Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

A Tárosért Hűtőgépeink, mosóporunk, mezőgazdasági és építőipari gépeink a világ szeme előtt Megyénk rangos és fontos termékei a BNV-n — Miért építettek ide is­tállót? — kérdezte a szol­noki Vosztok úti lakótele­pen az egyik vidéki isme­rősöm. — Nem istálló az, — válaszoltam — Hanem a MA VAUT végállomása. Először mosolyogtam; no, ennek is mindenről az is­tálló jut eszébe. De amikor jobban megnéztem az épü­letet, szemrevételeztem az ereszig nyúló dudvát, az ajtó előtt szétszórt tüzelő­anyagot, akkor már tud­tam; miért nézte istállónak a frissen vakolt épületek között meghúzódó végállo­mást. Vitathatatlan tény, hogy ha az ott dolgozók széret- nék munkahelyüket, akkor legalább az eresz alól ki­szednék a gazt Ez esetben azonban nemcsak a mun­kahely szeretetéről van szó. A Vosztok út — és általá­ban az egész Tallinni kör­zet — új lakónegyed, váro­sunk egyik büszkesége. Ha országunk vezetői közül Szolnokra látogat valaki, vagy ha külföldi vendég érkezik, ez a környék soha nem marad ki a program­ból. A látogatók gyönyör­ködnek a szép épületekben és tapintatosan elfordítják fejüket a „MAVAUT pavi­lonétól. Mostanában sokat beszé­lünk a város szépítéséről, tisztaságról. Ideje, hogy feltegyük a kérdést; mit tesznek ezért azok a válla­latok, amelyeknek otthont, megélhetési lehetőséget biz­tosít a város. Néhány vál­lalatunk tetemes összeggel járult hozzá ahhoz, hogy szebb, kulturáltabb, egy­szóval városibb legyen a megyeszékhely. Az olajbá­Színházi napok Debrecenben Május 19-én kezdődnek a III. Debreceni Színházi Na­pok. Az egy hetes rendez­vénysorozaton a budapesti Nemzeti Színház, a budapes­ti Katona József Színház, a miskolci Nemzeti Színház, a kecskeméti Katona József Színház és a debreceni Cso­konai Színház társulata sze­repel. Tanácsköztársasági emlékligetek Áz ötven év előtti dicső­séges tavasznak — a magyar proletárforradalom győzelmé­nek — szép „élő” emlékét állítottak a baranyaiak: Ta­nácsköztársasági Emléklige­teket ültettek falujuk egy- egy közterületén. A mecseki erdőgazdaság ingyenesen bo­csátotta rendelkezésükre a síükséges facsemetéket. A 120 ezernyi facsemetét a la­kosság társadalmi munkában ültette el. Hatvan baranyai faluban díszük Tafiá'—'-á-'Hr- sasági Emlékliget. nyászok például milliókat adtak a Körösi út és az Ábonyi úti iskola építé­sére. Más példát is lehetne említeni. Nos, ha vannak ilyen vállalataink, akkor a töb­bitől legalább azt el lehet várni, hogy saját portáju­kat rendbe tegyék. Több követésre méltó példa van előttük. A Tiszamenti Ve­gyiművek környékét pél­dául megnézheti akárki. Pedig ez az üzem nem a belterületen, hanem kint a határban van. Lehet, hogy a Vosztok úti példára azt mondja va­laki; miért nem hozatja rendbe a tanács a végállo­más környékét? Feltehe­tően azért, mert egyebekre kell a pénz. A Vosztok úton például most kezdték el egy toronyház alapozá­sát. Már épül ott a bölcső­de, lesz mozi, presszó, kis­vendéglő, és még néhány egyéb létesítmény. Erre gondolva én nem is várom él a tanácstól, hogy a MÁVAUT eresze alól sze­desse ki a dudvát... A város vezetői — a Ha­zafias Népfront városi bi­zottságának hatékony tá­mogatásával — mozgalmat kezdeményeznek most *a virágos Szolnokért”. Dicsé­retre méltó, szép kezdemé- nyézés ez. Eredménye azonban csak akkor lesz, ha a vállalataink vezetői nemcsak a küszöbig néz­nek, hanem a környéket is figyelembe veszik, s az ed­diginél jobban tanújelét adják annak, hogy ők is a városhoz tartoznak. Hiszen nemcsak a tanács formálja á várost. Eredményes kooperáció Együttműködési megállapo­dást kötött a veszprémi Ba­kony Művek és az NDK-beli Li Veb Fahrzeugelektrik. Eszerint a Bakony Művek Vállalja a Simpson mopedek lendkerék mágneseinek a gyártását. A kooperáció évente mintegy 100 millió forinttal növeli a Bakony Művek termelésének értékét. Ferdefúrási rekord A Szeged környéki olajme­ző telepeinek számottevő ré­sze a Tisza és a Maros med­re, illetve árterülete alatt helyezkedik el. Ezeken a pontokon kockázat nélkül nem lehet fúróberendezéséket felállítani, kutakat kiképezni, ezért a berendezéseket a gá­takon kívül helyezik el és speciális műszerekkel, fúró­berendezésekkel ferde síkban hatolnak élő vizek, illetve az árterületek alá. A terv sze­rint az algyői mezőben mint­egy hetven irányított ferde- fúrást hajtanak végre. A nagy szakmai felkészülést, gyakorlatot igénylő munka már eddig is kiemelkedő eredménnyel járt. Az Algyő— Jtla: A szer­kesztőség postájából * Jogi­tanácsadó IXem a ki­tüntetésért! * Egy rendőrtiszt naplójából Műszaki fejlesztés az építőiparban A magyar építőipar a mű­szaki fejlesztésben új útra lépett, a könnyű épületszer­kezetek felhasználására. Eh­hez nyújtanak segítséget a francia építészeti-műszaki napok, amelyeket kedden nyitottak meg a Technika Házában. A két napos ma­gyar—francia szakmai talál­kozón több francia tudomá­nyos intézet és építőipari nagyvállalat képviselője tart előadást a könnyűszerkezetes építésmódról, amelynek ki­alakításában Franciaország világviszonylatban is kezde­ményező volt. 253 számú ponton ferdefúrás­sal csaknem kétezer méter mélységig hatoltak le és több mint négyszáz méteres, víz­szintes irányú kitérést sike­rűit elérni. Ezt a teljesít­ményt jelenleg a hazai fer­defúrások rekordjának tekin­tik. Ruhagyár Lentiben A Zalaegerszegi Ruhagyár Lentiben építette fel máso­dik vidéki telephelyét. Az új lenti ruhaüzemben kedden megkezdődött a termelőmun­ka. 230 asszony és leány lá­tott munkához a gyártósza­lagoknál. A járási székhely első könnyűipari üzemében. Az első zöldborsó-szállítmány Budapesten és Pécsétt meg­jelent az idei első zöldborsó, afnelyet — hagyományosan — a dél-baranyai Tertkesal- járól szállítottak most is a városokba. A kereskedelmi vállalatok — a baranyai MÉK és a budapesti ZÖLD­ÉRT — érdekes módon élnek az idén az árszabályozás le­hetőségeivel. A zöldborsó úgynevezett indulási ára minden tavasszal irreálisan A hamarosan megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásá­ron a világ sok országának árui, gépei között megyénk termékei is ott lesznek^ Nagyüzemeink közül a jászberényi Hűtőgépgyár tel­jes hűtőszekrény családjával és az új hűtő vitrinjeivel fo­gadja látogatóit a KGM ki­állító csarnokában. Ugyanitt kapott helyét a megyei ta­nács vállalatai közül a me­zőtúri Villamos és Géptech­nikai Cikkek Gyára, amely mintegy 4—5 négyzetméter területen tablókon mutat bé a világszínvonalat is megkö­zelítő újtípusú nyomógombos A párhuzamos események tegnap éreztették hatásukat a szolnoki mezőgazdasági tudományos napokon, a me­gye szövetkezeti vezetői, já­rási, községi tanácselnökei érdeklődése elsősorban dr, Soós Gábor miniszterhelyet­tes előadásának szólt. Mint­egy százharminc vendég je­lent meg a megye minden részéből a tiszaföldvári mű­velődési otthonban. Ez még a rendezőket is meglepte, s pótszékeken „helyezték el" a nagyszámú hallgatóságot. Nyíri Béla, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese, s más párt- és állami vezetők jelenlétében Sebestyén Fe­renc, a községi tanács vb elnöke kérte fel dr. Soós Gábort előadásának megtar­tására. A miniszterhelyettes az állam és a szövetkezetek magas volt A MÉK és a ZÖLDÉRT most megállapo­dott abban, hogy az első zöldborsószállítmányoknál le­mondanak a nyereségről, sőt vállalják a felmerülő költsé­gekből eredő veszteséget is és így a fogyasztók olcsób­ban — termelői áron — kap­ják meg a primőrt. Ennek megfelelően a baranyai MÉK kilogrammonként 31 forintért vásárolta fel a zöldborsót és a budapesti ZÖLDÉRT ugyanennyiért hozta forga­lomba. Ez legalább tíz forint­tal alacsonyabb, mint a ko­rábbi években kialakult in­duló árak. Ennek az lesz a várható eredménye, hogy a következő napokban erőtelje­sen csökkennek az árak. — Egyúttal elejét veszik a ma­gánkereskedők esetleges spe­kulációjának is. Takarmánytejpor-gyár Az ország legrégibb tejpor­gyárát 33 évvel ezelőtt Gyu­lán helyezték üzembe. Épü­lete és berendezése ma már korszerűtlen. Ennek ellenére évente mintegy ötven millió liter tejből készült itt tejpor, vaj, tejfel, tejszín és egyéb termék. A gyárban most 96 millió forintos rekonstrukció jelzőlámpáiból mintegy két­százat. A Tiszamenti Vegyiművek három termékével a vegy­ipari pavilonban kapott he­lyet, ahol hamarosan forga­lomba kerülő új meghajtású mosóporom bemutatása mel­lett állandó tájékoztató szol­gálatot is tartanak. A Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat FAUN ne­vű kukorica-betakarító adap­terével áll á világ szeme elé. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregysége pedig mint évek óta állandó látogatója és ki­állítója a vásárnak, most is újtípusú együttműködéséről szólt. Kiemelte, ebben új elem, hogy az állam elvi irányító marad továbbra is, de a gazdálkodási döntések a gazdasági egységekben születnek meg. Dr. Soós Gá­bor úgy határozta meg: az állam és a szövetkezetek együttműködésében döntő szerepe a közgazdasági esz­közöknek van. Beszélt az ál­lami felügyelet, a hatósági szakigazgatási jogkör jelen­tőségéről, s a kölcsönös in­formáció szerepéről. Élénk vita követte a me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes elő­adását, figyelem kísérte a szövetkezettörténeti kiállítást is. Délután a Lenin Tsz — a házi gazda — üzemi láto­gatásra, a korszerű borjúne- Velőtelep, s a növénykísérle­kezdődött, itt rendezik be az ország első takarmánytejpor- gyárát. Korszerűsítik a sörgyárakat A sörhióny enyhítésének sürgető igénye késztette a Magyar Országos Söripari Vállalatot kőbányai sörgyá­rainak korszerűsítésére. Az üzemek nagyarányú rekons­trukciója folyamatban van, s ennek egyik legfontosabb ál­lomása az új malátagyár lé­tesítése a II. számú telepen. A magyar szabadalom alap­ján épülő folytonos üzemi to- rony-malátázó, helyét már előkészítették, ebben az év­ben az építkezés is megkez­dődik. A mintegy 61 millió forintos beruházást a Magyar ÖrszágoS Söripari Vállalat saját anyagi erőforrásból, és bankhitelből fedezi. A 10 emeletes torony-malátázó egymás felett helyezett üzemrészekből áll. A torony legfelső szintjén kerül be a nyérsárpa az üzembe és 9 nap múlva a földszinten ..ki­jön” a kész maláta. korszerű gépeivel, kukorica- morzsolóval, fűkaszával, rendsodróval, rotációs szár­zúzóval és egy új bálafelhor- dóval szerepel a kiállításon. A bemutatás mellett magnó­szalagról több nyelven és élő szóval is informálják látoga­tóikat. Törökszentmiklósról még egy termék vesz részt a nemzetközi vásáron a Gép­gyártó és Javító Ktsz beton­keverő monstrumát hívták meg a kiállításra, ami iránt főleg az építők érdeklődését várják. Tény tehát, hogy megyénk iparát sok rangos és fontos termék képviseli a nemzet­közi bemutatón. ti telep tanulmányozására invitálta a vendégeket. A megyeszékhelyen, a Ságvári Endre művelődési ház nagytermében keveseb­ben gyűltek össze a mező- gazdasági tudományos napok megnyitójára. Elsősorban a termelőszövetkezetekből jöt­tek kis számmal. Itt Tóth János, a Szolnok megyei pártbizottság titkára mon­dott ünnepi megnyitót Kije­lentette többek között: na­gyon örülünk, hogy neves előadók, az agrártudomány művelői ismertetik meg Szol­nok megyével kiemelkedő eredményeiket. A megye üzemeiben jól tudják mit je­lent a műszaki haladás, a műszaki-technikai forrada­lom; Tóth János megemléke­zett arról, hogy fél évszá­zaddal ezelőtt e napokban fegyverek dübörögtek Szol­nokon, s vörös zászlóaljak védték a frontváróst. Ezek­ben a napokban jelentek meg a Földművelésügyi Nép­biztosság közleményei a me­zőgazdasági termelésről, s földművesiskolák felállításá­ról. Ezért is örülünk annak, hogy a tudományos ülésszak programjában minden eddi­ginél több hely jut az ag­rártudományok művelőinek. Ezután következett Jakus Vendel, a MÉM műszakifej­lesztési főosztályvezetőjének előadása. Jakus Vendel a mezőgazdasági építkezések és a gépesítés kutatási eredmé­nyeiről, a közeljövő kísérle­teiről adott számot. Érdekes fejtegetései a mezőgazdaság holnapját hozták a terembe. Nagy Bálint, a MÉM nö­vényvédelmi főosztályvezető­je a mezőgazdaság kemizá- lásának, a növényvédelem új­donságairól számolt be. Dr. Kapás Sándor, az Országos Fajtaminősítő Tanács igazga­tója a növénytermesztés tech­nikai és biológiai tényezői­nek összhangjáról tartott előadást. Dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatóhelyettese pe­dig a közgazdasági környe­zet termelésfejlesztő hatását ecsetelte. A mai napon Tiszaföldvár- fa dr. K. Nagy Sándort, a TOT főtitkárát várják. Szol­nokon pedig szekció ülések­ben folytatja munkáját a tudományos ülésszak. S’. B. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HlREK -j Elkezdődtek — folytatódtak a mezőgazdasági napok Nagy érdeklődés Tiszaföldváron /o. gg VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Ara: 80 fillér XX. évf. 108. s*. 1069. május 14., szerda. ?SfBPBHHBSKMB

Next

/
Thumbnails
Contents