Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-21 / 141. szám

1959. június Z SZOLNOK MEGYEI NFPLA1 7 Remekművek a szobapolcon P annonhalma fenséges oszlopai és a pécsi szé­kesegyház négyes toronyrit­musa, írókával cifrázott fa­zekas-virágok és Csontváry tépett Cédrusa — a remek­művek ezúttal a kiállítóterem polcain sorakoznak. De ott sorakoznak már ugyanezek — Cézanne tiszta rendbe szerkesztett almáival, két­száz éves velencei mesterek képeivel, Henry Moore sej­telmes asszonyszobraival együtt — sok magyar lakás polcain is. És ezért érdemes időzni egy kicsit ezen a kiállításon, amelyen újra és együtt láthatjuk őket. A Corvina Könyvkiadó sorakoz­tatja fel rangos kiadvá­nyait a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének budapesti kiállítótermében; azokat a könyveket, amelyek — lap­kivágások, angol, német, francia nyelvű méltatások bizonyítják a mostani kiál­lításon — nagy sikert arat­tak hasonló bemutatókon Európa sok nagyvárosában már. A választék önmagában is imponáló, e cikknél hosz- szabb listán lehetne csak fel­sorolni a kis Műemlékeink- sorozat darabjait a Városli­gettől Csobáncig, s a nagy műemléki albumokat Éger­től a Budapest-kötetekig, a magyar népművészet új, modem kötetecskéit és a ré­gen népszerűvé vált „tizen­hatforintos” kiskönyvtár cí­meit Picassotól a Corvin- kódexekig, Barcsay Jenőtől Róma műemlékéig terjed a választék. Érdemes elmélkedni a kiállítás láttán a művészeti­művészettörténeti könyvek szerepéről, erről a már-már aggasztóan hatalmas feladat­ról. amellyel oktatásunk és népművelésünk a képzőmű­vészeti kiadványokat meg­bízza: valóban egyetlen mű­vészeti ág népszerűsítő köny­vei nem vállalnak olyan so­kat nálunk, mint a képző- művészeti ismeretterjesztés kötetei. Az, hogy a szorosabban .vett ismeretterjesztés, az is­kolán kívüli tanítás legna­gyobb részét a könyvek vál­lalják a képzőművészetben és a művészettörténetben, ez talán még nem is különös. Ha a falvak, vidéki városok lehetőségeire gondolunk, — könnyen belátható, hogy töb­ben néznek-olvasnak köny­vet az országban, mint amennyien kiállításra jár­nak. S ha a tv mind többre törekvő új képzőművészeti műsorainak napról-napra nö­vekvő nézőszámát is számít­juk, még mindig bizonyos­nak látszik, hogy többen is­merik a szépművészeteket nyomtatott oldalakról, mint a képernyőről. Azaz, a — mondjuk így — felnőtt is­meretterjesztésben vitatha­tatlanul a könyvé a fősze­rep, ha a művészetekről be­szélünk. A mai oktatásban érthe­tetlenül 'mostoha helyre szo­rul a képzőművészet, a mű­vészeti kultúra. Magyaror­szágon minden ember négy évig tanul magyar irodalmat, ha elvégzi a kötelező általá­nos iskolát, s aligha van olyan általánost végzett, aki nem ismerné legalább Jó­zsef Attila néhány versét. De ugyanez az ember a nyolc általános iskolai esztendő alatt általában nagyon keve­set hall például Derkovits Gyuláról, a magyar festészet József Attilájáról. Tovább- menve: a művészettörténet ma már szinte egyetlen kö­zépiskolában sem tantárgy. S ugyanilyen különbséget (ha nem nagyobbat) lát az aki összeveti világhírű zenei oktatásunk és a nem léte­ző művészettörténeti oktatá­sunk ^eredményeit. A nemré­giben befogadott nyolcadik múzsa, a film is több figyel­met kap a középiskolában, mint ez a többezeréves mű­vészet. Az iskola évente ez­rével bocsátja ki az újabb és újabb korosztályokat, akik vajmi keveset találkoz­tak a képzőművészettel, fia­talokat, akik műveltek az irodalomban és járatosak a zenében, fölényesen tájéko­zottak a természettudomá­nyokról, de aligha van fo­galmuk képről, szoborról, építészetről. Kibocsátja őket az iskola, és rábízza sorsu­kat (már azokét, akiknek igénye van erre) a kötetlen ismeretterjesztésre, önműve­lésre. zaz, a képzőművészeti könyvekre elsősorban. Áz albumok, amelyek repro­dukciókban tárják a szépet a néző elé, az átfogó ismeret- terjesztő könyvek, amelyek oldott szóval, szellemes szö­veggel már magyarázzák, ér­telmezik is a látottakat, és a színvonalas összefoglaló munkák, monográfiák és művészettörténetek, amelyek már szakavatott módon ke­zelik olvasóikat és tudomá­nyosan beszélnek festészet­ről, szobrászatról, városépí­tésről, pótolják az iskolát, s „nem középiskolás fokon”. Ezért áll örömmel a mű- barát a Corvina régi és új festőket, antik és modem épületeket, népi alkotásokat és régi római szobrokat, ezerféle műremeket felsora­koztató kiállításán. , Zs. A. Jó vidékek-borvidékek Hazánk a szőlőtermelés mennyiségét tekintve a 14. helyen áll a világranglistán. Ha azonban a bor minőségét nézzük, helyünk az élvonal­ban van. Hol terem tulajdonképpen a jó magyar bor? Hazánk szőlőit jelenleg 14 borvidékbe sorolják. Ha nyugatról indulunk, a sopro­ni borvidékkel kezdhetjük a sort. A Balaton mellett Ba- laton-melléki, balatonfüred— csopaki, és badacsonyi bor­vidéket különböztetünk meg. Innen északra van a somlói és a móri borvidék, délre a mecseki és a Villány—siklósi, keletre a szekszárdi. A Du­nántúlon tehát összesen 9 tájjelleg képviseli a borter­melést. A nagykiterjedésű al­földi borvidék után a mát­raaljai és az egri követke­zik, végül a tokaji borvidék zárja méltóképpen — a sort. A 14. a fentiekből még hiányzik. Ez lenne az észak­dunántúli bársonyos—császári borvidék. Ez az elnevezés bizony alig ismeretes, s e vidék borai sem jobban. Az itteni borok általában a mó­rival tartják a rokonságot, ezért nem mindenki tartja indokoltnak a terület külön kiemelését. Sokan inkább a debrői borokat tisztelnék meg önállósággal, s tartanák in­dokoltnak elkülöníteni a mát­raaljai borvidéktől. Néhány adalék boros tá­jainkhoz: Érdekes, hogy a modern borízlésnek oly tökéletesen megfelelő móri Ezerjó a leg­savasabb borunk. Egy borvi­déken belül a legtöbb olasz- rizlinget a Balatonfüred— Csopak terület adja, e sző- lővidék háromnegyed részén művelik ezt a népszerű faj­tát. A híres Badacsony-vidé- ken is ez a szőlőfajta a leg­elterjedtebb. A legspeciáli­sabb badacsonyi bor azon­ban a Kéknyelű, máshol úgyszólván sehol sem ter­melik. Badacsony legismer- tett bora a Szürkebarát, a legnagyobb alkoholtartalmú a Zöldszilváni. Somló a legkisebb borvi­dékünk. Területe mindössze 760 katasztrális hold. A leg­nagyobb kiterjedésű minő­ségű borvidék a mátraaljai: több mint 21 ezer hold. Azt is kevesen tudják, hogy a híres egri Bikavér legalább három borfajtából készül. Gerincét a kadarka alkotja, a nagyburgundi ad­ja mélyvörös színét, tüzes- ségét pedig a Medoc-noir, Virágdivat A virágdivat is változik: a színek ugyan pontosan azt jelentik, mint régebben, el­lenben a méretek időközben ugyancsak megváltoztak. Áll ez a rózsára is. A Kertészeti Kutató Intézet kísérleti tele­pén legutóbb hatszáz féle rózsát mutattak be az ér­deklődőknek. Közöttük kü­lönösen nagy sikere volt a minivirágoknak, amelyek ugyan már vagy 130 éve is­mertek, de igazán népszerű­vé csak az utóbbi időben lettek A mini-rózsák közül legis­mertebb a mindössze 25 centisre megnövő Baby Mas­querade, amelynek színe is kicsit maskarás: a szirmok sárgák, rézvörös szegéllyel. A virág illata azonban már egyáltalán nem hivalkodó, inkább diszkrét, enyhe, ami szintén növeli népszerű­ségét. Sötétvörös színű a Happy nevű rózsa és fehér­sárga a titokzatos Para Ti. Ezeknek a kis virágoknak talán azért nő a keletjük, mert termesztésükhöz nincs szükség kertre, megteszi egy, az ablakba is kitehető láda, vagy jobb híjjárt egy cse­rép is. A rózsakiállítás név-arse- nálja is változatos Virágot neveztek el Sophia Lorenről és egy igazán férfias hősről, Robin Hoodról. Bizonyára egy alkoholkedvelő kertész hívta először Wiskhy-nek vi­rágját, ennek a rózsának az­óta ez lett a hivatalos, be­jegyzett neve. Találó az Orange elnevezés az egyik hamisítatlan narancsszínű rózsánál is. Nagyon sok faj­ta azonban külföldi nemesi- tőjétől kapta nevét — ez mindig sokat mond a botani­kusnak, de keveset árul ei a laikusnak, Gépesített J-ogy okúra A szépségápolás egyidős az emberiséggel. A sokezer éves barlangleletek is tanúsítják, hogy már az ősember is dí­szítette testét — és így volt ez végig a törénelem során. Századunkban a biológia és az orvostudomány fejlődésé­vel iparággá vált a kozmeti­ka és a luxus világából be­vonult a mindennapi életbe. Az utóbbi évtizedekben pe­dig világszerte a fogyókúra, a karcsúsítás lett a kozme­tika legelterjedtebb és leg­jobban fejlődő ága. A civilizáció nyomán egy­re javuló életkörülmények, a helytelen táplálkozás, a tech­nika jóvoltából minimálisra csökkenő fizikai munka, a rendszeres mozgás hiánya szükségszerűen elhízáshoz vezetnek. És ez már nem is csak a divat kérdése, hanem elsősorban egészségügyi probléma. A tudománnyá vált szépészeti ipar a fogyasztó eljárások töme­gét dogozta ki. Ezeket há­rom csoportra lehet bontani: az egyik az ételek kalória­mennyiségének fokozása, a másik eljárás alapelve a ka­lórialeadás mesterséges foko­zása. a harmadik pedig e kettő kombinációjából kiala­kított komplex-kúra. A fogyás .másik alapvető módja a mozgás. Ez sokszor nagy problémát jelent, ugyanis a kórosan elhízott ember nehézkesen mozog ezért nem szereti a testgya­korlatokat, és rendszerint légzési vagy vérkeringési elégtelenségben szenved. So­kan viszont hajlamosak ar­modern inkvizíciód kamra benyomását kelti. A kezelés lényege az, hogy izzasztás és öiétázás nélkül, — vagy sú­lyosabb esetekben azzal kombinálva — azt a test­részt mozgatják, gyúrják, amelyikre legjobban rárakó­dott a súlytöbblet. Rángató, simító mozgást Á házasságok nem az égben köttetnek A kötelező polgári házasság születése Hetvenöt éve: 1894. június 21-én született a kötelező polgári házasság Ma ed sem tudjufe képzelni azt az eszmei és sizellemi ős­dzsungelt. amelyben a külön­böző vallások, felekezetek, egyházak és szekták, a ma­guk külön kisajátított „Egy­házi Joga” alapján zsarno­koskodtak az emberek leg- bensőbb, tehát valóban szent érzelmi kötelékével: a házas­sággal Mikszáth Kálmán Különös házassága a valóságban na­gyon sokszor és sokkal gyöt­relmesebb formában is elő­fordult A kötelező polgári házas­ság eszmei talaja a nagy francia forradalom és lénye­ge az. hogy a házasság intéz­ményébe semmiféle hatályos formában nem. enged bele­szólni egyetlen egyházi intéz, ményt sem. Haladó szellemű és gya­korlatilag igen indokolt esz­me volt ez, Magyarországon mégis igen nehéz volt ke­resztülvinni. A múlt század végére már nyolc európai állam bevezet­te és még Ausztria is megelőzött bennünket A javaslat ugyan 1381 óta készen volt. de bár HÁROM­SZOR került a főrendiház elé. mert az országgyűlés már megszavazta, a „felső tábla” könyörtelenül elvetette. Nem csoda, a Főrendiház nagyobbik felét a következő családok tették ki: 33 Zichy, 23 Esterházy. 19 Csáky, 17 Vay és ehhez járult még 24 püspök és két! főapát. 1894. május 7-én is H8 szavazat szólt ellene, a mi­niszterelnök lemondott és úgy látszott megint kátyúba jut a kérdés. Csakhogy a szabadelvű párt nem engedte el Wekerlét. aztán a király is kinyilvánította, hogy sza­bad elvű egyházpolitikát kí­ván, főként pedig: titkos kezek 17 főrendnek az útját más­felé irányították, így június 21-én 128 szavazatot kapott a javaslat és törvény lett be­lőle. A korabeli újságíróknak az tűnt fel a Múzeum dísz­termében tartott ülésen — ugyanott, ahol 1848-ban az első országgyűlés is össze­jött —. hogy egyetlen egy katona sem jelent meg. Ez volt tehát a magyarázata a sikernek. Jászberényt már akkor Apponyi Albert képviselte és ő volt a polgári házasság elleni harc fő szószólója. Nem azt indítványozta, hogy ne legyen» egyáltalán polgári házasság, hanem hogy a fé­lek maguk válasszák meg, hogy milyen házasságot akar­nak és a polgári külön és az egyházi külön is teljes joghatású legyen egymás nélkül. Szilágyi Dezső igazságügy­miniszter az összes érveket tönkre zúzta, kimutatta, hogy milyen visszaélésekre vezetne ez a helyzet. Később a kle­rikális irányzat már annyit is elégnek tartott, hogy a polgári házasságkötés a sek­restyében történjék, hogy onnan mindjárt a templomba lehessen terelni az ifjú pá­rokat. Persze ezt sem fogad­ta el a töbhség. sőt éles ki- fakadások hangzottak el el­lene, mert nyilvánvaló volt benne, hogy az anyagi ha­szonlesés irányítja ezeket a kiegészítő indítványokat. Végül is az egész harcban az egyháziak csak annyit tudtak elérni, hogy a Pol­gári házasság után az anya- könyvvezető elmondta a fe­leknek. hogy egyházi köte­lezettségüknek ezzel nem tet­tek eleget. A Pesti Hírlap június 23-i száma arról értesíti olvasóit, hogy az egész országból csak­nem minden városból érkez­nek sürgönyök Pestre, és ezek beszámolnak hogy a győzelem híre mindenütt le­írhatatlan lelkesedést keltett. Sok helyen az emberek egymás nyakéba borultak. Wekerlének és Szilágyinak nem győzték kézbesíteni a táviratokat. Egy távirat így szólt: Jászberényben Appo­nyi hívei leverve, ellenben a többi polgárok üdvözölték a kormányt. Dankó Pista nótája Dankó Pista már a leg­utóbbi visszautasítás alkal­mával írt két nótát a libe­rális szerelemről, majd újabb kettőt a polgári házasságról és minthogy a javaslat is végül négy szavazattal győ­zött. az egész országban el­terjedt az adoma: Dankó Pista húzta el a reakciósok nótáját. A szerelmesek forró lelke­sedésére egyelőre lehűtőleg hatott, mert a törvény élet- beléptetését 1895. október el­sejére kellett halasztani. Ad­dig ugyanis el kellett készí­teni a végrehajtáshoz szük­séges másik két törvényt: egyet az állami anyakönyv­vezetésről. egy másik pedig a gyermekek vallásáról. De végül ezek is elkészültek és Magyarország e tekintetben is belépett az európai népek kul túrközösségébe. Dr. Magyarka Ferenc amelynek nagy előnye, hogy házilag is alkamazható. A gépesített szalonok ugyanis gyakran horribillis összeget kémek a kúráért, igaz vi­szont, hogy a prospektuson beígért eredmény is a csodá­val határos: „fél év alatt a legcsúnyább kis kacsából is fotómodellt varázsolunk”. Valójában nincs szükség az ilyen drága, radikális mód­szerekre. Egyénileg is meg­próbálkozhatunk egészségünk és szépségünk védelmével, ha ismerjük szervezetünket, testalkatunkat, a megfelelő ra hogy — félreértve a sport fogyasztó hatását —, túlzás­ba viszik a testgyakorlato­zást és mivel túl intenzív munkát végeznek, rövidesen visszaszedik magukra a ke­servesen „letornázott” kiló­kat, mert a mozgás után megnövekedett étvággyal bő­séges ételt és italt fogyasz­tanak. Itt is segítségünkre siet azonban a technika. Nagy nyugati — de újabban keleti — kozmetikai szalo­nok áttértek a modem gépi karcsúsításra. Már Budapes­ten is nyílt egy hasonló stú­dió. Egy-egy ilyen fogyasz­tóhelyiség — zúgó és csat­togó elektromos készülékei­vel — szinte egy XX. századi végző hevederek közé fogják pl. a derekat, vagy a com­bot, és a gyors, váltakozó mozgás lemaszírozza a feles­leges dekákat. Alkalmaznak még pörgő fahengereket, nyújtószerkezeteket is. Fon­tos kellék ez az elektromos masszírozó berendezés, Korunk „inkvizíciós” kamrája (MTI Külföldi Képszolgálat) higiéniai-kozmetikai szabá­lyokat. Az egészséges, szép arányos test feltétele minde­nekelőtt: a helyes táplálkozás és a jó emésztés, az egyéni képességeknek legjobban megfelelő munka illetve, a munkából származó esetle­ges hátrányok kiegyenlítése, kikapcsolódás, a kiegészítő testmozgás és a jó idegálla­pot. H. J. Mii. r főzzünk holnap Csirkeaprólék leves (tasa­kos). Kirántott tök. Cseresznyés lepény. Kirántott tök: Erre a cél­ra egészen fiatal tököt ve­szünk, aminek a belseje még gyenge. Egy vagy két tököt meghámozunk, fél centiméter széles karikára vágjuk, meg­sózzuk. 1 tojásból sűrű pa­lacsinta — vagy sörtésztát készítünk fél dkg élesztővel, a szeleteket előbb lisztbe, majd a tésztába mártjuk, s mindkét oldalát zsírban vagy olajban nem túl gyorsan vi­lágossárgára sütjük. Kiránt, hatjuk lisztbe, tojásba, mor­zsába mártva, mint „ rán­tott húsokat Burgonyaköret­tel, salátával önálló fogás­ként tálaljuk. Cseresznyés lepény. Hoz­závalók: 6 egész tojás, 6 dkg vaj, 20 dkg cukor, 12 dkg finom morzsa, fél kg ki- magvalt cseresznye, fél cit­rom héja. A tojássárgákat a vajjal és a cukor felével habosra keverjük, a habot jó keményre felverjük, hozzá­adjuk a cukor másik felét, azzal is simára verjük. A morzsát és a habot felvált­va adjuk a tojássárgákhoz, végül a megmaradt habbal az egészet könnyedén elke­verjük. Kizsírozott tepsibe öntjük és a levétől lecsurga­tott cseresznyét „ tetejére rakjuk, kissé benyomkod.juk. Egyenletes, középhőmérsék­letű tűznél 25—30 percig sütjük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents