Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-08 / 103. szám

1969. május 8. SZOLNOK. MEGYEI NÉPLAP S A forgalmiadó-rendszer „Megnyírják-e" az idén a tsz-eket a gyapjúval ? A forgalmiadé a leg­több államban a költségvetés egyik jelentős bevétele. Ná­lunk is ez volt a szerepe a régi mechanizmusban, ami­kor elsősorban a termelő vállalatok fizettek forgalmi- adót, s ebből származott a költségvetés bevételeinek megközelítően egyharmada. A forgalmiadé 1968 óta a termelői és a fogyasztói árakat kapcsolja össze. Az új mechanizmus bevezetésével egyidejűleg új — általában a hazai ráfordításokat elis­merő — termelői árak lép­tek életbe. Ennek következ­tében a szocialista ipar egé­szében a termelői árak szín­vonala mintegy 8 százalék­kal emelkedett. Mivei a fo­gyasztói árszínvonal a korlá­tozott körben és mértékben végrehajtott módosítások el­lenére is lényegében válto­zatlan maradt, a forgalmi- adó-rendszem ek kellett al­kalmazkodnia az új termelői és a régi fogyasztói árakhoz; Amikor az áruk és szolgál­tatások kiskereskedelmi ára fedezi az előállítás költségeit, tehát magasabb a termelői árnál, a költségvetés forgal- miadó-bevételhez jut Ellen­kező esetben, amikor a ter­melői ár magasabb a fo­gyasztói árnál, a differenciát a költségvetés fedezi, árki­egészítést fizet a fogyasztó­nak. A forgalmiadó és a fo­gyasztói árkiegészítés az új mechanizmusban tehát olyan pénzügyi eszköz, amelynek segítségével az állam a fo­gyasztói árakat különféle szempontok — az életszín­vonal és az árpolitika, a ter­melési lehetőségek és fo­gyasztói igények stb. — fi­gyelembe vételével eltéríti a termelői áraktól. A tavaly élefbelépte­tefct új forgalmiadó-rendszer mintegy 2000 adó- és árki- egészítési kulcsot tartalma­zott Az adó és az árkiegyen­lítés pénzügyi mérlege á kö. vetkező: a kiskereskedelmi forgalomban — ha a for­galmiadóból levonjuk az ár­kiegészítést — 9,6 százalék a forgalmiadó aránya. (Más fo­galmazásban: a termelői ára­kat átlagosan 9,6 százlék for­galmiadó terheli). A lakosság áru- és szolgáltatás-fogyasz­tásának egészében a forgal­miadé aránya már alig ha­ladja meg a 3 százalékot. Az elmúlt évben a költségvetés összbevételeinek kb. 14 szá­zalékát alkotta a 18,7 mil­liárdos forgalmiadó-befizetés, ugyanakkor a kiadások olda­lán kb. 11 százalékos arány­nyal és 15 milliárddal sze­repelt a fogyasztói árkiegé­szítés. A forgaLmiadó-rend- szer netto bevétele mindösz- sze 3,7 milliárd, ami szem­léltetően bizonyítja, hogy az új mechanizmusban a forgal­miadó elsődleges funkciója a fogyasztói árpolitika köve­telményeinek érvényesítése. A fogyasztói árak és ár­arányok akkor reálisak, ha a fogyasztó meghatározott pénzösszegért a társadalmi munka azonos mennyiségét kapja függetlenül attól, mi­lyen árut, vagy szolgáltatást vásárol, a lakosság teljes fo­gyasztásában a termelői és fogyasztói árszínvonalat mindössze néhány milliárd forint választja el. A nagy­számú adókulcs és a külön- külön is tekintélyes összegű forgalmiadó bevétel és az árkiegészítés ugyanakkor arra utal, hogy a termelői és a fogyasztói árarányok ma még széles körben eltérnek. (Az árualap kb. 10 százalé­kában értékarányosak a fo­gyasztói árak. egyébként fel­felé, vagy lefelé eltérnek a ráfordításarányos áraktól). Ez abban jut kifejezésre, hogy a különféle árucsoportoknál a forgalmiadó, illetve az árki­egészítés átlaga különböző. Az élelmiszerek átlagos for­galmiadója pl. 5,1 százalék, a ruházati cikkeké 26,7 szá­zalék, a műszaki cikkeké 4, a vegyitermékeké 24,8, a kultúrcikkeké 5—9, ugyan­akkor a tüzelőanyagok ár­kiegészítési átlaga csaknem 53 százalék, a szolgáltatások árkiegészítésre pedig 40—160 százalék. A forgalmiadó és Hogyan látja a tsz-szövetség és a gyapjú forgalmi vállalat az árkiegészítés eméüebt egy­azon árucsoporton, sót cikk­csoporton bedül is váltoaó. Az élelmiszerek 5,1 száza­lékos forgalmiadé átlaga pl. abból tevődik össze, hogy az alapvető élelmiszerek 16—44 százalékos árkiegészítésben részesülneik, míg az egyéb élelmiszereket és élvezeti cikkeket 10—47 százalékos forgalmiadé terheli. A forgalmiadó-rendszer differenciáltságából adódik az egyszerűsítés, az adókul­csok összevonásának, nivel- lálásámaik feladata. Az egy­szerűsítésre azonban nem­csak adminisztratív okokból van szükség. A vásárlóerőt a lakosság pénzbem jövedelme alkotja s a bérezésnél a munka szerinti elosztás elvét kívánjuk érvényesíteni. A társadalmi ráfordításoktól je­lentősen eltérő fogyasztói árak nincsenek összhangban a munka szerinti elosztás el­vével, ezért az eltérés mérté­kének csökkentése, majd ké­sőbbi megszüntetése minden­képpen indokolt. Nyilvánvaló, hogy a forgalmiadó-rendszer gyöke­res reformja s az értékará­nyos fogyasztói árrendszer kialakítása hosszabb távon — 10—15 esztendő alatt — valósítható meg. Az árkiegé­szítési kulcsok cikkcsoporton belüli indokolatlan differen­ciáltsága azonban megszün­tethető anélkül is, hogy az adott cikk csoport árszínvo­nala megváltoznék. hogy módosulna a cikkcsoport át­lagos adója, árkiegészítése. A Budapesti Vegyiművek átveszi a leállított hidasi brikettgyár telepét, épületeit és vasútrendszerét. A vegyé­szek az előzetes tervek alap­ján máris hozzáláttak az át­alakításhoz. A tervek szerint az új rendeltetésű hidasi üzem 1970. évre készül el, s itt különféle — nagyrészt je­lenleg hiányzó — vegyipari cikkeket állítanak majd elő, továbbá olyan termékeket, amelyek gyártás közben óha­tatlanul szennyezik a leve­gőt és azért gyártásukat a Az ilyen egyszerűsítésnek az a lényege, hogy az adott cikkcsoport átlagos adó-, il­letve árkiegészítési kulcsát alkalmazzák valamennyi — vagy csaknem valamennyi — választékra, méretre, áruféle­ségre, ami az egész cikkcso­port változatlan árszínvonala mellett az egyes választékok, méretek és áruk fogyasztói árát növeli, vagy csökkenti. Az egyes cikkcsoportok egyszerűsített forgalmiad ó­zásán&k lényege? feltétele, hogy a fogyasztói kereslet várható módosulása össz­hangban legyen az ipar ka­pacitásaival. Nem véletlen, hogy a forgalmiadó- és ár­kiegészítési kulcsok összevo­nására, a fargalmiadóztatás egyszerűsítésére 1969-ben el­sőként olyan termékcsopor­toknál — a textxlméteráruk- nál, a textilruházati termé­keknél, a kötött áruiknál, majd pedig a bőr- és cipő­áruknál, valamint a szeszes italoknál — kerül sor, ame­lyeknél az ipari kapacitások viszonylag gyorsan átállítha­tok a különböző modellek, méretek, minták és árufajták gyártására. Az elmondottak­ból következik, hogy az egyes cikkcsoportok fargalmiadóz- tabásának: egyszerűsitése év­ről évre napirenden szerepel matfd. Márcsak azért is, mert az adókulcsok differen­ciáltságának csökkentése és a fogyasztói árak nivéllálása előrelépés az értékarányos fogyasztói árrendszer meg­teremtése felé. Garamvölgyi István fővárosból ki ken vonni. A Budapesti Vegyiművek több külföldi vállalattal kooperál, így például a világhírű sváj­ci Geigy-céggel; az alapi- anyagot külföldről hozzák be és Budapesten készítenek be­lőle a kukoricamoly ellen igen hatásos növényvédő szert, — amely mindeddig hiánycikknek számított. Az osztrák Stickstoffwerke válla­lattól úgynevezett T-savat kap a vegyiművek és ily mó­don nagyobb tételekben ké­szítik a Trifenoxin vegyi­anyagot Akárhogy is történt, tavaly a Szolnok megyei termelő- szövetkezetek jóval többet kaptak gyapjúkért, mint egy évvel előtte. A szolnoki tsz- szövetség adatai szerint, amíg 1967-ben átlagosan 73 forint esett kilónként, a múlt évben 80 forintot fizetett a felvá­sárló vállalat. — Egy kiló­nál nem olyan szembetűnő a különbség, csakhogy vago­nokról van szó. S így már közel hárommillió forinttal kaptak többet a közös gaz­daságok. Tavaly ugyanis a két tsz- szövetség szakértőként alkal­mazta a nyugdíjas Kohn La­jost a gyapjú átvételéhez. — Magyarán: ó alkudott a ter­melőszövetkezeti gyapjú árá­ra a vállalattal. Államilag megállapított ára van ugyan, de az a minőségtől függően váltakozik. A minősítés pe­dig nem műszerek segítségé­vel történik, hanem a válla­lati felvásárlók értékítélete alapján. Az a taktika, hogy a két szövetség éppen Kohn Lajost alkalmazta, aki ötven esztendeig volt gyapjúkeres­kedő, s korábban a vállalat megyei kirendeltségének szakértője, ezúttal bizonyo­san a szövetkezeteknek ked­vezett Am az idén se a nagy­kunsági, se a középtiszavi- déld és jászsági szövetség nem állítja munkába őt. Mi történt? Erről beszélgettünk a két szövetség titkárával, Bereczki Lajossal és Suba Istvánnal. Suba István; Talán nem is volt etikus, hogy éppen a gyapjúforgalmi vállalat volt szakértőjét bíztuk meg az eladással. Bereczki Lajos: Amíg áru- és pénzviszonyok léteznek, — mi helyzetünknél fogva ér­dekellentétben leszünk a ter­melőszövetkezeti termékeket felvásárló cégekkel. De nem akarunk hadiállapotban len­ni egy vállalattal sem. Az egyenjogú partner, a tisztes- \ séges kereskedelem elveinek betartására ügyelünk. Felté­telezem, hogy a vállalatok céljai is ugyanezek. S akik ezt már felismerték, nagyon jól együttműködnek velünk. Ugyanezt akarjuk megvaló­sítani a Gyapjú- és Textil- nyersanyagforgalmi Vállalat­tal is. Megkértük a Gyapjú- és Textilnyersanyagforgalmi Vállalat megyei kirendeltsé­gének vezetőjét, Kováca An­talt is, mondja el vélemé­nyét. Kovács Antal: A gyapjú nem kereslet-kínálat függvé­nye. Állami monopol szakte­rület. Ez az áru csak szak­mailag boncolható, de anyagi vita tárgyát nem képezheti. A gyapjú értékét egyedül a termelő gazdaság befolyásol­hatja. Megfelelő, szakszerű tartással, takarmányozással, a gyapjú helyes kezelésével. A vállalat szakértője, a gyapjú szabványszerű érték­mérő tulajdonságai alapján — hosszúság, szálfinom­ság, tisztaság — minősít. — Anyagi és erkölcsi felelős­séggel, de anyagi érdekeltség nélkül. Ebben az évben a megye minden juhtartó gaz­daságának ki is küldtünk egy árlapot, amelyben benne van a minőség szabványsze­rű kritériuma is. Egyébként tavaly az álla­mi gazdaságoknál is emelke­dett a gyapjú egységára. Ez azt jelenti, hogy valóban a gyapjú volt jobb a múlt évben. Bereczki Lajos véle­ményével értek egyet, mi is a tisztességes adás-vétel, a jó kapcsolat kialakítására tö­rekszünk. Ml lesz ezek után az idén? Azt mondja Bereczki Lajos, amit tavaly csináltak, az jó volt, de tűzoltó munkának tartja. Az nem tartható, hogy valaki, szövetkezeten kívülálló, Kohn Lajos, vagy más árusítsa a tsz termékeit.' A célravezetőbb út a szövet­kezeten belüli emberek fel­készítése. A múlt évben is a szövetség küldöttgyűlése hagyta jóvá a megbízott al­kalmazását, az átadásnál már mégis akadtak szövetkezetek, amelyele úgy vélték, önálló­ságukat sértik azzal, hogy más szól bele a gyapjú el­adásába. A két szövetség m06t azt csinálta: tanfolyamon képez­te ki az állattenyésztőket. A nagykunsági szövetség körze­téből tizenhat, a szolnoki szövetség működési területé­ről huszonkét, a legnagyobb juhtenyésztő szövetkezet küldte el eladóját. Az okta­tás vezetője dr. Záhonyi Jó­zsef, a gyapjú magyarországi specialistáinak ismert szemé­lye, a minőségvizsgáló intézet gyapjúosztályának vezetője volt Több szövetkezet megálla­podott abban is, hogy az idén egyszerre többen szállítanak, egymás érdekeit védve együtt értékesítik a gyapjút. Mind­ezen túlmenően a szövetség szakemberei rendszerint meg­jelennek majd a gyapjúát­vételi helyeken. Ezenkívül Is még mindkét szövetség területéről több szövetkezet külön megbízta Kohn Lajost gyapjújának át­adásával. Így indult az idén a gyapjúvásár. Megkezdődött a megye száztizenkét juhte­nyésztő termelőszövetkezete negyven vagonnyi gyapjújá­nak eladása. Borzák Lajos Brikettgyárból vegyiüzem aíz izqáqa entőer m&nnloqja A bárdolatlan bárdosfiúkról, meg a jó karcagi kenyérről, ami szekéren még Bécsbe is eljutott, de ma nincs Jó, hogy jön szerkesztő­kéin Ezer éve nem láttam. Hallom külföldön járt. Olva­som milyen klasszul megy a dolga az új nyugati roko­noknak. Tőlünk is kinn volt az egyik hapsi. Szakmunkás a fia Drezdáiban. Oltárí. mi­ket mesél az öreg. De nem untatom ezzel, maga is látta. Inkább hentes történeteket mesélek. Mielőtt a pumpa főimegy magánál is. hadd dicsérjem a Néplapot. Szakikéin, soha nem volt olyan menő az új­ság nálunk, mint amikor a húsellátásra rászálltak. Em­lékszik, milyen balhét kellett kiverni, de lett Is eredmé­nye. Most megint a körme alá kellene nézni a bárdfor- gató gyerekeknek. A hűtő- szekrényeket se ártana néha szemrevételezni. Például va­sárnap reggelenként, amikor hosszú sor áll a húsért, de csak karajt mérnek; De ál­landóan szerkesztőkém! Min­dig kuksizom a falusi rova­tot a Néplapban, de még soha nem olvastam, hogy fel­találták a színkarajból álló disznót. Tiszta dolog ez sza­kikéin! A karaj ára jó ma­gas. hozzá lehet vágni jó vastagon az olcsóbb húsból és a zsírszalormából is. Eszi nem eszi, nem kap mást... Ezt nem én mondom, az or­rom előtt vágta oda egy öreg- mamának a bárdosfiú, mert olcsóbb húst mert vasárnap reggel kérni. És ha mégcsak a bárdosfiú bárdolatlanságá- ról lenne szó, de sötétebb ügy ez. Tovább álltam a sorban. Jött egy haverja a hentesnek, kapott raktárról finom oldalast. Ügy kell ne­künk. Azt hiszi, mert valaki szólni közülünk... ...Pedig a társadalmi ellen­őrzést semmilyen hatóság nem tudja pótolni... ...Pláne vasárnap, amikor az ilyen hatóságok nincse­nek szolgálatban. Ez mind semmi. Egyik hapsám me­sélte. Május elseje előtti es­tén akart egy kis húst venni. Negyed nyolckor. Ki volt ír­va. hogy hétköznap nyolcig vannak nyitva Lép be a ko­ma egy haverjával, ráordít a hentes, hogy zárva va­gyunk, mert szombat van és nyomatékül lök is egyet a hapsimon. Neki sem kellett több, mire a hentesgyerek valamiért jobbnak látta, hogy hirtelen a hátával a pultnak támaszkodjon. Mikor a koppá nás elült, a haverom tartott egy szabadelőadást ar­ról, hogy a szerda nem szombat akkor sem, ha más­nap a munkásosztály legna­gyobb ünnepe van. Pláne nem. ha a kormány nem ren­deli el a szombati műszakot Mondja drága szerkesztő- kém? Olvasom a Néplapban, hogy melósokat keresnek! a téeszekbe. Mikor küldik ka­pálni már a tőke mellől azo­kat, akik enny. szégyent hoznak az egykor oly tisztes hentesszalonára? ...Kevés a kapacitás, az a baj. Szűk a vágóhíd, több üzlet is kellene, meg rendes, hozzáértő szakemberek az üzletekbe. ,i ...Tudom, maga mindig ilyen rendes honpolgár szer­kesztőkém. Meg naív is. — Tudja. hogy megetették a Néplapot a kenyérrel is va­sárnap? No nem friss puha kenyérrel, mert olva* maga ne keressen Szolnokon még hétköznap se mindig. nem vasárnap. Ennek a városnak csak a rangja marad, hogy az ország legnagyobb gabo­natermő megyéjének a szék­helye, meg a nagyüzemi szö­vetkezeti mozgalom bölcső­je... de, hogy még jó kenyér is legyen, meg friss is, az Gzletdkiben.-. honra gondo­lunk ugye szerkesztőkéin? Azért az igényeket nem sza­bad túlzásba vinni; Jó. alábbhagyom, mert megint jön. hogy demagóg vagyok; Most csak kérde­zek. maga meg válaszol igen­nel, vagy nemmel. De mellé- dumálás nincs. Numero egy: Kinyitotta a szemét az NDK- ban? ~.Igen~i ...Látta, mennyi maszek pék van ott?... ...Minden «teában akad egy... ...Mondtam, hogy nincs mellébeszélés. Numeró kettő: felépül azért ott is a szocia­lizmus? ...Gyorsabban, mint esetleg máshol.*. ...Nem sód erőiünk! Nume­ró három: hallott arról, hogy Karcagról valamikor ökrös­szekéren Bécsbe is szállítot­tak kenyeret? Jó. felmentem a válaszadási kötelezettség alól. mert kezd kínos lenni magának. De idefigyeljen hapsikám. az a fej. aki a maguk lapjában arról dum- csizott a múlt vasárnap, hogy valamilyen kategorizá­lás miatt nincs megfelelő ken vérei! átás Szolnokon, az menjen a... — várjon, mindjárt megmondom ho­va, csak van egy közbe­eső megjegyzésem. Nem hi­szem. hogy létezik ma olyan kategorizálás a kormányzat részéről, mely szerint van­nak „vegyes kategóriájú” vá­rosok s ott nem szabad min­den időben, még vasámao is, friss kenyeret enni... Szóval, hogy hova menjen ez a fej? A buszmegállóhoz. Vegyen egy jegyet1 Tiszaföldvárra. Ott van két olyan tsz — a Néplapban olvastam — ame­lyik a világszínvonalat kö­zelíti a gabonatermelésben. Dumcsizza meg az elnökük­kel, hogy dobjanak össze egy pékséget. Süssenek benne naponta 8—10 teherautó ke­nyeret. nyissanak Szolnokon egy kis üzletet és ott árul­ják. Elmehet ez a fej még néhány téeszbe. és egycsa- pásra megoldódik Szolnokon a kenyérprobléma... Elállt magában is az ütő. ugye sza­kikéin Pedig higgye el, nem­csak hatalmas kombinátok­ban. százmilliós beruházás­sal építendő, villanykemen- cés kenyérelőállító csodapa­lotákban lehet gondolkodni. Mert numeró egy: ha annak idején Karcagról szekéren Bécsbe lehetett; numeró ket­tő: ha ma az NDK-ban ma­szek pékek tehetik gazdaggá az ellátást; numeró három: és egyébként is... megmond­hatja ez a fej Tiszaföldváron a melósok nevében, hogy paraszttesvéreink ezt ne csak üzletnek nézzék. Nem aka­runk mi nekik számlát be­nyújtani, de hogy ők most a világszínvonalat ostromol­ják, abban egy kis részünk ne­künk is van... ...Nem kell ezt mondani, tudják... ...Igaz is. jobban, mint esetleg azok, akik csak a ne­hézségekről dumcsizrak. de csak őket húzza a tehetet­lenségi erő, azért nem men­nek ötről a hatra... ...Jó tanácsai vannak, kö­szönöm. Rajta leszünk, hogy megoldódjon belőle valami. Varga József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents