hogy a határozat ellen nem fellebbezhetünk — mondta Győré Mihályné. —> Tavaly ősz óta állandó izga­lomban élünk. A két kezünk munkájával kerestük meg a telekre, a házravalót, s most 59 négyszögölet úgy akarnak elvenni, hogy csupán két négyszögölért fizetnek. A kerítésért, a kisajátításra ke­rülő területen lévő növé­nyekért, talajművelésért ösz- szesen 3210 forintot számol­tak. Persze, hogy panaszko­dunk, hiszen jól tudjuk van olyan telek az utcában, ame­lyen nincs épület. Miért nem ott nyitnak utcát? A papír, vagyis a másod­fokú határozat, amelyet a szolnoki kertvárosi utcanyi­tás ügyében a megyei tanács vb építési-, közlekedési és vízügyi osztálya május V-én dátumozott, valóban azt tar­talmazza, hogy a Szivárvány és Napsugár út közötti gya­logos átjáró a tervezett he­lyen alakítandó ki. A jóvá­Egy évvel ezelőtt hírül ad­tuk, hogy Rákóczifalván a Rákóczi Termelőszövetkezet faiskolájában tömeges mér­gezés történt, negyvenegy személyt kórházba szállítot­tak. Az orvosi vizsgálat meg­állapította, hogy enyhe fokú mérgezés történt. A rendőr­ség nyomban megkezdte a ügy kivizsgálását, a felelő­sök felderítését. Megállapí­totta, hogy 1968. május 30- án több mint hatvan terme­lőszövetkezeti tagot olyan területre küldték dolgozni, ahol előző nap mérgező anyaggal permeteztek. Kö­vetkezménye ismert, a meg­betegedések körülményeit azonban csak a vizsgálat tisztázta. Az történt, hogy május 30- án reggel munkakezdés után 10—15 perccel egy asszony rosszul lett. Barta Lajos bri­gádvezető, aki tisztában volt azzal, hogy egészségre ártal­mas anyaggal permetezett területen dolgoznak, ezek reakciós fehérgárdistákkal. A cikk 1919 műve kontiuni- tásának méltatásával zárul. Selmeczi Lászlótól két cik­ket találunk a folyóiratban; A polgári demokratikus for­radalom Túrkevén című írá­sában, a kun-város 1918 no­vember 1 és 1919 március 21 közötti időszakában esemé­nyeit rögzíti, több, eddig pub­likálatlan dokumentummal operál, feltárja a túrkevei agrárproletariátus ezidőbeni szerepét. A másik tanulmány a KMP Szolnok megyei szer­vezeteinek megalakulásával és tevékenységével foglalko­zik, alapmunka, további ku­tatások kiindulópontja lehet. A krónika helytörténet ro­vatban két eredeti 1918— 1919-es Napló-t ad közre a Jászkunság. Dr. Katona End­re ügyvéd és dr. Urbán La­jos orvos hagyták az utó­korra korabeli feljegyzései­ket. Dr. Urbán naplója azért is értékes, mert az interven­ciósok által megtámadott forradalom élet-halál harcá­ról szól, azokról az esemé­nyekről, amelyek a termé­szetes katonai cenzúra miatt (Szolnok frontváros volt!) a helyi lapban is csak megrö­vidítve láttak napvilágot. Dr. Katona Endre feljegy­zéseit viszont az emberkö­zelség teszi ma már pótolha­hagyott házhelyrendezési terv is ott tünteti,fel az új utcát. Olvastam azt is, hogy a határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. En mégis fellebbezek, egyetértve azzal a tanácstag­gal, aki június 2-án a szol­noki városi tanács ülésén in­terpellált a kertvárosi utca ügyében. Remélem, hogy azok, akik a döntésre jogo­sultak a paragrafus mögött meglátják az embert. Azt, akinek amúgy is szűkresza- bott világát rövidítik meg, ha ragaszkodnak a kereszt­utca jelenleg helyen történő megnyitásához, s azokat is akik jobb megoldásként üres telek felhasználását ajánlják. Az igaz, hogy végre pontot kell tenni a tengerikígyóvá nőtt ügy végére. Ez azonban történhet úgy is, hogy az em­berek azt érzik: igazságos, emberséges a döntés. Erre várnak a kertvárosiak. után sem hagyatta abba a munkát. Sőt, amikor a déli órákban már többen is rosszullétről panaszkodtak, akkor sem engedélyezte a munka beszüntetését. A mé­reg hatása délután jelentke­zett és negyvenegy személyt mentőkkel kellett a kórház­ba szállítani. Harminchét be­teget 18, négyet pedig 48 órai megfigyelés után engedtek haza. A rendőrség alapos vizs­gálat után az ügyet vádeme­lési javaslattal átadta az ügyészségnek. A szolnoki já­rási-városi ügyészség Barta Lajoson kívül vádat emelt Szőke József, a tsz kertészeti üzemegység vezetője és he­lyettese Novothny Béla ellen is. Szőke és Novothny ugyan­is tudott arról, hogy a bri­gád veszélyeztetett területen dolgozik még sem tettei meg mindent a munka beszünte­tésére. Ezenkívül nem tették ki a szabályokban előírt táb­tatlanná, rövid, de kútfő ér­tékű portrékat ad az ősziró­zsás forradalom és a prole­tárdiktatúra helyi vezető egyéniségeiről. A szerző ob­jektivitása kétségtelen, cik­két a proletárforradalom győzelme előtt zárja, így szerencsés lett volna Darvas Ferenc kormánybiztos ké­sőbbi szerepéhez szerkesztő­ségi megjegyzést fűzni. Szigeti László Az államha­talom helyi szerveinek lét­rejötte, kiépülése és tevé­kenysége Szolnok városban a Tanácsköztársaság idősza­kában címmel írt tanul­mányt. Úttörő munka ez, hi­szen a proletárállam helyi szerveinek működéséről, fel­építéséről, az áprilisi válasz­tásokról eddig nem jelent meg szűkebb hazánkban ilyen igényű munka. Nehéz feladatra vállalkozott a szer­ző, hiszen az államhatalmi szervek felépítése és jogköre abban az időben meglehető­sen áttett és bonyolult volt. Amennyire rövid tanulmány erre lehetőséget ad, kibonta­kozik előttünk a fontos té­makör, a korabeli államap­parátus felépítése és műkö­dése. A Magyar Tanácsköztár­saság szociális és kulturális vívmányai Szolnok megyében címmel, témakörből, Szur- may Ernő jelentette meg ér­tékesét. A cikk jelentősé­ge elsősorban konkrétságá­ban van: leírja, az országos direktívák hogyan érvénye­sültek a Tisza partján. Érdekes cikk A jászberé­nyi 1919-es szükség-pénz tervezete című írás dr. Ku­pa Mihály tollából. Ugyancsak történeti igé­nyű munka, de egy negyed­századdal későbbi időkről szól Kocsis László Emberek az embertelenségben című írása, amely a karcagi kom­munisták 1944-es antifasiszta tevékenységéhez tartalmaz adatokat. Két irodalomtörténeti mun­ka is van a Jászkunság ösz- szevont számában. Kisfaludy Sándor, Bányai Kornél éle­téről, irodalmi munkásságá­ról írt, Bistey András pedig Ady Endre Bányai Kornél költészetére gyakorolt hatá­sát elemzi. Oelmacher Anna művé­szettörténész rövid cikke és Kaposvári Gyula idegenveze­tői igénnyel készült alapos munkája zárja a Jászkunság lát. amely figyelmeztet, hogy ott nyolc napig tilos dol­gozni. A szolnoki járásbíróság a mulasztásért mindhárom ve­zetőt bűnösnek mondta ki. Enyhítő körülményként érté­kelte a vádlottak büntetlen előéletét, családos állapotu­kat, munkához való jó viszo­nyukat, továbbá, hogy a mér­gezésnek nem lettek komo­lyabb következményei. Sú­lyosbította viszont bűnössé­güket, hogy negyvenegy sze­mély egészségét veszélyeztet­ték. Mindezek figyelembevé­telével a bíróság úgy látta, hogy szabadságvesztés bün­tetés kiszabása áll arányban a cselekmény súlyosságával. Tekintettel azonban az eny­hítő körülményekre Szőke és Novothny 6—6. Barta 4 hó­napi börtönbüntetését három évi próbaidőre felfüggesz­tette. Az ítélet jogerős. s mj ~ Hajdú Endre Értesítjük t. ügyfeleinket, hogy a Kőolaj­termékek Kézi­ifntivvp új kiadásban AUliyVt/ megjelent Árusítását f. év június hó 2-től megkezdtük. Ara 35.— Ft. Árusítási helyek: BUDAPESTEN: I. sz. Tájegység Központ, BUDAPEST, IX., Közraktár u. 28. (Áruosztály). VIDÉKEN: II. sz. Tájegységi Központ SZÉKESFEHÉRVÁR, Ady Endre u. 8. III. sz. Tájegységi Központ KAPOSVÁR, Noszlopy Gáspár u. ' IV. sz. Tájegységi Központ SZOLNOK, Verseghy u. 3. V. sz. Tájegységi Központ MISKOLC, Baross Gábor u, 13—15. Fellebbezés helyett Tengerikígyóvá nőit utca ügy Nagy Katalin most megjelent számát. — ti Elítélték a rákóczifalvai mérgezés felelőseit

Next

/
Thumbnails
Contents