Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-26 / 145. szám
1969. jnnnjs zb. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A BOV törökszentmiklósi gyárában ezévben egymillió-százezer pecsenyekacsa feldolgozását ütemezték be. Képünkön a folyadékos előhűtő pályáról érkező kacsákat csomagolják Jogos a fogyasztók elégedetlensége Az élelmiszerellátás gondjairól A számok meghökkentően nagyok. 1969 áprilisában a hazai élelmiszeripar — többek között — 92 350 tonna lisztet, 76 880 tonna kenyeret, 3670 tonna baromfit, 2318 tonna kolbászt, 1560 tonna vajat termelt, 1154 torma étolajat, 688 tonna szalámit adott át a kereskedelemnek. Egyetlen hónapban, 1969 áprilisában 3,5 milliárd forintot hagytunk ott az élelmiszerboltok pénztáránál. A lakosság legtöbbet — érthetően — élelmiszerekre költ. 1965-ben 30 milliárd 1968-ban már 38 milliárd forintra rúgott az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma. Á száraz adatok is aláhúzzák a közismert tényt: az élelmiszerellátás döntő befolyással van mindennapi életünkre. { Növekvő igények Az elmúlt hetekben olvasóink több ízben találtak lapunk hasábjain olyan riportokat, cikkeket melyek az élelmiszerellátás sokrétű, bonyolult kérdéseivel foglalkoztak. Lapunkhoz hasonlóan valamennyi megyei újság megtette ezt. s végülis országos általánosítható kép kerekedik ki a megállapításokból. A legfőbb tanulság: a növekvő igények — hiszen 1969 első negyedévében 12 százalékkal volt nagyobb az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma, mint 1968 hasonló időszakában — nemcsak mennyiségiek, hanem minőségiek is. Az élelmiszeripar s a kiskereskedelem napról-napra állni kényszerül a vevő kritikai kontrollját, mert ruhát, cipőt, hűtőszekrényt ritkán, de kenyerét, húst. zöldséget minden nap veszünk. E'kritikai kontroll azt tanúsítja: a mennyiségi és minőségi igény-növekedés az ipar és a kereskedelem egészében Konyhai és éttermi állandó munkára két fiatal női dolgozót felveszünk. Csak jászberényiek jelentkezzenek. Aprítógépgyári konyha, Parti Mária. megfelel, sok részletet tekintve azonban nem. Különösen a kenyér- és húsellátásban vannak időszakos, s újra meg újra visz- szatérő nehézségek. A hús- és töltelékáruknál elsősorban mennyiségi, míg a kenyérnél minőségi okok miatt hangzanak el a fogyasztói panaszok. E két alapvető árucsoport egyben érzékeny műszerként is jelzi az élelmiszerpiacon meglévő feszültséget, nevezetesen azt, hogy „lépésváltásra” van szükség. Láncszemekből — lánc Az élelmiszergazdaság lényegében lánccá fűzd egybe az eddig különálló láncszemeket.. A termeléselőkészítéstől egészen az értékesítésig, a szállítást, tárolást, tartósítást is beleértve. Nagy szükség van erre. Mint a lapok adta helyzetkép tanúsítja, ma még sűrűn függetlenek egymástól a láncszemek. Ez károkat okoz a népgazdaságnak megakadályozza a termelési költségek csökkentését, s ezzel a fogyasztót sújtja. Az évről-évre ismétlődő panaszok, az áruk fölösleges szállítgatása miatt, félreérthetetlenül rámutatnak arra, hogy szerkezeti-szervezeti kérdések sokasága halmozódott föl, az évek során. Ezek megoldását — s ezzel az egész élelmiszerpiacon lévő feszültségek enyhítését — kiindulópontként elősegítette a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium — tehát az „egykéz” — létrehozása. Folytatódott a megyei irányító szerveknél, elsősorban a tanácsoknál végrehajtott átcsóportositással. s nap iáinkban e változások kezdeti előnyeit már tapasztalhatjuk. Hiba lenne azonban arra gondolni: most már egyenes az út. Rendkívül sok a teendő az élelmiszeripar vállalatai közötti verseny kibontakoztatásáért, a választékbővítést szolgáló érdekeltségi rendszer megteremtéséért, s nem kevésbé az élelmiszerkereskedelem anyagi-technikai bázisának tökéletesítéséért. Az élelmiszeripar több. mint 164 ezer embert foglalkoztat az országban. Munkájuk termékét azonban — s ezzel egyedül állnak minden népgazdasági ágazathoz mérten — az ország minden lakosa fogyasztja. így tehát tízmillió fölött van kritikusaik száma. A forgalomba kerülő áruk nagy tömegére tekintettel nem lehet mentség a rossz minőségre, az előírásoktól való eltérésre. Márpedig ma még sok a termékek minőségére tett jogos panasz. Nagyobb rugalmasságot Az élelmiszeripar évről- évre növeli a termelést, 1968-ban 1967-hez mérten 15 százalékkal adott több árut a lakosságnak. Ez év első négy hónapjában öt százalékkal volt nagyobb a termelés. mint 1968 hasonló időszakában. Mégis: sok árucikk el-eltűnik az üzletek polcairól. (Olcsóbb konzervfélék félkész-ételek, bizonyos fűszerek stb.) A termelés s az áruelosztás egyenetlenségeire mutat ez, s arra, hogy maga a kereskedelem sem találja még a helyét a megváltozott körülmények közepette. A területi elv feladása — tehát az állami és szövetkezeti kereskedelem együttes jelenléte a településeken. a beszerzési megkötöttségek föloldása, az árképzésben rejlő, a keresletet, kínálatot tükröző lehetőség már ma módot ad a kereskedelemnek arra, hogy rugalmasabban, tehát tökéletesebben lássa el feladatát. Sajnos, még igen kezdetiek csupán az ilyesfajta törekvések. A fogyasztó — mint vevő — ezzel még alig találkozik. Azért fontos hangsúlyozni ezt, mert általános tapasztalat: az adott lehetőségek mellett is tökéletesebb lehetne az élelmiszerellátás. Azaz: nagyobb szervezettséggel, az áru útjának megrövidítésével. a bolthálózat átgondoltabb fejlesztésével — az új településeken előbb nyitnak presszót, mint élelmiszerüzletet. .. — gyorsan fölszámolható sok, ma még meglévő visszásság. Az élelmiszerpiac a legnagyobb fogyasztói piac. ami itt történik, annak messzire gyűrűző politikai hatása van. Ezt figyelembe véve kell munkáját végeznie mindenkinek, akinek csak köze van ahhoz, hogy — mi kerül az asztalunkra. Egy pillanatra sem feledve: több mint tíz- millióan ülünk az asztal mellett. .. K. S. A pártpolitika és gazdaságfejlesztés egységes feladat Hogyan valósul meg Tissasiilyön Tiszasüly, a kietlen sarok. Sokan így emlegetik az állami gazdaságot. Nem is ok nélkül. A gazdaság átlója 40 kilométer, útviszonyai rendkívül rosszak. A legközelebbi vasútállomás — flászla- dány — 20 kilométerre van. Földjei erősen kötöttek, szikesek, s mindössze 7,5—8 áranykoronások. Pedig nagy területű a gazdaság, szántója közel 13 ezer hold. Többször volt már veszteséges. Az utóbbi években azonban egyre feljebb ível. Az ott dolgozó kommunista vezetők, szakemberek, a pártszervezet irányításával leküzdik a mostoha viszonyokat. val a Szovjetunióban új erő- és munkagépeket vásároltak. A K—700-as traktor 200 lóerős és három Zetor helyett dolgozik. Szántási szélessége 2,8 méter, a vetésé 14,4 méter. Egyszerre 210 mázsát tud szállítani. Igaz, hogy nagyon drága: a speciális, függeszthető munkagépekkel együtt 2 millió forint. Árnyoldal is Tan Megváltozik a vetésszerkezet A kötött gazdálkodás éveiben Tiszasüly monokulturális gazdaság volt. Nem egyszer 8 ezer holdon kellett rizst termelniök a kilúgozott •földeken. Most is jelentős a rizs de azonos talajon * vetésforgóba termelik. 1965-ben 3 ezer holdról 210. tavaly 2 ezer holdról 300 vagon rizst takarítottak be. A többletet a szakszerűen javított, trágyázott földeken érhették el. Most ötezer holdon termelnek kalászost (zöme búza) 2300 holdon lucernát és 2 ezer holdon pedig rizst. A vetésszerkezet tehát jelentősen változott. A gazdaság pártszervezete ösztönözte erre a szakvezetőket. A több mint 150 tagú párt- szervezet tagjai a gazdaság szinte minden posztján megtalálhatók. Horváth Lajos igazgató a megyei pártbizottság tagja. Többen a községi pártbizottság tagjai. A négy alapszervezet átfogja a különböző termelési ágazatokat, üzemegységeket. Élnek, működnek a pártcsoportok. Havonta tartanak megbeszéléseket. Előnyös, hogy a szakemberek 80 százaléka kommunista. A pártszervezet résztvesz a távlati tervek, helyes koncepciók kialakításában. Beszámoltatják a szakvezetőket a párttagokat, az üzemfejlesztésről, a pártmegbízatások teljesítéséről. A gazdaság és politika egységére törekszenek ebben a gazdaságban a kommunisták. Vajon nem politikai kérdés-e a gazdaságosság, a nyereségre való törekvés? Amikor a pártszervezetek erre ösztönöznek, a személyes érdekekre is rámutatnak. Hisz tavaly 1,6 millió forint nyereséget értek el, s a dolgozók részesedése az évi béralap 8,1 százalékát tette ki. A gazdaságban több mint nyolcvan személy tanul a pártoktatás különböző formáiban, az esti egyetemen és középiskolán, tizennyolcán pedig állami oktatásban vettek részt. A tanulás feltétlen kihat a jobb munkára, a gazdasági eredményekre. Tiszasüly már nem a régi Az állami gazdaság párt- szervezete és gazdaságyeíé- tői bátran nyúlnak az új mechanizmus adta lehetőségekhez. A rizst tavaly már saját üzemükben hántolták, s így magasabb áron értékesíthették. Az idén már működik a nagyteljesítményű lucernaszárító és lisztüzem, a termékének zömét értékesíthetik. A húsüzemben havonta 150 mázsa sertést dolgoznak fel, melynek nagy részét Szolnok ellátására adják át Ha egy gazdaság 100 kát. holdanként 100 mázsa húst termel, már jók közé számít. Tiszasüly ön tavaly 125, az idén 140—150 mázsa húst állítanak elő. A Palotási Állami Gazdasággal tavaly megvalósult a kacsa-kooperáció. A halastavon 220 ezer kacsát neveltek fel, igen jó eredménnyel. Nemrég kötötték meg a szerződést a BOV-val. Jövőre negyedmillió (száz vagonnyi) pecsenyelibát szállít a gazdaság. Ennek árbevétele — 22 millió forint — egyenlő ez a 2 ezer hold rizs termelési értékével. Nagyszerű, gazdaságos elképzelés. Augusztusban felépül, s üzemel az új pecsenyebárány hizlalda. Az országban az felsők között próbálkoztak a folyamatos berregtetéssel, elletéssel, s ennek nyomán az iparszerű hizlalással. A bárányhús ugyanis egyik legkeresettebb export cikkünk. E kísérlet a MÉM illetékes főosztályának támogatásával jött létre. Hosszasan lehetne sorolni a rét- és legelőgazdálkodásban elért eredményeket. Kár lenne kihagyni a talajművelési kísérleteket. A tiszasülyi földek rendkívül kötöttek. A hazai gyártású erő- és munkagépek nem megfelelőek ezen a talajon. Gyakran törnek. A gazdaság vezetőit ez az új megoldásokra ösztönözte. Az AGK támogatásáA gazdaságban sokat beszélnek mostanában a munkaerő gondokról, ősz óta több mint 50 személy — törzsgárda tagok is — otthagyták a gazdaságot. A pártszervezet vezetői szerint azért, mert többet keresnek az épületelem gyárban, s ott szabad szombatjuk is van. Ez is igaz. de hamis vágányon lennénk, ha csak ezt látnánk. Baj van a bérezéssel. A gazdaságvezetők számokkal dokumentálják, hogy a Szolnok megyei állami gazdaságokénál Tiszasülyön magasabb az éves átlagbér. Igen, de ezt a rizsaratók magas bére futtatta fel. (Tavaly három rizskombájnt vásároltak, s a bérmegtakarítást kiosztották az állandó dolgozók között, a feszültség enyhítésére.) Most traktorok állnak, mert nincs ki a nyergükbe üljön. Egy hold kukorica kapálásáért kényszerhelyzetben egy mázsa' búzát fizetnek. Másutt 70—80 forintot adnak egy műszaknormáért, Tiszasülyön csak 56 forintot. A bérfeszültséget tehát fel kell oldani, mert a- munkaerőgond fokozódni fog. A pártszervezetek joggal sürgetik a lakáshiány csökkentését, s újabb munkás- szállások építését. Igazuk van, ne csak állatférőhelyek készüljenek, az emberekre is nagyobb gondot kell fordítani. Egyes szakvezetőknek is türelmesebben kellene bánniok a dolgozókkal. A pártszervezetek vezetői pedig megértőbben foglalkozhatnának a párttagok, s a kívülállók napi problémáival. Ezekre joggal hívta fel a községi pártbizottság is a csúcsvezetőség figyelmét. Azt is furcsának tartjuk, hogy a pártszervezetek titkárai nem ismerik a megyei párt vb által a Szolnok megyei állami gazdaságokról három hónappal ezelőtt elfogadott állás- foglalást. A tiszasülyi eredmények biztatóak, a gazdaság fejlődése töretlen. Ezek azonban nem feledtetik a megoldásra váró gondokat sem. Máthé László Bádogosműhely és zöldségeskert • • Ötletes Városgazdálkodási Vállalat Virágos utcákról, parkokról, s a nyári munkákról érdeklődtem a törökszentmiklósi városgazdálkodási vállalat igazgatójától. — A Lenin út és a Fel- szabadulás út két oldalán sövényt ültettünk. Az Üveg- technikai Vállalat és a TITÁSZ előtt parkosítottunk. Virágra, díszcserjére az idén 12 ezer forintot költöttünk és 142 ezer forintot fordítunk új parkok létesítésére. Sajnos, a nyári hónapokban víz- és munkaerőhiánnyal küzdünk — hangzott Nagy András „nyilatkozata”. — Igaz, ez nem tartozik közvetlenül a vállalatunk profiljába —, de elmondjuk, hátha érdekli — kapcsolódott a beszélgetésbe Bertán István. a kertészeti részleg vezetője. — Az új gazdasági mechanizmus lehetőséget adott, hogy mi is „ügyeskedjünk” egy kicsit, A piactéren bádogosműhelyt nyitunk. Apróbb javításokat, edény foltozást vállalunk majd. Az üzlethelyiségünk kialakítása körülbelül 40 ezer forintba kerül, de szükség van erre a jelentéktelennek tűnő szolgáltatásra, mert a városban működő ktsz nem vállal ilyen apró- cseprő munkát. A másik beruházásunk egy virág- és gyümölcs elárusító stand, amely szintén 35—40 ezer forintos költséggel már a jövő hónapra elkészül. A virágon kívül paprikát, paradicsomot és zöldséget árusítunk itt; — A városgazdálkodási vállalatnak önálló kertészete van? — Méghozzá elég jelentős. A lakosság jobb ellátása érdekében bővítjük a piaci áruk választékát. — Idén tavasszal a vágott és cserepes virágokból, primőr sajátéból, káposztából, karalábéból és uborkából mintegy 50 ezer forintot árultunk. A szolnoki MÉK- nek és a helyi fmsz-nek adjuk el terményeinket. Virágboltunkban — amely tavaly 40 ezer forintot forgalmazott — a piacon és a napközi otthonokban magunk is árusítunk. — Mennyire tervezik az éves bevételt? — Körülbelül 300 ezer forintra. ami több is lehet. — Egyelőre szépen fejlődik minden. így történt, hogy elkanyarodtunk az eeredeti témától. Azonban a vállalat mindkét kezdeményezése életrevaló és hasznos — érdemes róluk beszélni. H. M.
