Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-10 / 105. szám
1969. május 10; SZOLNOK MET.TE1 NÉPLAP Emberek és milliórdok Óriás a Naszály alján A mészmfi már ebben az évben termelni kezd (Foto: Gárdos) Robbanás robaja, csillék csikorgása, malmok mormo- gása. Égre szálló füst, szitáló szürke por. Lomha járású egy meg két puttonyos tartálykocsi, s vasúti vagonoka fényben fürdő pályaudvaron. A fül és szem alkotta dioráma egyik pillanatról a másikra változik. Csak távolabb, néhány száz méterre, a Duna hömpölyög méltóságteljes nyugalommal, —» mint évezredek óta mindig. 1824-ben J. Aspin angol kőműves kikísérletezte, miként lehetne a már az ókorban is ismert, de eléggé tökéletlen anyagot engedelmessé szelídíteni. Föltalálta a portlandcementet. Mai anyagaink közül az építészetben ez futotta be a legnagyobb karriert. A hazai kezdőpont: az első angliai szállítmányt a Lánchídba építik be. Éppen száz esztendeje, 1869- ben fölavatják a ma jugoszláv területen lévő Beocsin- ban az első hazai cementgyártó üzemet. A karrier végpontja pedig? Beláthatatlan. „A cement, a beton még csak keresi az építészeit, akik mernek alkotni belőle” — írta Le Corbusier, a modem építészet egyik legnagyobbja. A világtermelés a legutóbbi húsz évben elképesztő gyorsasággal emelkedett. — 1939-ben 84 millió tonna, 1947-ben 87 millió tonna volt a cementtermelés. 1967-ben viszont: 469 millió tonna! — Maradjunk továbbra is a világra nyíló ablaknál, hogy megérthessük hazai erőfeszítéseinket A világ legnagyobb cementtermelője — az egy főre jutó termelést tekintve is listavezető — a Szovjetunió, ahol 1968-ban 87, millió tonna cement keA Dunai Cement és Mész- mű három forgókemencéje a kétmilliárd-egyszázmillió forint értékű beruházás végeredményeként 1963-tól az országos termelésnek előbb egyharmadát, majd a múlt évben befejezett, s 153 millió forintot fölemésztő javítási program után már negyven százalékát adják, ötszáA mai víz őse. a tenger rakta-emelte a hegyet Vác mellett. Sokezer évvel ezelőtti tenger üledékét, a Na- szály-hegy mészkövét most a ,hegy tövébe telepedett óriás harapja, falja. 1963 óta fogy a hegy. Azóta dolgozik az ország legnagyobb építőanyagipari üzeme, a Dunai Cement és Mészmű, hivatalos nevén a Cement és Mészművek váci gyára. Hat esztendeje dolgozik, de — ma is bővül. rült ki a forgókemencék és őrlőmalmok labirintusábóL Második az Egyesült Államok, ahol 62,3 millió, harmadik Japán, ahol 43,2 millió, s negyedik az NSZK, ahol 31,7 millió tonna volta termelés. Mj kell az útépítéshez, a panel-gyártáshoz, az öntött- faltechnológiához? A lakásdobozok elkészítéséhez, csarnokok héj szerkezetéhez, vasutak megalapozásához, villamosvezetékek oszlopaihoz? Cement, cement és megint csak cement. A szocialista országok, melyek ma már a világtermelés harminc százalékát adják, 1950—1966 között megtöbbszörözték termelésüket. Lengyelországban és Magyarországon a háromszorosára, Bulgáriában a négyszeresére, az NDK-ban és Romániában az ötszörösére, a Szovjetunióban a hatszorosára növekedett a termelés. 1939-ben Bulgária mindössze kétszázezer, 1968- ban 3,7 millió tonna cementet gyártott. Csehszlovákia 1,3, illetve 6,6 millió tonnát, Lengyelország 1,7, illetve 12 millió tonnát, a Szovjetunió 5,7, illetve 87 millió tonnát; Hazánkban 1939-ben 322 800 tonna cement készült. 1968- ban a termelés 2,8 millió tonna volt... zas cementben számolva 1968-as termelésük 1 100 500 tonna cement volt. A Naszály tövében mesz- szire látszó óriás azonban nem fejezte be ezzel sem a nyújtózést. 1968-ban kezdték építeni, s 1970 június elsejére legkésőbb forogni kezd a negyedik kemence is. Költsége 438 millió forint, s az eredmény: háromszáz- ezer tonnás kapacitás bővülés. 1971-ben tehát a DCM majd másfél millió tonnás kapacitásával az 1939-es hazai össztermelés ötszörösét adja;. s S persze, ne feledjük: a portland, transz- portland, kohósalak cementfajtákon belül a 600, 500, 400, 300-as jelzések, a hazánkban eddig nem gyártott fehér-cement mind-mind a megnövekedett igényeket, s ugyanakkor azok kielégítését is jelzik. a hazai cementipar, a váci óriással, g ikertestvérével, a Beremendi Cement és Mészművel valóban a felnőttkorba lép. Igény? Érdemes erre is részletesebb figyelmet fordítani. 1960-ban a kiskereskedelmi forgalomban 248 000 tonna cement kelt el — több is elkelt volna, ha lett volna —, a legutóbbi esztendőben már majd hatszázezer tonna...! A népgazdasági föl- használás pedig 1960 óta megkétszereződött, s a feszítő igények miatt importra szorulunk; ezért is sürgős hát a Naszály alján lévő óriás bővítésének mielőbbi befejezése. Öcsi, 73 millióért A négyes kemence építé- sével-szerelésével párhuzamosan készült az „öcsi” is, ahogyan a mészművet becézik itt. Hetvenhárom millió forintba kerül, ebben az évben már termelni kezd, évi kapacitása 144 ezer ton. na építési fehérmész. Az ország legnagyobb ilyen létesítménye, ahogyan ez az ugyancsak legnagyobb címet viselő testvér, a cementmű „öccséhez” illik. Hat aknakemencéjében — hol vannak már a mészégetők romantikusnak rajzolt, de szervezetet gyilkoló boksakemencéi? — huszonnégy óra alatt teszi meg az ötven méteres, felülről lefelé vezető, 1100—1150 Celsius fokos égetőzónán átjutó utat a mészkő. A vezérlőteremben az automatikák utolsó elemeit helyezik el a szerelők. — Mindössze 126 ember dolgozik majd itt, az üzemvezetőtől a takarítónőig, ők termelik meg a 144 ezer tonnát. Ök, no meg az automatikák serege, a skip-pályák, a rázóasztalok, az olajégetős- olajtüzeléses — új magyar szabadalom ez is, első ízben itt fölszerelve — aknakemencék ... Az építőanyagipar így lesz a szó igaz és teljes értelmében iparrá, ami szervezettségét, anyagi-technikai bázisát illeti — mondja a kalauzok egyike. A Dunai Cement és Mészmű mire „komplett” lesz, a népgazdaságnak majd há- mormilliárd forintjába kerül A Naszály-hegyet faló óriás azonban 1963 óta becsülettel fizet a beléinvesztált forintokért, s 1970-tŐl még bőségesebb, építkezők dolgát könnyítő, lakóházak, ipari építkezések formáját felöltő lesz ez a — kamatozó visz- szafizetés. Mészáros Ottó Megfelelő gyakorlattal rendelkező géplakatos és hegesztő szakmunkásokat felveszünk Jelentkezés a Szolnok Megyei Tanács Vasipari Vállalat központi gyártó üzemében, Szolnok, Hunyadi J. u. 4. szám. A legnagyobb karrier A negyedik kemence Sok látnivalót kínál ismét a szovjet pavilon a BNV-n A hagyományos Budapesti Nemzetközi Vásáron idén 16. alkalommal kúszik fel a Szovjetunió zászlaja a főbejárat előtti zászlórúdra. A szovjet pavilonban idén is, mint tavaly, szakosított kiállítást láthatnak vendégeink. Magyar barátaink kívánságára és javaslatára ezúttal elsősorban mezőgazda- sági gépeket, mindenek előtt traktorokat mutatunk be. A pavilon több mint kétezer __ négyzetméteres kiállító terén és a másfélezer négyzetméteres szabad téren 19 szovjet külkereskedelmi egyesülés mutatja be áruit, amelyeket a magyar piac igényei szerint válogattak össze. Az egész kiállítás négy alapvető részre oszlik: a bejárati, az ipari, a szovjet emberek életszínvonalának emelkedését bemutató, valamint a mezőgazdasági technikát felölelő részre. A pavilon bejáratánál elhelyezett térkép a Szovjetunió külkereskedelmi kapcsolatait ismerteti, amelyet több mint száz országgal tart fenn. Azt is megtudjuk itt, hogy a jelenlegi ötéves terv során (1966—70) a szovjet— magyar kereskedelmi forgalom 70 százalékkal emelkedik. Traktorok Volgográdhól Minthogy ezúttal a mező- gazdasági technika kerül előtérbe, így a „Traktorexport” külkereskedelmi egyesülés helyet kap a pavilonban, de különösen a szabad téren. A világhírű szovjet traktorgyárak közül is kiemelkednek a Volgográdi Traktorgyár termékei. Külkereskedőink nem alaptalanul remélik, hogy Budapesten is nagy érdeklődést vált majd ki a szakemberek körében e gyár K—700, T—25 és T—40 típusú traktora. A szovjet földeken elismerést szerzett a kényelmes és biztonságos üzemeltetési „Herszonovec— 7” típusú kukoricabetakarító kombájn. Európa, Ázsia, Afrika és amerika cégei vásárolnak mezőgazdasági gépeket a Szovjetuniótól. Legfőbb kereskedelmi partnereink között szerepel Magyarország, Franciaország, Bulgária, Afganisztán, Hollandia, Kuba, az EAK, Algéria, Szudán és így tovább. A világ 64 országában mintegy 200 ezer szovjet traktor dolgozik. A Szovjetunióban szívesen alkalmazzák a „Vihr” típusú silókombájnt, az „ÓVSZ—A” öntözőberendezést, a „DDN— 70” esőztető berendezést és egy sor más mezőgazdasági gépet, amellyel a BNV látogatói is megismerkedhetnek. Különféle szerszámgépek A Szovjetunió a világ legnagyobb szerszámgépgyártó állama. Több tucat ország többszáz cége vásárol rendszeresen különböző rendeltetésű és méretű gépet Jelenleg másfélezer fémforgácsoló géptípust gyárt, amelyek a legkülönfélébb gépek gyártásához szükségesek — a miniatűr óráktól a legnagyobb méretű turbógenerátorokig. Ezt az iparágat a BNV-n a „Sztankoimport” képviseli. A vásár látogatói működés közben is látják majd e gépeket, s így képet kapnak, milyen lehetőséget kínálnak ezek a munka termelékenységének további fokozásához. Gondolom, Magyarországon nagy érdeklődésre tarthat számot a „Szojuzpromex- port” bemutatója, hiszen nyersanyagokat és ércet állít ki. Az pedig ismeretes, hogy a Szovjetunióban van a világ feltárt széntartalékainak 57, vasérc tartalékainak pedig 41 százaléka. A Szovjetunió első helyen ál] a réz, az ólom, a wolfram, a mangán, a bauxit, a nikkel, a higany, a csillám és a cink tartalékok terén. Nem hiányoznak idén sem a közszükségleti cikkek, amelyek iránt nemcsak az üzleti körök, de minden látogató érdeklődik. Kerámiák, prémek, vadászfegyverek A korábbi vásárok tapasztalatai alapján tudom, milyen sok látogató kíváncsi a „Novoexport” és a „Raz- noexport” bemutatóira. Ezek a külkereskedelmi egyesülések az idén grúz, lett és orosz kerámiát, vadászfegyvereket, italféleségeket: konyakot és pezsgőt, filmfelvevőket és fényképezőgépeket, új, köztük színes adás vételére alkalmas tv-készü- lékeket. lemezjátszókat, tranzisztoros rádiókat és a világpiacon nagy keresletnek örvendő más cikkeket mutatnak be. Természetesen nem hiányoznak majd a szovjet prémek sem, amelyek különösen a nők érdeklődését keltik fel. Magam is sokáig éltem Budapesten, ezért jól tudom, milyen türelmetlenül várják már az Új földalatti megnyitását. Gondolom, par vilonunk látogatói szívesen megismerkednek majd a földalatti új kocsijaival, vagy legalább is a szovjet pavilonban bemutatott makettekkel, hiszen a kocsikat a Mitiscsinszki gyár készíti. Ezeket az „Energomasex- port” mutatja be több más új gép mellett. Köztük lesz a „Logika” nevű sajátos logikai egységrendszer is. Egy rövid cikkben persze lehetetlen volna teljes képet adni a BNV szovjet kiállításának gazdag anyagáróL Ezért ismertetőmet azzal szeretném befejezni: Szeretettel várjuk minden kedves látogatónkat a kiállításra! N. Zabclkin A Tanácsköztársaság első monográfiája Hajdú Tibor könyvéről A Kossuth Könyvkiadó jelentette meg a Magyar Tanácsköztársaság első tudományos értékű monográfiáját, Hajdú Tibor munkáját. A könyv folytatása a polgári demokratikus forradalomról megjelent tanulmány- kötetnek, a Tanácsköztársaság kikiáltásától elemzi az eseményeket egészen addig amíg a proletárdiktatúrr Szolnokon dobogó szíve megszűnt lüktetni. A könyv mentes minden illuzórikus ; beállítottságtól Részletesen, a tényeknek megfelelően tárgyalja azokat a körülményeket, amelyek közepette dolgoztak a társadalomátalakító forradalmi erők, nem mentegeti őket elkövetett hibáikért, nyers őszinteséggel, a marxista kutató alaposságával tárja fel a 133 nap alatt kialakult bonyolult helyzetet. A ke- gyeletes emlékezés nem gátolja Hajdú Tibort a történeti hűséghez való ragaszkodásban. Nem a jelzőkkel operál, hanem az ok, okozati összefüggések feltárásával cáfol, vagy bizonyít. Éppen a viszonyok kendőzetlen és következetes bemutatása után érezzük igazán nagynak, csodálatra méltónak a munkásosztály akkori, igazi vezetőinek munkabírását és bátorságát. A politikai események, sajnos, kedvezőtlenül alakultak. hiába volt Landler személyes bátorsága. Szolnokot sikerült ugvan visszafoglalni, de megtartani már nem. A város környékén esett fogságba az I. , hadtest negyvenezer katonája, tisztje, akik közül az intervenciósok sokat kivégeztek. A kötet végén közölt, több ezer hivatkozást feltáró forrásanyag is különösen értékes, amelyet a szerző kritikai megjegyzésekkel is ellátott. Megdöbbentő és sajnálatos, hogy csupán 6000 példányban jelent meg a tanulmánykötet. Ez azt jelenti, hogy nem jut belőle az ország minden könyvtárának, iskolájának és történelmet oktató nevelőjének... — ti — aiiiMiiniiriiiii. •i'.i"iri»K>i»iiiiiiiiiiiiitiiiiiniiiiitiii«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiie m ßr ■ = Árukapcsolás ■s Bőröndökkel megrakodva két kislány lohol a i " szolnoki állomás felé. Testvérek lehetnek, 2 | tiz és tizenhat év körüliek. A kisebbik apróbbakat lép, * | lemarad. Az újságos bódé előtt azonban hirtelen = I gyorsít, haja röpköd, arca kipirul az igyekezetben, | | hogy egyvonalba kerüljön a másikkal. Sikerül neki. Ki- 2 = csit zihálva szólal meg: Z — Tökmag! A nagyabbiknak sokat mondhat a szó: a kicsi | | régtudott szenvedélyét. Nem szól, nem kérdez. Futó ” § pillantást vet az újságos bódé mellett ácsorgó kosaras 2 3 nénire, majd zsebébe nyúl. pénzt nyom a kislány I | markába és már lohol tovább. Válla fölött szól = Z vissza: | — Siess7 Megváltom a jegyet. | A kicsi odalép a kosárhoz. Türelmetlenül topog, 1 II egy fiú megelőzte, széthúzott zsebébe akkor önti a f I pörkölt magot a néni. Végre elmegy. i — Két pohár tökmagot kérek. A néni ránéz. Szigorúan és gondolkozás nélkül szól: 2 — Nem adok. Nem adok, csak ha a másikból is 5 I viszel. Egy pohár tökmag, egy pohár napraforgó. Z Látva a kislány tétovázását, magyarázatra szánja 1- magát. ’Zsörtölődő hangon, elvörösödő nyakkal. 1 = — Mindnek a ..tökmag kellene, aztán meg emez a 2 1 nyakamon marad. | ? S már önti is a félénken feléje nyújtott kis piros = 2 táskába a rágnivalót. Egy pohárral ebből, eqqyel I abból. § l Nézem az újságos bődé mellől, ahogy a kislány | I csalódott arccal, egyre ayorsuló léptekkel megy az ál- | I lomásra. Arra gondolok. íme így jön tisztába ifjúsá- 2 ■ qunk már zsenge korban olyan gazdasági fogalom lé- i Z nyegével. mint az árukapcsolás... P. J. rilllllllllllll!tlllllllliail!llllillll||||!||||ll|lll||||lll!lll||||||||iail||||ll|ll|!l|ti||:|il|!l|-.tl||ll||!|.|| .BnlUflivi?
