Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

F elszabaduló munkáskezek A z utóbbi években a tu- domány vívmányai for­radalmasították a mezőgaz­dasági termelést. A biológia, kémia és a technika tör­vényszerű fejlődése mind na­gyobb teret hódít. Oj, nagy­hozamú növény- és állatfaj­tákat, hibrideket kísérletez­tek ki és honosítottak meg. A hozamok viszonylag gyor­san emelkedtek. Terjed a kemizálás, a szakemberek si­kerrel védekeznek a növé­nyi és állati kártevők ellen. A nehéz fizikai munkát. a kézi kaszát, kapát a gépek váltották feL A technikai haladás még korántsem fejeződött be, sőt ezután kezdődik. Az élenjáró országok mezőgazdaságához viszonyítva még sok a pó­tolni valónk. Azt azonban nyugodtan állíthatjuk: a ter­melési folyamatokban az élő munka aránya nálunk is csökkent, a holt munkáé pe­dig nőtt. Néhány évvel ezelőtt sokat beszéltünk arról, hogy a kombájn hetven ember he­lyett dolgozik az aratásban. Megyénkben a szántóterület 35—40 százalékán termelnek kalászost E növényfélék ter­melését — a vetéstől a beta­karításig —, szinte ÍOO szá­zalékig gépesítették. Számos nagyüzemünkben repülőgép­pel szórják a műtrágyát és vegyszereznefc, irtják a gyo­mot. Ehhez alig kell ember. Nem íjtkaság ma már, hogy 1200 hízóra egyetlen ember felügyel. A korszerűt­len 200 férőhelyes hizlaldá­ban négy-öt személy fizikai munkájára volt, és van is még szükség. Á régi százas tehénistállókban 10—15 em-- bér dolgozott. Áz űj típusú­ban öt is elegendő a gépi fe­jéihez és a trágya-kihúzó­szán irányításához. Soron le­vő feladat — se* helyen már megkezdődött — a kukorica és cukorrépa termelés, teljes gépesítése, a betakarító gép­sorok alkalmazása. Nem akarunk idealizálni, az említett példák még ko­rántsem általánosak me­gyénk állami és közös gazda­ságaiban. De a fejlődés meg­kezdődött s a gépeké a kor­szerűbb fajtáké a jővő. Az ember, s az olcsóbb élelmi­szer- és nyersanyagtermelés érdekében. A műszaki, technikai fej­lesztés a holt munka arányá­nak növekedése azonban gondot is okoz. Kevés a fej­lesztésre, beruházásra jutó összeg, másrészt, mi legyen a felszabaduló munkaerővel. Számos közös gazdaságunk­ban már most is probléma a munkaerő foglalkoztatása A tsz-tagok nemcsak dolgozók, hanem tulajdonosok is. S joggal elvárják, hogy a fő­idényben rendszeres munká­hoz jussanak. Erre ösztönzi őket a szövetkezeti törvény és az új alapszabály által elő­írt kötelező munkanapok szá­ma Ennek teljesítése után szociális juttatás a fizetett szabadság, majd a nyugdíj. A műszaki fejlesztés és a fez-tagok foglalkoztatottsága között tehát bizonyos ellent­mondás keletkezik. Több gazdaságban hallottuk, hogy munkát tudjanak adni a ta­goknak, beállítják a gépeket, s kézzel szórják a szerves­és műtrágyát Nem vegy- szerezik a kukoricát, hanem kapálnak. A szállítás, rako­dás, belső majori gépesítés révén is sok munkaerő sza­badulna fel. A műszaki fej­lesztés lelassult. A r. ellentmondás tehát feloldásra vár, s ez ko­rántsem könnyű. A fejlődést nem szabad gátolni, más megoldást kell találni. Szin­te önként kínálkozik: változ­tatni kell a jelenlegi vetés- szerkezeten. Olyan kultúrá­kat kell meghonosítani, me­lyek kézierő igényesek. Több gazdaságban például szamó­cát termelnek, másutt a konyhakerteszet területét nö­velték. Beruházással jár, de megoldást jelent á mellék­üzemi, és szolgáltatói tevé­kenység bővítése is. Nem le­het receptet adni, minden gazdaságnak saját magának kell megtalálnia a kivezető utat; amiben bizonyára a ta­nácsi szervek és a tsz szö­vetségek is segítenek. Mártié László Ma: A minőség tervezése (3- oldal) örvényből a partra (3- oldal) A „Bunker” (3- oldal) Jogi tanácsadó (5. oldal) A szerkesztőség postájából (5. oldal) Autó —Motor (7. oldal) Magyar sztárok a világpiacon (7. oldal) Egy tábla csokoládé (7. oldal) Áz ipar „hallgatott" a piacra Növekedett a kiskereskedelmi forgalom Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága arról tárgyalt, hogyan gazdálkodtak 1968-ban a tanácsok irányítása alá tartozó ipari, kereskedelmi, kommunális- szolgáltató, és egyéb feladatokat ellátó vállalatok. A kitűnően összeállított beszámoló jelentés a vb pénzügyi- és tervosztályának közös gondozásában került a tárgyalóasztalra. A jelentés szerint a köz- gazdasági szabályozók: hatá­sára a tanáesi vállalatok termelése fellendült, 1967-hez viszonyítva növekedett. Az ipari ágazat nettó árbevétele például 526,6 millió forint volt 1968-ban, ami 32,4 szá­zalékkal haladja meg a ta­valyelőttit A nyereség pedig 41,3-ról 68,1 millió forintra emelkedett Az iparban jelentős ered­ménynek számít. hogy az üzemek a termelési struktú­rájukat a piaci igényekhez igyekeztek igazítani. Különö­sen áll ez a megállapítás a gépgyártásra, az élelmiszer- iparra és a könnyűipari vál­lalatok egy részére. Ugyan­csak kedvező jelenség, hogy az iparvállalatok teljesít­ményérték növekedésének több mint 70 százalékát a termelékenység fokozásával érték el. A tanácsi építőipar telje­sítménye nettó árbevételben kimutatva 7 százalékkal nőtt, de ez — mint Soós István vb-elnölchelyette» a vita so­rán kifejtette — mondhatni kizárólag az árváltozások következményei Egy másik felszólaló az árnövekedést érintve megjegyezte: az épí­tőipari cégek a piaci feszült­ségeket a maguk javára ak­názták ki. A legmagasabb haszon kulcsot diktálták, fel­árakat érvényesítettek, stb. 1 Két és fél milliárd forintos segítség Ax ország nagyberuházá­sainak építéséhez az utóbbi években jelentős segítséget adtak az új kikéozési rend­szerben oktatott polgári vé­delmi katonai műszaki alaku­latok, amelyeknél éppen ez a békés építőmunka nyújt lehe­tőségiét ax elméleti ismere­tek gyakorlati alkalmazásá­hoz, kiegészítéséhez, a hon­védelmi és az építésügyi ága­zat kereken öt évvel ezelőtt kezdte meg ezt a kölcsönö­sen hasznos együttműködést, s a közös munka mérlege egyértelműen kedvező; öt év alatt ezek a műszaki egysé­gek 2,4 milliárd forint érté­kű építési munkával segítet­ték a népgazdaság fontos be­ruházásainak munkálatait Támogatásukkal eddig 17 olyan nagyipari beruházást adtak át az építők, mint Pél­dául a Dunai Cement- és Mészmű, a hódmezővásárhe­lyi porcelángyár. a Duna- menti Hőerőmű, a Borsodi Ércdúsító, az első budapesti és győri házgyár. Ezenkívül részt vettek Budapesten, Kaposvárott és Székesfehér­várott kétezer lakás építé­sében is. Az idén ezek az alakulatok ha* budapesti lakótelepnek és az ország csaknem húsz egyedi nagyberuházásának építésé* segítik. Többek kö­zött ebben az évben kezdik meg a munkát az orosházi üveggyár, a szegedi házgyár és a nyergesül falui Visco6a- gyár építkezésén. A szocia­lista építőiparnak a negyedik ötéves tervben majdnem 50 százalékkal kell növelnie ter­melését. de a immkaeró- utánpótiás nehézségei foko­zódnak, főleg az iparvidéke­ken és a fővárosban. A köl­csönös előnyök alapján te­hát a következő tervidőszak­ban is szükség lesz az épí­tésügyi és a honvédelmi ágazat együttműködésének fenntartására. | HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Űj fóliasátrak Hazánk legnagyobb pri­mőrtermelő vidékének közös gazdaságai, a szentesi tsz-ek, korszerűsítik a fólia sátra­kat. Az eddig elterjedt, leg­feljebb másfél méter magas „alagutakban” csak megha­jolva, vagy térdelve dolgoz­hattak a kertészek. A szen­tesi Felszabadulás Tsz-ben a fárasztó munkát úgy teszik kényelmesebbé, hogy öt mé­ter szélességűre és 250 centi­méter magasságúra alakítják át a fóliasátrakat. Eddig 15 ezer négyzetméteren építenek ilyen új méretű fóliaháza­kat, jövőre pedig kétszeresé­be növelik ezt a területet 4íás Csongrád megyei tsz-ek is áttérnek kertészetük ha­sonló korszerűsítésére. Közvéleménykutatás Vasárnaptól kezdődően több ezer lakásba kopogtat­lak be a Magyar Rádió és televízió közvéleménykutatói, hogy megkérdezzék a hallga­tókat mi a véleményük a műsorokról, a Magyar Rádió és Televízió vezetősége arra kéri az érintetteket, hogy a kérdezőbiztósokat fogadják bizalommal, segítség elő a felmérés sikerét Régészek kincsesbányája Ä régészek számára való­ságos kincsesbánya a Körös völgy. Többezer éves halom- sarok, szkíta, szarmata, avar, hun telepek honfoglalás ko­rabeli temetők vallanak az ősök életéről, szokásairól, öl­tözködéséről. A vándorló né­pek a folyómenti legelőkön telepedtek le és vallási hie­delmeik alapján sokféle tár­gyat eltemettek halottaikkaL A Körös völgy rejtett kin­cseinek feltárására és bemu­tatására régészeti topográfia készüL öt fiatal régészből álló csoport vállalkozott a nagy feladatra. S hamarosan hozzálátnak a szondázó ása­tásokhoz, illetve a feltárá­sokhoz. Paprikaolaj A fűszerpaprika hazájában, Szegeden az új ipari övezet­ben különleges vegyiüzem alapozását kezdték meg. El­készülte után túlnyomórészt paprikaolajat és „paprika­kristályt!; — vagyis, kapsza­teint gyárt majd. A .fűszer­paprikának ezt a hatóanya­gát gyógyszerkészítésre hasz­nálják. A kilónkénti ára megközelíti a félmillió fo­rintot, tehát sokszorosan meghaladja az aranyét A terv szerint ebből az anyag­ból — külön erre a célra ter­melt fűszerpaprikából — évente mintegy ötven kilót gyártanak majd, jórészt ex­portra. Emellett évente 100 mázsányi paprikaolajat is készítenek, ennek ételízesítő hatása tízszeresen meghalad­ja a finom csemegepaprikaét. Ólompaszta Üj korrózió-védő ólompasz­tát állítottak elő a veszprémi nehézvegyipari kutató inté­zetben. Elsősorban a vegy­ipar veszi hasznát, de alkal­mas földalatti vezetékek és távvezetékek védelmére Is. A fokozott korróziónak kitett — savval érintkező — vas­felületeket eddig is ólommal védték. Az ólmot azonban mindeddig komplikált és las­sú módszerrel olvasztották, illetve hegesztették rá a tar­tályok falára. Az aprószem­cséjű ólomporból előállított pasztát rendkívül egyszerű módon ecsettel rakhatják fel. Az ój szert rövidesen üzemi méretekben is készíti a ne­hézvegyipari kutató intézet Számított döntések a becslések helyett Kedden a vezetők tovább­képzésének tapasztalataival foglalkozó esztergomi orszá­gos konferencia második napján nagy érdeklődést kel­tett dr. Susánsricy Jánosnak, a miskolci nehézipari műszaki egyetem tanszékvezető do­censének, a borsodi országos vezető-továbbképző iskola igazgatójának: előadása. Az első hazai vezetőképző iskola — mint elmondotta — ö* évvel ezelőtt nyűt meg működésének tapasztalatai mellett szólnak, hogy a to­vábbiakban Is elsősorban egyetemekre, kutató Intéze­tekre alapozott vezetőtovább­képző Iskolákat kell kialakí­tani. Ezt követeli többek, kö­zött az a forradalmi válto­zás. amit az elektronikus számítógépek megjelenése hozott a vezetéki módszerek­ben. A kibernetika, az auto­matika gyors térhódítása fo­kozatosan számított dönté­sekkel váltja fel a korábban általában csak becslésekre alapozott gazdasági döntése­ket A borsodi vezetőképző is­kolának eddig 1200 hallga­tója volt. Mintegy 30 száza­lékuk rendszeresen visszatér újabb és újabb tanfolyamok­ra. Az iskola ősszel úgyne­vezett célkurzusokat vezet be. Tízéves az Izotóp Intézet Kedden az Akadémia dísz­termében ünnepi ülésen em­lékeztek meg a Izotóp Inté­zet tízéves fennállásáról. Té­tényi Pál. a kémiai tudomá­nyok doktora. az intézet igazgatója számolt be az el­múlt tíz esztendő munkájá­ról. Az országos atomenergia bizottság 1959-ben hozta lét­re az intézetet azzal a fél­adattal, hogy az izotóp ellá­táson túlmenően tudományos kutató és gyakorlati tevé­kenységet folytasson, szak­embereket neveljen és ké­pezzen tovább. Az izotópok iránti igények nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempotból is rend. kívül gyorsan növekedtek. Míg 1954—58-ban összesen 1518 izotóp alkalmazóknak, addig 1964. és 1968 között majdnem! 27 000 szállítmányt bocsátott a felhasználók ren­delkezésére. Ezék döntően az áremelke­dés okai. A problémára a jelentés­ben is utaltak. A kijelöléséé rendszer megszűnt. A kivite­lezői kapacitás kétharmadát, így a 6—8 százalékkal maga­sabb jövedelmet biztosító, szabad árformába tartozó megrendelésekre kötötték le. A megye lakosságának készpénzbevétele tavaly 10,7 százalékkal, az országos át­lagot (8,4) meghaladó mér­tékben emelkedett. így a ke- resiíedelmd forgalom a fizető­képes kereslet növekedésétől „hajtva” élénkült. A tanácsi bolti kiskereskedelem 904 millió forintos forgalma* bo­nyolított le (7 százalékkal nagyobbat, mint 1967-ben). A tanácsi vállalatok együt­tes nyeresége 1968-ban 153 millió Ft-ot tett ki. ez a tervezettnél 9,4 százalékkal több. Az adatokból viszont az is kitűnik, hogy az álla­mi támogatások, illetve men­tességek (például az eszköz­lekötési járulék elengedése, forgalmiadó megszüntetése) összege 124,9 millió forint volt Ezért a tavaly elért nettó nyereség ténylegesen csak 28,3 millió forint. A tá­mogatás és mentesség mér­téke a teljes nyereség szá­zalékában kifejezve 81,5. Különösen nagy kedvezmé­nyeket élvezett az élelmi­szeripar, amelyben az igény­be vett támogatás és mentes­ség összege a nyereségnek a kétszerese. Egyes esetekben az is bizonyítható, hogy ezek a preferenciák túlzottak, nem szolgálják a vállalati gazdálkodás hatékonyságá­nak fokozását. A jelentésből az is kitűnt, hogy bár a fejlesztési alapok nagysága 29 százalékkal nö­vekedett. az egy-egy válla­latnál de főleg kis vállalat­nál képződött alap csekély, jelentősebb beruházásokra nem ad módot Az 1968. érvi gazdálkodási eredmények után elért ré­szesedési alap 23,1 millió fo­rint ami 24,2 százalékkal nagyobb volt a tervezettnél; Megállapítható, hogy ennek ellenére nem éltek fokozott mértékben az évközi bérfej­lesztés lehetőségével; Az MNB megyei igazgató­ja kiegészítő jelentésének konklúziója: a tanácsi vál­lalatok hitelgazdálkodása a hitelpolitikai irányelveknek megfelelően alakult. íf?y a gazdálkodáshoz szükséges források 1968-ban rendelke­zésükre álltak. A vitában felszólalók sok­oldalúan közelítették meg a tanácsi vállalatok gazdálko­dásának problémáit Révész Ferenc, a vb pénzügyi osztá­lyának vezetője szerint a vártnál jóval nagyobb nye­reség oka az induló árak lazaságában mutatható ki. A vállalatok költségszintje lé­nyegében az 1967-es szinten stagnált. Egy másik felszólaló úgy vélte, hogy a közgazdasági szabályozók nem ösztönöznek a javítás-szolgáltatás fejlesz­tésére. sőt fékezik azt. El­hangzott az az álláspont tói hogy az elmúlt év ta­pasztalataiból még messze­menő kritikai következteté­sek nem vonhatók le. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta,, határo­zatot nem hozott. Intézke­dett viszont arról, hogy az anyagot és a vitában kikris­tályosodott testületi értéke­lést szakosztályai és a vál­lalatok e®varánt hasznosít­sák. > =» f. —: KJ mp VILÁG SO

Next

/
Thumbnails
Contents