Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-15 / 136. szám

1969. Június 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Abortusz ? — Nem l Iníecundin — Az egyik angol orvos mondta: „Két dolog van. ami miatt a nők keresztülinen- nek a poklokon is: 1. meddő­ség esetén, hogy gyermekhez jussanak. 2. Nem kívánt ter­hesség esetén, hogy attól megszabaduljanak”. E tétel •gazságát az élet naponta igazolja. Ma- már senki sem vonja kétségbe a nőnek azt a jogát, hogy akkor és annyi gyer­meke legyen, amikor és amennyit akar. Ezt nevezzük tulajdonképpen a ma oly gyakran elhangzó családter­vezésinek. vagy születéssza­bályozásinak, születéskorlá tó- zásnak. A születésszabál yozás el­méletileg háromféleképpen valósulhat meg: — a fogamzás végleges megakadályozása, akár a fér. fi. akár a nő sterilizálása úfc- járu Ez a módszer azonban csak ritkán alkalmazható és akkor is csak egészségügyi okok miatt; — a terhesség elleni idő­leges védekezés, a tulajdon­képpeni fogamzásgátlás; — a terhesség megszakítá­sa. a művi vetélés. Ennél a módszernél azonban jelentő, sek a következményes egész­ségügyi ártalmak, ezek egyéni és társadalmi szempontból is nagyon elgondolkoztatóak. A terhesség megszakításá­ra a mai napig egyetlen meg­bízható módszert ismerünk, a művi vetélést. És sokáig úgy tűnt. hogy ez a beavatkozás minden problémát megold. Hazánkban 1956-ban jelent meg az abortusz-rendelet, amely bizonyos körülmények között lehetővé tette a ter­hességek szociális indokból történő legális művi meg­szakítását. Az eltelt évtize­deik tapasztalatai azonban a módszer számtalan káros és előnytelen hatását hozták fel­színire. mind egyéni, mind egészségügyi, mind társadal­mi tekintetben. Ugyanakkor a műtéteknek a száma egyre ártalmasabb mérteket öltött: évi átlagban kb. 180 000-re tehető a kórházakban elvég­zett művi abortuszok száma. Tény. hogy a műtét önma­gában nem jelent túl nagy beavatkozást a szervezetbe, és a sebészi technika mai fejlettsége mellett csak el­enyésző számban jelentkezik az anyára nézve közvetlen veszély De mit minden műtétnek, ennek is lehetnék korai szö­vődményei is, pL sokáig tar­tó vérzés, fertőzés, gyulladás, melléksérülésetk (méhátfúró- dás. a hólyag, belek sérülé­se). Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a késői szövőd­mények. Ilyen pL a meddő­ség, mely sokszor biztosan visszavezethető a korábbi művi vetélésre. Újabban a hazánkban rendellenesen sok koraszülés okainak a kutatására tere­lődött a figyelem. Bebizo­nyosodott. hogy ennek okai között is elsők között sze­repei a művi abortusz. En­nek elvégzéséhez ugyanis ki kell tágítaná a méhnyakat és sokszor előfordul, hogy ilyen­kor az bereped. A seb be­gyógyul, de a méhnyak már nem látja el jól feladatát: elzárni a méhtestben fejlődő magzatot a külvilágtól, s így a magzat, mint egy szájával lefelé fordított zacskóból ki­esik a méhből. A terhesség ötödik hónapja után a nö­vekvő magzat kezdi megter­helni a méhnyakat és bekö­vetkezik a koraszülés. Ha nem vesszük tekintetbe azt a terhet, amelyet a sok művi vetélés a társadalomra ró, (kórházi ágva.v lefoglalá­sa. munkakiesés, táppénz, orvosok túlterhelése, keve­sebb idő és hely jut a ko­moly betegségek gyógyításá­ra. stb.) akkor, is, csupán egészségügyi okokba el kell utasítanunk a művi vetélést, mint a családtervezést meg­oldó módszert. Csak kivéte­lesen. ha más módszer al­kalmazásába vagy hatékony­ságába hiba csúszott, végső esetben ésszerű hozzá folya­modni. A járható út tehát elsőd­legesen a fogamzásgátlás, mivel ez az egyetlen lehető­ség. amikor nem kell szá­molni az egészség károsodá­sával. Mindenképpen el kell te­hát érnünk, főleg széleskörű felvilágosítással. hogy az egyének és családok a szü­letésszabályozásra a fogamzásgátlás helyes és veszély­telen módjait alkalmazzák. A hagyomá­nyos, lelkiismeretes haszná­lattal eléggé megbízhatónak mondható módszerek mellett hazánkban is megjelennek a kényelmesebb, ugyanakkor még megbízhatóbb módsze­rek. Ezek sorában első he­lyen szerepel az ú. n. „anti- bébi-tabletta” a nálunk In- fecundin néven forgalomba hozott, szájon át szedhető szer. Olyan hormonkészít­mény ez, amely magakadá­lyozza a petefészekben a tü­szők és ezzel a petesejtek beérését. Emellett a méh- nyálkahártyát alkalmatlanná teszi a pete befogadására és a méhnyak nyálkahártyáját is úgy változtatja meg. hogy az nehezíti a spermiumok áthaladását a méhbe. Ez a többoldalú fogamzásgátló ha­tás együttesen biztosítja, hogy az, Iníecundin — a tapaszta­latok alapján — százszáza­lékos biztonságot nyújt, ha adagolását pontosan betart­juk. A készítmény hatása nem okoz maradandó meddőséget, sőt használatának az abba­hagyása után a teherbeesés valószínűsége fokozottabb. A tabletták az eddigi tapasz­talatok szerint nem járnak mellékhatásokkal, ha mégis, ezek csak a kezelés első nap­jaiban fordulnak elő. Általános tapasztalat, hogy a tablettás fogmzásgátlást vá­lasztó nők házas élete a nem kívánt terhességtől való félelem, szorongás elma­radása miatt kiegyensúlyo­zottabbá vált Ezt a jelensé­get nemcsak az egyén élete, hanem társadalmi tekintet­ben is kedvezően kell fo­gadnunk. hiszen az egyes családok harmóniája döntő mértékben hat a társadalom harmóniájára. Társadalmunk elsőrendű igénye a gyermek, célkitűzé­sünk, hogy minél kedvezőbb körülményeket teremtsünk fogadására és felnevelésére, fogamzásgátlás használatá­nak propagálása ezért álta­lános értelemben nem cé­lunk, de humánus felada­tunk, hogy a gyermeket nem kívánók körében felkeltsük a védekezési szándékot és el­terjesszük a megelőző mód­szerek ismeretét és helyes használatát. A tudomány mindig az előnyösebb eszkö­zöket kutatja, ez pedig nem a művi terhességmegszakítás, hanem a jelenleg legkorsze­rűbb tablettás fogamzásgát­lás. H, J. Injekció — tű nélkül Moszkvában az Össz-szövetségi Sebészeti Műszeripari Tudomá­nyos Kutató Intézetben meg­konstruálták a ,,BIP—4” típusú tűnélküli pneumatikus injek- tort, amellyel a gyógyszer rövid idő alatt sok betegnek befecs­kendezhető a bárbe, a bőr alatti kötőszövetbe, az izomba. A pisztolyhoz hasonló ,,BTP—4** sűrített levegővel vagy nitro­génnel működik. A befecskende­zés a ravasz megnyomására — egyetlen szempillantás alatt meg­történik. A ravaszt elengedve a készülék önműködően felszívja a következő preparátum-adagot. Ennek révén óránként 1500 in­jekció adható be. Az Injektor skálája lehetővé teszi, hogy az injekció adagját 0.1 milliméter és másfél milli­méter között szabályozzák. A ,,Pcselka—1” nevű másik tűnélküli injektort a voronyezsi vegyi automatikai szerkesztő irodában készítették. Ebben a készülékben, eltérően a „BIP—4”- től, az injekció „belövéséhez” a nyomást egy rugó szolgáltatja. Az Injektor henger alakú, s ki­válóan alkalmas a preparátum­nak a bőrbe és a bőr alatti kö­tőszövetbe való befecskendezésé­re, különösen a távoli falvak­ban, a tábori viszonyok között, ott, ahol nincs biztosíték az in­jekcióstű kellő sterilizálására. A készülékkel egy-egy sorozatban 30—35 injekció adható. A kísérletek során megállapí­tották, hogy a tű nélküli injek­ciózás csak pillanatokat vesz igénybe és csaknem fájdalom- mentes. Mindkét készüléket még az idén forgalomba hozzak. FAZEKAS MAGDOLNA: NŐI FEJ A világsajtóban olvastuk Rágógumi a rágógumi ellen Amerikában nemcsak a dohányzás, hanem a rágó­gumi-mánia is annyira elter­jedt, hogy sokan már le sze­retnének szokni róla. Egy leleményes gyáros máris se­gítségükre sietett: olyan rá­gógumi# készített, amely a szájban olyan hangot ad, mintha egy fog tört volna ki. Sohasem mondtam igazat... A tucsoni (Egyesült Álla­mok) bíróság egy fiatal höl­gyet idézett meg tanúnak egy bűnperben. Amikor a bíró felszólította, hogy mond­ja el a szokásos esküt — es­küszöm, hogy csak az igazat, mindig csak az igazat —, a hölgy így felelt: nem tehe­tem. Egész életemben ha­zudtam, most se tehetek mást. A bíróság sértegetése miatt elítélték. Hát érdemes igazat mon­dani? Pórul járt hegedűs Alaposan pórul járt egy detroiti fiatalember, amikor hegedűszerenádot adott szíve választottjának: egy ideges szomszéd ugyanis azt hitte, hogy macska nyávog az ab­lak alatt, s hat revolvergo­lyót lőtt ki a kellemetlen hang irányába. Helyzete: Irigylésre méltó Egy angol társadalomtudo­mányi intézet körkérdést in­tézett több neves polgárhoz, köztük Nubar Fulbenkian- hoz, az ismert örmény szár­mazású multimilliomoshoz is. Arra a kérdésre, hogy milyen a vagyoni állapota, a pénzmágnás tömör, de na­gyon kifejező mondattal vá­laszolt: — Irigylésre méltó. Sophia Loren a legnépszerűbb A Reuter hírügynökség nemzetközi méretű közvéle­ménykutatást rendezett, hogy kiderítse, a híres sztárok kö­zül ki ma . a íegnépszerűbb. Az eredmény: a férfiak Sho- phia Lorent kedvelik, a nők viszont Sidey Portierre, a híres amerikai néger szí­nészre szavaztak. Ház papírból Egy angol cég három ré­teg papírból préselt házat hozott forgalomba, s azt hir­deti, hogy 18 hónapig ki­bírja az időjárás viszontag­ságait. Ha viszont bekenik egy bizonyos anyaggal — a gyár ezt is árulja — akkor a papírház 18 évig szolgál­hat Főleg a háziasszonyok­hoz fordul a gyár, hogy ne szoroskodjon a család a vá­rosokban, amikor a papírház tágas lakás, részletre is kap­ható, az asszonyok a kony­hapénzből lecsípett fillérek megtakarítása révén meg­oldhatják a problémát. — A férjre csak egyetlen feladat hárul, Telket kell vennie... F E l a városban egy ember, úgy hív­ják: Juhász Pál. A jobb sorsra ér­demes páriát ar­ra kárhoztatta az élet, hogy balgatag kis iro­mányaimhoz ő rajzolja a cí­meket Tehetséges ember. Ha elkészültem az írással, azon­nal odaadom neki: „olvasd el Palikám — mondom — s a mondandó karakteréhez illő­en pingálj egy kis ízléses1, de azért szembeötlő címet. A nevem, vigyázz, olvasható legyen.” Jön tíz perc múlva az írás­sal és rajzzal. Arcán széles vigyor, fogja a hasát és azt mondja: — Miért vagy itt te ennél a lapnál? Nem érdemlik meg ezek a te tehetségedet, öre­gem...! Mást nem mond, mert nem fér a képére. De nem is mer mást mondani, mert fél, hogy visszakérdezek. Sohasem ol­vassa el írásaimat hasból adja a rajzolt cím karakte­rét. Álljon hát nevelő példa­ként e kis fércmunkám is, melyet szántén a kezébe ad­tam. melyhez — mint tet­szett olvasni, megrajzolta a címet is, s amikor letette az asztalomra, az írással együtt, fogalma sem volt arról, hogy ennek ő a hőse, vagy talán szenvedő alanya. Mert ismét szélesen vigyorgott és ismét megkérdezte: „miért is vagy te itt, és miért nem amott, fentebb?” En is jót derültem rajta és talán be sem kell vallanom, hiszen mindenki előtt nyil­vánvaló, hogy ez az egyik adósság, amelyet ezen írással törleszteni akartam. A má­sik effektiv pénz, magyar fo­rint... Mindezt múlt időben írtam, SUHA ANDOR: pedig ez csak megérzés, elő­relátás. de holtbiztos vagyok a dolgomban. Apropo, a hős! Nevetett szegény most is, mert azt gondolta... Juhász Pál rajzoló kollé­gám 35 éves, amolyan esett chaplini kisember figura. Hosszú zakó, csapott, lelógó váll, totyakos bő nadrág, hajtókával, amely már-már úgy tűnik, pedánsan rojtos. Cipőjéről nem írok, mert a színét nem tudtam soha ki­deríteni. Inge mindig tiszta, de télen-nyáron nyitott, mely­ből a nyakánál, mint dús ős­erdei vegetáció, bukik ki erős fekete szőre. Viszont ko­pasz, ezért ritkán borotvál­kozik. Szeme nagyfokú érte­lemről árulkodik, fél liter pá­linka után egy kissé csillog. Eddig háromszor ült. A ne­héz időkben egy cellában volt egy neves politikussal, akit bent le Is rajzolt, az dedi­kálta a képet és erre ő na­gyon büszke. „Együtt ültem Z. elvtárs­sal” — mondogatja némi kis nosztalgiával, de olyan hang­súllyal. mintha ő is az ön­kény áldozataként került vol­na Z. elvtárs társaságába Pedig ő akkor csupán 2000 méter molinóvásznon csú­szott el. Gy. városában a színház díszlettervezője volt. Ott pénzt adtak a kezébe és ő azt hitte, az is a saját te­hetsége, melyet elfecsérelhet. A számla összegéhez hozzá­rajzolt két nullát, ezért ka­pott négy évet. Amikor kijött, még volt felesége és gyermeke. Volt életkedve és harcolt. E. váro­sában újra alkalmazta a szín­ház. Az első darab, melyben „fellépett”, az Ember tragé­diája volt. Nagyszerű elkép­zelései voltak, a díszlet a tragédiához illő volt. de is­mét hiányzott ezer méter molinó. Az ügyét tárgyaló bí­rósági tanács, nagy arányér­zékkel hozta meg újabb íté­letét, most két évet kapott. Meglátogattam a börtön­ben. — Átkozott molinó! — mondja szégyenkezve. — Szegényes a repertoárod, öregem — válaszoltam én. — Ádám tízszer és száz­szor elbukik, mégis mindig talpra áll, megfogadja az Ür tanácsát, küzd és bízva bí­zik. de azért Luciferre és Évára is odafigyel. Az em­bert az teszi emberré, hogy bukik és felálL Mindig talp­ra áll. Az asszonyért. Tudod, Éva más, mint mi. Neki több kell... — ezt ő mondta, de azért hangja más volt, mint odakint. Kijött és már nem volt felesége, csak gyerme­ke. Azért munkához látott. Csodálatos színekkel festett, imádtai a lehetetlen kont­rasztokat. A megyében akkoriban né­hány kereskedelmi szerv úgy képzelte megszüntetni a vá­ros és a falu közti különbsé­get. hogy a legsárosabb ta­nyavilágban, is presszót nyi­tottak. Fővárosba illő be­rendezéssel. Juhász barátom­nak nem volt kenyere, már a pálinkáról is lemondott, amikor a szerencse ismét rár vigyorgott. Először egy, az­tán az összes falusi presz- szók, „freskó” festését rábíz­ták. Pingálta a meztelen nő­ket. a bőgatyás műmagyar le­gényeket, festett ördögöt, an­gyalt — csodálatos színeket kevert a falakon. És küidte a nagy pénzt a hűtlen asz- szonynak. Éva visszajött. Ju­hász színei még csodálato­sabbak lettek Az élet, mint­ha tőle lopta volna a színér­zékét. Az ő jellemét is csodá­latos kontrasztokkal pingál­ta az élet palettájára. öt­venhat sötét hátterében Ju­hász szép tiszta fénvű ember­séggel viselkedett. Éva ismét otthagyta. Akkor a festő fel­jött Pestre, és az egyik nagy színház alkalmazta őt. A premier előtt meghívott, nézzem meg a díszleteit. Há­rom délutánt végig kellett ülnöm a színházban. A szünetekben Pali meghí­vott a szomszéd talponálló­ba, mindig kért és mindig én fizettem. „A színpadon maradt a zakóm” — mondta. Az igazgató nevetve helyes­bített. hogy nincs is zakód öregem. Az az átkozott molinó! Most csak 500 méter hiánya volt és egy évet kapott Lám, az arányérzék! Nyolc hónao múlva kiengedték, mert so­kat dolgozott odabent és ezt jónéven vették tőle Eljött hozzám és kérdezte, nem tu­dok-e valamit Éváról. Ad­tam neki néhány ruhada­rabot és megcsóváltam a fejemet: nem. Meghívott egy konyakra, magamhoz vettem a pénztár­cámat Elszokott az italtól. A második féldecitől berú­gott és könnyezve mondta: — Nem tudok Éva nélkül élni. — Annyi molinóból egy háremet is felöltöztethetnél öregem —mondtam én — miért kell neked a másé­hoz. az államéhoz nyúlnod, hiszen komoly pénzt keresel becsületes munkával is. — Tudod, Éva nagyon jó­szívű, felkarolt egy fiatalem­bert, az még nem futott be... — Na és te? — Én?... Nagyon szeretem! Jön fel! Megígérte! Adj köl­csön egy százast. Rossz arcot vághattam) mert megjegyezte még: — Mi az neked? Firkálsz valami jó kis marhaságot és felmarkolod érte a dohányt. Megfogadtam a tanácsát és e pár hevenyészett sor ho­noráriumával hajtottam be a neki adott pénzt. Micsoda ra­finéria. $• Visszakaptam tőle az írást. Megrajzolta a címet, ahogy megjósoltam, azt mondta; „öregem... Miért vagy még te mindig itt. nem érdemlik ezek meg”, és nevetett ÁDÁM

Next

/
Thumbnails
Contents