Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

1969. május 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Húsz fiatal pár otthona Elkészült a harmadik KISZ lakóház Szolnokon A napokban meghívót kéz­besített a posta: a KISZ Szolnok városi bizottsága, a III. számú ifjúsági lakás-» építő közösség kulcsátadó ünnepségre invitált. Tegnap sorsoláson dőlt el. hogy a húsz lakásos épületben me- lyik család, melyik otthonba költözik. Egy kis történelem Szolnokon az első ifjúsági lakásépítő közösség 1963 szeptemberében tartotta ala­kuló ülését. A kezdet nem volt könnyű, hosszú huza­vona után, több vállalat közreműködésével. de még több társadalmi munkával készült el az első 14 KISZ lakás. Kétszintesek. 75 négy­zetméter alapterületűek vol­tak. A tulajdonosok 1965-ben költöztek be. Egy-egy lakás ára (leszámítva a rengeteg társadalmi munkát) 126 ezer forint volt. Az építtetőknek kezdetkor mindössze 2o ezer forint készpénzzel kellett rendelkezniük: A második lakásépítő kö­zösség 1965 júniusában ala­kult, s csak 1967 decemberé­ben vehették birtokukba a tulajdonosok új otthonukat. Egy-egy lakás ekkor már 147 ezer forintba került, (drágább volt a telek blokkos épületről lévén szó, kevesebb társadalmi munkát tudtak végezni a fiatalok) s már kezdetkor 40 ezer forint ősz- szeget kellett fizetniők a leendő tulajdonosoknak. Jelentős állami dotáció F1 A most beköltöző fiatalok 1968 második negyedévében kezdték az építkezést. Itt sem ment minden simán. Bokáiig húzódott vállalja-e a kivitelező a munkát? Sokan jelentkeztek, aztán visszalép­tek. s inkább OTP örökla­kást vettek, vagy családihá­zat építettek. A Kulich Gyu­la utcában a tegnap átadás­ra került lakások szintén kétszobás összkomfortosok, egy-egy lakás 132 ezer fo­rintba került. Azért csak ennyibe, mivel 38 ezer forint állami dotációt kaptak a fia­talok egy-egy kétszobás lakás építéséhez. Vagyis a dotáció összege tulajdonképpen .fe­dezte a megváltozott építő­ipari áraikból adódó többlet- költséget. Az induláshoz itt is 40 000 forint készpénz kellett. Illet­ve a kezdet kezdetén még további két és félezer forin­tot fizettek tervezési költség­ként. emellett fizették és még fizetik a teleikért járó havi 176 íorint részletet — és az albérleti költséget. Mert Lakniok kellett valahol, amíg lakásaik elkészülnek.' Tehát, nem könnyű a KISZ lakás­építőiknek sem. Sokáig ku- porgatták a forintokat azok a fiatal párok, akik végre birtokba vehetik saját ott­honukat. Alakul már a negyedik i A közelmúltban közös ér­tekezletet tartott a Szolnok városi tanács végrehajtó bi­zottsága és a KISZ városi bizottsága. Megállapodta k abban, hogy a városi tanács 1970-ig 20Ó lakás építésére alkalmas telket biztosít ifjú­sági lakásépítkezésekhez. A Thököly út MTE pálya felőli oldalán, ötszintes lakóházak épülnének körülbelül három lépcsőben összesen mintegy 120—135 lakással. A városi tanács vállalja a terület sza­nálásával járó költségeket, valamint jelentős összeggel hozzájárul a közművesítéshez is. Ennek alapján a városi KISZ bizottság már meg­kezdte a negyedik építő kö­zösség szervezését. Az előzetes tárgyalások szerint az első 44 lakásos házat a Thököly úton az ál­lami építőipari vállalat és a Tiszamenti Vegyiművek fia­taljai építenék Az építő­iparban dolgozó fiatalok 20, a vegyiművekben dolgozók 14 lakást kapnának. A többi lakást a KISZ bizottság sze­retné a kisebb vállalatoknál dolgozó kiszeseknek juttatni. Segítenek a vállalatok is Az előzetes tárgyalásoknál már az is kiderült, hogy mind az építőipari vállalat, mind a Tiszamenti Vegyimű­vek vezetői magukénak érzik a fiatalok lakásépítő gond­jait. Az építőipari vállalat 10—15 ezer forint hozzájá­rulást ad a lakásépítéshez a részesedési alap terhére. Ugyanakkor a vállalat látja el az építkezés műszaki- és pénzügyi ellenőri feladatát. Ez utóbbival az építkezés összköltségének mintegy két százalékát megtakarítják a fiatalok. A vegyiművek a tá­mogatásnak más módját vá­lasztotta: 80—100 ezer forint kölcsönt nyújt fejlesztési alapjából személyenként dol­gozóinak, melyet azután 30 év alat kell visszafizetni Mindehhez hozzájárul még az állam újabb segítsége is: a legújabb rendelkezések szerint 8o ezer forint köl­csönt vehetnek igénybe 2 százalékos kamattal az eddi­gi 40 ezer forint helyett, s csák a nyolcvanezren felüli kölcsönösszeg után kell az eddigi 6 százalékos kamatot fizetniők. Ha a megyében az előbbi két vállalat példáján más üzemek, vállalatok is ily mó­don segítik a fiatalok lakás- építkezését, több lakás épül­het. olcsóbban, és főként a vállalatoknál egy új fiatal törzsgárda „ereszthet gyöke­ret’’ Varga Viktória A bizalmat nem ingyen adták Munkatársunk felke­reste Árvái Istvánt, az SZMT vezető tit­kárát, aki interjút adott a Néplapnak a szakszervezeti válasz­tásokról. ön az idén februárban Bo­kor Imre mezőtúri olvasónk kérésére arról nyilatkozott lapunkban: hogyan érvénye­sítik jogaikat a szakszerve­zetek. A tapasztalatokat ösz- szegezve ezeket mondotta: „Ügy vélem az a helyes, ha a szakszervezeti szervek min­den vonatkozásban bátran élnek a törvényben biztosí­tott lehetőségeikkel.” A tiszt­ségviselők megítélésében, a vezető testületek munkájá­nak elbírálásában fontos sze­repet játszott, hogyan képvi­selték a szervezett dolgozók érdekeit? — kérdeztük. A választásról — Elöljáróban néhány tényt szeretnék felsorakoz­tatni. Az idén több mint ezernégyszáz választott szak- szervezeti szervnek, Illetve tizenháromezer tisztségvise­lőnek járt le a mandátuma. E testületek tagjainak 55,7 százalékát választották meg ismét, míg a többieket nem. Az szb-titkárok 28,6 százalé­ka is így járt. összesen ti­zennégy esetben kellett meg­ismételni a választást, mert a titkárjelölt nem érte el a Épül a vásár­város Május 16-án nyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. Épülnek az új pavilonok, a dekoratőrök csinosítják a ré­gi kiállító helyiségeket. Rö­videsen elkészül a BNV egyik újdonsága: a Ganz-MAVAG és az Országos Bányagép­gyártó Vállalat konténerek tárolására szolgáló magas raktára. Mezőgazdasági napok Tiszaföldváron és Szolnokon Gazdag programú rendezvénysorozat egyidöben A most induló hét gazdag eseménysorozatot ígér a mezőgazdaság, a mezőgaz­dasági tudományok iránt ér­deklődőknek. Hétfőn Tisza- földváran kezdődnek mező- gazdasági napok, kedden pe­dig Szolnokon nyitják meg a mezőgazdasági tudományos napokat. Mindkét esemény- sorozaton fontos rendezvé­nyekre kerül sor. Tiszaföldváron az első na­pon Bódi Imre Állami-díjas tsz-elnök megnyitója után Bereczki Lajos, a szolnoki tsz-szövetség titkára tartelő­adást a mezőgazdasági szo­cialista brigádokról. Ezen a napon nyitják meg a műve­lődési otthonban, a két föld­vári tsz fejlődéséi bemutató kiállítást. Másnap dr. Soós Gábor miniszterhelyettes lesz „Az állam és termelőszövet­kezetek együttműködése” című téma előadója. A so­rozat harmadnapján pedig dr. K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára előadása hangzik el „A termelőszö­vetkezetek belső helyzetéről a gazdaságirányítás új rend­szerében” címmel. A szolnoki mezőgazdasági tudományos napokon is ne­ves előadók szólnak a hall­gatókhoz. Az első előadást például — kedden a Ságvári Endre művelődési házban — dr. Gergely István minisz­terhelyettes tartja a mező­gazdaság technikai fejlődé­séről. Szerdán a növény- védelemnek a kemizációnak szentelik a napot. Az előadó dr. Bordás Sándor kandidá­tus lesz. A másik szekció­ban az öntözésről, a Tisza II-ről esik szó. E téma elő­adója Budavári Kurt, de ugyané témából előadást tart dr. Kurucz Gyula kan­didátus, a karcagi kutató- intézet igazgatója, Szabó La­jos a Tiszavidéki Mezögaz- daségfejlesztés Iroda igazga­tója, Hegedűs Lajos, a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság vezetője is. Még ugyané napon dr. Kasza Bé­la, a megyei tanács vb osz­tályvezetője, a mezőgazda­ság munkaerőhelyzetéről tart referátumot. A mezőgazdasági tudomá­nyos napok az információról szóló előadásokkal fejeződ­nek be csütörtökön. A ren­dezvénysorozatba illően er­dészeti, vadászati és vízügyi kiállítás is nyílik Szolnokon a Ságvári Művelődési Ház­ban. A program mindkét he­lyen, Tiszaföldváron és Szolnokon is gazdagnak, hasznosnak ígérkezik. Azt azonban semmiképp nem értjük, hogy a rendezők mi­ért tették azonos időpontra, hiszen így megosztódik az érdeklődés. kétharmados szavazati több­séget. Mit tükröz mindez? Azt, hogy a szervezett dol­gozók nem adták ingyen a voksukat. Csak azokra adták le újabb két esztendőre a szavazatukat: akik bátran, határozottan képviselték ér­dekeiket, akik feladataikat közmegelégedésre látták el. A kérdésre tehát egyér­telmű választ adhatok. Igen, mandátumhoz szinte kizárólag azok jutottak, akik munkájukkal teljes egészé­ben rászolgáltak a bizalomra. — Miért „szinte”? •— Mert az alapos káder­munka, jelölés, előkészítés ellenére az SZMT elnökségé­nek véleménye szerint ti­zenkét olyan alapszervezet van, ahol a titkári funk­cióra nem a legalkalmasabb embert választották meg. Személyük nem garancia ar­ra, hogy a megnövekedett feladatoknak, követelmé­nyeknek eleget tudnak ten­ni. Minthogy a helyzet így alakult, a szakmai megyei bizottságoknak és nekünk is kötelességünk fokozottan tá­mogatni ezeket az alapszer­vezeteket. — A taggyűléseken, kül­döttértekezleteken hogyan vélekedtek a választott szer­vek tevékenységéről? — Több mint háromezren hallatták szavukat. Általá­ban megelégedéssel beszél­tek a szakszervezeti jogok gyakorlásának színvonaláról, az élet- és munkakörülmé­nyek megjavításáért tett erő­feszítésekről, a kollektív szerződések előkészítésében és kidolgozásában végzett nagy munkáról. A bírálat — Miben marasztalták el a szakszervezeteket ? — A dolgozók sokhelyütt a következők miatt bírálták testületeinket: Az anyagi és erkölcsi ösztönzők kidolgo­zásában nem tanúsítottak megfelelő aktivitást. A mun­kaszervezésben, munkavéde­lemben, az egészségügyi és szociális ellátásban tapasz­talható fogyatékosságok el­len nem léptek fel határo­zottan. A bérjellegű problé­mák orvoslásában nem vol­tak mindenkor következete­sek, a vállalat javára tet­tek indokolatlan engedmé­nyeket. És ami rendkívül ta­nulságos figyelmeztetés: elég­telennek tartották a szak- szervezeti, végső fokon az üzemi demokrácia fejleszté­sében elért eredményeket. A választás fényt derített a szakszervezetek munkájának főbb hibáira. — ön milyen következte­téseket vont le? — Mindenekelőtt meggyő­ződésem, hogy a politikai nevelő munkánk nem meg­felelő. Még azt is megkoc­káztatom, hogy gyenge. Meg­javítása rendkívül fontos, a párt iránti kötelességeink legfontosabbika. A propa­ganda és agitációs munka is erősítésre szorul. Egyetlen példát: a nyereségrészesedés új rendszerének helyességé­ről nem sikerült meggyőz­nünk az embereket, őszin­tén szólva erre későn ébred­tünk rá. Az is kiderült, hogy a szakszervezetek termelést segítő tevékenysége, az üze­mi célkitűzések megvalósítá­sára mozgósítás, szervezés háttérbe szorult, holott eze­kért is teljes felelősséggel tartoznak a kollektívának. Joggyakorlat — A gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek együttműködése az utóbbi időben nem szűkült le a jo­gok gyakorlására? Ügy ért­jük a vállalati és a szakszer­vezeti jogokban való, kény­szerű egymásrautaltságra? — Ezen lehetne vitatkozni. — Tegyük fel, hogy mi ezt nem kérdezzük, hanem állítjuk. — És mivel érvelnek? — Például mindazzal, ami­ket a bírálattal kapcsolatos kérdésünkre válaszolt, illet­ve következtetéseiként el­mondott. Azok az együttmű­ködés fogyatékosságaira is utalnak, nem? — Elismerem, de nem ki­zárólagos érvénnyel. Vagy­is nem látom bizonyítottnak, hogy a szakszervezetek és a gazdasági vezetők munka- módszerére a jogászkodás a jellemző. Tagadhatatlan vi­szont, hogy effajta jelensé­gek helyenként előfordulnak. Az együttműködés bizonyos játékszabályok betartását kö­veteli meg. Az a helytelen, ha a munka paragrafus-sza- gúvá válik. Mi a célszerű? Az, ha a közösség érdekében gondolkodnak, terveznek és cselekednek. Tehát, úgy­mond a jogi „érintkezésen” kívüleső kérdésekben is le­gyenek kezdeményezőek, együtt törekedjenek a mun­ka megjavítására. A »törlesztésről' — Találkoztunk olyan né­zettel, hogy a függetlenített titkárok bátrabban dolgoz­nak, nem félnek a konflik­tusoktól. Akik viszont nem azok, óvatosabbak, alkalma­sint tartanak a későbbi kö­vetkezményektől. Alapta­lan ez? — A vezető poszton poli­tikai érettségre, bátorságra is szükség van. Persze aki ilyen ember, bizony nézeteltérésre is számíthat. Akár függetle­nített tisztségviselő, akár nem. A társadalmi megbíza­tás azonban nem jelenthet hátrányt. Hogy mennyire nem? Sok volt szakszerve­zeti vezetőt most nem vá­lasztottak meg. A vezető szerveknek kötelességük őr­ködni azon, hogy ők ne érez­hessék meg az egykori vi­ták, konfliktusok nyomait, — hogy finoman fogalmaz­zak. Ha ilyen mégis előfor­dulna, magyarul egyes veze­tők megpróbálnának törlesz­teni: az SZMT elnöksége nem fogja elmulasztani az érdemi intézkedéseket. Ez határozott álláspontunk, és ez lesz a gyakorlatunk is. — A kollektív vezetés erő­sítésével elkerülhető a sze­mélyi jellegű ellentétek ki­alakulása, elmérgesedése. — Ez így van. Mondtam, a gazdasági vezetőkkel lehet­nek vitáink. Célszerű testü­letileg kialakítani a szak- szervezet álláspontját a dol­gozók legfőbb érdekeibe vá­gó esetekben. Egyszóval a titkár ne próbálja helyette­síteni a testületet a dönté­sekben. — Kérjük, összegezze be­szélgetésünket. — A vezető szakszervezeti szervek megerősödtek. Tag­jaik harminc százaléka kom­munista, 43 százaléka fizi­kai munkás. A választások a pártszervezeteknek kö­szönhetően is aktív politikai légkörben zajlottak le. Ezt kell fenntartani, erősíteni a szakszervezeti mozgalom­ban — fejezte be nyilatkoza­tát Árvái István, az SZMT vezető titkára Fábián Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents