Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

A szövetkezetek vagyona jumus A zárszámadási mér­legek adatai között jelentős helyet foglal el a szövetke­zetek közös vagyona; A va­gyoni helyzet alakulása szem­léltetően mutatja a gazdál­kodás színvonalát, a tsz-ek erősödését- stagnálását, vagy gyengülését. A fel nem oszt­ható közös vagyon fontos pillére a gazdálkodásnak. — Gyarapodásától függ a tagok jóléte, munkakörülménye és személyes boldogulása. Megyénk termelőszövetke­zetei fennállásuk óta állan­dóan erősödtek, közös va­gyonuk növekedett. A fejlő­dés többé-kevésbé töretlen volt. Tavaly azonban nem a legsikeresebb évet zárták. — Sokan aggódva figyelték a szövetkezeteket: vajon ho­gyan zárnak, nem csökken-e Vagyonuk. Közös gazdasá­gaink sikerrel küzdötték le a nehézségeket. Vagyonuk az előző évhez képest három százalékkal növekedett, s je­lenleg eléri a 4423 millió forintot. Elsősorban az állóeszközök állománya gyarapodott. Saj­nos a forgóeszközöké egy százalékkal csökkent A for­góeszköz ellátottság különö­sen a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben alacsony szintű. Ez sok nehézséget okoz az idei gazdálkodásban.- Megyénk termelőszövetke­zetei tavaly 470 millió fo­rint értékű beruházást fejez­tek be. (A befejezetlen be­ruházás értéke év végén 140 millió forint- volt.) A tavalyi beruházott érték 60 százalé­ka épület, egynegyede gép, a többi egyéb jellegű. A for­rása érdekesen alakult. A beruházott vagyon 27.7 száza­léka amortizációs, 28 száza­léka saját fejlesztési alánból, 9.5 százaléka hosszú, illetve középlejáratú hitelből, 34.8 százaléka pedig állami tá- magatásból származik. Ha az adatokat összehasonlítjuk az 1967. évivel kitűnik: a beru­házott vagyonnál nőtt a sa­ját forrás, csökkent a bank­hitel aránya. Államunk ta­valy is jelentős összeggel — 163.5 millió forinttal — segí­tette megyéik termelőszö­vetkezeteinek beruházásait. Közismert, hogy a közös A Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai kül­döttség romániai baráti láto­gatásra pénteken délelőtt Bukarestbe érkezett. A repülőtéren a küldött­séget Iosif Banc, a Román KP KB Végrehajtó Bizottsá­gának póttagja, a miniszter- tanács alelnöke, Vasile Pati- linet, a KB titkára, Ion Ionl- ta, a fegyveres erők minisz­tere, Comel Onescu belügy­miniszter, Ion Stanescu, az állambiztonsági tanács elnö­ke, valamint a fegyveres erők minszterének első he­lyettese, a külügyminiszté­rium képviselői és mások fo­gadták. Jelen voltak Vince József, Magyarország buka­resti nagykövete és a nagy- követség tagjai. A díszőrség parancsnoká­gazdaságok többségében még sok a régi, szerfás épület, az állatférőhelyek korszerűt­lenek. Ezekben a termelés költségei magasak, az em­berek nehéz fizikai munkát kénytelenek végezni. A szö­vetkezetek anyagi erejük­höz mérten igyekeznek kor­szerű gépesített istállókat építeni. Tavaly összesen 82 szarvas- marha épület — tehén, nö­vendékmarha, borjú istálló — készült el, csaknem 7 ezer férőhellyel. Továbbá 35 ser­téstartási épület épült, — fiaztató, hizlalda — 8734 fé­rőhellyel. — Számottevően emelkedett az új, korszerű baromfi- és juhférőhelyek száma is. örvendetes, hogy megyénk tíz szövetkezetében épült fel szakosított sertés- és tizen­kettőben pedig tehenészeti telep. Ezeket a legkorsze­rűbb technológiával szerelik fel, a fizikai munka nehezét a gépek végzik. A kézi aratás már a múlté, a kis kaszákat felváltották a nagyteljesítményű arató­cséplőgépek. Az utóbbi éve­kig ugyan ez nem sikerült a rizs betakarításánál. Tavaly azonban mér több helyen — Karcag, Kisújszállás, Túrke- ve — rizskombájnokat vá­sároltak közös gazdaságaink. Ezek többszáz ember nehéz fizikai munkáját helyettesí­tik. A tsz-ekben egyre na­gyobb létszámban dolgoznak saját építőbrigádok. A ta­valy elkészült épületek 62 százalékát a saját brigádok, illetve a tsz-közi vállalkozá­sok vitelezték ki. Jóval ol­csóbban és sokkal gyors ab-' ban; , A tavalyi mérlegből az is kitűnik, hogy a biztonsági alap értéke Csökkent. (Több tsz nem is képezett ilyet). Viszont a fejlesztési-, a szo­ciális- és kulturális alap je­lentősen emelkedett. Összességében közös gazdaságaink tavaly tovább erősödtek, növelték vagyo­nukat, a szövetkezeti tagok boldogulásának forrását — m. 1. — nak jelentése után a zene­kar eljátszotta a magyar és a román nemzeti himnuszt. A magyar honvédelmi mi­niszter ellépett a díszőrség előtt, majd a protokollfőnök bemutatta a megjelent sze­mélyiségeket, köztük a Bu­karestben akkreditált kato­nai attasékat. A repülőtéren felállított emelvényről fo­gadta ezután a magyar hon­védelmi miniszter a díszőr­ség felvonulását, majd út­törők virágokat adtak át A délelőtti programban proto­kolláris látogatás szerepelt Ion Ionita. a fegyveres erők miniszterénél, majd koszorú­zás a haza hősei emlékmű­vénél és a szovjet hősök em­lékművénél. Ion Ionita este a honvéd­ség házában fogadást adott a magyar küldöttség tiszte­letére. 1. A tudomány gyors fej­lődése, társadalmi szerepé­nek növekedése korunk egyik jellemző vonása. A tudo­mány sokféle módon hat a társadalom életére: gyökeres átalakulások mennek végbe a termelésben, az egész tár­sadalomban, s mindezek nyo­mán megváltoznak az embe­rek élet- és munkakörülmé­nyei. A tudományos és technikai forradalom által felvetett kérdések elválaszthatatlanok a társadalmi viszonyoktól: míg a tudomány vívmányai a kapitalista rendszerben a kiváltságosokat szolgálják, a társadalom ellentmondásait élezik, atjdig a szocialista rendszerben minden tekintet­ben a társadalmat erősítik, s eredményeit a nép élvezi. Á szocializmus teljes fel­építésének feladata hazánk­ban, a nép anyagi és kultu­rális színvonalának további emelése csak a tudomány ha­tékony közreműködésével me­het végbe. Ezért a párt és a kormány sokoldalúan tá­mogatja a tudományos alko­tómunkát. 2. A hazai tudományos munka felszabadulásunk óta, s különösen a közelmúlt évek­ben jelentős eredményeket ért el. Ebben szerepe volt kutatóink alkotó munkájának éppen úgy, mint szocialista rendszerünk gondoskodásá­nak. A hazai kutatási ered­mények értékét a külföldi tudományos körök elismerése és a nemzetközi tudományos kapcsolatok örvendetes gya­rapodása is jelzi. A felszabadulás óta széles tudományos bázis épült ki hazánkban. Ez a kutatóháló­zat — a nemzetközi együtt­működés lehetőségeit is fel­használva — megfelelő to­vábbfejlesztéssel alkalmas ar­ra, hogy kielégítse a legfon­tosabb társadalmi, gazdasági igényeket, s néhány jól kö­rülhatárolt területen világ­színvonalon álló, új tudomá­nyos eredményeket hozzon létre. 3. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy tu­domány-politikájának az el­múlt évtizedben alkalmazott legfőbb elveit a hazai tudo­mányos kutatások támogatá­sa és serkentése érdekében továbbfejlessze. — A pártra, mint a társa­dalom vezető erejére az a feladat hárul, hogy biztosítsa a tudományos tevékenység minél szélesebb kibontakozá­sát, felszabadítsa és támo­gassa a nemzet alkotó erőit a munkásosztály, a dolgozó nép, a szocialista építés szol­gálatában. _ Szocalista társadalmunk al apvető érdeke a természet­ben és a társadalomban ható törvényszerűségek tudomá­nyos feltárása. Ezért a párt a tudományos kutatás szabad­ságának híve. Bátorít és tá­mogat minden olyan alkotó tevékenységet, amely tudo­mányos igazságokat tár fel. Az igazság feltárása közérde­ket. szocialista céljaink megvalósulását, a nemzet fel- emelkedését szolgálja. En­nek megfelelően a tudósok­nak joguk, hogy megfelelő fórumokon szabadon képvi­seljék tudományos meggyő­ződésüket, viszont számol- niok kell az ország lehető­ségeivel, ismerniök kell a társadalom igényeit. — A párt támogatja tudo­mányos életünk demokratiz­musának továbbfejlesztését, a tudományos egészséges fej­lődését szolgáló vitákat. Kö­vetkezetesen síkraszéll a tu­dományos közélet tisztasá­gáért, s ezért küzd a szub­jektivizmus, a szűk érdeke­ket képviselő csoportosulá­sok, a tudományos monopó­liumok ellen. — A párt fontosnak tart­ja a politikai, ideológiai és szakmai követelményeknek megfelelő tudományos erők kiválasztását, tehetségük ki­bontakoztatásának segítését, az ehez szükséges ösztönzési, képzési, tudományos minő­sítési rendszer továbbfejlesz­tését. Ugyanakkor népünk nevében joggal várja el a tu­domány művelőitől a szocia­lizmus, a társadalmi haladás iránti elkötelezettséget. —f. Hazánk korlátozott anyagi forrásaiból követke­zően nem rendezkedhetünk be a tudományos megismerés minden területén nagy erő­ket foglalkoztató kutatómun­kára. Küzdeni kell a kuta­tások területén is az autar- tikus maradványok, az erő­ket szétforgácsoló törekvések ellen. 4. A Központi Bizottság — társadalmunk jövőjét szem előtt tartva — szükségesnek ítéli, hogy a tudományok művelése, hazai tudományos életünk erőteljesen tovább­fejlődjék. hatása a társada­lom életére tovább fokozód­jék. Ennek érdekében: — A következő időszakban a társadalmi haladást és a gazdaság intenzív fejlesztését a hazai kutatásnak jelentős feladatok megoldásával kell segítenie. Ezért a kutatási ráfordítások növekedését eb­ben az időszakban úgy kell tervezni, hogy meghaladja a nemzeti jövedelem növeke­dését. Különös gondot kell fordítani a korszerű kuta­tási eszközökkel történő el­látásra. — Az anyagi eszközök nö­vekvő mértékű biztosításán túl emelni kell a kutatók szakmai és világnézeti kép­zettségének színvonalát. Tá­mogatni kell a kutatás és a gyakorlat kapcsolatát. Meg kell könnyíteni a termelésben dolgozó szakemberek részvé­telét a kutatásban, s a kuta­tók átáramlását gyakorlati munkahelyre, hogy ezzel is gyorsítsuk a kutatási ered­mények hasznosulását. A kuta­tási bázison belül az eevete- mi tanszékeknek a jelenlegi­nél nagyobb szerepet kell biztosítani. — A kormány főbb tudo­mánypolitikai célkitűzéseit tartalmazó, újtípusú orszá­gos távlati kutatási tervet kell kidolgozni az 1971— 1985-ös évekre. Meg kell ja­vítani a kutatások finanszí­rozási rendszerét úgy, hogy az a tudományok gyorsabb ütemű fejlődését szolgálja. — A tudományos kutatá­sok felső szintű állami irá­nyításának továbbfejlesztése érdekében a Központi Bizott­ság javasolja: a Miniszterta­nács szerveként hozzák lét­re a kormány tudománypo­litikai bizottságát, készítsék elő a Magyar Tudományos Akadémia megfelelő szerve­zeti reformját, amely szol­gálja a tudományos-testületi, valamint a szakigazgatási feladatok szétválasztását, s növelje a tudományos testü­letek szerepét és jelentő­ségét. — A Központi Bizottság támogatja az ország érdekei­vel összhangban álló nem­zetközi tudományos kapcso­latok fejlesztését. A tudo­mányos és műszaki kooperá­ció keretében elsősorban a szocialista országokkal, min­denekelőtt a Szovjetunióval való együttműködést erősít­jük. . — Fejleszteni és ösztönöz­ni kívánjuk a kölcsönösen előnyös tudományos kapcso­latokat, kutatási együttmű-, ködést a más társadalmi rendszerű országokkal is. — Aktívabbá kell tenni a szabadalmi politikát- bővíte­ni a szellemi termékcserét. Továbbra is elő kell segíteni tudósaink, kutatóink széles­körű személyes külföldi kap­csolatait és közérdekű ta­nulmányútjait. 5. A Központi Bizottság jelentőségének megfelelő fi­gyelemmel foglalkozott a tár­sadalomtudományok fejlődé­sének kérdéseivel is. A tár­sadalomtudományi kutató munkának elsőrendű felada­ta az, hogy a marxizmus—le- ninizmus elveinek és mód­szereinek alkalmazásával a szicalizmus építésének hazai és nemzetközi tapasztalatait elméletileg általánosítsa, se­gítséget nyújtson a szocia­lizmus építésében sorrakerü- lő feladatok megoldásában. Kiindulva belső fejlődé­sünk, valamint a nemzetkö­zi ideológiai harc szükségle­Apró Antal Moszkvába utazott Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese pénte­ken Moszkvába utazott, ahol részt vesz a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság VIII. ülésszakán. Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott. Jelentést tárgyalt meg, amely arról ad számot — 34 ágazati gazdasági ku­tató. szervezési és számítás­technikai intézetre valamint 350 vállalatra kiterjedt vizs­teiből, alapvető jelentőségű korunk új kérdéseinek a marxizmus—leninizmus alap­ján történő megválaszolása, eszméink egységének és tisz­taságának védelme. A Központi Bizottság el­utasítja a marxizmus—le­ninizmus pluralizálásának gondolatát, a „többféle mar­xizmus” létjogosultságát hir­dető nézeteket, de síkraszáll a társadalomtudományok te­rületén is a kutatási szabad­ság mellett. Támogatja az alkotó vitákat, melyek elmé­letünket gazdagítják, s a szocializmus építésében előt­tünk álló gyakorlati felada­tok megoldását is elősegítik. A Központi Bizottság el- uasítja az olyan nézeteket, amelyek a békés egymás mel­lett élés elvét kiterjesztik az ideológia területére, s a különböző társadalmi rend­szerű országok kapcsolatainak fejlődésével velejárónak te­kintik a marxizmus—leniniz­mus és a burzsoá ideológiák közeledését. Szükséges, hogy a marxista—leninista erők mozgósításával, ideológiai eezközökkel is megalkuvás nélkül harcoljunk az impe­rializmus fellazítási törekvé­sei ellen. 6. A pártnak, minden szer­vezetének, a komrfmntsták- nák, a társadalomtudományok művelőinek állhatatosan kell propagálniuk a marxizmus— leninizmus eszméit, a tár­sadalomtudományok új ered­ményeit s ezzel i kell pozití­van hatniok a ' társadalmi viszonyokra, az emberek tu­datára. Lankadatlanul ku­tatni kell társadalmi való­ságunkat, korunk új jelensé­geit, s a szocializmus to­vábbi építését segítő, alkotó elméleti tevékenységet kell kibontakoztatni. 7. A Központi Bizottság a magyar tudományos élet idő­szerű feladatainak megoldá­sa céljából javaslatokat tett az állami és társadalmi szer­vekben szükséges intézkedé­sekre. Ügy határozott, hogy az irányelveket a Társadal­mi Szemlében közzé teszi. A Központi Bizottság fel­hívja a tudományos élet te­rületén dolgozókat az irány­elvek megismerésére, a tu­domány és az egész nép ér­dekeit szolgáló törekvések támogatására. gálát alapján — hogy miként hasznosítják a2 intézetek ku­tatásait, javaslatait, hogy kí­vánják megoldani a munka- és üzemszervezési feladato­kat. Jégkárok országszerte Szerdán és csütörtökön az ország több vidékén pusztí­tott ítéletidő. A tanácsokhoz és az állami biztosító ki- rendeltségeihez egyre-másra érkeznek a telefonbejelenté­sek, amelyekből azonban pontosan még nem derül ki, hogy mekkorák a jégkárok, és hogy milyen pusztítást okozott az özönvízszerűén érkezett csaoadék. Czinege Lajos Romániában HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK-HÍREK t i xx. évt. 147. sz. i9B?>. június ?n. sTomh^t. J/P VILÁG PROLETÁRJAI, fOYESUUETEK! 80 Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának június 27-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga június 27-én folytatta és befejezte a június 26-án meg­kezdett kétnapos munkáját. Az ülés résztvevői Aczél György elvtársnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának előadói beszéde alapján meg­vitatták és elfogadták a Politikai Bizottság előterjeszté­sét az MSZMP Központi Bizottságának tudomány-politi­kai irányelveiről. A Központi Bizottság állásfoglalásának főbb megállapításai a következők:

Next

/
Thumbnails
Contents