Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

1969. június 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A NÉPLAP KEREKASZTALA « A családi ház építkezésről A szerkesztőség vendégei: Mészáros János. a megyei tanács vb építési-, közlekedési- és vízügyi osztályának főmérnöke, Barna Gábor, a szolnoki városi tanács fő­mérnöke, Szűcs Ferenc, az OTP megyei igazgatóságának vezetője, Tóth Béla, a tiszafüredi járási tanács építési osztályának vezetője. Kovács József tervezőmérnök, Soós Lajos. a túrkevei TÖVÁLL igazgatója, Pányl László, a TÜZÉP vállalat áruforgalmi főosztályvezetője, Csák Jó­zsef térmester, zagyvarékasi lakos, a járműjavító üzem dolgozója és Varga Viktória, a Néplap rovatvezetője. ÜJSAGlRÖ: Köztudomású, hogy a lakásnyerés szem­pontjából milyen nagy jelen­tősége van a családi ház épí­tésnek, általában a kislakás­építésnek. Ismertek a gon­dok, a problémák is, ezekről szeretnénk beszélgetni ven­dégeinkkel. Javaslom, hogy elsőként Csák Józsefnek ad­juk meg a szót Megkérjük beszéljen arról, hogyan kez­dett hozzá a nagy vállalko­záshoz, a családi ház építés­hez. CSAK JÓZSEF: Kisajátí­tott telket vásároltam Zagy- varékason. Tizenhárom telek közül választhattam. A köz­ségi tanács engem is meghí­vott a tárgyalásra, ahol ar­ról vitatkoztak, mennyiért sajátítja ki a tanács a portá­kat Tárgyalást, tárgyalás követett Sokáig húzódott az egyezség. Végül is csak ti­zenhárom hónap múlva fog­hattam hozzá az építkezés­hez, akkorra intéződött el minden. SZŰCS FERENC: Azt hi­szem, ez azért nem jellemző eset BARNA GABOR: Sajnos általában kimondhatjuk, elég nagy a tortúra a telkek kialakítása körüL A taná­csok nem szívesen foglalkoz­nak ezzel, mert rengeteg vi­tát eredményez. Akinek a telkét kisajátítják, az mindig azt kifogásolja: miért pont itt csinálják? Vitát, vita kö­vet. A tortúra nem egyszer a bíróság előtt fejeződik be. Sokat kell érvelnünk addig, amíg egy 600 négyszögöles telekből három kétszáz négy­szögöles lesz. Azután szerin­tem van más probléma is: sokszor találkozunk még ma is olyan nézettel, hogy „ne­kem a más telke nem kell”. Vagyis, ha kisajátított telek­ről van szó, sok ember hú­zódik a megvételtől. Pedig belső területeken csak kisa­játítás útján lehet telket biztosítani. ÜJSAGlRÖ: Ezek szerint nincs elegendő telek, vagy nincs elegendő megfelelő te­lek a családi ház építkezé­sekhez? • SZŰCS FERENC: Inkább az utóbbi az igaz. Az OTP birtokában Szolnok megyé­ben jelenleg 1971 eladatlan telek van, s hadd tegyem hozzá a legtöbbjét már évek óta hiába próbáljuk értéke­síteni. Senkinek sem kelle­nek, mert ahol ezek a telkek vannak, ott nincs az embe­reknek építési szándékuk. Ugyanakkor Szolnokon és a megye többi hat városá­ban, nincs telek. A kereslet viszont e helyeken a legna­gyobb. Tavaly Szolnokon egyetlenegy telket sem kap­tunk a városi tanácstól ér­tékesítésre, s az idén is mindössze kilencet. Szerin­tem itt az ideje, hogy mind Szolnokon. mind a megye többi városában a tanácsok fokozottabban törődjenek a telekkisajátításokkal. Bár azt hiszem, ehhez országos intézkedés is kellene. ÜJSAGlRÖ: Hogy lehet az. hogy Szolnokon nincs te­lek? Tudomásunk szerint mind a Kisgyepen, mind Szandaszőllősön és a Kert­városban megfelelő telkeket alakítottak ki családi ház építkezésekhez. BARNA GABOR: Ä Kis- gyeoen valóban van negyven házhely eladó, csakhogy ott senki sem akar építkezni. Szandaszőllősön csak lesz te­lek. Az előkészítés már meg­történt, háromszáz portát alakítunk ki ott. A város különböző helyein újabb há­romszázat. Mivel szinte mindenütt telekmegosztásról, telekkisajátításról lesz szó, ez ugyanannyi telektulajdo­nossal való tárgyalást, hosz- szas vitát jelent Ezeket a telkeket szeretnénk majd átadni az OTP-nek értéke­sítésre. A Kertvárosban más módszert választottunk. Ott csak telekhatárokat állapí­tottunk meg, s az új házhelye­ket a tulajdonosok szabad­kézből értékesíthetik. Mi minden esetre két éves be­építési határidőt szabtunk. Ezidő alatt, vagy eladja a tulajdonos a telket olyan­nak, aki építeni akar, vagy maga épít oda egy házat KOVÁCS JÓZSEF: Csak­hogy vannak rendelkezések, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy egyesek az ilyen beépítési előírásokat kiját­szók. Nem egyszer előfordul, hogy egy telektulajdonos, pontosan a két év lejárta előtt elkészítteti egy lakóház tervét, mintha építeni akar­na. Aztán már hol ilyen, hol olyan ürüggyel kér és kap halasztást. Eljátszadozhat így öt-hat évig. A kijátszásnak sajnos számos módszerét al­kalmazzák. Szerintem szük­ség lenne egy olyan egyértel­mű rendelkezésre, amely ki­zárja az effajta visszaélése­ket ÜJSAGlRÖ: Ha a tulaj­donosok szabadkézből érté­kesítik a házhelyeket, nem fokozza ez tovább a te­lekspekulációt? Hiszen úgyis magasak az árak. TÖTH BÉLA; Tiszafüre­den négyszögölét 150 forint-' ra tartják. BARNA GÁBOR: Szolno­kon már hallottunk ezer fo­rintos négyszögölenkénti te­lekárról is. TÖTH BÉLA: Tiszafüre­den évenként 60—70 családi ház énül, ezért kell nekünk megfelelő választékot bizto­sítani a házhelyeknél. Sajnos ez nem megy simán. Az egyik kisajátításnál 50 forin­tért kártalanítottuk négy­szögölenként a tulajdonost, maid átadtuk a telket érté­kesítésre az OTP-nek. El is kelt 60 forintért négyszög­ölenként. Igen ám, csakhogy a volt tulajdonos később bí­rósághoz fordult azzal a pa­nasszal, hogy kevesli a kisa­játítási összeget. A bíróság méltányolta panaszát és 80 forintos négyszögölenkénti árat állapított meg. Mire ki­fizettük a zöldkár. — a telek­felosztás költségeit, plusz a bíróság által meghatározott öszeget, négyszögölenként 30 forintot fizetett rá a községi tanács erre az egy telekre. És ebben nincs benne a köz­mű költség, mert hiszen a telket a tanácsnak közmű- vesíteni kellett. SZŰCS FERENC: Ez így nem helves. A tanácsnak vissza kell kapnia azt a pénzt, amennyibe neki a te­lek kisajátítása került. A közművesítés költségeit ter­mészetesen nem szabad be­leszámolni a telekárba. Egyébként éppen a teleksne- kuláció leküzdésére az OTP is foglalkozik közvetlenül telekvásárlásokkal. Tiszafü­reden vettünk hat házhelyet és értékesítettük is azokat. Igyekszünk más szolgálta­tással is segíteni az építke­zéseket. Űj megállapodáso­kat kötünk a tanácsokkal, s ha igénylik, kölcsönt adunk számukra a telekkialakítá­sokhoz. Vagyis az OTP megelőlegezi a költségeket Ezt a pénzt azután ha el­adásra kerültek a telkek, a tanácsok visszafizetik. Na­gyon fontos, hogy megfelelő­en foglalkozzunk a családi ház építkezésekkel. Hadd bi­zonyítsam ezt néhány szám­mal. A harmadik ötéves tervben eddig a megyében épített összes lakásoknak 55 százaléka családi ház. A magánerős építkezések 53 százalékát a munkások való­sították meg. A kislakásépít­kezéseknek 16,6 százaléka volt társasház, a többi mint családi ház építés valósult meg. mészáros jAnos: és a negyedik ötéves tervben ha­sonló nagyságrendű családi ház építkezésekkel kell szá­molnunk. Viszont azt még el kell mondanunk, hogy lehe­tővé kellene tenni, hogy a tanácsok önállóan gazdál­kodhassanak a telekkel. En­nek ma még számtalan jog­szabályi akadálya van. ÜJSAGlRÖ: Levonhatjuk következtetésként tehát: a tanácsoknak — bármennyire hálátlan és nehéz feladat ez — jobban kell szorgalmaz­niuk. hogy megfelelő minő­ségű, választékú telek álljon az építtetők rendelkezésére. Még akkor is, ha azt kisajá­títás útján tudják csak biz­tosítani. Ne csak saját pén­zükből, ha szükséges OTP kölcsönnel is alakítsanak ki újabb és újabb házhelyeket És azt hiszem azt is kimond­hatjuk: lehetetlenné kell tenni, hogy különböző ma­nőverekkel egyesek megaka­dályozzák a telkek igénybe­vételét, ezzel gátolják a csa­ládi ház építkezést. KOVÁCS JÓZSEF: Egyet­értek mindezzel. Egy ház fel­építése mindössze két—három hónapba kerül, ám az elő­készítés két—három évbe. Ezt az időt le kell rövidí­teni amennyire csak lehet És ez már a telek igénybevé­telénél megvalósítható, ha a tanácsok az OTP-nek meg­felelő mennyiségű, minőségű és értékű telket bocsátanak rendelkezésére, értékesítés céljábóL TÖBBEN: Igen. ez lehet a megoldás. ÜJSAGlRÖ: Azt hiszem ezekután ismét átadhatjuk a szót Csák élvtársnak. MTI volt a következő lépés a telek megszerzése után? CSAK JÖZSEF: A tervet megvásároltam az OTP-től, majd az újszászi Építőipari Ktsz-el kötöttem megállapo­dást a kivitelezésre. Egyez­ségünk szerint az építkezés­nél ők adják a szakmunkát, a segédmunkát nekem kell biztosítani. KOVÁCS JÓZSEF: Kel- lett-e módosítani a típuster­vet, amit vásárolt. , CSAK JÖZSEF: A 32-es típust választottuk, mert az felelt meg a beépítési elő­írásoknak. Kétszobás ház, bizonyára ismerik a tervet. Nekem megfelelt, módosítás­ra nem volt szükség. KOVÁCS JÖZSEF: Ez ér­dekes, mert mi éppen azt ta­pasztaljuk, hogy az emberek idegenkednek a típustervek­től. Az építtetőknek csupán 10 százaléka építkezik típus­tervek szerint, mert legtöbb­jük saját elképzelése, ízlése szerint épült házban akar lakni. Ez megyénkben álta­lában a nagy konyhát — amit lakókonyhának tudnak használni — és nagy kamrát jelent. Falun legtöbbször két kamrát kérnek: Egyet a konyhához, egyet a termé­nyeknek. A típustervek pe­dig általában kis helyisége­ket foglalnak magukban. Nos, nekünk olyankor össze kell egyeztetni az igényeket a korszerű építési előírá­sokkal. Minden megyében működik egy magántervezői szakértői bizottság. Ha régi típusú terveket készítünk, a bizottság a tanácsnak azt ja­vasolja, utasítsák el azt, ne adják meg rá az építési en­gedélyt. BARNA GABOR: Általa-’ ban nagy a feszültség a szak­ma és az igények között A tervezői munka jóval előbb jár. Az igényeket a tervező- mérnökök nem vehetik szent­írásnak. Az 1950-es években mindig azt építettünk, amit kértek, nos, azért van az, hogy s°k olyan viszonylag új ház van, amely ma már nem felel meg a korszerű követelményeknek. Az épít­tetők többsége negyven—öt­ven év körüli ember. Vagyis emberi számítás szerint még legalább harminc évet él­nek. Ám egy ház élettarta­ma 70—80 év. Vagyis ezeket az épületeket a jelenlegi tu­lajdonosoknak a gyerekeik öröklik majd, csakhogy azok már modernebb körülmények között kívánnak lakni. Ezért kell, hogy a tervezés, a kivitelezés, az igények előtt járjon. ÜJSAGlRÖ: És a magán­tervezői szakértői bizottság mennyi idő alatt bírál el egy-egy tervet? mészáros jAnos: öt nap alatt és azt véleményé­vel együtt vissza is adja a tervezőknek. Általában elé­gedettek a bizottság munká­jával, mert figyelembe veszik a tényleges igényeket. Emel­lett azonban azt is meg kell mondani, hogy hiány vaij a típustervekből. A meglevők nagy része már elavult. SZŰCS FERENC: Igen, ezt mi is tudjuk, ezért ille­tékesek most felülvizsgálják a jelenlegi típusterv gyűjte­ményt. Az Országos Takarék- pénztár új gyűjteményt akar kiadni. MÉSZÁROS , JÁNOS: Egyébként a megyei tanács vb országos pályázatot írt ki olyan típusú épületek terve­zésére, amelyek megfelelnek a Szolnok megyei jellegnek és amelyeknek kivitelezése megoldható a megyében ta­lálható helyi anyagokból. A tervek beadási határideje au­gusztus 15. Szeptemberben lesz a bírálat. Bizonyára ez a pályázat is hoz néhány na­gyon jó családi ház tervet, amellyel növelhető a válasz­ték. ÜJSAGlRÖ: Mindenesetre az jó. hogy a terveknél na­gyobb probléma nincsen. CSAK JÖZSEF: Viszont kérdés, van-e elegendő épí­tőanyag? Én eddig még csak az alapozásig jutottam el, de nem tudom kapok-e elegendő téglát, nyílászárót és mozaik­lapot, ha szükség lesz rá. Ugyanis az építkezéshez ne­kem kell biztosítani az anya­got PANYI LASZLÖ: Tégla­hiányról nem beszélhetünk. Jelenleg is többmilliós kész­letünk van kisméretű téglá­ból. És számolunk azzal, hogy több termelőszövetke­zet is megkezdi a téglagyár­tást. sőt üzembelép a kis­újszállási gyár is. Tehát tég­lahiányról nem lehet szó. Vannak kisebb falazóblokkok is. Az újkígyósi AFÉSZ-el szerződést köröttünk százezer tekercs fedéltemez szállítá­sára. Van nyílászáró is, csak a választék kicsi. Ezért most kilencezer nyílászárót gyár­tatunk. Fa is van az építke­zésekhez elegendő, a Szovjet­unióból érkező importból az ÉRDÉRT vállalat közvetle­nül vállalatunkhoz irányított négyezer köbméter fát. Ami a tetőfedést illeti, vannak problémák: nincs pala, nincs elegendő cserép. Palát egyedül Nyergesújfalun gyártanak és ők nem tudiák kielégíteni az igényeket. Kénytelenek va­gyunk imnort-nalát vásárol­ni. de ez drágább. S a hiány­listán van a 15-ször 15-ös fal­burkolócsempe, az azbeszt- cement lefolyócső is. SOÖS LAJOS: Akkor vi­szont az elosztással van baj. Túrkevén például nincsen cement, sóder, folyami ka­vics. Az építtetőknek, vagy nekünk Mezőtúrról meg Kis­újszállásról kell hpzni az anyagot. A szállítási költsé­gek pedig alaposan megdrá­gítják az építkezéseket. Iía a TÜZÉP megfelelő mennyisé­gű építőanyagot juttatna min­denhová, így Túrkevére is, csökkenhetne egy ház beke­rülési költsége. BARNA GABOR: A Beton- Vasbetonipari Művek állító­lag családi házak építkezésé­hez megfelelő blokkok előál­lításával» kísérletezik Csak sajnos egyelőre nálunk a blokkos építkezés drágább, mint a hagyományos. KOVÁCS JÓZSEF: Elté­rően sok más országtól, ahol az éppen fordítva van. Véleményem szerint nálunk nagyon lassú az építkezés. Meg kellene találni annak módját, hogy könnyítsünk az építtetőkön. hogyan sza­badíthatjuk meg őket a sok szaladgálástól, amivel egy családi ház éptésének elő­készítése jár. ÜJSAGlRÖ: Körülbelül hány fórumot kell megjárni egy családi ház építtetőnek, amíg hozzákezdhet az épít­kezéshez? BARNA GABOR: Ha OTP. tői vásárol telket, akkor csu­pán két szervhez kell el­mennie. Ha szabadkézből ve­szi, akkor el kell mennie az IKV-hoz, az illetékkiszabási hivatalhoz, majd a telek- könyvezéshez. Ha telekmeg­osztásról van szó, mindezek előtt elvi megosztási enge­délyt kell kérni, azzal el kell menni a földhivatalhoz, azután, ha a tanács megadta a végleges megosztási enge­délyt a telekkönyvhöz, majd a tervről kell gondoskodnia, amelyet készített, vagy adap- táltat, ezt aláíratja a szom­szédokkal, a kivitelezővel a tervezővel, ezután el kell készíttetnie a telekkönyvi szemlét és azt a tervvel, tarto­zékaival együtt be kell nyúj­tania az illetékes tanácshoz, ÜJSAGlRÖ: Ezt felsorolni is hosszú volt és még nem beszéltünk arról, hogy el kell intéznie az OTP kölcsönt, ki­vitelezőt kell keresnie és be kell szereznie a szükséges építőanyagokat. CSAK JÓZSEF: Megmon­dom őszintén, húsz éve va­gyok házas, de annyit nem idegeskedtem, mint most egy éve, mióta a házépítkezéshez hozzáfogtam. ÜJSAGlRÖ: Nem kellene végre megvalósítani azt a régi tervet, hogy a magánla­kásépítők részére egy építés­szervezési irodát létesítené­nek, amely a telekvásárlás- tói kezdve, a ház felépítéséig mindent elintézne? MÉSZÁROS JANOS: A megyei képviselőcsoport e témáról már tanácskozott. Azt követően felhívtam több vállalatot: vállalnák-e egy ilyen iroda létrehozását. Nos, vállalkozókedvben nem volt hiány. Viszont az újszászi ktsz példája — ott ugyanis létrehozták ezt az irodát — bizonyítja: nincs iránta igény. Az építtetők nem ve­szik igénybe az iroda mun­káját. Pontosabban lenne rá igény, ha az iroda ingyen végezné el ezt a tevékeny­ségét. PANYI LASZLÖ: Csak megjegyzem, hogy mi kérdő­íveket küldtünk ki a magán­lakásépítőknek, amelyen töb­bek között arra is válaszol­nak a megkérdezettek, hogy az építkezéseket ktsz-el csi­náltatják-e vagy maguk vég­zik. Nos, a válaszokból kide­rül, hogy az építtetők 22 %-a csináltatja házát ktsz-el. A többi mind magánerőből old­ja meg. Szerződést köt egy kisiparossal és a többi mun­kát a család, vagy a barátok végzik De szerintem az épít­tetők, a leendő háztulajdono­sok, akik egyébként néni szakemberek, egyrészt nem tudnak olyan minőségű mun­kát végezni, mint arra szük­ség lenne, másrészt nem tudják ellenőrizni sem, nem számolt-e többet a kisiparos, vagy a ktsz. KOVÁCS JÓZSEF: A ma­gánerős építkezéseknél az a legnagyobb hiba, hogy rend­szerint nem csinálják neg azt az alapozást, amit a terv előír. Ott spórolnak, aztán három—négy év múlva repe­dezni kezd a fal. Tehát drá­gább az építkezés, mert né­hány év múlva már javíta­ni kell a házat. Egyébként ha ktsz épít, akkor is jó ha van egy építési ellenőr. Én bizonyos vagyok abban, hogy egy ugyanazon tervet elkül­dünk két ktsz-nek. húsz—< harminc ezer forintos elté­résű árajánlatot kapunk. Te­hát nem kellene sajnálni a pénzt a szakembertől, aki el­lenőrzi az építkezést. Legyen az egy építési iroda megbí­zottja. Nekem van egy ja­vaslatom is: a családi házak tervezőjét kötelezni kellene a szakszerű kivitelezés ellen­őrzésére. Természetesen kü­lön dotációért. De a tervező akkor már a terv készítésé­nél gondolkodna azon, mi­lyen anyagból épüljön meg a ház. MÉSZÁROS JÁNOS: Véle­ményem szerint sokan azért kezdenek maguk az építke­zéshez, mert egyszerűen nem kapnak építőipari kapacitást. A lakásra pedig szükség van, hát megcsinálja maga, ahogy tudja. Elsősorban kapacitás bővítésről kell gondoskodni, nem utolsósorban pedig több kis blokkot kell gyártani, $ azokat a ktsz-ek, tsz építő­csoportók rendelkezésére bo­csátani. Gyorsabb is lenne az építkezés. ÜJSAGlRÖ: Azt hiszem helyes lenne egy olyan or­szágos rendszert kidolgozni, amely kimondja, hogy kinek a kezében összpontosuljon a családi ház építkezés. Mert ha szakemberek ellenőriznék a kivitelezők munkáját, ke­vesebb lenne a hiba lehe­tősége is. Ebben úgy vélem valamennyi részvevő egyet­ért velem. Kérem a megje­lenteket. hogy az itt elhang­zott javaslatok kivitelezését saját területükön is szorgal­mazzák. Varga Viktória Ipari tanulókat beiskolázunk kőműves, ács, parkettás, műköves, fehérmunka, hidegburkoló szakmákra­Kollégiumi elhelyezés­ről, — teljes ellátásról, munkaruháról, bakancs­ról gondoskodunk. Ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezés személyesen, vagy levélben a 43- sz. Állami Építőipari Válla­lat szakoktatási csoport­jánál, — Budapest XI., Dombóvári út 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents