Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

1909. jemus 29.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

s

Az oroszlán extázisbán

LORIENT (Reuter)

Jacqueline Dulac, a fiatal francia beat-énekessztár nyilván nem számított arra, hogy rajongói tömegében egy valóságos oroszlán is akad. Dulac kisasszony legújabb lemeze „Az oroszlán” elnevezést viseli, s élelmes impressziójának az az ötlete támadt hogy a lemez borítólapján az énekesnőt egy oroszlán társaságában fogja a rajongók elé bocsájtani. Lorient városka állatkertjében került sor a fényképezésre: Dulac kisasszony póz_ ba vágta magát az oroszlán ketrece előtt, rámosolygott a vadállatra. amely menthetetlen szükségét érezte annak, hogy egy igazi beat- rajongóhoz méltó módon jut. tassa kifejezésre a sztár iránt érzett áhítatát. Ezúttal nem voltak rendőrök jelen, hogy az énekest a rajongó extázdsos hódolatától megóvják: az oroszlán kinyúlt

mancsával a ketrecből, és amúgy istenigazában össze- karmolászta Dulac kisasz- szony arcát és egyéb testrészeit

A tiszaszentimrei Aranykalász Tsz 39 holdas szőlészetében kacsolják és kötözik a szőlőt.

4 lu'idjcdcícs háztól — a Helsinki-ikultúrpalotáig

Nem könnyű időt szakítani a beszélgetésre. Kerékgyártó Mihályné, a hatezer holdas jászjákóhalmi Béke Tsz elnöke csak a napokban érkezett haza külföldi útjáról, s máris tele a két keze mun kával Az egyik percben gépvásárlás ügyében telefonál, a másikban türelmesen magyarázza egy idős asz- szonynak, hová forduljon, hogy meg tudja hol is van a korábban betagosított földje. Utána abban igyekezett segíteni egy embernek, hogyan intézze el a házhely ügyét

— Ismét belecsöppentem az itthoni munka sűrűjébe — mondta mosolyogva, kicsit mentegetőzve is a megvára- koztatásért. — Hétfőn érkeztem haza, még jóformán arra sem futotta az időm, hogy magamban rendezgessem az élményeimet.

— Ez az utazás volt életem második nagy meglepetése. Álmodni sem mertem, hogy tagja leszek a tíz tagú magyar delegációnak, amely részt vesz a nők világkongresszusán. Nem szégyellem bevallani, elsírtam magam az örömtől és meghatottságtól.

— Mi volt életem nagy meglepetése? Az, amikor megválasztottak ország- gyűlési képviselőnek. — Nos, ilyen minőségben, mint falusi asszonyt kértek meg arra még a tél utolján, hogy beszélgessek az asszonyokkal a nők szerepéről a közéletben, a társadalomban. Több községben gyűjtöttem a tapasztalatokat, s aztán beszámoltam azokról a nőtanácsnál.

w Számomra egy életre szóló élményt jelent a Nők Világkongresszusa, — amely Helsinkiben, a gyönyörű kultúrpalotában tartotta a késő éjszakába nyúló tanácskozásait. Másfél napig a beszámolókat hallgattuk, aztán a különböző bizottságokban dolgoztunk. Bamai Albert- néval, a fővárosi nőtanács titkárával én abban a bizottságban vettem részt, amelyik a nők közéleti, társadalmi szerepéről cserélte ki véleményét, tapasztalatait.

— Az öt kontinens asszonyainak sorsa, életútja nagyon különböző. Ott volt sorainkba Tyereskova, a világ első női űrhajósa, akit a kongresszuson virágokkal, ajándékokkal halmoztunk el, s melegen ünnepeltünk abból az alkalomból, hogy űrrepülésével éppen 6 évvel ezelőtt bizonyította be: a nők is képesek a férfiakkal azonos tettekre. Meghatottan Siettük, csókoltuk a katonaruhás törékeny vietnami nőket. Könnyes szemmel hallgattuk azoknak a küldötteknek szavait, akik saját maguk és nőtársaik szenvedéséJ rőt, nehéz sorsáról beszéltek.

— Mindig emlékezni fogok arra az afrikai asszonyra, aki könnyekig meghatva köszöncsodálatos selymekbe, vagy egyszerű katonaruhába öltözött nők egységesen hangoztatták: „Csak békében lehet élni, gyermekeket nevelni, — szebb, jobb életet teremteni”.

— Jó tudni, hogy ez a sokszínű, soknyelvű asszonysereg a legfontosabb világjelentőségű kérdésekben egyetértett — mondta a beszélgetés befejezéseként Kerékgyártó Mihályné, aki a gyönyörű kultúrpalotából újból hazatért jászjákóhalmi kis nádi edel es házába.

N. K.

A felemelkedés biztosított Az érdemek elismerése — Szakmunkások százával

Fiatalok as alföldi olajiparban

Az Alföldi Olajipari Pártbizottság a közelmúltban — alapos felmérés után — kibővített ülésen tárgyalta az alföldi olajiparban dolgozó fiatalok helyzetét. Felkerestük Rumpf Pál elvtársat, a pártbizottság titkárát, s tapasztalataikról érdeklődtünk. Első kérdésünk így hangzott:

— Mi indokolta a fiatalok helyzetének napirendre tűzését?

— Létszámuk, s a termelésben betöltött szerepük egyaránt indokolta azt. Az alföldi olajiparban dolgozó többezres munkásgárdának a fele fiatal. Ebből következik hogy meghatározóan befolyásolják termelési, gazdasági eredményeinket, s politikai munkánkat egyaránt.

— S hadd tegyem mindjárt hozzá: kedvezően befolyásolják. Az például, hogy a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat az Idén megkapta a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, vagy az, hogy az Alföldi Kőolajfúrási Üzem már túlteljesítette első félévi tervét jelentős részben a fiatalok érdeme is.

— S hogyan ismerik el a vállalatok vezetői ezeket az érdemeket? Miként alakul például a fiatalok lakáshelyzete?

— Az olajiparban dolgozó fiatal házasok 40 százaléka rendelkezik korunk követelményeit kielégítő lakással. Az országos átlag ennél jóval rosszabb. Ezért elfogadhatónak tekinthető ez az állapot, — de korántsem véglegesnek; Pártszervezetünk, a KISZ és a szakszervezeti szervek az új lakások kiosztásánál mindig gondot fordítanak arra, hogy a fiatal házasok is részesedjenek azokból;

— A nőtlenek és hajadonok lakásgondja alapjában véve megoldottnak tekinthető, hiszen 30 százalékuk a szülőknél, 42 százalékuk pedig a vállalatok munkásszállásain lakik. A többiek albérlők.

i— A beosztásokat illetően

milyen szerep jut a fiataloknak?

— A fiatalok 55 százaléka munkás, 22 százaléka műszaki, a többi adminisztratív, illetve egyéb beosztású. Mindezekből a számokból is látható, örvendetesen magas közöttük a műszakiak aránya. Sajnos még jócskán vannak olyanok, akik nem a termelő, hanem az adminisztrációs munkában kívánnak részt venni. Adminisztrátorokban akkor sem volt hiány, amikor a fizikai munkások hiánya néhol szinte bénítóan hatott a termelésre. Pedig a jövő útja az ügyvitel gépesítése, az adminisztrációs munkához szükséges létszám csökkentése.

— Van-e felemelkedési lehetőség a fiatalok számára?

— Van. Talán egyetlen

más iparágban sincs olyan felemelkedési lehetőség, mint az olajiparban. A fúrási üzemnél például két évi munkaviszony után szakmai továbbtanulási igénnyel léphetnek fel. Az ilyen igények kielégítése biztosított. — Az utóbbi években négyszáz munkás szakmai képzésére került sor. A szakmunkás bizonyítvány megszerzése magasabb beosztásba kerülést is jelent. A termelő vállalatnál viszont a lehetőségek nem azonosak a fúrási üzemével. A termelés ugrásszerű fejlődéséből adódóan' nagy a szakemberhiány.

— A fiatalabb technikusok felemelkedési lehetősége sem rosszabb a munkásokénál. Erre elsősorban operatív munkakörökben van mód. Sajnos, a technikusok nagyrésze nem él ezzel a lehetőséggel. Fúrómesterek köny- nyen lehetnének például, de

ez a beosztás nem vonzza őket. így alakult ki az a helyzet, hogy olajipari technikusok mindenhol megtalálhatók a fúrási üzemnél, csak éppen -a fúrásoknál nem.

— A felemelkedési lehetőség leginkább az egyetemet végzett fiataloknál korlátozott. Ez viszont érthető, hiszen a kulcspozíciókban szintén fiatal szakemberek vannak.

— Milyen a KISZ vonzó hatása a fiatalok körében?

— Az alföldi olajiparban dolgozók közül kb. 1400 fiatal tartozik a KISZ korosztályba. Ennek ellenére a KISZ tagok száma csak 749. Szerintünk ez abból adódik, hogy a KISZ szervezetek munkája nem irányul kellően a tagszervezésre, s egyhangú tevékenységük sem gyakorol vonzó hatást a fiatalokra. Sokkal mozgalmasabb, színesebb szervezeti életre volna szükség. Természetesen közrejátszanak a fentiekben az olajipar jellegéből adódó nehézségek, de nem azok a döntőek.

— Inkább a fiatalokkal való foglalkozásban van a hiba. Erre vall az is, hogy közülük ezemégyszázan úgy vélekedtek a velük való beszélgetéskor, illetve a kérdőívekre adott válaszokban, hogy szívesebben végeznének bármilyen társadalmi munkát, ha arra felkérnék őket.

— Milyen összkép alakult ki az olajipari fiatalokról a kibővített pártbizottsági ülésen?

— Szerintünk általános és szakmai műveltséget egyaránt tekintve képzettebbek, mint az idősebb munkásnemzedék volt fiatal korában. Politikai kérdések iránt is nagyfokú érdeklődés tapasztalható körükben. Mindez tükröződik az alföldi olajipar nagyszerű eredményeiben is.

te meg nekünk, hogy a lánya orvosnak, a fia mérnöknek tanulhat Magyarországon.

Derűsebb epizódok is voltak. Az egyik rövid szünetben odalépett hozzám egy pakisztáni küldött. Mosolygott, beszélt, de sajnos nem értettem, hogy mit. Gondoltam, legalább bemutatkozom, s átnyújtottam a névjegy- kártyámat. Az asszony elolvasta a francia nyelvű szöveget, viharosan megölelt, nyakamba borulva mondta tovább a mágáét. Csak a parlament szót értettem, — mert ezt sűrűn ismételgette. Később a tolmács segítségével sikerült tisztázni, hogy nem miniszter vagyok, hanem egyszerű falusi asszony és a parlament munkájában, mint országgyűlési képviselő veszek részt Tisztelete, barátsága jeléül a pakisztáni asszony ujjamra húzta az ezüstgyűrűjét. Én pedig matyó babával viszonoztam kedvességét. Egy zambiai nő mosolyogva tűzte hajamba a náluk használatos díszt, a selyemrózsát. A bájos Szomáliái fiatalasszony — egymás mellett ültünk a kongresszuson — a fényképével ajándékozott meg. Még most is a fülembe cseng Tyereskova kedves hangja, amikor magyarul mondta: ■„Szervusz, csókollak”j

— Elérkezett a búcsúzás. Az ezer tó országából öt világrész felé indultunk haza. — Vannak pillanatok, amikor még ott tudom magam, abban a színpompás tarka forgatagban, ahol a

Szombati szemle a szolnoki piacon

Állami „piacolás*9 — Drága a szabadpiac Hol vannak a tsx-ek ?

Lassanként szabadpiaci tevékenységnek kell tekintenünk a város bolti zöldséggyümölcs árusítását is. Egy- egy kereskedelmi szektor különböző üzletében az üzletvezető rugalmasságától függ, hogy milyen mértékben meri alkalmazni az ármódosításokat, hogyan csökkenti a zöldfélék árát egyik napról a másikra; Hogy mennyire „piacolunk” azt a mostanában sokat emlegetett paradicsom sorsán mérhetjük le. Éppúgy eltérnek ugyanis az egyes üzletek paradicsomárai, mint a piaci maszek árusoké. Az árskála szélessége azonban véleményünk szerint túlnő az állami piacolás megengedhető keretein; Nem lenne szabad a fővárosban már maximálisan 23—24 forintos paradicsomot Szolnok boltjaiban 25 forinttól 46 forintig terjedő árakban árusítani. Kisebb eltéréseket és olcsóbb árakat kell a bolti kereskedelem szabadabb árrendszerének eredményeznie.

Egyébként a hét végén drága volt a szabadpiac és kínálatát — kivéve talán a káposzta-féléket — nem is kielégítő. A termelőszövetkezetek pavilonjai áru nélkül tartanak nyitva^ A tószegi tsz múlt heti felhozatalának körülbelül 50 százalékával jelent meg, egyedül a k5- röstetétleni tsz biztosított változatlanul nagy áruválasztékot így a felhozatal 90

százaléka ki sáru-termelőktől származott;

Némileg a burgonya ára csokket, 5—6 forintért adták kilóját most is drágábban az ország 4,80—5,40 forintos átlagárainál. A zöldbabot 3—4 forintért árulták, ez nagy, a budapestinél is nagyobb árcsökkenést jelent ott ugyanis még 5,60 forint az átlagár. Zöldborsóból 2163 kilogrammot 6—7 forintért ka- ralábból változatlan 2,60 forintos áron 1500 kilónyit, főzőtökből 530 kilogrammot 80 fillér és 1,20 forint között adtak el „ magánárusok; A kereslet mindegyikből nagyobb volt Változatlanul nagyon kevés karfiolt csökkentett áron 5—8 forintért kínáltak, a sárgarépa, a zöldség és a főzőhagyma tartja az 1,50—3 forintos árakat, a zöldpaprika ára is azonos a múlt hetekével, 1—3 forintért adták darabját. Az uborka sem volt olcsóbb mint a múlt héten, a minőségtől függően 3—5 forint közötti árban mérték kilóját ez azonban alacsonyabb volt az ország 5,40—6 forintos átlagárainál.

A gyümölcsök ára újra emelkedett. Minőségen aluli földiepret árultak 12—14 forintért, a cseresznye kilója 12—16 forint között volt A múlt hét újdonságának, a meggynek a legalacsonyabb ára 13 forint volt a 8 forintos kezdőárral szemben. A ribizlit is sok helyen drágábban adták, mint a múlt héten, P. J.

Kővel — husánggal támadtak a rendőrre

Ismét hivatali személy ellen elkövetett erőszakot tárgyalt a tiszafüredi járásbíróság. Tóth Béla és három társa került a vádlottak padjára Kunmadarason.

Tóth Béla I. rendű vádlott és társai március 29-én, szombati napon ittas állapotban ültek a kunmadarasi vonatra. Olyannyira „emelkedett” hangulatban voltak, hogy az egyik vádlott, nehezen állva lábain, a vonaton beleesett a kupé falán függő reklámiképbe és kitörte az üveget A kalauz rövidesen megérkezett, hogy az üveg értékét megállapítsa és kifizettesse a kárt A vonat ekkor már a kunmadarasi vasútállomáson vesztegelt Ügy látszik, hogy az érzékeny lelkű Tóthéknak nem igen volt ínyükre a büntetés, mert csak hosszas vonakodás után voltak hajlandók fizetni.

Italtól hajtott fantáziájuk már-már tettlegességre ragadta őket. amikor a csoportosuláshoz érkezett a pályaudvaron szolgálatot teljesítő rendőr.

Az ittas garázdák

dühe most ellene fordult Közrefogták a rendőrt. Tóth Béla, Várad! János, Tóth Károly szemből támadtak, a IV. rendű vádlott, Szendrei László pedig hátulról buzdította őket A* öklök fenyegetően magasba emelkedtek, trágár szidalmak röpködtek! Taszi- gálni kezdték a gyűrűbe kapott őrmestert.

A rendőr többszöri felszólítás után intézkedésre kényszerült, gumibotját használta. Közben a helybeli MÁV dolgozók siettek a segítségére. Közös erővel kezdték a rendbontókat a forgalmi irodába irányítani. Váradi János kezében szorongatott csákánynyéllel hadonászott: — Megölök mindenkit, aki utamba áll! Amikor leszerelték. az állomás kertjéből egy gyermekfej nyi követ ragadott fél, ha közbe nem lépnek, lesújt vele a rendőrre.

Kunmadarason sűrűn előfordul

Az ügyész vádbeszédéből: „Már lassacskán szomorú gyakorlattá válik, hogy a járásbíróság Kunmadarason tárgyal. Egyre sűrűbbek az ilyen jellegű erőszakos cselekmények. A vádlottak nem érzik bűnösségüket Szerintük a mintegy húsz tanú hazudik, s az is szinte kézenfekvő, hogy a rend törvényes képviselőjét gyalázhatják, tettleg bántalmazhatják."

A bíróság Tóth Bélát az I. rendű vádlottat hét hónapi szabadságvesztéssel sújtotta és egy évre eltiltotta a közügyektől, Váradi János büntetése nyolc hónapi szabadságvesztés és egy évi eltiltás a közügyéktőL Tóth Károlyt három hónapra, Szendrei Lászlót négy hőnapra ítélte a járásbíróság. Az ügyész súlyosbításért, a vádlottak enyhítésért fellebbeztek.

kékesi