Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

1969. június 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gácsi Mihály grafikái Ma este a legnagyobb „ki- á Ili tóteremben.”, a televízió nyilvánossága előtt mutat­kozik be grafikáival Gácsi Mihály, a szolnoki művész­telep művésze. A televízió galériája este 21 óra 15 per­ces kezdettel egyenes köz­vetítést sugároz a Derko- vits teremből, ahol május 30-án Solymár István, a Nemzeti Galéria főigazgató helyettese nyitotta meg Gá­csi huszonöt grafikáját be­mutató kiállítását. Gácsi Mihályt, az embert úgy hiszem, nem kell be­mutatni a szolnokiaknak. Hi­szen a városban mindenki is­meri jellegzetes, majd két méteres alakját. Mindenki is­meri, de sokan talán félre is ismerik; bohém történetek keringnek róla és ezek a tetszetős sztorik'nem egy­szer elfedik a lényeget, az embert sem tükrözik ponto­san, nemhogy a művészt. A művészt, akit bátran besorol­hatunk a ma élő első tíz magyar grafikus közé. s e tízek közötti rangja sem utolsó, amelyet utánozhatat- laa különös ízekkel teli, egyéni művészetével vívott ki magának. Hogyan lehet ezt a művé­szetet summázni, miféle ka­tegória illik rá? Stiláris jegyei alapján milyen mű­vészeti divatáramlatba le­hetne besorolni? Nem tu­dom, valaki is vállalkozna-e rá, hogy ezt megtegye. Nem azért, mintha ez a művészet teljesen előzmény nélküli volna, ősöket szellemi roko­nokat lehetne keresni a mű­vészettörténetben (Grünewald, Dürer, Hyeronimus, Boch), ez azonban nem segítene sokkal közelebb művészeté­nek megértéséhez. E művé­szetből, önmagából kell ki­indulni, hogy megértsük, az életélmények, a valóság té­nyétnek feldolgozását nyo­mon kísérve. És mindebből az esetleges, kissé eklektikus egyvelegből lassan kialakul Gácsi, a világot érzékelő magatartás formája. egy bizonyos művészi állapot, viszonya és véleménye erről a világról, amelyet képeiben kifejez. Gácsi művészetének egyik leglényegesebb alkotó eleme a humor. Nem a vicclapok olcsó élcelődései, nem is a kupiék habkönnyű szelle­meskedése, hanem az a fajta humor amelyben már Ka­rinthy sem ismert „tréfát”. A bölcs; néha szeretettelje­sen megértő, máskor kegyet­len őszinteséggel ostorozó irónia, a sokszor abszurditá­sig felfokozott groteszk lé­nyeglátás. Vajon miből fa­kad Gácsinál a humornak ez az áradó bősége? Nem, nem mindig a felhőtlen jó­kedvből. Néha rokon a leg­mélyebb emberi kétségbe­eséssel. A magát megadni nem tudó és nem akaró em­ber végső, szertelen fintora, ez nem egyszer. amellyel szembeszegül a vi­lág kegyetlen, erőivel — akárcsak Villonnál, a világ- irodalom e francia fenegye­rekénél, akinek költészetét át, meg átszőtte az „akasztó­fa humor”. Nem csupán azérí hasz­náljuk Gácsi művészetének megjelölésére a groteszk szót, mert a modem művészetben ez a szóhasználat nagyon di­vatos, hanem mert valóban művészetének lényegét lehet kifejezni vele. A groteszk nem más, mint a modem művész érzékeny, a kor vég­letes ellentmondásait feltá­ró látásmódja, amellyel a hétköznap világát kibillenti megszokott rendjéből, hogy teljesebb módon tárhassa fel lényegét. A groteszk nem mindig jelent elidegenedést, elutasí­tást a körülvevő világai szemben. Sokan nem egyszer feltettek már a kérdést, va­jon déhumanizáló-e Gácsi művészért», és varrnak, akik úgy vélik, hogy ez a művé­szet az embert figurázza ki ügyefogyott, gügye karakte­reivel, magának az emberi­ségnek a kóros rajzát akar­ja megadni. Szerintem nem erről van szó. Csak az álhi­tek, a talmi értékek hamis glóriáitól fosztja meg Gácsi az ember „őfelségét”, de nem „detronizálja”. Éppen az em­bert pártolva, az emberért száll szembe az irónia, a nevetségessé tevés fegyveré­vel az ember rossz tulajdon­ságaival, amelyekkel önma­gát alázza meg az isteni ho­mo sapiens. Tiltakozás és állásfoglalás Gácsi grafikája az emberte­lenség, a világot lángba bo­rító butaság bűnös ostoba­ság ellen. Talán kevesekben tudatosodott, hogy mennyire indulatosak. szenvedélyesek ezek a képek, minden látszó­lagos könnyedségük ellenére A humorban a művész va­lóban nem ismer tréfát És ha az élet korunk komoly problémáiról is ezen a nyel­ven szól, az nem jelenti, hogy ezeket a problémákat rém képes teljes jelentősé­gükben, súlyukban érzékel­ni, csupán, hogy a sírás he­lyett a nevettetéssel akarja érzelmileg aktivizálni nézőit, fogékonnyá tenni őket is mindezek érzékelésére Nem kevésbé rangos e sa­játos művészi hitvallás, meg­jelenítése sem Gácsinál. Ta­lán ma nincs is olyan grafi­kusunk, aki ilyen nagy tech­nikai biztonsággal művein é a rézkarc, a linóleum-met­szés műfaját Gácsi mind­egyik lapjáról sugárzik a műhely szeretet», a legapró­lékosabb részletekre is ki­terjedő míves gondosság. A vonalak részletgazdag* sága mellett legújabb karcai­ban most a tónusok, a fi­nom átmenetek gazdagsá­gával lepi meg művészetének ismerőit is. Mostani kiállí­tása nemcsak beteljesülése Gácsi művészetének, hanem a további művészi elmélyü­lés, a formai gazdagodás re­ményével is biztat Rideg Gábor Ilyen ez a krónika... Különös házasságkötés Japánban üzembe helyez­ték a világ legnagyobb — 410 tonna súlyú 11 méter hosszú és lo méter széles — kotrógépet. Óránkénti teljesí­tőképessége 1320 köbméter. Kotrókanala három méter széles és ugyanilyen hosszú. Mielőtt azonban felmarkolta volna az első „kanál” földet, három fiatal pár mondta ki benne a boldogító „igen”-t. A tervező vállalat három ifjú mérnöke elhatározta ugyanis, hogy a gigantikus kotrógép üzembehelyezésévei együtt ünnepli meg esküvő­jét is. Esküvői ajándék Mickey Deans, Judy Gar­land amerikai énekesnő és" filmszínésznő legújabb férje nem mindennapi esküvői ajándékkal lepte meg újdon­sült feleségét: ötszáz film­színházat íratott a nevére. A világhírű filmcsillag sem volt hálátlan. Az újság­íróknak kijelentette; „Vég­re érzem, hogy igazán szeret valaki...” Ügy látszik, mégis csak van érdek nélküli házasság! Pénz letétben Majd hanyatt esett a cso­dálkozástól a hollandiai Eidenhoven városka bankjá­ban egy tisztviselő, amikor megjelent egy ügyfél és száz guldent helyezett letétbe — ezer évre. A nem minden­napi fantáziájú ügyfél azt is kiszámította, hogy ez az ösz- szeg a kamatokkal együtt addigra hány guldenra tere­bélyesedik. A különös ügy­fél kikötötte, hogy csakis a természetes úton világra jött utóda veheti fel a pénzt ezer év múlva. Attól fél ugyanis — vallotta be — hogy egy évezred múlva már tablet­táktól születnek a gyerme­kek, s szeretné biztosítani, hogy családjában ilyen eset ne forduljon elő... Mestertolvaj könyve A betöréses lopások egyik legkiválóbb amerikai szak­értője nagyon unatkozhat börtönében — ahol már csu­pán csekély tizenhárom évet kell leülnie — mert most fejezte be könyvét, amelynek címe; „Hogyan védekezzünk a tolvajok ellen?” Robert Earl Burns szíve mintha alaposan megpuhult volna a börtönben. Könyvé­ben‘ugyanis arra hívja fel a jámbor polgárok figyelmét: legyenek óvatosak, amikor valamit hirdetnek az újság­ban, mert a tolvajok gondos és rendszeres újságolvasók; továbbá: ha hosszabb időre távoznak a lakásból, ne a villanyt hagyják égve, ha­nem nyissák ki a rádiót — mert a fény csábítja a tol­vajokat, a hangos szó és a muzsika ellenben félelmet kelt. A mestertolvaj ünnepé­lyesen bejelenti: ha kiszaba­dul, intézetet szervez a tol- vajlás elleni harcra. Azt még nem döntötte el: mi lesz a különös intézet címe... Liftrapszódia Egy lengyel újságíró a mi­nap arról írt cikket, milyen bonyodalmakat okozhat egy elromlott felvonó a modern lakónegyedekben. Az egyik 14 emeletes házban például egy fiatalember — aki a ti­zenegyedik emeleten lakik — a hatodik emeleti fordulóban lefeküdt pihenni, mert nem bírta tovább az aznap vásá­rolt heverő cipelését. Egy másik lakó a tizedik eme­letre hátán vitte fel a nem éppen pehelysúlyú anyósát... Autókoesma Az észak-angliai Inskipben található a földkerekség egyik legkülönösebb kocsmá­ja. a Derby Arms. Tulajdo­nosa autórajongóknak ren­Versenyben a kisipar Mdoem társadalmakban az életszínvonalat nemcsak az egy főre jutó fogyasztási cikkek, hanem a szolgálta­tások mértékével is mérik. A fejlődő lakáskultúra, a tar­tós fogyasztási cikkek, az elektromos háztartási gépek, a rádió, a televízió térhódítása viszont megfelelő javító- karbantartó szakembergárdát követel. Pártunk és kormá­nyunk nemcsak rendeletekkel, hanem komoly beruhá­zásokkal is támogatást nyújt az ipari javító-szolgáltató­hálózat megteremtéséhez, bővítéséhez. A szolgáltatóházak, autójavító üzemek, szövetkezeti műhelyek csak nagyobb városokban, járási székhelyeken rentábilisak. A kisebb településeken, községekben a la­kosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítéséhez égető szükség van a kisiparosokra. (Egyébként az ilyen jellegű munkák közéi 50 százalékát ténylegesen a kisiparosok-- végzik el.) S a népgazdaság részére is olcsóbb a kisipari enge­dély — hiszen így beruházás, kockázatvállalás nélkül old­ható meg a lakosság ellátása. Dr. Gervai Bélával, a KIOSZ elnökével a kisipar helyzetéről, szerepéről, pers­pektívájáról beszélgettünk. — Mivel támogatja álla­munk a kisipari munkát, s ezzel a lakosság ellátásának megszervezését? — 30 szakmában meg­könnyítették az új iparok ki­adását Az ötezer, vagy ennél kisebb lélekszámú községek­ben nincs mestervizsgához kötve az iparkiadás, alég a 2 éves szakmai gyakorlat. Lehetőség nyilt a munkfivi- szony melletti ipargyakor- lásra — állami vállalatok, üzemék, termelőszövetkeze­tek, ktsz-ek dolgozói másod­foglalkozásban kaphatnak kisipari működési engedélyt. Néhány hónapja a nyugdíjas szakemberek, nyugdíjuk meghagyása mellett kivált­hatnak ipart a javító-szolgál­tató szakmákban. A családi­ház építési igények kielégí­tése, a lakás-karbantartás ér­dekében — építő-javító en­gedélyeket is adnak ki mes­tervizsga nélkül, szakmun­kás-vizsgával rendelkezők­nek. A kisközségek új iparo­sai a korábbi 1 évi adómen­tesség helyett most 2 évi mentességet kapnak. Szélesí­tették az átalányban adózók számát — komoly támoga­tást jelent az önkéntes be­tegbiztosítás és az újabban bevezetett különböző nyug­díjkedvezmények, a megnö­velt hitellehetőségek. — .4 tanácsok, az ipart ki­adó hatóságok, hogy élnek a megnövekedett lehetőséggel? — A tavalyi párt- és kor­mányhatározatok nyomán a megyei, járási, községi ta­nácsi szervek a megnöveke­dezte be a kocsmát. A bejá­rat egy hatalmas autókerék, a sört miniatűr benzinkút adagolja, s az órákról pon­tosan leolvasható a pohárba töltött mennyiség. A falakat különböző or­szágokból származó rend­számtáblák díszítik, a széke­ket pedig autóülések helyet­tesítik. A világítást közleke­dési lámpák szolgáltatják és a zárórát — stílusosan — autókürttel jelzik... Szokatlan hazatérés Giuseppe Ciaccamo bol­dog házaságban élt a dél­olaszországi Sidernóban. Be­hívták katonának és azóta teljesen nyoma veszett. Évek jöttek és mentek, s felesége, gyermekei azt hitték, hogy a derék férj és apa életét vesz­tette a második világháború­ban. Mostanában azonban meg­jelent Giuseppe. Kissé meg­őszült, de egyébként felis­merhető. Nagy volt az öröm. A visszatért férj mosolyog­va tért ki minden kérdezős- ködés elől. Szerinte — mon­dotta — fölösleges minden kíváncsiskodás. A család nagy ünnepséget rendezett a hazatérés örömére, a lakoda­lomnak is beillő vacsorán Giuseppe remekül érezte ma­gát. Evett, ivott, tréfálkozott és — reggelre újra nyomta­lanul eltűnt. A család reménykedik, hogy 20—30 év múlva újra visszatér — egy napra... Krónikás: Révész Tibor dett, törvén,yadta lehetőségek közt keresik a legelőnyösebb megoldást. Ha vannak is kivételek — általában ahol a törvényes feltételek biztosí­tottak, s a lakosság igényli, — kiadják az ipart Olykor maguk a tanácsok keresik fel a szakembereket; lakást műhelyt biztosítanak szá­mukra. Az új iparok kiadá­sa a lakosság kényelmét szolgálja, a meglevő iparo­sok monopolhelyzete megszű­nik, megindul a verseny a megrendelőért. — Miben áll a verseny? — Az új gazdasági me­chanizmus 15 havi gyakor­latát vizsgálva az a tapasz­talatunk, hogy a kisiparosok működése nyomán verseny indult a kisiparosok, a szö­vetkezeti és állami vállala­tok között a megrendelőért. A verseny pozitív jelei már­is mutatkoznak. Több kis­Zöldfa, Kőhidi, Lehel. Há­rom melegkonyhás vendég­látóipari egység Jászberény­ben. Több sincs. Egymástól való távolságuk körülbelül 250—300 méter. Közülük az egyik már nem is egység, de kombinát. Nemcsak méreteit, szolgáltatásait is tekintve. Fagylalttal is szolgálnak — ha van, cigány- és táncze­nét is szervíroznak, mert van. Délben ételválaszték azonban alig. Délután még kevésbé. Este semmi. Ebédidő tájékán pedig haj, be sok enndvágyó üli körbe a bizony csúnyácska és ko­pott asztalokat (vajon meny­nyi ideje szolgálnak már ezek az alkalmatosságok?!) Türelmetlenül nyikorogtatva a rozzant székeket, tűnődve az asztalterítők múlandósá­gán, a teríték változatossá­gán. Van rá ideje, mert a felszolgáló egy picikét ké­sik. Negyedórát, húsz percet. Már jön is. A vendég óha­jával — számára parancs — elviharzik és tüstént előke­rül: „elfogyott kérem”... És megkezdődik a vetélkedő. A ki mit tud. Megnyugtatom a nyájas olvasót — a vendég tud többet. Leleményesebb. Rendszerint eltalálja, hogy mi nem kapható. Többnyire az olcsóbb, hús nélküli éte­lek. A hosszúra nyúló dialó­gust végül is siker koronáz­za; egyezségre jutnak. Az étlapról választó ember azt eszik, amit kap. Mikor ki­hozzák. kést kér. Megkapja. Aztán kenyér után lát, majd sót keres. Megnyugszik és enni kezd. Sokáig, türelemmel rág. Erre is ráér, hiszen a meg­rendelt saláta, savanyúság nem került még az asztalra. Hopp, itt is van. A bőséges, Egy brit cég újfajta elekt­ronikus számítógépet reklá­moz, amely másodpercenként 400 betű- és számjel sebes­séggel bármilyen nyomtatott szöveget „elolvas”. Azok a jelek, amelyeket a gép nem tud azonnal megfejteni, egy iparos garanciát vállal az általa javított termékért So- ronkívül javítják a nélkü­lözhetetlen használati cikke­ket (órát, cipőt), részletfize­tési kedvezményt adnak a nagyobb összegű vásárlások­nál (kárpitosok, asztalosok) el- és visszaszállítják a javí­tanivalót Székesfehérváron például a gépjárműjavítók megszervez­ték a vasárnapi ügyeletet. Másutt csere rádiót, órát ad­nak a megrendelőnek a ja­vítás idejére. Ezek még nem általános szokások, de egyre inkább azzá válnak. Hiszen a verseny megköveteli a kis­iparosoktól is a megrendelők eddiginél is udvariasabb, gondosabb, jobb kiszolgálá­sát. — Hogyan alakult a kis­iparosok létszáma? — Márciusban 76 100 kis­iparos dolgozott, 3400-zal több, mint tavaly. S a kis­iparosoknál foglalkoztatott munkavállalókkal és az ipa­ritanulókkal együtt 104 ezren állnak a lakosság szolgálatá­ban örvendetes, hogy a kis­iparosság zöme vidéken, kis településeken él — ott, ahol valóban a legnagyobb szük­ség van rájuk. S az összter­melésnek 82,2 százaléka, a javításból, szolgáltatásból adódik. Bekapcsolódnak a kisiparosok az export-terme­lésbe is, ebből tavaly 1 mil­lió 650 ezer dollár és 3 mil­lió 200 ezer rubel értékű be­vétel származott. kissé hűtve tálalt eledel után is jól esik az innivaló. Le­het mit. Akad pohár is. ha­mutartó is, még fogvájót is találhat. Lehajtja az italt, ki- nyújtózik, komótosan rá­gyújt, a szippantások szü­netében ételmaradványt ügyeskedik a nyelve he­gyére. Teheti, békén hagy­ják. Dehát minden művelet­nek végeszakad egyszer. Csak úgy kedélyesen, hirtelenjében fizetni akar. Esetleg haza­menne pihenni, randevúra sietne, talán munkahelyére vágyik. Mindegy. A főurat kémleli. Szemérmesen szól neki. Egyszer, kétszer. Har­madjára kicsit pirosodik, üvöltend óhajtana. Civilizált ember ilyet nem csinál. Vá­rakozik inkább. Amaz pedig szépen, kimérten halad elő­refelé. Aztán oldalra, hátra és átlósan. Végül megérke­zik. A hívófél előrendeléses je­gyet lobogtat, a kihívott rub- rikás papírköteget és né­hány indigót. Az utóbbi kérdez és számolna. De előbb egy ügyes, begyakorolt moz­dulat; indigó kerül a lapok közé. Rögtön utána összead, szoroz, továbbá kivonást vé­gez. Pénzt kér és visszaad belőle. A Vendég Űr némi­képp sápadtan,, ám meg­könnyebbülten feláll. Azon nyomban ünnepélyesen meg­fogadja, hogy ide soha töb­bé be nem teszi a lábát. És másnap ismét az asztal mellett üldögél. Mit te­gyen — a város lakója. külön képernyőn jelennek meg más számokkal vagy betűkkel kombinálva, s a gép utólag végzi el a szüksé­ges módosítást. Az „olvasó robot” ezer betű- és szám­jelre számítva átlag csak há­rom hibát vét, Kádár Márta Ki nevet a végén ? Csoboth 99Olvasó66 elektronikus gép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents