Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
M, KRÜTYIK: Memoárt írok Festők egymás között —- megenged egy megjegyzést, kedves hattégAm?.. (A Schweizer Illustrierte karikatúrája) Megmagyarázta Mindenki azzal állt elém: „írjál memoárt. írjál memoárt”. És mit gondolnak, mit tettem? — Vigye ördög! Nekiülök és írok. Még hogy én ne írnék! Hát kivel nem találkoztam én? És most már csak egyedül vagyok — úgymond, egyetlen élő kortárs!... Vegyük csak például Puskint. Véle személyesen ösz- szesen nyolcszor találkoztam. Emlékszem utolsó találkozásunkra, Ez Párizsban volt... Igen, igen, micsoda idők. Igaz is, éppen akkor súgtam meg Puskinnak a híres poema, a Demon témáját Emlékezzenek csak: „Eloszlassátok a sötétséget .” Micsoda szavak! Ki tud ma ilyen nagyszerű szavakkal ábrázolni? És én voltam az első, akinek Szasa Puskin felolvasta ezt a kitűnő költeményt Emlékszem, ma-, gamhoz öleltem, két puszit nyomtam az arcára, és felkiáltottam: — „Szása, az ördög vigyen el; hát te egy igazi lángelme vagy!” Mint ahogy ezt önök is tudják, ezek után Szása Puskin Ausztráliába hajózott ahol tragikus autószerencsétlenség áldozata lett. Na és Tolsztoj Leó! Hát róla is van néhány szavam: együtt tanultunk a kadétiskolában. Amikor megírta első regényét a „Robinson”-t és kezéből kimarva végre sikerült nekem is bepillantanom, én voltam az egyetlen, aki egyenesen a szemébe mondta: „Neked másként kell írnod és másról”. Ezek után természetes, hogy sokáig fújt rám. és jó ideig nem Is jött hozzánk Egyszer aztán váratlanul betoppan hozzánk Csehov. Azonnal nekem esik, és mondja: „Lev Nyikolájevics Tolsztoj kért meg, hogy adjam át üdvözletét, és mondjam meg, Igazad volt. Ne haragudj, és minél előbb találkozni akar veled”. Két nap múlva hármasban talákoztunk is, ée Leó felolvasta nekünk regényét, a „Karamazov fivéreket”. Ugye olvasták? Én mondom önöknek, hogy ez igen! Ez mű. Ma senki sem tud így írni. Micsoda nyelvezet, és micsoda tartalom! A felolvasás alatt Csehov tízszer Is felugrott a székről és úgy nevetett, hogy a könnyel is potyogtak. Én pedig? Én pedig végig hallgatva az egész regényt, átöleltem Tolsztojt, megcsókoltam és felkiáltottam: „Leo, hogy az ördög vigyen el téged, te egy láng- ész vagy!” És valóban, mint ahogy azt már önök is tudják, nem tévedtem. Szása Puskin is, és Leo Tolsztoj is a világirodalom legkiemelkedőbb géniuszai. A meghatottságtól tíz percig álltam föld begyökerezett lábakkal. Mikor végre felocsúdtam a csodálkozásból, akkor össae-vissza csókoltam és felkiáltottam; „Szergej, hogy az ördög vigyen el, hát te igazi lángelme vagy!” Ezek után Albert (hisz neki két keresztneve Is volt egyszerre Szergej és Albert) kezdett készülődni az elme- néshez. Ekkor ezeket mondtam neki: „Neked egy és azon időben feltétlenül két foglalkozást kell űznöd! Egyszerre kell foglalkoznod a fizikával és a filmrendezéssel”. Éfe mit gondolnák, mi lett? Alig múlt el néhány év. és a vásznakon megjelentek csodálatos filmjei. ..-Igen! Voltak lángelmék. De micsoda lángelmék. Hat ki tudna róluk Ilyen élethű képet festeni, ha nem én?! Fordította; Sigér Imre Két elmebeteg találkozik a liftben. — Te 1» Itt vagy? — Mit csináljak, ha nem működik a lépcső? A JÖSNÖNÉL — Azt ajánlom, uram, hogy őrizkedjék egy 40 év körüli molett, szőke nőtől... — Már késő, asszonyom, húsz évvel ezelőtt feleségül vettem! BARÁTOK EGYMÁS KÖZÖTT — Gyakran van nézeteltérésed a feleségeddel? — Nagyon gyakran, de «at Tiefei nem mondom meg. AZT' TESZI, AMIHEZ ÉRT —■ Egész este Itt ülsz és Iszol. Már a harmadik palacknál tartasz, dfe még egyszer sem táncoltál velem.,. — Csak azért, drágám, mert nem akarlak szégyenbe hozni. Inni ugyanis nagyszerűen tudok, de pocsékul táncolok! A SZŰKSZAVÚ BARTÓK Bartók Béla híres volt «szűkszavúságáról, — Amikor reggelente elment hazulról, édesanyja mindig kikisérte a lépcsőházba, s várta, hogy a fia mond legalább egy-két szót, Egyszer aztán a fiatal Bartók visszatért a lépcsőházból és így szólt: — Mama kérem, ma három személyre terítsen..— Délelőtt ugyanis megnősülök .. CSALÁDI DOLGOK — Ideje lenne már véget- vetni ezeknek az ostoba kiadásoknak! — fakadt ki a férj. — De hiszen nem adok ki többet, drágám, — mint amennyit kerefeel. Csak gyorsabban adom ki — válaszolta szelíden az asszony Kezdő a szakmában — Nevetséges! A főnök azt mondta, hogy szalagra diktált és én egy betűt sem látok rajta! (A Weitwoche karikatúrája) PRECÍZ IRATTÁROS Ébresztő — íme, megvan. Mindjárt mondtam, hogy a levél oeto veszhetett éli (A Weltwoche karikatúrája) Nézeteltérés . — Nem kellett volna okvetlenül Rembrandtot válasz- tanod, hogy közöld velem a véleményedet,.. (A Schweizer Illustrierte karikatúrája) <A" Wochenpresse karikatúrája) AGILIS TITKÁRNŐ Mian W — És ezt a hülye levelet valóban el akarja küldeni? (A Weltwoche karikatúrája) GABROVO NEVEI A gabrovóáafe egész Bulgáriában Ismertek, Talá- m lékonyak, vidámak, tré- sak, — Szorgalmukkal azonban hallatlan takarékoskodás párosul, — Gabrovórói számtalan „skót viccet’3 mesélnek, Uieivo maguk a gabro- yóiak mondják el azokat. Az alábbiakban „Gabrov© nevet” című vice és anekedota gyűjteményből közlünk aé- -’V részletet,-jabrovói férfi bemegy u szállodába és megkérdezi a portástól „Mennyibe kerül itt egy szoba?” A válasz így hangzik: „Az első emeleten tíz lovába, a másodikon nyolc lovába, a harmadikon hat és a negyediken pedig négy levába,” A gabrovól elgondolkodott, majd vette poggyászát és elindult „Talán túl magas az, ár uram?" „Nem, de a szálloda túl alacsony.” $ Egy gabrovól a Nemzeti Bank előtt kukoricát áruit, lói ment az üzlet és rövidesen szép pénzt tett félre. As idény vége felé egyik ismerőse 50 levái kért tőle kölcsön, „Sajnos nem megy drága barátom.. Nem csinálhatok konkurrenciát a banknak Megegyeztünk: én nem adok senkinek kölcsönt, a bank pedig nem árul főtt kukoricát” *6 Egy gabrovól megkérdezi a barátját: „Iván, megkaptad a legutolsó levelemet?” „Amelyikben száz ievát kértél kölcsön?" „Igém” „Nem, Azt nem kaptam meg.” ☆ Égy gabrovój ki akarta ja- - vitán! háza kapuját és a kisfiát a szomszédhoz küldte, hogy kérje tőle kölcsön ácsszekercéjét A gyerek azzal a válasszal jött vissza, hogy a szomszédnak nincs ácsszekercéje. Az apa felháborodottan így válaszolt: „Hagyd csak ezt a fukar alakot, hozd fel a mienket a pincéből". ☆ „Nincs nálad fénykép aá Ikreidről ?” „Dehogy nem.” „De hiszen ezen csak egy gyerek van!” „Ez bőségesen elegendő, a másik pontosan ugyanígy néz ki * Egy grabovói sírkövei akart állíttatni anyósának, „Nem tudna egy olcsó és szép sírkövet ajánlani?” „Dehogynem, csak név áll rajta.” „Mit sem tesz. az elhunyt amúgy ««na tadott olvasni”