Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-29 / 121. szám

1969. május 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 INGATLAN! SZOLNOK belterüle­tén. 3 szobás ház be« költözhetvén eladó. Meder u. 30. JÁSZBERÉNY belső területén 120 n-öl ház­házhely, vele Össze­függően 3 szobás ház 104 n-ÖIlel, beköltöz­hetően eladó, együt­tesen és külön la. — Érdeklődni n. Zerge utca 17. ELADÓ I szobás összkomfortos, — új tégla épület mellék­épülettel, 200 n-öl gyümölcsös telekkeL 00% készpénz, a töb­bi törlesztés. Szol­nok, Delta u. 34. 45* n-öl házhely el­adó. Szolnok, Pipacs ti. Érdeklődni lehet Szolnok, Bocskay u. I*. szám. EGYSZOBA konyháa családi ház cserela­kással eladó. Szol­nok, Gém u. 12. AZONNAL beköltöz­hető 3 szoba össz­komfortos OTP-« családi ház eladó. Vasvári Pál u. L Érdeklődni Szolnok* Ballal u. 15. kétszobás, küiön- konyhás kis ház minden elfogadható áron eladó. Szolnok* Ságvári Endre a. 1«. Táblán* AZONNAL beköltöz­hető fa házrész efe adó. Szolnok, Vas­várt Pál n. 11 alatt. KÉTSZOBA — össz­komfortos felújítást Igénylő házrész rí készpénzért eladó. — Érdeklődni Jún. 2-án és 3-án 16—18-lg. — Szolnok* Jókai út 7)a szám. SZOLNOK, Nyár u. 12/a szám alatt új tálából épült szoba, konyhán családi ház azonnal beköltözhe- tően olcsón eladó. Érdeklődni Fekete András, Rákóczi át 64. Minden este 7 órától. LAKÁSCSERE: KETTŐ szobás szö­vetkezeti vagy álla­mi lakásért elcserél­ném kis kertes há­zamat, megegyezés- eeL Szolnok, Attila n. sail. Kórház fáé. Elcserélném másfél­szobás összkomfor­tos központi fűtéses erkayes II. emeleti tiszaszederkényi la­kásomat, — hasonló szolnokiért. Érdek­lődni 7—16 h-ig — 17—29 telefonon, — vagy személyesen Szolnok, Beloiannisz u. 46. Szabó. KETTŐ szoba össz­komfortos és egy szoba összkomfortos OTP kertes családi házamat elcserélném háromszoba össz­komfortos „gázos fő-, bérleti lakásért” jel­igére a szolnoki hir­detőbe. BUDAPESTI egyszo- ba-konyhás kertes lakásomat elcserél­ném Szolnok köz­pontjában gázos ha­sonlóért. „Budapest” jeligére a szolnoki hirdetőbe. GÉPJÁRMŰI TRABANT Limoo- sine kitűnő állapot­ban eladó. Tisza- földvár, Kossuth u. 62. mám. DANUVLA motor sürgősen eladó. — Szolnok* Rozmaring u. 13/B. VIZSGAMENTES —i Simson moped be­tegség miatt eladó. Szolnok* Vak Boty- tyán u- ». Kovács Károly. WARTBURG Combi 900-as eladó. Szol­nok, Bástya u. L => VártemplomnáL TATRAN motorke­rékpár eladó 4600 km-rel Szolnok, Tű­zök u. M. KOMAB kis motor garanciával eladó. Bzandaszöllős« Kos­suth Lajos u. 7. AD AS-VÉTEL: KIFOGAST ALAN ál­lapotban eladó 200 literes benzinmoto­ros szivattyú. Kút* ből öntözésre alkal­mas. Szolnok* Jó­zsef A. u. 87/b. özv. Kerekes Károlyné. CSEHSZLOVÁK — mély gyermekkocsi fehér* fonott oldalú Igényesnek eladó. — Szolnok* Takács, Rét a. 72, szám. A SZOLNOK Megyei Tanács Tervező Iro­dája többletrendelés folytán feleslegessé vált saját készleté­ből eladásra kínál különböző műszaki, méretezési, költség­vetés-készítési, ár­képzési, fuvarozási stb. segédleteket. — Érdeklődni lehet — munkaidőben az iro­da árelemzési szak­osztályán. ELADÖ ló, kocsi, ló­szerszám, haláleset miatt. Túrkeve, Pe­tőfi tér 2. (özv. Sal- lainé). KETTŐ darab német boxer eladó. Szol­nok, Hold u. 4. 1500 darab samot- tégla, 10 m ková­csolt vaskerítés, — autogén hegesztő, — betoncsövek, 400-as csibe keltetőgép vil­lany vagy petróleum fűtésre eladó. Pász­tor János Cibakhá­za, Zrínyi utca 4. MOZAIKLAPOK szép mintákkal, fehér ce­mentből készítve kapható — meg­rendelésre. — Kér­jen Ingyen minta- kártyát. Molnár mo- zaiklapkészítő, Tisza- földvár. FEHÉR konyhaszek­rény és asztal eladó. Szolnok, Ságvári kőrút 40, H. em. 3. SZÉP sötét hálószo­ba bútor eladó .'Szol­nok* Vas Gereben u. 1. szám. VEGYES: LÁNCTALPAS nehéz erőgépekkel kivite­lezhető, bármilyen jellegű gépi és kot- rós földmunkát vál­lal az OTTV Alköz­pontja Karcag, Püs­pökladányi út 82. — Telefon: 120. Telez: 07—22—71. SZOLNOKI Sütőipa­ri Vállalat Szolnok területén bérbe ven­ne 2—3 helyiségből álló épületet vagy épületrészt — Ipari tanulók elhelyezésé­re. Érdeklődők Szol­nok, Csarnok n. 4. sz. alatti Irodánk­ban jelentkezzenek. HÁZASPÁR részére szoba-konyhás búto­rozott lakást kere­sünk. ,.Remény” jel­igére a szolnoki hir­detőbe. Hirdessen a Néplapban A Beton éa Vasbetonipari Művek szolnoki Gyára (Epületelemgyár) Szolnok, Tószegi út, 1969. májas­ban több üzemben megkezdi a termelést. A termelés­hez férfi munkásokat veszünk fel azonnali belépéssel A felvett dolgozóknak lehetőséget biztosítunk külön­féle könnyű- ég nehézgépkezelői tanfolyamok elvég­zéséhez. ill. betonelemgyártó szakma elsajátításához. Kereseti lehetőség 1600—2600 Ft-ig (teljesítmény­től függően). Fentieken kívül felveszünk: műszerész, villanyszerelő, hegesztő, lakatos, vasbetonszerelő, marós, esztergályos, kőműves, asztalos szakmunkásokat, híddaru kezelőket, targoncavezetőket (gépkocsivezető jogosítvány­nyal is). Munkaidő heti 44 óra, minijen második szombat szabad. Felvételre jelentkezni a gyár munkaügyi csoport­jánál lehet. Mini-nyomda a Ságvári körúton Szolnokon a Ságvári kőrút 29, szám alatt 1968 november Nem is — Milyen céllal indították a részleget? — Szolnokon eddig csak a nyomda vállalat és egyetlen magán könyvkötő látta el a város és nagyrészt a megye igényeit is — mondta Pozso­nyi Miklósné, a TEMPÓ Ksz elnökhelyettese. — Nem akarunk a nyomdával konku­rálni, lehetőségeink nem is adnak erre módot. Tizenné­gyen dolgozunk* két offset nyomdagéppel és egy Mans­feld típusú vágógéppel, sze­rencsére rövidesen nagyobb helyen, mert itt nehezen fé­rünk. — Mit vállalnak? — Vállalatok kiadványait, stencilmunkáit, például kol­óta működik a TEMPÓ Ksz sokszorosító és könyvkötő részlege. a díj... lektív szerződéseket és... egyébként, inkább nézzük meg. A megrendelő helyiségben egy fiatal asszony könyvhal­mazt rak elénk, tetején asz­talnagyságú fekete mappa — Postázáshoz készítettük — emeli le Pozsonyiné. — Élénkpiros, keménytetejű fü­zet következik, rajta arany betűkkel „Brigádnapló”, majd albumok, az 1919-es „Szolno­ki Munkás” és a Ludas Ma­tyi 1968-as évjáratának be­kötött példányai. — Ezekkel a termékekkel nyertünk a szö­vetkezetek megyei kiállításán a III. díjat. Nem is a díj, az az erkölcsi siker nagy szó nekünk, hogy ilyen rövid működés irtán már kiállítá­son vehettünk részt Ha kell újrarendelést is Kiknek dolgoznak? — Nyugodtan mondhatom; a megye minden vállalatának. Hogy csak a legnagyobbakat említsem, a kőolajipari vál­lalat a beton és vasbeton­ipari művek és a járműja­vító állandó megrendelőink. De megyén kívüli rendelése­ket is elfogadunk. Dolgoztunk például a Munkaügyi Minisz­tériumnak, a Kőolajipari Ku­tató Intézetnek és a békés­csabai könyvtárnak. — Győzik ezt a sok mun­kát? — Győzzük. Azért is jön­nek hozzák szívesen, mert rövid, általában kéthetes ha­táridővel dolgozunk és a hirtelen, prompt munkákat is szívesen elvégezzük. Még egy előnnyel dicsekedhetünk a nyomdával szemben. — A nyomtatványok mintapéldá­nyait lefényképezzük, az er­ről készített rota-lemezeket (vékony fémlemezek) meg­őrizzük Így aztán ezekből a nyomtatványokból újrarende- lés esetén már két-három nap alatt újabb mennyiséget szállíthatunk. Panaszokat fogalmazunk — A lakosságnak is ren­delkezésére állunk, a Ludas Matyi egy magán megren­delőé. Könyveket kötünk, meghívókat készítünk és van egy különleges szolgáltatá­sunk is. Az egyik gépíró asztalról kézírásos papírt vesz fel. — „Alábbi panaszokat akarom tenni...” emelkedik ki a lapon egy nagybetűs sor. — Magánszemélyek bíró­sági, rendőrségi panaszait át­fogalmazzuk, legépeljük és hivatalos formába öntjük. & Azért nem minden meg­rendelést tud elvállalni a TEMPÓ Ksz mini-nyomdája. Folyamatos fejlesztésre szá­mítanak azonban. Kiegészí­tésre vár a betűkészletük és képes kiadványok nyomását csak akkor vállalják majd, ha megérkezik a már meg­rendelt Xerox-fotókészülék. P. X. Híradás a Baross-térről Az aluljáróban a Keleti pályaudvarhoz vezető lépcsők el­készültek, rövidesen a kőfaragók megkezdik a műmár­vány burkolás építését A Rákóczi út Baross téri torkolatánál az aluljáró már elkészült. (MTI foto — Kovács Sándor felvételei) VAS ISTVÁN: ELŐADÓMŰVÉSZ' Emlékszem abból a régi időből, amikor már jártam cirkuszba, hogy a nagy att- t rakciók, a kötéltáncosok, a légtornászok előtt rendsze­rint úgynevezett csöndes szá­mokat láthattunk, zenebohó­cokat, egyensúlyozókat, zsonglőröket, kígyóembere­ket, finomabb bohőctréfákat. És ez nemcsak azért tör­tént így, mert ezek a szá­mok csak a porond előterét igényelték, s azalatt a hát­térben föl lehetett szerelni a nagy produkciók bonyolult fölszerelését, hanem azért is, hogy a közönség egy kis lé­legzethez jusson, hogy min­den izgalmi készenlétét érin­tetlenül, sőt a pihentető szó­rakozástól felajzva, az elkö­vetkező mutatványra, a lé­legzetállító bravúrra fordít­hassa. Mi más szerepe lehet annak a koferansziénak — még ha költő is —, aki a versmon­dás művészetét bevezeti, mint amilyen ezeké a csöndesebb, jelentéktelenebb, cirkuszi előkészítő számoké: az, hogy a közönség figyelmét elterel­je, megnyugtassa, de ugyan­akkor, éppen időkitöltő je­lentéktelenségénél fogva fel­csigázza arra a lélegzet-vissza- fojtó, szivet összeszorító izga­lomra, ami következik? Mert be kell vallanom, engem a szavaló, pontosabb szóval: versmondó, akinek az egy szál hanaján, mint kifeszí­tett kötélen egyensúlyozva, a maga esetleges fizikai meg­jelenését is latba vetve, kon­centrált költőiségének trapé­zán lebegve, egy egész estén át le kell kötnie közönsé­gét, egy kissé mindig e nyaktörö mutatványok mű­vészeire emlékeztet; s ma­gam is akadozó lélegzettel szoktam izgulni, hogy az a furcsa kapcsolat, amely a közönség és az előadó fi­gyelme, érzékenysége, és emelkedettsége között létre­jön, s amely a kápráztató teljesítményt fenntartja, meg ne szakadjon egy percre sem. Persze, a különös érzésem­hez nyilván hozzájárul az is, hogy a szavalóestek sike­rét én is kissé mindig úgy érzem, mint csodaszámba menő újdonságot. Kamasz­koromban tanúja voltam a folyamatnak, ahogy a vers­mondás elszakadt a színészi munkától, amelynek addig mintegy mellékterméke volt, s önálló művészetté vált. Ez a folyamat mára már befe­jeződött. És ezt nemcsak az bizonyítja, hogy annyi ki­váló, s oly különböző egyéni­ségű, felfogású és eszközű előadónk van, hanem az is, hogy a közönség olyan meg­lepő érdeklődéssel kíséri a versmondás estjeit, ez pedig nem volna lehetséges, ha a verseken túl nem érdekelné az egy művész verstolmácso­lása is. Olyan folyamat ez tehát, amelynek eredményei­ben része van a. közönségnek is, az előadóművészeknek is; talán csak a kritika maradt ki belőle, az nem vette elég­gé tudomásul, hogy itt új művészet született — de hát a kritika nálunk tudvalévő­én a leglassúbh tempójúi te­vékenységek közé tartozik. Énnek az új művészetnek a kialakulása és sikere több szempontból is meglevő. Én ugyanis mindig azt hittem — és az igazat megvallva, ma is azt hiszem —, hogy a lí­rai költészetnél, márpedig ebből telik ki az előadóesték anyagának legnagyobb ré­sze, nincs is meghittebb mű­vészet. Néhány kivételes szándékú költőtől, s a világ­költészetnek némely hango­san kirobbanó pillanatától el­tekintve, az igazi Ura az egy ember beszéde a másik em­berhez. S én a vers igazi hatását mindig is magányos hatásnak képzeltem el, ami­kor a versre fogékony ol­vasó leemel egy kötetet a polcról, s kettesben talál­kozik a költővel. És mégis, szemtanúja voltam, ahogy ki­alakult a vers hatásának egy másféle, s nem kevésbé fn- tenzív módja úgy, hogy a költő sugárzása egy közbeik­tatott másik művészen át érvényesül, s egyszerre so­kakra, néha százakra is hat. Furcsa feszültséggel telített szertartás ez, s abban ha­sonlatos a vallásos szertartá­sokhoz, hogy bizonyos szel­lemi hatás egyszerre ér egy egész gyülekezetei, de úgy, hogy közben mégis a gyü­lekezet mindegyik tagján ke­resztül külön és egyénien is érvényesül. Meglepetésem csak foko­zódott, amikor azt kellett ta­pasztalnom, hogy némely vers új oldaláról mutatko­zik be egy-egy előadómű­vész tolmácsolásában; olyas­mit tudok meg róla, amit nem sejtettem benne, pedig ismertem, szerettem, sokszor olvastam addig is. Hát még, amikor saját versemmel kap­csolatban ért ilyesféle meg­lepetés! A versmondás te­hát versmagyarázat is, és ha a művész igazán tehetséges, akkor új magyarázat. Ahogy például Csemus Mariann mondja Rimbaud-t — és persze, az is, amit kiválasz­tott tőle —•, meglepően és nagyon helyénvalóan egé­szíti ki azt a képet, amely Rinibaud-ról még irodalmi közvéleményünkben is ki­alakult. Magyarázat — a régi ma­gyar nyelv ezzel a szóval jelölte a fordítás folyamatát, amely ugyancsak magyará­zata a versnek. És a vers­mondás a fordításra is em­lékeztet; lefordítja, átülteti d verset a mi mai tudomásunk, érzékenységünk, szükségle­tünk közegébe. És abban is hasonló a fordításhoz, hogy elengedhetetlen feltétele a teljes odaadás és hűség a vershez, de paradox módon, erre a hűségre, erre az oda­adásra csak szuverén egyén képes, aki viszont óhatatla­nul hű marad a maga mű­vészi mivoltához, amely gyakran azonos az előadó ter­mészetes egyéniségével, de gyakran teljességgel elüt at­tól. Vannak szavalok, akik­ről, ha kiállnak a pódiumra, könnyen el tudjuk képzelni, hogyan mondják a verset, és nem is csalatkozunk. De ez nem általános szabály... • Részlet a szerző Megkö­zelítések című könyvheti kö­tetéből.

Next

/
Thumbnails
Contents