Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-31 / 123. szám
1969. május 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Legfelsőbb Bíróságon! dőlt el... Ä mezőgazdasági termelő- szövetkezetekkel kapcsolatban az utóbbi időkben több, irányelvül szolgáló, fontos állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy gépjavító vállalat az fegyik tsz 35 katasztrális hold rétjén mélyszántást (rigolíro- zást) végzett, mert a táblát nyárfákkal kívánták betelepíteni. Már napok óta folyt a szántás, amikor a traktorral vontatott eke átszakította a megyei vízmű vállalat kezelésében levő, kb. 80 cm mélyen lefektetett, 300 milliméteres ivóvízfővezetéket. Az így keletkezett kár megtérítéséért a vállalat pert indított a tsz és a gépjavító vállalat ellen, s egyetemleges marasztalásukat kérte. Törvényességi óvásra Az alsófokű bíróság ítélete után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság határozatban rámutatott arra, hogy amikor a tsz 70—80 cm mélyen kívánta a felszántást, előzetesen köteles lett volna a területet megszemlélni. Ha ezt megteszi, látják, hogy ott vízaknák és jelzések vannak. Azt is megállapíthatták, volna, hogy a felszín alatta nyomócső mindössze 90 cm mélyen, sőt egyes részeken még ennél kisebb mennyiségben fekszik, tehát a szántás a csöveket veszélyezteti. Amennyiben a helyszíni szemlén kívül a megyei vízmű vállalathoz fordulnak^ megfelelő intézkedésekkel megakadályozhatták volna a kár bekövetkezését A gépjavító vállalat lánctalpas traktorral végezte a szántást tehát fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatott. Ezért az ebből eredő kárért szintén felelős, mégpedig a tSz-szel egyetemlegesen. Ä kár keletkezéséhez azonban az is hozzájárul, hogy az ivóvíz fővezetéket csak 80— 90 cm mélyen fektették le, holott az országos építésügyi szabályzat értelmében a csővezetéket — fagyveszély és egyéb káros hatások kiküszöbölése érdekében — legalább 1,2 méter földtakarással, úgy kell elhelyezni, hogy más földalatti közművek, épületek, utak, vasutak ne veszélyeztessék. Igaz, a vezetéket nem maga a megyei vízmű vállalat fektette le, hanem készen vette át, de az átvételkor megállapíthatta volna, hogy nem az előírt mélységben, hanem csak 90 cm mélyen van elhelyezve. Erre feltűnő jelzésekkel felhívhatta volna a figyelmet. Nem volt elegendő, hogy a csővezeték helyét megjelölték. mert ez csak azt mutatta, hogy ott vezeték húzódik. Miután valamennyien felelősek a kárért, ezért kár- megosztást kellett alkalmazni. s a történtekért a Legfelsőbb Bíróság a tsz-t, valamint a gépjavító vállalatot a kár 60 százalékának megfizetésére kötelezte. Miért múltak el a hibák? Egy libakeltető állomás az egyik tsz-nek 1900 darab naposlibát szállított. Néhány nappal az átvétel után 153 darab kisliba elhullott. Pár nap múlva még nagyobb mérvű hullás kezdődött, amelynek három hét alatt 840 darab kisliba esett áldozatul. A Megyei Állategészségügyi Intézet szerint a baromfik részben influenzában, részijén paratífuszban pusztultak el. Ezek után a szövetkezet szavatossági igényt jelentett be és 30 ezer forint kártérítést követelt Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után a Legfelsőbb Bíróság, ahová az ügy a legfőbb ügyész törvényességi *'vá«ára került, a következő álláspontra helyezkedett: A libák elhullásának oka csak az intézeti vizsgálat után derült ki, tehát a szövetkezet szavatossági igényét időben érvényesítette. Az Állatorvostudományi Egyetem felülvéleményező bizottsága szerint libainfluenza esetén, bár alaposan feltételezhető, de nem mutatható ki, hogy a kislibák germinatív úton kapják-e a fertőzést, vagyis a tojások útján már a keltetéskor terjed ez a betegség, s így fertőzött állapotban kerülnek ki a keltető állomásról. A bírósági szakértő véleménye ezzel ellentétes, ezért újabb felülvéleményezésre van szükség, hogy a bíróság az állatorvosi tudomány legkorszerűbb ismeretei alapján dönthessen. Meg kell állapítani, hogy a kislibákat mikor keltették, azokkal együtt hány darabot keltettek ki, milyen területre osztották szét, s másutt is történtek-e ilyen megbetegedések. Ha igen, mikor. Az átvétel után mennyi idővel történt, és milyen mérvű elhullás volt Amennyiben kiderül, hogy nemcsak a tsz-nek szállított állatokban, hanem egyidejűleg más rendelők részére, más községekbe küldött naposlibák között is ugyanilyen megbetegedés történt, akkor nagyon valószínű, hogy az állomás a hibás. Ezt a bizonyítási eljárást a járásbíróságnak kell lefolytatnia. Rejtett hibák Egy vállalat az égjük tsz- nek 150 ezer darab E 64-es fajtájú szamócapalántát szállított Telepítés után 2 hónap múlva kiderült: mindössze 25—30 százalékos „ere- dés” történt, ezért a járási tanács mezőgazdasági osztálya engedélyt adott a terület kiszántására. Ezek után a tsz nem volt hajlandó a vállalatnak az 50 ezer forint vételárat megfizetni, s amikor ezért per indult ellene, 28 ezer forint kötbér és kártérítés iránt viszontkeresetet támasztott. A szövetkezet azzal érvéit: a vállalat hibásan teljesített, a palánták életképességének hiánya csak a kiültetés után jelentkezett, amikor fokozatosan elhaltak. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került. Mezőgazdasági tsz-ek és állami vállalatok között létesült szerződéseknél a felek kölcsönös együttműködéséhez nagyon fontos népgazdasági érdekek fűződnek — hangzik a határozat. A szavatossági jogok érvényesítésére megállapított határidők aszerint különböznek, hogy nyílt vagy rejtett hibáról van-e szó. Növényi szaporító anyag szolgáltatásánál különbséget kell tenni a minőségi ellenőrzés és a hiba felfedezésének lehetősége között Ezenkívül előfordul, hogy a minőségi elbírálás csak a telepítés és a palánta megere- dése után dönthető ej. A hibák ilyen esetben is rejtettnek tekintendők, mert a vizsgálat hosszabb időt vesz igénybe. Mindezeknek tisztázására ebben az esetben új bizonyításra van szükség. Ugyanis az egyik szakvélemény szerint a palánta anyag csökkent életképességű volt, és 60 százalékban nem bizonyult alkalmasnak ültetésre. A Kertészeti Kutató Intézet azt állapította meg, hogy „a palánták részben hibásak lehettek”. Adat van arra, hogy a palántákat korábban egy állami gazdaság nem találta megfelelőnek. Meg kell nézni, hogy a járási tanács milyen alapon engedélyezte a terület kiszántását. Csak ezek ismeretében lehet eldönteni, hogy a palánták nyílt, vagy rejtett hibában szenvedtek-e és ennek megfelelően a feleket miiven jogok illetik meg. illetve milyen kötelezettségek terhelik. h. e. Tervezte: Nádor Vera Mellények Régen volt olyan sikere egy ruhadarabnak, mint ez- idén a mellénynek. Éspedig talán azért, mert: mindenkinek jól áll; minden testalkatra előnyös; nem korhoz kötött; alakításra is alkalmas — régi ruhából, kosztümkabátból is kihozható; nagyon modern műbőrből és bőrből egyaránt. Előnye még -az is, hogy kis kézügyességgel otthon is elkészíthetők. A házi előállításához segítséget is nyújtunk, mert a rajzainkon látható mellények szabásmintáit is közöljük. Az első rajzunkon látható mellény nagyon élénkszínű, posztószerű anyagból a legszebb A nyakkivágás körül az első gombig, valamint a négy zsebpántot arany szegekkel díszíthetjük. A papírüzletekben kapható iratkapcsoló szegeket használhatjuk erre a célra. A szabásminta leírása 150 cm széles anyagból 0,95 m kell hozzá (1 kocka = 10 cm). 1. eleje, 2. háta, 3. felső zsebpánt, 4. alsó zsebpánt. Második mellényünk Gra- bioldress elnevezésű műbőrből, vagy szövetből készülhet (A Kézműipari Tanácsi Vállalatok mérték után szívesen készítik antikolt hatású műbőrből.) De otthon is könnyen elkészíthetjük különösen szövetből. A csukása rágépelt pánt és fémcsat lehet. Hozzá széles nyakkendős blúz is illik. A szabásminta leírása 150 cm széles anyagból 0,90 m kell hozzá (1 kocka = 10 cm). 1. eleje, 2. háta, 3. zseb; A mellényt mindenhol dupla tűzés díszíti. A harmadik mellényünk a szoknya alapanyagával azonos is lehet. Pl. gyöngy vászonból hűvösebb nyári napokon ez a megoldás kosztümöt is pótolhat. Amennyiben könnyű szövetből, pl. Jester karakterű anyagból készítjük el, akkor csinos egy mintás kosztüm kabáttal, vagy műbőr zakóval kiegészítve is. A mellény erősen karcsúsított, csípőig éró, élesen kerekített eleje és két zseb a jellemzője. A szabásminta leírása 150 cm széles anyagból 1,05 m kell hozzá (1 kocka = 10 cm) 1. eleje középrész 2. eleje mellrész, 3. eleje oldalrész, 4. háta oldalrész, 5. háta középrész, 6. zsebpánt. A televízió és a gyermek A tv és a gyermek kapcsolata modem korunk egyik legmodernebb — s elsősorban nevelési szempontból — sokat vitatott problémája. A tv ellenzői (bőven akadnak még!) arra hivatkoznak: a televíziókészülék egyoldalúvá teszi az ember — elsősorban a családi otthonban felnövő gyermek — szellemi fejlődését; a vizuális (látvány) élmények felé fordítja figyelmét, s ezzel elszoktatja az olvasástól, az elmélyültebb szellemi erőfeszítést kívánó tudnivalóktól. Azonkívül: a tv nézés sok időt rabol el feleslegesen; a gyerekek ki vannak téve egyes műsorszámok (krimi-sorozat, beat- les-zeneműsorok) nemkívánatos hatásának; nagyon kötődnek a képhez, ezért későn kerülnek ágyba, s másnap fáradtan, szétszóródó figyelemmel vesznek részt az iskolai munkában. A tv hívei viszont azt állítják: a készülék a legkorszerűbb audió-vizuális (hallás-látás útján történő) ismeretszerzés ideális eszköze; megkönnyíti a tudnivalók elsajátítását, szórakozás formájában, szinte észrevétlenül rögzíti a néző — a gyermek — agyába az ismereteket, rendkívül kibővíti az iskolás tájékozottságát, felkelti politikai, művészeti stb. érdeklődését. — Mindkét álláspontban van igazság, s ez az igazság — mint rendszerint — a két szélsőség között itt is középen van.Olyan családban, ahol van tv, a gyerekek valóban szé- lesebbkörű, rendszeresebb tájékozódást kapnak a mindennapi élet s a művészetek területén, mint tv-vei nem rendelkező társaik. Ismeretes, hogy mint pedagógiai eszköz, milyen komoly eredménnyel működik az ún iskola-televízió. Igaz az Is: sok gond, sok vita forrása lehet — minden érdeme ellenére is — a televízió-készülék, ha nincs a gyerekekre kötelező megállapodás arról, mikor, mit nézhetnek meg az adásokból. A szülő, a felnőtt környezet következetes nevelő tevékenységén múlik, hogy a gyerekek tv- nézését a megfelelő keretek között tartsa. A készülék-su- gározta információtömeget — idő és érdeklődés híján — még a felnőtt néző sem képes teljes egészében befogadni; tehát válogatnunk kell a műsorszámok között A kiválasztáson múlik, hogy a gyermek milyen élményeket szerez a tv-ből, hogy marad-e elegendő ideje olvasásra, pihenésre, játékra. Mit nézhet meg a gyermek a tv-ben? — ez az alapkérdés, amit azonban — hála a műsorszerkesztésnek — nem is olyan nehéz eldönteni, bőven szerepel a műsorban a gyerekeknek szánt adás is. Iskolaévben — szünnapokon — az iskola-tv minden közlése. Továbbá: a vasárnap délelőtti műsor, az „esti mese” (mely a kicsik lefekvési idejéhez igazodik és még 8 óra előtt véget ér), a gyermek-, vagy állathősöket szerepeltető sok kedves, folytatásos film. Nagyobb gyermek (12—14 éves), akinek már engedélyeztük, hogy este 9 óráig fennmaradhat, megnézheti a Tv-híradó első közlését — hiszen a napi politika az iskolásokat is érdekli; a külpolitika eseményei is „benne vannak a levegőben”, ezektől sem tudjuk a gyermeket elzárni. — Nyugodtan nézheti az iskolás az esti riportműsort; egyelőre legalább képen ismerkedik az ország tájaival, építkezések, gyárak, kerületi vetélkedők, a közélet felnőtt problémáival; ha a kulturális életből vett egyenes adásokat (tárlatokról, zenei estekről, énekes, táncos bemutatókról szóló közléseket) nézi, — es szépérzékét fejleszti, s jó fogózó a szülőknek is a további esztétikai neveléshez, a közös kulturális élményszerzéshez. De találjuk meg a módját — tiltó szó helyett inkább meggyőzéssel, okos ráhatással —, hogy még nyári nagyvakációban (amikor a reggeli felkelés nem olyan percre megszabott) se nézze meg benne esetleg szorongást keltő képeket; krimi-sorozatokat, súlyos mondanivalójú drámákat, „sex”-központú adásokat, melyek még koraiak számára. Arra is vigyáznunk kell, — különösen nyáron — hogy a gyermek ne üljön folyton tv-nézés kedvéért a szobában: minden nap jusson néhány óra ideje sportolásra, szabadban való játékra vagy munkára (pl. kerti munka), sétára, vagy kirándulásra. Ezt sem fegyelmezéssel kell elsősorban elérnünk, hiszen a szülőnek segítségére siet a viruló természet vonzása s a gyermek természetes igénye a mozgásra, futkosásra. Korunk e nagyszerű találmánya — a televízió — mindinkább nélkülözhetetlen tényezőjévé válik mindennapi életünknek, csakúgy, mint a tudományos-technikai haladás megelőző, forradalmi újításai: — a gőzmozdonytól a telefonig és a rádióig. Rajtunk magunkon múlik, hogy a tv csak az őt megillető szerepet foglalja el a család életében. — hogy ne rabszolgái legyünk, akiken a készülék uralkodik, hanem mi rendeljük alá igényünknek, egyéb dolgainknak, — éppúgy, mint modernizálódó otthonunk bármely más berendezését. Bars Sári Húsleves (leveskockából). Töltött karalábé. Eperhabos piskóta. Töltött karalábé. Hozzávalók: 8 db fiatal karalábé, 30 dkg sertéshús, 8 dkg rizs, 3 dkg zsír, 3 dkg liszt, 1 dl tejföl, kapor, zöldpetrezselyem, só. A karalábékat megtisztítjuk, az ép, fiatal leveleket is felhasználjuk. Belsejét karalábéfúróval kifúrjuk. A sertéshúst megdaráljuk, a rizzsel összekeverjük, kevés pirított hagymával ízesítjük Ezzel a karalábékat, valamint az előbb gyengén leforrázott fiatal leveleket megtöltjük. Ha a töltelékből kimarad, gombócokat formálunk és ha a többi félig megfőtt, hozzáadjuk. A karalábét lábasba rakjuk, tetejére szórjuk a kifúrt darabokat is, és annyi vizet öntünk rá, hogy éppen ellepje. Megsózzuk és fedő alatt lassan főzzük, amíg a karalábé egészen puha lesz. A zsírból és lisztből világos rántást készítünk és azzal berántjuk. Zöldpetrezselyemmel és kevés kaporral ízesítjük. Tálaláskor egy dl tejfölt öntünk rá. Eperhabos piskóta. Hozzávalók: 5 egész tojás. 10 dkg cukor. 10 dkg liszt. Tetejére: 4 tojásfehérje, 20 dkg cukor, 10 dkg barackíz, fél kg tisztított eper. öt tojásból pis- kótalapot készítünk. Ha kisül, tetejét vékonyan megkenjük barackízzel, és berakjuk félbevágott eperrel. A 4 tojásfehérjéből 15 dkg cukorral kemény habot verünk, azt az eperre egyenletesen rákenjük, és visszatesszük a sütőbe sülni, illetve csak száradni. Ha kihűlt, tetszés szerinti formára szeleteljük és minden szelet tetejére fél szem epret teszünk Ugyanezt késrithetiük tejszínhabbal is. A megsült tésztát kiborítjuk, rá rak juk az epret, beken jük fél liter felszínből vert habbal. amit 15 dkg porcukorral édesítettünk. Felvágva mindegyik szelet tetejére fél epret helvezíinV.
