Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-29 / 121. szám
1969. május 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 INGATLAN! SZOLNOK belterületén. 3 szobás ház be« költözhetvén eladó. Meder u. 30. JÁSZBERÉNY belső területén 120 n-öl házházhely, vele Összefüggően 3 szobás ház 104 n-ÖIlel, beköltözhetően eladó, együttesen és külön la. — Érdeklődni n. Zerge utca 17. ELADÓ I szobás összkomfortos, — új tégla épület melléképülettel, 200 n-öl gyümölcsös telekkeL 00% készpénz, a többi törlesztés. Szolnok, Delta u. 34. 45* n-öl házhely eladó. Szolnok, Pipacs ti. Érdeklődni lehet Szolnok, Bocskay u. I*. szám. EGYSZOBA konyháa családi ház cserelakással eladó. Szolnok, Gém u. 12. AZONNAL beköltözhető 3 szoba összkomfortos OTP-« családi ház eladó. Vasvári Pál u. L Érdeklődni Szolnok* Ballal u. 15. kétszobás, küiön- konyhás kis ház minden elfogadható áron eladó. Szolnok* Ságvári Endre a. 1«. Táblán* AZONNAL beköltözhető fa házrész efe adó. Szolnok, Vasvárt Pál n. 11 alatt. KÉTSZOBA — összkomfortos felújítást Igénylő házrész rí készpénzért eladó. — Érdeklődni Jún. 2-án és 3-án 16—18-lg. — Szolnok* Jókai út 7)a szám. SZOLNOK, Nyár u. 12/a szám alatt új tálából épült szoba, konyhán családi ház azonnal beköltözhe- tően olcsón eladó. Érdeklődni Fekete András, Rákóczi át 64. Minden este 7 órától. LAKÁSCSERE: KETTŐ szobás szövetkezeti vagy állami lakásért elcserélném kis kertes házamat, megegyezés- eeL Szolnok, Attila n. sail. Kórház fáé. Elcserélném másfélszobás összkomfortos központi fűtéses erkayes II. emeleti tiszaszederkényi lakásomat, — hasonló szolnokiért. Érdeklődni 7—16 h-ig — 17—29 telefonon, — vagy személyesen Szolnok, Beloiannisz u. 46. Szabó. KETTŐ szoba összkomfortos és egy szoba összkomfortos OTP kertes családi házamat elcserélném háromszoba összkomfortos „gázos fő-, bérleti lakásért” jeligére a szolnoki hirdetőbe. BUDAPESTI egyszo- ba-konyhás kertes lakásomat elcserélném Szolnok központjában gázos hasonlóért. „Budapest” jeligére a szolnoki hirdetőbe. GÉPJÁRMŰI TRABANT Limoo- sine kitűnő állapotban eladó. Tisza- földvár, Kossuth u. 62. mám. DANUVLA motor sürgősen eladó. — Szolnok* Rozmaring u. 13/B. VIZSGAMENTES —i Simson moped betegség miatt eladó. Szolnok* Vak Boty- tyán u- ». Kovács Károly. WARTBURG Combi 900-as eladó. Szolnok, Bástya u. L => VártemplomnáL TATRAN motorkerékpár eladó 4600 km-rel Szolnok, Tűzök u. M. KOMAB kis motor garanciával eladó. Bzandaszöllős« Kossuth Lajos u. 7. AD AS-VÉTEL: KIFOGAST ALAN állapotban eladó 200 literes benzinmotoros szivattyú. Kút* ből öntözésre alkalmas. Szolnok* József A. u. 87/b. özv. Kerekes Károlyné. CSEHSZLOVÁK — mély gyermekkocsi fehér* fonott oldalú Igényesnek eladó. — Szolnok* Takács, Rét a. 72, szám. A SZOLNOK Megyei Tanács Tervező Irodája többletrendelés folytán feleslegessé vált saját készletéből eladásra kínál különböző műszaki, méretezési, költségvetés-készítési, árképzési, fuvarozási stb. segédleteket. — Érdeklődni lehet — munkaidőben az iroda árelemzési szakosztályán. ELADÖ ló, kocsi, lószerszám, haláleset miatt. Túrkeve, Petőfi tér 2. (özv. Sal- lainé). KETTŐ darab német boxer eladó. Szolnok, Hold u. 4. 1500 darab samot- tégla, 10 m kovácsolt vaskerítés, — autogén hegesztő, — betoncsövek, 400-as csibe keltetőgép villany vagy petróleum fűtésre eladó. Pásztor János Cibakháza, Zrínyi utca 4. MOZAIKLAPOK szép mintákkal, fehér cementből készítve kapható — megrendelésre. — Kérjen Ingyen minta- kártyát. Molnár mo- zaiklapkészítő, Tisza- földvár. FEHÉR konyhaszekrény és asztal eladó. Szolnok, Ságvári kőrút 40, H. em. 3. SZÉP sötét hálószoba bútor eladó .'Szolnok* Vas Gereben u. 1. szám. VEGYES: LÁNCTALPAS nehéz erőgépekkel kivitelezhető, bármilyen jellegű gépi és kot- rós földmunkát vállal az OTTV Alközpontja Karcag, Püspökladányi út 82. — Telefon: 120. Telez: 07—22—71. SZOLNOKI Sütőipari Vállalat Szolnok területén bérbe venne 2—3 helyiségből álló épületet vagy épületrészt — Ipari tanulók elhelyezésére. Érdeklődők Szolnok, Csarnok n. 4. sz. alatti Irodánkban jelentkezzenek. HÁZASPÁR részére szoba-konyhás bútorozott lakást keresünk. ,.Remény” jeligére a szolnoki hirdetőbe. Hirdessen a Néplapban A Beton éa Vasbetonipari Művek szolnoki Gyára (Epületelemgyár) Szolnok, Tószegi út, 1969. májasban több üzemben megkezdi a termelést. A termeléshez férfi munkásokat veszünk fel azonnali belépéssel A felvett dolgozóknak lehetőséget biztosítunk különféle könnyű- ég nehézgépkezelői tanfolyamok elvégzéséhez. ill. betonelemgyártó szakma elsajátításához. Kereseti lehetőség 1600—2600 Ft-ig (teljesítménytől függően). Fentieken kívül felveszünk: műszerész, villanyszerelő, hegesztő, lakatos, vasbetonszerelő, marós, esztergályos, kőműves, asztalos szakmunkásokat, híddaru kezelőket, targoncavezetőket (gépkocsivezető jogosítványnyal is). Munkaidő heti 44 óra, minijen második szombat szabad. Felvételre jelentkezni a gyár munkaügyi csoportjánál lehet. Mini-nyomda a Ságvári körúton Szolnokon a Ságvári kőrút 29, szám alatt 1968 november Nem is — Milyen céllal indították a részleget? — Szolnokon eddig csak a nyomda vállalat és egyetlen magán könyvkötő látta el a város és nagyrészt a megye igényeit is — mondta Pozsonyi Miklósné, a TEMPÓ Ksz elnökhelyettese. — Nem akarunk a nyomdával konkurálni, lehetőségeink nem is adnak erre módot. Tizennégyen dolgozunk* két offset nyomdagéppel és egy Mansfeld típusú vágógéppel, szerencsére rövidesen nagyobb helyen, mert itt nehezen férünk. — Mit vállalnak? — Vállalatok kiadványait, stencilmunkáit, például kolóta működik a TEMPÓ Ksz sokszorosító és könyvkötő részlege. a díj... lektív szerződéseket és... egyébként, inkább nézzük meg. A megrendelő helyiségben egy fiatal asszony könyvhalmazt rak elénk, tetején asztalnagyságú fekete mappa — Postázáshoz készítettük — emeli le Pozsonyiné. — Élénkpiros, keménytetejű füzet következik, rajta arany betűkkel „Brigádnapló”, majd albumok, az 1919-es „Szolnoki Munkás” és a Ludas Matyi 1968-as évjáratának bekötött példányai. — Ezekkel a termékekkel nyertünk a szövetkezetek megyei kiállításán a III. díjat. Nem is a díj, az az erkölcsi siker nagy szó nekünk, hogy ilyen rövid működés irtán már kiállításon vehettünk részt Ha kell újrarendelést is Kiknek dolgoznak? — Nyugodtan mondhatom; a megye minden vállalatának. Hogy csak a legnagyobbakat említsem, a kőolajipari vállalat a beton és vasbetonipari művek és a járműjavító állandó megrendelőink. De megyén kívüli rendeléseket is elfogadunk. Dolgoztunk például a Munkaügyi Minisztériumnak, a Kőolajipari Kutató Intézetnek és a békéscsabai könyvtárnak. — Győzik ezt a sok munkát? — Győzzük. Azért is jönnek hozzák szívesen, mert rövid, általában kéthetes határidővel dolgozunk és a hirtelen, prompt munkákat is szívesen elvégezzük. Még egy előnnyel dicsekedhetünk a nyomdával szemben. — A nyomtatványok mintapéldányait lefényképezzük, az erről készített rota-lemezeket (vékony fémlemezek) megőrizzük Így aztán ezekből a nyomtatványokból újrarende- lés esetén már két-három nap alatt újabb mennyiséget szállíthatunk. Panaszokat fogalmazunk — A lakosságnak is rendelkezésére állunk, a Ludas Matyi egy magán megrendelőé. Könyveket kötünk, meghívókat készítünk és van egy különleges szolgáltatásunk is. Az egyik gépíró asztalról kézírásos papírt vesz fel. — „Alábbi panaszokat akarom tenni...” emelkedik ki a lapon egy nagybetűs sor. — Magánszemélyek bírósági, rendőrségi panaszait átfogalmazzuk, legépeljük és hivatalos formába öntjük. & Azért nem minden megrendelést tud elvállalni a TEMPÓ Ksz mini-nyomdája. Folyamatos fejlesztésre számítanak azonban. Kiegészítésre vár a betűkészletük és képes kiadványok nyomását csak akkor vállalják majd, ha megérkezik a már megrendelt Xerox-fotókészülék. P. X. Híradás a Baross-térről Az aluljáróban a Keleti pályaudvarhoz vezető lépcsők elkészültek, rövidesen a kőfaragók megkezdik a műmárvány burkolás építését A Rákóczi út Baross téri torkolatánál az aluljáró már elkészült. (MTI foto — Kovács Sándor felvételei) VAS ISTVÁN: ELŐADÓMŰVÉSZ' Emlékszem abból a régi időből, amikor már jártam cirkuszba, hogy a nagy att- t rakciók, a kötéltáncosok, a légtornászok előtt rendszerint úgynevezett csöndes számokat láthattunk, zenebohócokat, egyensúlyozókat, zsonglőröket, kígyóembereket, finomabb bohőctréfákat. És ez nemcsak azért történt így, mert ezek a számok csak a porond előterét igényelték, s azalatt a háttérben föl lehetett szerelni a nagy produkciók bonyolult fölszerelését, hanem azért is, hogy a közönség egy kis lélegzethez jusson, hogy minden izgalmi készenlétét érintetlenül, sőt a pihentető szórakozástól felajzva, az elkövetkező mutatványra, a lélegzetállító bravúrra fordíthassa. Mi más szerepe lehet annak a koferansziénak — még ha költő is —, aki a versmondás művészetét bevezeti, mint amilyen ezeké a csöndesebb, jelentéktelenebb, cirkuszi előkészítő számoké: az, hogy a közönség figyelmét elterelje, megnyugtassa, de ugyanakkor, éppen időkitöltő jelentéktelenségénél fogva felcsigázza arra a lélegzet-vissza- fojtó, szivet összeszorító izgalomra, ami következik? Mert be kell vallanom, engem a szavaló, pontosabb szóval: versmondó, akinek az egy szál hanaján, mint kifeszített kötélen egyensúlyozva, a maga esetleges fizikai megjelenését is latba vetve, koncentrált költőiségének trapézán lebegve, egy egész estén át le kell kötnie közönségét, egy kissé mindig e nyaktörö mutatványok művészeire emlékeztet; s magam is akadozó lélegzettel szoktam izgulni, hogy az a furcsa kapcsolat, amely a közönség és az előadó figyelme, érzékenysége, és emelkedettsége között létrejön, s amely a kápráztató teljesítményt fenntartja, meg ne szakadjon egy percre sem. Persze, a különös érzésemhez nyilván hozzájárul az is, hogy a szavalóestek sikerét én is kissé mindig úgy érzem, mint csodaszámba menő újdonságot. Kamaszkoromban tanúja voltam a folyamatnak, ahogy a versmondás elszakadt a színészi munkától, amelynek addig mintegy mellékterméke volt, s önálló művészetté vált. Ez a folyamat mára már befejeződött. És ezt nemcsak az bizonyítja, hogy annyi kiváló, s oly különböző egyéniségű, felfogású és eszközű előadónk van, hanem az is, hogy a közönség olyan meglepő érdeklődéssel kíséri a versmondás estjeit, ez pedig nem volna lehetséges, ha a verseken túl nem érdekelné az egy művész verstolmácsolása is. Olyan folyamat ez tehát, amelynek eredményeiben része van a. közönségnek is, az előadóművészeknek is; talán csak a kritika maradt ki belőle, az nem vette eléggé tudomásul, hogy itt új művészet született — de hát a kritika nálunk tudvalévőén a leglassúbh tempójúi tevékenységek közé tartozik. Énnek az új művészetnek a kialakulása és sikere több szempontból is meglevő. Én ugyanis mindig azt hittem — és az igazat megvallva, ma is azt hiszem —, hogy a lírai költészetnél, márpedig ebből telik ki az előadóesték anyagának legnagyobb része, nincs is meghittebb művészet. Néhány kivételes szándékú költőtől, s a világköltészetnek némely hangosan kirobbanó pillanatától eltekintve, az igazi Ura az egy ember beszéde a másik emberhez. S én a vers igazi hatását mindig is magányos hatásnak képzeltem el, amikor a versre fogékony olvasó leemel egy kötetet a polcról, s kettesben találkozik a költővel. És mégis, szemtanúja voltam, ahogy kialakult a vers hatásának egy másféle, s nem kevésbé fn- tenzív módja úgy, hogy a költő sugárzása egy közbeiktatott másik művészen át érvényesül, s egyszerre sokakra, néha százakra is hat. Furcsa feszültséggel telített szertartás ez, s abban hasonlatos a vallásos szertartásokhoz, hogy bizonyos szellemi hatás egyszerre ér egy egész gyülekezetei, de úgy, hogy közben mégis a gyülekezet mindegyik tagján keresztül külön és egyénien is érvényesül. Meglepetésem csak fokozódott, amikor azt kellett tapasztalnom, hogy némely vers új oldaláról mutatkozik be egy-egy előadóművész tolmácsolásában; olyasmit tudok meg róla, amit nem sejtettem benne, pedig ismertem, szerettem, sokszor olvastam addig is. Hát még, amikor saját versemmel kapcsolatban ért ilyesféle meglepetés! A versmondás tehát versmagyarázat is, és ha a művész igazán tehetséges, akkor új magyarázat. Ahogy például Csemus Mariann mondja Rimbaud-t — és persze, az is, amit kiválasztott tőle —•, meglepően és nagyon helyénvalóan egészíti ki azt a képet, amely Rinibaud-ról még irodalmi közvéleményünkben is kialakult. Magyarázat — a régi magyar nyelv ezzel a szóval jelölte a fordítás folyamatát, amely ugyancsak magyarázata a versnek. És a versmondás a fordításra is emlékeztet; lefordítja, átülteti d verset a mi mai tudomásunk, érzékenységünk, szükségletünk közegébe. És abban is hasonló a fordításhoz, hogy elengedhetetlen feltétele a teljes odaadás és hűség a vershez, de paradox módon, erre a hűségre, erre az odaadásra csak szuverén egyén képes, aki viszont óhatatlanul hű marad a maga művészi mivoltához, amely gyakran azonos az előadó természetes egyéniségével, de gyakran teljességgel elüt attól. Vannak szavalok, akikről, ha kiállnak a pódiumra, könnyen el tudjuk képzelni, hogyan mondják a verset, és nem is csalatkozunk. De ez nem általános szabály... • Részlet a szerző Megközelítések című könyvheti kötetéből.
