Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-03 / 99. szám

1909. májas & SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 TADOR VERA ROVATA t Ruháink tavaszi felfrissítése A tavasz a ruhatárunk ^frissítését is időszerűvé szL Eönek legegyszerűbb írmája — kis fáradtsággal i kevés költséggel megold­ató — ha téli ruháinkat fe- hr gallérral, kézelővel egy- íjr művirággal varázsoljuk ijá, frissé. Ez egyébként .őst nagyon divatos is. Raj- rinkon négyféle megoldást lutatunfc be, s ezek mind- Syikének a szabásmintáját közöljük. Az alapanyagok útidén szakűzletbea, vagy ■uházban kaphatók. Egyes dctekfaen kész gaüérfélesé- efcet vagy fehér pitoé vi iá­ikat is vásárolhatunk. Így sután még könnyebb lehet dolgunk. Első rajzunk, kerek nyak- ivágásű sötét, vagy bármely dnű ruhára alkalmas fehér amutpiké gallért, masnit és 61 pántot mutat be. Ez utób­bi a ruha színével egyező pró gombokkal erősíthetjük iL A gallért célszerű pá­nitokkal felerősíteni, mert kkor egyszerűbb a fel- és jvevése, ha mosni akarjuk. Második rajzunk „V” ala- ű kivágással készült ruhá- a, vagy kiskosztümre való allért ajánl. Ha a ruhának s van gallérja, akkor a dí- atő fehér gallért egy kicsit sagyobbra szabjuk, hogy ta­P l Uli I 11 I II I II fiarmiimw karja az eredetit A gallér és a kézelő készülhet fehér madeirából szimplán és a szélét készen kapható kes­keny plissaé fodorral, vagy szövött szalag rágépelésével dolgozzuk el. A masni fehér pikéből, vagy ripsz szalagból készülhet A harmadik rajzunkon a régi korok divatját idéző, napjainkban is nagyon diva­tos, magas, állónyakú gallér látható. Alapanyaga fehér VASGYÜJTO HETEK április 21—június 10. batiszt, organza, puplin, vagy piké lehet. A negyedik rajz romanti­kus jellegű gallért és kézelőt mutat be. Alapanyaga: fe­hér alapon fekete pettyes selyem, vagy fehér batiszt amelyet sajátkezűleg is kihí­mezhetünk. Egyszínű anyag­ból is ugyanolyan szép és elegáns hatású. Szabásminta leírása; 1. 90 cm széles anyagból 80 cm szükséges (1 kocka 10 cm). 1. gallér 2. eleje pánt 3. masni, 2. 90 cm széles anyagból 1 m kell a gallérhoz. (1 kocka 10 cm.) 1. gallér 2. kézelő. 3. Szegőzött nyakpánt, dupla anyagból készült. Az- r i. T"P ~ / • m A, • • gjZf­• # 3LL1 b£ egész nyakfodor saSessége 12 cm. Ebből középen 8 cm széles a szegőzés. 90 cm szé­les anyagból 30 cm kell hozzá. 4. A nyakfodorhoz és kéz­előhöz 90 cm széles anyagból 60 cm kell (1 kocka 10 cm). 1. nyakfodor 2. kézelő. Fény és árnyék 3 ász fény szarun Nyolc évvel ezelőtt hosz­szabb rádióriportot készítet­tem a jászfényszarui ci­gányság áldatlan helyzeté­ről, önmaguk okozta min­dennapi tragédiájukról: nyo­morukról és arról az erőfe­szítésről, amelyet a községi, járási vezetőtestületek, tár­sadalmi szervek folytattak érdekükben. Megszólaltattam a „Doktor nénit’,’ a fény­szarui cigánytelep Schwei­tzer-jét, a még altkor népbe­tegségektől is pusztuló kis- cágányok ápolóját, a Dankó Pista népi együttes vezető­jét, dr. Sándor lumenét, a volt községi orvos feleségét. Visszavitt ennyi év után a kíváncsiság a jászfényszarui cigánytelepre. Jó volt-e visszatérni? Senkit sem ismertem meg a népi együttes volt tagjai közül. A cigányok gyorsan felnőtté válnak, hamar öreg­szenek. Hatvan cigánylány, gyerek állta körül mikrofonjainkat nyolc évvel ezelőtt Mindig éhes, csupa ideg, dalolni, táncolni mindig jókedvű gyerekek voltak. A népi együttes azóta már megszűnt A KISZ szerveze­tűk is. Keresem a két kis szólis­tát. „Amoda van egy kis ház...” — Ez volt híres, ked­ves számuk, s a másik: „Van nekem egy kis egerem...” Istenáldotta tehetségű éne­kes volt mind a kettő. S a többiek, a táncosok... Hol vannak? „Hát férjhez mentek, hát az meg úr Pesten, hát az meg a világnak ment hát az nem lakik már köztünk... — Hlyen és hasonló vála­szokat kapok a cigánysoron, Néhányan itt vannak a ré­gi táncosok közül a lurkók szaladgálnak körülöttük. S ezzel elérkeztünk mai témánkhoz. w A község fehér falú há­zainak csendességéből félka­réjban ugranak ki a régi ci­gánytelep kék, sárga és lila házai. A kis vityillók előtt szinte mindegyik udvarban, — biztos a szép napos idő időzítette így, — mosnak az asszonyok. A tiszta fehérne­műket két fa között cibálja a szél. Nem láttam rongyos, nasvon viseltes fehérneműt, ruhát A „dádékon” cipő és rendes, tiszta ruha. 10 kg háztartási eredetű vas, vagy 1 kg alumínium hulladékért az ellenértéken felül AJÁNDÉKSORSJEGYET Is ad a MÉH. Érdemes körülnézni,.. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnal felvesz a központi telephelyre: esztergályos, marós, lakatos, ív-lánghegesztő, — kompresszorkezelő, villanyszerelő szakmunkáso­kat és férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 órás a munkahét, minden második szombat szabad. KÜLSZOLGÁLATOS MUNKÁRA: kardoskúti, algyői, százhalombattai, szőnyi, műszer- és technológiai szerelési munkahelyeinkre felveszünk csőszerelő, központi fűtésszerelő, lakatos, hegesz­tő, villanyszerelő szakmunkásokat, A vidéki munkahelyeken is 44 őrás a munkahét, — minden szombat szabad. Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Munkásszálló, üzemi konyha van, A szál­lás ingyenes. Bér: megegyezés szerint A béren felül 500 Ft külszolgálat! átalányt, az alföldi munkahe­lyeken még külön területi pótlékot is fizetünk. — Felvétel esetén az útiköltséget térítjük, de a próba­idő alatt történő kilépés esetén ezt visszavonjuk. — Segédmunkások részére hegesztőképző tanfolyamot szervezünk, JELENTKEZÉS: a vállalat munkaügyi osztályán — (Budapest, XVIII., Gyömrői út 79—83), vidéken a munkahelyek vezetőinél. Sok helyen rádió szól. Lát­tam nagy Oriontont és kis zsebrádiókat is. Voltam né­hány helyen „háztűznéző- ben”. A nyolc—tíz évvel ez­előtti állapothoz képest óri­ási a változás. A kis házacs­kák többsége belülről is azt mutatja, amit az utcai front­ról, rendet, tisztaságot. Ke­rülöm a hamis idealizálást, azt írom. amit tapasztaltam, a különbséget az tudja iga­zán értékeim, aki járt már a jászapáti és az öcsödi ci­gánytelepen. Félezernél valamivel több cigány él Jászfényszarun. A munkabírósok csaknem mindannyian dolgoznak: a budapesti építkezéseken, Gö­döllőn és a faluban, jhrző- dik a rendszeres munka ha­tása. Elismerésre méltó a fejlődés a cigánytelepen, de nagyobb is lehetne Van persze panasz bőven. A ci­gányok a „falura’’ panasz­kodnak, a faluban sokan a „telepiekre”. * Az egyik ütközőpont a művelődési ház. Néhány év­vel ezelőtt épült, több mint 3 millió forintba került Az előcsarnokban földmfi- vesszövetkezeti büfé műkö­dik. Ez volt nemrégen még a falu legmegszóltabb kocs­mája. Amikor már bezártak az italboltok, a „kultúrban” még mindig lehetett inni. Pontosabban ráinni. Itt nem tartották be a zárórát, folyt a dáridó, amíg meg nem til­tották a szeszesital árusítá­sát A telepiek szombaton és vasárnap előszeretettel jár­tak a művelődési házba. Fő­leg fizetéstájt jól beszeszelt állapotban. Nemegyszer bot­rányosan viselkedtek, vétet­tek az elemi etikai, higié­niai normák ellen. Megen­gedhetetlen, hogy a színház­teremben futballozzanak, szétlocsolják a sört, a szak­köri szobát összetévesszék az illemhellyel, verekedjenek stb. Tévedés ne essék. a randalírozók nemcsak a te­lepiek voltak. A falu lum­pen elemei is kivették részü­ket a szép művelődési ház rongálásából. A művelődési ház igazga­tója erre kitiltotta őket Fel­harsant rögtön a telepiek kó­rusa: ez fajüldözés, azért mert mi cigányok vagyunk...! Mondjuk meg, szó sincs fajüldözésről! Nem azért utasították ki őket mert sö- tétebb a bőrük, hanem, mert sértették az emberi együtt­élés alapvető írott és íratlan törvényeit. Ha nem viselked­nek rendesen, a jövőben is így lesz, kitesszük a szűrü­ket, — mondja a művelődé­si ház igazgatója. Igaza van. Sokkal elgondolkoztatóbb a kérdés másik vonatkozása: a cigányok csak olyankor járnak a művelődési házba, — mitagadás — amikor fel­öntöttek a garatra vagy fel akarnak önteni. Jászfényszarun már ki­mozdult a holtpontról a ci­gánykérdés. Dolgoznak, ke­resnek. Pénzük tehát volna, de még nem tudnak vele megfelelően bánni, egyszer hopp, máskor kopp, — tisz­telet a kivételnek. Általában még mindig nem tudnák a falu civilizáltsági normái szerint élni. De hol is tanulnák meg? A munkahelyek formálósze­repe, nagyon harmadrendű, hiszen az építőiparban is többnyire egymás között dolgoznak. Maradna a lakó­helyi környezet átalakító ha­tása, ez meg is van, de a legfontosabb hatótényező, a művelődési ház nem vállal ebből kellő részt. A működő szakkörök egyi­kében sincs még csak vélet­lenül sem cigánygyerek. Is­meretterjesztő előadásokat nem tartanak a telepiek szá­mára, a televíziós szobát is csak elvétve látogatják. a kulturális rendezvényeken nem vesznek részt. Ellenvélemény: miért nem jönnek, jöhetnének.! De nincs rá igényük! A falu vezetőinek a jelenlegi­nél is jobban kellene segíte­ni a művelődési ház igazga­tóját, hogy bejárjanak a cigányok a kultúra házába, ne csak a kocsmáját láto­gassák. Nagyon nagy erőfeszítést igényelne mindez, a községi társadalmi szerveknek kelle­ne ebben nagyobb részt vál- lalniok, mert ha nem, még évtizedekig gondja lesz a falunak a cigánykérdés. A cigányok megtették az első lépést. Dolgoznak, régi nyomorúságoktól megszaba­dították magukat Erősebben kellene vezetniük őket kul- turálódásukban. A népi együttes nagy ös­szetartó erő volt Amikor dr. Sándorné elköltözött a falu­ból, az együttes felbomlott. Már ez sincs. A Dankó Pista cigány KISZ-szervezetet megszüntették — lehet rajta vitatkozni, helyes döntés volt-e — nehogy az elkülö- ^ nítés vádja érje az ifjúsági szövetséget. Elvileg igaz: a telepi fiatalok jobban járná­nak — a hatás, kölcsönha­tás elve alapján —, ha más KISZ alapszervezetekben lennének tagok, — ha ez biztosított lenne. Sajnos, je­lenleg a döntő többségük most már sehol sem KISZ- tag. Semmiféle KISZ alap­szerv munkájában nem vesz­nek részt. Különben is — a vegyesipari ktsz KISZ alapszerve kivétel — siral­mas az ifjúsági szövetség munkája a faluban. Milyen nevelést kapnák így a telepiek, az iskolából kikerült cigányfiatalok? Summázhatjuk: semmit, sem­milyent. ■fr A nyolc év utáni visszaté­rés sok örömet hozott. Csak­nem teljesen megszűnt a telep nyomornegyed jellege. Még van néhány éhező csa­lád is, szerencsétlen körül­mények közbeesésével, de ál­talánosítható, hogy óriási a fejlődés. A jelenlegi helyzet a jövő kulcsát hordozza magában: megértek a feltételei a jász­fényszarui cigányok kulturá­lis nevelésének. De ezzel jobban élni kell. Tiszai Lajos Mii. , főzzünk holnap SÖSKALEVES TOJÁSSAL, szalonnas göngyölt ton­hal, PÜSPÖKKENYÉR. Szalonnás göngyölt tonhal: A fagyasztott tonhalat «hagyjuk fel­engedni, és ha a szeletek túl vastagok lennének Kettőt-kettőt készítünk belőlük éles késsel úgy, hogy hosszú, vékony hald­iáink legyenek. Alaposan meg­mossuk, mindegyikre 1—1 vé­kony szelet szalonnát fektetünk és a hallal együtt ősszegőngyöl- jük. Fogplszkálőval megtüzzük a tekercseket, és élükre állítjuk egymás mellé, egy tűzálló tálra. Mindegyikre 1—1 darabka vajat teszünk és a sütőben az egészet ropogósra megsütjük. Ha burgo­nyapürével, vagy rizzsel kínáljuk, önthetünk még rá két deci tej­fölt sütés előtt, nagyon finom sűrű mártása lesz tőle. 2000 Ft-os kereseti lehe­tőséggel FESTÖDÉNKBE férfiakat, 1700—1900.— forintos kereseti lehetőséggel új korszerű fonodánkba és szövö- dénkbe lányokat felve­szünk. 5 napos munka­hét, hazautazást térítjük, albérletről gondosko­dunk. Jelentkezés levél­ben vagy személyesen. — Cím: Újpesti Gyapjúszö-^ vőgyár, Bp, IV., Berni út 1. szám.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents