Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-24 / 143. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NEPLAk 1069. Június 24. A hírhedt Krayfivérek Az ezerarcú fájdalom Az ikerpár, mint államfő közlekedett. Három nagy fekete kocsi kísérte őket, benne tucatnyi fegyveres, csőre töltött revolverrel. Az ikrek, a Kray-fivérek — Anglia legraffináltabb gengszterei — a versenyt méltán vehették fel az amerikai, vagy olasz maffiásokkal, szervezetük épp olyan jól működött, munkamódszerük is alig különbözött' Negyven napon át tárgyalta a londoni Old Bailey-i törvényszék a Kray-légió perét. Hatalmas, monstre-tár- gyalás volt egymillió fontba került, a bűnösöket száz, a tanúkat kétszáz rendőr őrizte. A „rémségek légiója”, ezt a nevet kapta a Kray-banda a londoni alvilágban és a jelző találó. Az ikrek, Ronald és Reginaid, már gyermekkorukban a vidék legelvetemültebb csemetéinek számítottak, akiktől a környék sohasem lehetett biztonságban. Azután, hogy felnőttek, megszöktek a katonaságtól, s bemutatkoztak a londoni alvilágnak. Abban az időben Jack Spotnak hívták a londoni bűnözők királyát. A két fivér Spot szolgálatába szegődött. Rövidesen a vezér jobb- és balkeze lett a két Kray. járták a kocsmákat, csapszékeket, üzleteket, a tulajdonosoktól szedték az adót Spot számlájára. Jó pénz volt — a fivérek csakhamar elegáns ruhákban feszítettek, szórták a pénzt, s hatalmas Jaguár kocsikkal közlekedtek. Később vettek néhány mulatót és csapszéket, — közben profibokszo- lókként is működtek és üzemeltettek pár bokszcsarnokot is — majd megkezdték a nagy mű felépítését: bekeműködtek rülni az úgynevezett „jobb emberek” sorába. Krayék sikerrel vették az akadályokat. Igaz, ekkor már több milliós vagyon urai voltak, kiterjedt, üzlethálózatuk, csempész és zsaroló gárdájuk jól működött. Ha egy gyilkosság történt, vagy valakit félholtra vertek, mert kevesebbet fizetett, mint a követelés volt. a környéken senki sem tanúskodott. Tíz évig nyomoztak Londonban gyilkosságaik után, de tanú egy sem akadt. A Kray-légió bosszújától mindenki rettegett. 1966-ban a Scotland Yard majdnem lefülelte az ikreket, de kicsúsztak a hálóból. Aki beköpte őket — agyonlőtték. Rejtélyes módon, jól őrzött börtönéből szöktették meg a besúgót, s úgy végeztek vele. Ám három évnyi nehéz, kemény nyomozás után a Yard a két Krayt mégis letartóztatta ■— három gyilkosság vádjávaL A tárgyaláson sokan elmaszkírozták magukat, többen rendőri védelem alatt mentek a terembe, s akadt — nem is kevés — aki a tanúvallomás után rögvest indult a repülőtérre, s onnan az első géppel át Kanadába és Ausztráliába. A per vége: a két fivért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az ügyész hozzáfűzte az indokoláshoz: csak azért, mert Angliában nincs halálbüntetés. Nincs hitelem Tulajdonképpen nem nagy ügy. Mondhatnám szóra sem érdemes. Annyi történt mindössze, hogy nem hitelezett nekem húsz valahány forintot az OFOTÉRT. Egy kitörött ablakú napszemüveggel tértem be oda a minap. — Sajnos, csak párban tudjuk kicserélni — így szólt az eladónő. Ez azt jelenti, hogy a még meglévő ép üveget is kiveszik és újat tesznek helyette, mivel ilyen színárnyalatú üvegük nincs. És mindezért huszonvala- hány forintot kértek. Nem volt nálam annyi pénz. — Majd kifizetem, ha készen lesz — mondtam, hisz mindössze két napig tart. Csak a végét idézem a vitának: nem, nem és nem. Vagy azonnal fizet, vagy nem tudjuk vállalni a munkát. Hosszasan elgondolkodtam: mi lehet az oka ennek a bizalmatlanságnak? Mert nézzük csak, mi történhet? Vagy nem megyek be a kész szemüvegért, ebben az esetben az OFOTÉRT egy közel 70 forintos keret birtokába jut. Vagy átveszem a két nap múlva elkészülő szemüveget, ebben az esetben kifizetem a csináltatás költségét, mint ahogy az már a Patyolatnál, vagy egyéb szolgáltató vállalatnál szokás. Elképzelhető, hogy talán az ügyvitelt bonyolítaná az, ha egyesek előre, mások pedig utólag fizetnének? Ez nem lehet indok, hisz mindössze egy tollvonás élég ahhoz, hogy a számlán megjelölje az eladó, hogy előre, vagy pedig utólag fizettem-e ki a csináltatás költségét. Nem bíznak bennem? Csak ez lehet a magyarázat. Elkeseredve ballagtam hazafelé. Barátom, akinek elmondtam az esetet, azt mondta, túl sötéten látom a világot. Pedig nincs igaza. A történtek után ugyanis nem csináltattam meg a napszemüvegemet. Az életben nagy jelentőségű a fájdalom. Jelzi, hogy valahol az élőlény szervezetében valami megbetegedett vagy megsérült, s veszély fenyeget A fájdalom iránti érzékenység nem egyenlően oszlik meg a természetben. Általában elmondhatjuk, hogy a fájdalomra való érzékenység annál erősebben jelentkezik, minél magasabb- rendű szervezetről és minél nagyobb intelligenciájú élőlényről van szó. Egyes élőlényeknél oly csekély az idegvégződésekkel való ellátottság, hogy egész testrészeket elveszíthetnék anélkül, hogy „tomboló” fájdalmak lépnének fel. míg az embernél, amely a legmagasabb- rendű idegrendszerű élőlény, már egy lyukas fog elegendő ahhoz, hogy kínzó fájdalmat érezzen. A különleges érzékenység a fájdalomra tehát nyilvánvalóan az az ár, amelyet az ember rendkívül fejlett ideg- rendszeréért fizet S hogy mily módon alakult ki ez az ár évek millióin át azt korunk embere már aligha tudja felmérni. Tulajdonképpen — az emberiség történetéhez mérve — nagyon rövid idő választ el történelmünknek attól a szakaszától, amikor még nem léteztek hatékony szereik a fájdalom leküzdésére. Most már mégis természetesnek vesz- szük a fájdalomcsillapítást Rémképeknek tűnnek előttünk a régi korokban készült képek, amelyeken többen fognak le egy kiabáló szegény ördögöt akinek a felcser egyik lábát éppen lefűrészeli, miközben a beteg teljes öntudatánál van. Valamikor pedig ez volt a szomorú valóság. Természetesen már a régi egyiptomiak és a kínai orvosok is ismertek narkoti- záló italokat Hatásuk azonban nagyon kétséges és veszélyes volt Kivétel nélkül növényi anyagokból készült preparátumokat használtak, ezeket nehéz volt megfelelően adagolni és a beteg számára gyakran nagyobb veszélyt jelentettek, mint a sérülés, amely a fájdalmat okozta. A múlt évszázadban fektették csak le a fájdalom elleni küzdelem racionális módszereinek alapjait. Narkózist, helyi érzéstelenítést kezdtek alkalmazni, továbbá beszedhető fájdalomcsillapító szereket is. 1832-ben végezték az első kísérleteket a kloroform-naxkózissai. 1842- ben pedig az amerikai W. C. Long első ízben operált egy éterrel narkotizált beteget Bármennyire ia fontos kezdeményezéseket jelentettek ezek a lépések, lényegében a gyakorlatban nem jól váltak be. Annak ellenére, hogy a kloroform-narkózist a kevésbé veszélyes éter-narkózissal váltották fel, mai szempontból túl sok volt a halálos kimenetelű narkotizálások száma. Nem oldotta meg a kérdést az sem, hogy 1884- ben Königstein és a bécsi Koller szemorvos felfedezte a kokain narkotizáló hatását is. Amikor a tudósok narkotizáló eszközök és fájdalomcsillapító szerek készítésének kutatásához fogtak, változás állt be a fájdalom leküzdésére irányuló küzdelemben. 80 évvel ezelőtt sikerült első ízben gyógyszertárakban olyan kémiai anyagokat ösz- szeállítani, amelyek egyértelműen fájdalomcsillapító hatásúak voltak. Kezdetben ezeket a szereket csak tabletta ős por formájában adták be, 1921-ben sikerült első ízben fájdalomcsillapító szereket injekció formájában beadni. A fájdalom elleni küzdelem fontos mérföldköve volt, amikor Einhorn kutatónak sikerült 1955-ben szintetizálnia a novokaint, amely már nem váltotta ki a kokain veszélyes mellékhatásait Ezzel egészen új lehetőségeket nyitottak a sebészeti és szem- orvosi beavatkozások helyi érzéstelenítéséhez. A húszas és a harmincas években a fájdalom elleni küzdelem területén a kutatók nagy célja volt olyan készítmény előállítása, amély rendelkezik a morfium erős hatásával, annak nem kívánatos mellékhatásai nélkül. A narkotikumok gyártásában az utóbbi évtizedekben hallatlan előrehaladást értek el. A gyógyszeripar által készített szerek ma már annyira veszélytelen narkózist tesznek lehetővé, hogy — narkózis szempontjából — még a legkisebb gyermekeket, egész öregeket és legyengült személyeket is különösebb veszély nélkül operálhatják. (schiffer) P. B. Profibokszolóként AZ EMBER ÉS A BABONA-L A megismerés tévútja! Ha ásítunk, szájunk elé tesszük a kezünket. Á régi babona, amely szerint így akadályozzuk meg, hogy gonosz szellem hatoljon be testűnkbe, ártalmatlan szokássá, sőt illemszabállyá alakult át. Nem ártalmatlan babona a sajnos még ma is élő „boszorkányhit”, amint az ásott- halmi ügy is mutatja. Betegséget okozó „megrontással” vádoltak és súlyosan fenyegettek egy idős parasztasz- szonyt. Érdemes szemügyre venni a babona eredetét, továbbiélő formáit és a jövőjét illető ellentétes felfogásokat. I őseinket az egymással kölcsönhatásban fejlődő agy és kéz, a beszéd és a munka emelte magasan az állatvilág fölé. Az a lény, akit az ember elődjének nevezhetünk, az önfenntartás ösztönétől hajtva, a természet megismerésére kényszerült, hogy úrrá legyen létfeltételeit meghatározó környezetén. Kezdetben csupán nyers erejére támaszkodott, de mindinkább A megismerés magasabb igényéről tanúskodik a jelenségek magyarázatára irányúéit értelmével Is. Életének védelmezésére, a táplálék- szerzés megkönnyítésére fizikai képességeit fokozó eszközöket, szerszámokat, fegyvereket készített, összefüggéseket fedezett fel a természeti (időjárási) jelenségek és a táplálékot adó növények, állatok élete között. Röviden: hasznos tapasztalatokra tett szert és azokat továbbadta utódainak. ló törekvés. S miközben a gyakorlat egyre tökéletesedett, az elmélet az értelmezés tévutakra került. Szükségszerűen alakult így a fejlődés. hiszen csak az évezredekkel később kialakuló tudományos szemlélet a megfelelő eszközök és módszerek tárházával együtt ad lehetőséget a valóság pontosabb megEredetüket tekintve nem választható külön a vallások és a babonák vizsgálata. Mind a két „megismerési” forma szülőanyja a félelem a természet roppant túlerejétől, rettegés az ártó hatalmaktól és igyekezet azok közömbösítésére vagy kiengesztelésére. Vallás és babona egyaránt a valóság téves tükrözése, egyformán megkettőzik a világot: a látható dolgok mögött vagy fölött van a láthatatlan hatalmak egész apparátusa. Ezek az erők figyelésére és a helyesebb következtetésekre. Az ősidőkben azonban érthetetlen volt az égzengés, a villámok tüzes nyilaival, az elhunytak álombéli megjelenése, érthetetlen volt a betegség, és a születés éppen olyan borzongató titoknak tűnt fel, mint az elmúlás. A valóságos világ mellett létrejött őseink agyában és képzeletében a szellemek, a varázslat világa. Létrejött a természeti (tételek, dogmák nélkül) vallás és a később babonáknak nevezett szokások, eljárások egész rendszere. (lények) tevékenyen és önkényesen beavatkoznak a földi történésekbe, irányítják az emberek életútját, jó vagy rossz kapcsolatot lehet velük teremteni. Ne feledjük el, hogy már az ősember is ösztönösen az összefüggéseket más szóval az igazságot kereste. Tudásvágya azonban elkerülhetetlenül korlátokba ütközött, s ha hiányzik az ok és okozat rendjének felismerése, akkor minden lehetséges. A nyil- yánvaló képtelenség is, pél-* dául a halott és eltemetett ember testi visszatérése az álomban. Lehetséges ok és okozat felcserélése is: nem A babona forrásainál egyrészt szükségszerűen hiányos vagy téves ismereteket, vallási képzeteket találunk. Másrészt a babonák szinte kibogozhatatlanul összeszövődnek az emberi képzelet szép alkotásaival, a mítoszokkal és mesékkel. A boszorkányok mellett garabonciás diákok, ördögök, varázslók, sárkányok és táltosok népesítik be ezt a világot. A babonakutatás tehát értékes adatokat tár fel a néprajz és a néplélektan területén, napvilágra hozva a távoli korok szokásainak és hagyományainak rendszerét. Kérdés ezek után: lehet-e valamilyen pozitív jelentőséget tulajdonítani a babonáknak? A mai helyzetet illetően a válasz határozott nem, erről következő cikkeinkben szólunk részletesebben. Más a kidőlt fa ütötte agyon az embert, hanem az ember elfogyott életereje miatt dőlt ki a fa. a múlt megítélése. Az újabb kutatások szerint a totemizmus, a mágia és minden más babona az ősember és az előember magasfokú aktivitását bizonyítja a természeti erőkkel szemben. A varázslati módszerek, írja J. D. Bernal professzor abban a hitben fogantak, hogy az ember „becsaphatja a természetet és rábírhatja, hogy segítséget nyújtson számára. A mágia azért alakult ki, hogy áthidalja a technika korlátozottságaiból eredő hiányokat.” Így volt ez 10—20 ezer évvel ezelőtt, vagy még ré-i gebben. A fejlődés későbbi szakaszaiban már semmilyen tekintetben sem igazolhatók a megismerés tévútjai, a ba-; bonák elvesztették létjogosultságukat, káros további élésük ellen küzdeni kell. Gyenes István (Folytatjuk} j Az értelem tévutakra fut SzGIőanya a félelem | Mítoszok és mesék
