Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-15 / 136. szám
Az állatállomány, a vetőmag és a takarmánykészletek védelme Az állatállomány, a vetőmag és a takarmánykészletek az élet fenntartásához szükséges anyagi javak között mint nyersanyagok szerepelnek. Elengedhetetlenül szükséges tehát ezen nyersanyagok védelméről gondoskodni. Az állatállomány védelménél alapvető elv, hogy az épületben maximálisan 100 számosállat helyezhető el. A levegő biztosítása megoldható a mezőgazdaságban használatos hideglevegős szénaszárítóval, a szűrést pedig egy körülbelül 2 köbméteres házilag előállított, szénával vagy szalmával töltött szűrővel lehet megoldani. Amennyiben az istálló több elkülönített részből áll, célszerű minden helyiségnek külön levegőbevezetést csinálni. A levegőigény tervezésénél 50 m:l ó számosállatnormával kell számolni. Az istálló levegőellátásához szükséges levegőmennyiséget az alábbi képlettel számíthatjuk ki: L = 50XTXSZ Az L = levegőigény az elzárkózás idején összesen (m3), a T = az elzárkózás ideje (óra), az Sz = számosállatok száma (db). Biztosítani kell a lezárt istállókban és hodályokban elhelyezett állatok ivóvíz- és takarmány- szükségletét is, az alábbi norma szerint. Az istállók nyílászáró szerkezeteinek lezárása a mellékelt 1., 2. sz. ábra szerint megvalósítható. A vetőmagkészlet védelménél alapvető, hogy megfelelő helyen tároljuk azt. A hagyományos padlástéri tárolás a védelem szempontjából a lehető legrosszabb megoldás, viszont a gabonasilók szinte tökéletes védelmet biztosítanak. A magtárakban tárolt gabona védelme érdekében a lehetőségektől függően minél több nyílászáró szerkezetet meg kell szüntetni, s a többit [sédig légmentesen lezárni. A górékban tárolt tengeri védelmét legegyszerűbben a góré műanyag fóliával történő légmentes lezárásával oldhatjuk meg. A védelem hatékonyságának fokozása érdekében célszerű a széllel szembeni oldalon kettős borítást alkalmazni. A veremben történő tárolással (3. sz. ábra) biztosítani lehet zsákba rakott termények, burgonya, cukorrépa stb. védelmét. Kellő nagyságú gödröt kell készíteni (az elkészítés gépi eszközökkel is történhet), a verem fenekére és oldalára akkora méretű műanyag fóliát vagy ponyvát kell helyezni, hogy a védendő terményt belehelyezve azt be is takarja. Ezután kb. 70 cm vastag földtöltéssel kell borítani. Talajvizes területen ez a módszer nem alkalmazható. Ha a talajvízviszonyok nem engedik, vagy verem készítése nem indokolt, illetve nem lehetséges, a különböző terményeket védhetjük prizmázással és földtakarással. (4. és 5. sz. ábra.) Munkahelyén, a Szolnok megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán kerestük fel dr. Kasza Béla osztályvezető főmérnököt, a polgári védelem megyei állategészségügyi és növényvédelmi szolgálata parancsnokát. A szolgálat múlt évi kiképzéséről és idei kiképzési terveiről kértünk tájékoztatást. — Tavaly az előírásoknak megfelelően hajtottuk végre a megyei, járási és városi szolgálatparancsnokságok kiképzését — kezdte a beszélgetést dr. Kasza Béla. — Figyelembe vettük az előző évi tapasztalatokat és a központi irányelveket. Az a megállapításunk, javult az állomány felkészültsége. Jobb a nyilvántartások vezetése, a kiképzés ellenőrzése és rendszeresebb a megjelenés a kiképzéseken. — Milyen kiképzésben részesült a szolgálat megyei parancsnoki állománya? — Állategészségügyi és növény- védelmi képzettségű parancsnokaink oktatásában részt vettek a megyei szolgálat alá rendelt állategészségügyi intézmények állatorvosai, a növényvédő állomás növényvédő és műszaki főmérnöke, a járási, városi szolgálatok törzsparancsnokai, a járási, városi szolgálatok növényvédelmi felelősei, a körzeti szolgálatparancsnokságok parancsnokai, az állategészségügyi egységparancsnokságok állategészségügyi felelősei. Ezenkívül még, a nem állatorvosi és növényvédelmi képzettségű parancsnoki állomány oktatását is megszerveztük, amelyen többek között az állami gazdaságok takarmánygazdálkodási és anyagfelelősei is tanultak. A megyei szolgálatparancsnokság két esetben törzsértekezletet tartott. — Milyen oktatáson vettek részt a szolgálat járási, városi egységei? — Megtörtént a járási, városi törzs tagjainak kiképzése. A termelőszövetkezeti egységparancsnokságok parancsnokainak oktatása, a beosztott állomány kiképzéTrapéz alakú prizmákat kell kiképezni, lehetőleg minél nagyobbakat. A prizmázott terményt le kell takarni fóliával vagy szalmával, náddal, kukoricaszárral, majd kb. 70 cm földréteggel. A prizma tetején, illetve oldalán réseket kell biztosítani a szükséges szellőztetéshez, de ezen szellőzőnyílások elzárására szolgáló anyagokat is a helyszínen kell tárolni. Előfordulhat, hogy a prizmákat csak fóliával vagy ponyvával takarják le. Ilyenkor a ponyva vagy fólia alsó rögzítése történhet földtakarással vagy egyéb nehéz tárgyak (kő, tégla stb.) ráhelyezésével. A szálas takarmányok tárolási helyét lehetőleg tetővel kell ellátni, és oldalát szalmabálákkal kell körülvenni. Amennyiben tető nem biztosítható, akkor a ponyvával vagy műanyag fóliával való letakarás is megbízható védelmet nyújt, de különös gonddal kell ügyelni a borító anyagok szoros fedésére. A hatékonyság fokozása érdekében célszerű a szélirányba eső oldalon kettős réteget alkalmazni. Nagy Károly oki. vegyészmérnök se, közösen az egységparancsnokságokkal. — Ezek után mit terveznek 1969 hátralevő hónapjaira? — A Szolnok megyei Polgári Védelmi Parancsnokság kiképzési intézkedése alapján a mi szolgálati águnk is elkészítette tervét. Fő célunk: a kiképzést úgy valósítjuk meg, hogy a parancsnoki állomány mindenkor alkalmas legyen magasabb harckészültség időszakára feladatainak ellátására. Fokozzuk a parancsnoki és beosztott állomány felkészítését, hadrafoghatóságát. Nagyobb gondunk lesz a gyakorlati kiképzésekre, alkalmazzuk a filmvetítéses oktatást, s ebben az évben teremtjük meg a feltételét annak, hogy jövőre több megyét átfogó, komplex polgári védelmi gyakorlat megvalósítására is alkalmas legyen szakszolgálatunk. — Milyen lesz az idén a parancsnoki állomány kiképzése? — Parancsnokaink a MÉM Igazgatási és Szövetkezeti Főosztálya bentlakásos tanfolyamain vesznek részt. A szakszolgálat megyei parancsnokságairól van szó. A szolgálat járási, városi parancsnoki állománya a megyei tanács v. b. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és az állami gazdaságok megyei főosztálya tanfolyamain tanulnak. — S a beosztott állomány milyen kiképzésben részesül még az idén? — Az Országos Szolgálatparancsnokság előírásainak megfelelően, legalább egy alkalommal 4—6 órás oktatást tervezünk nekik. A beosztott állománynál a gyakorlati fogások elsajátítását tartjuk a legfontosabbnak. — Végül szeretnénk hallani valamit az idei gyakorlatokról. — A törökszentmiklósi járás egyik termelőszövetkezetében rendezünk nagygyakorlatot. Ide a járási, városi törzsparancsnokokat, a termelőszövetkezeti, állami gazdasági vezetőket vonjuk össze B. L. Beszéljünk a fegyverekről- Puskaportól az atombombáig- Mechanikai, hőhatás, sugárzás- Védekezés az atom elleu Az elmúlt két évtizedben a haditechnika fejlődése óriás mértékben meggyorsult. Fél évezredes út vezet a puskaportól a trinitro- toluolig (TNT), a reneszánsz kori kanócos ágyúk golyóitól a légibombákig, pontosabban a második világháború végén bevetett kb. 6 tonna TNT robbanóerejű óriásbombákig, amelyek azonban még a klasszikus molekuláris-kémiai reakció következtében robbantak. A háború végén, 1945. augusztus 8-án Hirosimára leesett a 235-ös atomsúlyú uránium maghasadásál katonailag hasznosító atombomba Robbanóereje 20 000 TNT energiájának felelt meg, tehát több mini háromezerszer volt nagyobb, mini a hónapokkal korábban leggyilko- sabbnak ismert klasszikus robbanóbombáé. Azon a napon a fegyverzet tökéletesítésének útja megszakadt és magasabb szinten folytatódott a húszezres szorzószám új mérték egységet hozott a köztudatba, a; 1000 tonna TNT energiájánál megfelelő kilotonnáét. Hirosima megsemmisülésétő számítva tíz év sem telt el, ! 1954. március elsején az USA lé giereje a Bikini-szigetek térségé ben kísérletet hajtott végre égi 14 megatonnás (1 megatonna = 1000 kilotonna) térmonukieári: bombával, amelynek robbanóereji hétszázszorosa a hirosimai atom bombának és mintegy hárommii liószorosa az említett legnagyobl méretű klasszikus bombának. Számítások alapján ^ hadásza tilag célszerűen hasznosítható ke zépméretű bomba robbanóereje 2 megatonna, ez körülbelül kétsze rese az első és a második világhábc rúban valamennyi hadviselő fél ált: felhasznált összes robbanóanya (lövedék, akna, «gránát, bomb stb.) energiájának. A kísérlete során a nukleáris robbanás puss tító hatását vizsgálva a szakén berek arányos összefüggéseket á lapítottak meg a robbanásnak talajtól való magassága és a ke letkezett „pusztításhozam” közöt A talaj közelében robbantott nul leáris szerkezet energiájának E százaléka mechanikai hatáskén 35 százaléka hőhatásként, 15 száz: léka pedig radioaktív sugárzá: ként nyilvánul meg. A mechanikai hatás a robban: középpontjától egymást váltó löké és szívóhullámokban körköröse terjed, összeomlasztva a szilái anyagszerkezeteket, nagymértéi ben sérülést okoz, a folyókat k csapja medrükből, szélvihart ti maszt, amely széthordja a term kus hatás okozta tűzvész • lángjai A hőhatás viszont megközelítőle fénysebességgel terjed, hatósugai a nukleáris energia négyzetgyök nek arányában, tehát viszonyú nagyobb mértékben növekszil ezerszer nagyobb nukleáris ene gia harmincháromszorosára nyúj ja a hőhatás sugarát, mely eí bizonyos körzetben halált és a t vábbi körzetekben különböző ég si sérüléseket okoz. A radioakt sugárzás sugárbetegséget vált az élőerőkben. A maradó sugárz több száz kilométeres körzetbi veszélyeztet. Korunk emberének nem csup; erkölcsi kötelessége, de létérdé hozzáigazítani képzeletét az nagyságrendhez és ehhez kell ig zítania a védelem megoldásán, konkrét feladatait is. Ehhez az új nagyságrendh igazodik a polgári védelem mi den tennivalója. A lakosság v delrne, a népgazdaság szilárd mu kájának biztosítása, az élelmisze állat-, növényvédelem, vízellát takarmányvédelem stb. feladai nak megoldása. Ismerjük a tömegpusztító feg verek hatásait és az ezek eile védekezés lehetőségeit. Enn megvalósításán dolgozik a polgi védelem a szocialista társadah és az egyén érdekében egyaránt Cs. A Ajtó készítésé deszkából Vermeld s T. /v - ' M / , s. •; • ___t__- r . * • \ $ \ 3 föld {eltöltés műanyag fólia vagy ponyva zsák, vagy egy eb 70 cm y Kazlak, osztagok,prizmák, tik védetne letakarással műanyag fólia v. ponyva védendő anyag földiöltés \\\ /// \>\ r/// \W/// rög z fétisre (M) NV// © SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Prizmák védelme földtakaróval földtakarás fólia, nád, szalma V. kukoricaszár cukorrépa vöurgonya 3 Állategészségügyi és növényvédelmi kiképzés a megyében Beszélgetés dr. Kasza Bélával, a polgári védelem megyei állategészségügyi és aövényvédelmi szolgálata parancsnokával Száraztakarm. Ivóvízszüks. Állat megnevezése szüks. 1 napra 1 napra kg-ban literben Szarvasmarha (600 kg) 15 50—60 Sertés (100 kg) 2,0—2,4 15 Juh 2,0—2,3 10
