Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-29 / 121. szám
t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. május 29. Erdőtűz ellen gyúj tózsinór Szovjet mérnökök gry újtó zsinór alkalmazását javasolják erdőtüzek oltására. A különleges gyújtózsinór segítségével a tűz jóval gyorsabban eloltható, mint bármely eddig alkalmazott módszerrel. A gyújtózsinóron méterenként robbanótöltetet helyeznek el. — A robbanások következtében, — amely az erdőtűztől függően viszonylag elég hosszú szakaszon majdnem egyidejűleg zajlanak le, egy méternél szélesebb árok keletkezik. Ezután az árkon belül a tűz irányában meg gyújtják a bozótot. A mesterségesen okozott tűz és az árok rendszer gátat vet az erdőtűz terjedésének, mintegy lokalizálja azt. A különleges gyújtózsinór sikerrel vizsgázott a gyakorlatban. Az erdővédelemnek különben nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióban, amely erdő- állományát tekintve első helyen áll a világranglistán. Az erdők tűzvédelmére állandó jelleggel több mint 100 000 embert mozgósíthatnak a Szovjetunióban. — Azonkívül ejtőernyős szolgálatot Is megszerveztek. BEZÁRT A BNV Újjászerveződtek a fasiszta SA rohamosztagok az NSZK-ban Sairt a Budapesti Nemzetközi Vásár, s mint ilyenkor évről évre történni szokott, most is érdemes áttekinteni lefolyását. Feltehetően ea volt az utolsó, amely teljes egészében a Városligetben került megrendezésre. A BNV az egyre fokozódó érdeklődés következtében már 260 000 mt-nyi területet vett igénybe a Városligetből, melyből 108 000 mi állt a kiállítók rendelkezésére. a pavilonok és a szabad téren helyet foglaló árubemutatók tehát csaknem felét igényelték a teljes területnek, ami annyit jelentett, hogy a vásár rendezői úgyszólván minden talpalatnyi belyet kihasználtak. További fejlesztésre a Városligetben már nincs lehetőség. Ezzel van összefüggésben tehát az a döntés, hogy következő években a Budapesti Nemzetközi Vásár egyes részlegei fokozatosan átköltöznek a Boráros téri híd budai oldalán kijelölt új vásárterületre. Ez természetesen nem jelenti — legalábbis még hosszú időre —, a gyönyörű városligeti vásárterület feladását. Az l»«»-es BNV-on SÍ külföldi országból 1400 cég vett részt és kereken ST 000 m> területet foglaltak eL Ebből 22 hivatalos, U pedig egyéni kiállítóként mutatta be termékeit. A szocialista országok közül a legnagyobb kiállítók — a kiállítási területek nagysága szerinti sorrendben 1—I a Szovjetunió, Lengyelország, NDK és Csehszlovákia voltak. A nem szocialista országok közül Nagy-Bri- tannbt, Ausztria, Franciaország, Olaszország, az NSZK és az USA vette igénybe a legnagyob területet. — TERRA — Az NSZK-ban a neofasiszta Nemzeti Demokrata Párt (NPD), május 10-i stuttgarti kongresszusán olyan választási programot fogadott el, amely nyíltan hirdeti a párt revans törekvéseit és soviniszta céljait. A hitlerista párt közvetlen utóda egyre jobban terjeszkedik Nyugat- Németországban, bár az európai béke és biztonság ellen irányuló náci és fasiszta jellegét még a bonni kormány képviselői és a nyugat-berlini szenátus tagjai is kénytelenek voltak nemegyszer beismerni. Mi sem jellemsí jobban, hogy a bonni kormányzat és a nyugatnémet hatóságok mennyire elnézőek az újnáci párttal szemben, mint az, hogy a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével a párt országszerte rohamcsoporto- kat szervezett. Ezek a „rend- fenntartó szolgálat” (Ordnungsdienst) fedőnéven, teljesen a volt hitleri SA (Sturm Abteilung) mintájára katonai szervezetű terrorosztagok az NSZK valamennyi részében megalakultak. A szövetségi tartományokban az NPD külön tartományi megbízottja hivatott gondoskodni arról, hogy ez a náci utódszervezet (OD) a parlamenti választási kampány gyakorlati kezdetéig bevetésre készen álljon. „Az NPD nem hajlandó többé a vörös csőcselék előtt meghátrálni. Ezentúl nem fogunk semmit sem zsébre- vágni. Igazunkat saját eszközeinkkel fogjuk védelmezni’’ — fenyegetőzött a párt lapja, a Deutsche Nachrichten. Pedig e „rendfenntartó szolgálat* Ekkehard Stuhld- rehérnék, a volt SS-tisztnek a vezetésével már eddig is nemegyszer megmutatta, hogyan értelmezi „igazának vé- d el mezesét’*, amikor e rohamosztagok több ízben is megtámadták Nyugat-Ber- linben a fasizmus újraéledése ellen tüntetőket A rendőrség nem lépett fel a náci terroristák ellen, de ez nem is csoda, hisz az NPD-nek a nyugat-berlini rendőrségen belül saját pártcsoportjai vannak — és a vezető beosztású rendőrtisztek jórésze is az újnád párt tagja. Nemcsak Nyugat-Berlin- ben, hanem az NSZK más városaiban, így Münchenben is megmutatták e fasiszta „rendfenntartók” oroszlánkörmeiket páratlan brutalitásukat, amikor a Demokratikus Akció egyik rendezvényének résztvevőit megtámadták és sokakat véresre vertek. Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy az újnáci pribékeknek csak a nevük más, mint elődeiké, az SA bamainges legényeié volt. E szervezet náci szelleme ugyanaz maradt Amikor a húszas és harmincas években az SA az utcára vonult a második világháború előhírnöke volt. Von Thadden, az újnáci NPD vezérének legényei, az OD terroristacsoportok pedig arra a veszélyre figyelmeztetnek, amely- lyel a nyugat-németországi fejlemények Európa békéjét és biztonságát fenyegetik, K. J. Egy rendőrtiszt naplójából Szántó István nyugállományú rendőrezredes feljegyzései Nem füstöl a kémény II. Az alezredes csöndben nyitott a szobába. Kézmozdulatával jelezte, hogy csak folytassák a kihallgatást Szemügyre vette a tanút Izzad, ideges, mintha félne valamitől, állapította meg. — Neve? — Éles László. Ismerős név, gondolta Almást Nemsokára fény derült az ijedtség okára és arra is, miért tűnik ismerősnek ez az ember. — Mór voltam büntetve, . hat évre ítéltek erőszakos nemi közösülésért. — Foglalkozása? — kérdezte a nyomozó. — Fuvaros vagyok, aki felfogad, annak dolgozom. } December 20-án eljött hoz- l zám egy ember, akit látás- I bál ismerek. Neve most nem 1 jut eszembe. Elmesélte, hogy egy öregasszonyt örökbe fogadott, mára beszélték meg az áthurcolkodást. Körülbelül egy óráig tartott, míg kiértünk a tanyára. Az iskola dűlőn mentünk végig. — Találkoztak valakivel? — Igen, egy férfival és egy növel. — Megtalálták a keresett személyt? — Nem. Az én emberem még szitkozódott is, hogy nincs itthon az öreg néni. Szóltam neki, várjunk, mert láttam, hogy az ajtó nincs lakattal lezárva. Almási alezredes már je- gyezgetett Éles László folytatta. — Akkor már valami tus* kém nem tetszett. Beszéltünk a szomszédasszonnyal, azt mondta; hogy a néni a kút- ban van. Megjegyzem, hogy velem is előfordult már, hogy vízmerés közben leszakadt a kútostor. De engem mindig fenntartott hónaljamnál fogva a kút kávája. — Hogy reagált erre megbízója? — Azt mondta', menjünk innen. Visszafordultunk a szánnal és letettem őt a kn- vesútnál. Most jut eszembe, hogy ennek az embernek a neve; Köves Anal. Az alezredesnek ennyi is elég volt. Kiment a szobából, jegyzettömbjén Köves Antal neve állt és egy nagy kérdőjel. Almási alezredes és Pa- csai százados vezette a kihallgatást. -A gyanúsított Köves Antal velük szemben ült. — őszinte és töredelmes vallomást akarok tenni. Na- giion megbántam teltemet — siránkozott Köves. — Úgy történt a dolog, hogy munka után hazafelé menve ösz- szetalálkoztam Énekessel. Látásból már ismertem. Nagy üveg pálinka volt nála. Megszólított és jócskán iszogattunk. Azt mondta, hogy szerzünk pénzt. — Hová mentek? — Letértünk a kövesűlról az Amál néni tanyája felé. Azt hittem, hogy ott lakik Énekes. Zörgettünk, Amál néni ajtót nyitott. Bementünk, leültünk a konyhában. Amál néni megkérdezte Énekestől, hogy mit akarsz? Tudja maga azt, válaszolta. Valami tyúkokról beszélgettek, aztán kimentek az udvarra. Én addig azt néztem, hogy milyen jól megy Amál néninek. A ládája tele liszttel, krumplija is van bőven. Ekkor nagy csobbanást hallottam. Odaugrottam az ajtóhoz, de már csak Énekest láttam. Nagyon megijedtem. Aztán arra gondoltam, hogy nem jön rosszul a liszt, meg a krumpli. Énekes egy kis kézikosárba berámolt néhány üveg befőttet, az ébresztőórát, meg Amál néni személyi igazolványát. Ügy emlékszem, azt útközben elveszítettük. — Miért járt kinn másnap a tanyán? — Énekes azt mondta, fogadjak egy szánt, hogy elvigyük a maradék holmit. Azt ugyanis batyuba kötötte. Én másnap ki is mentem, de Énekest sehol sem láttam, ö vitt a bűnbe — kiabált Köves. „Énekes* nem volt más, mint Kántor József, a gyilkosság felfedezője. Mint általában faluhelyen szokás, megkülönböztetésül használta az „Énekes” előnevet. Kántor csodálkozott, hogy ismét beidézték. Gondolatban sorravette előző vallomását. Nagy léptekkel rótta sétáját a folyosón. Az alezredes bekérette Kövest. — Van, ami nem stimmel vallomásában. Kérem, tisztázzuk ezeket. — Tehát Énekessel együtt követték el? — Igen. Egy őrmester lépett a szobába. áf — Jelentem, a tanú kint várakozik. — Vezesse be. Az alezredes Köves arcát figyelte. A férfi elsápadt. Kántort Kövessel szembe ültette le. — Ismeri ezt az embert? — kérdezte Kántortól. — Nem. Köves dadogni kezdett. — Miért tagadod, én már mindent elmondtam! — Ném tudom miről van szó. — Nem ismersz meg? Kántor fölállt. — Nem ismerem ezt az embert. Az alezredes Köveshez lépett. — Látja Köves, ez nem stimmelt. Akar vallomást tenni ? , — Igen — hajtotta le az a fejőt. (Folytatjuk.) Közös szovjet—magyar baromfitelep A szovjet és a 'magyar nép barátságának beszédes bizonyítékait szolgáltatja Kárpát- Ukrajna. Itt húzódik a „Barátság” olajvezeték, a „Testvériség” gázvezeték, a „Béke” energiarendszer távvezetéke. Beregszász város mellett, a szovjet—magyar határ mentén, száz hektárnyi területet foglal el a szovjet és a magyar gyümölcskertészek együttes létesítménye, „A barátság kertje”. Újabban Kárpát-Ukrajnában hatalmas szovjet—magyar keltetőgépes baromfitelep létesítését tervezik. A baromfitelep, ahol évente 50 millió tojást és egymillió csirkét állítanak elő, a kárpát-ukrajnai területen lévő zaluzs- jei baromfitelep kollektívája és a bábolnai állami gazdaság között megkötött szerződés és közvetlen elszámolás alapján épül. Az ünnepélyes alapkőletételre Koncovo kárpát-ukrajnai faluban kerül sor, mindkét fél képviselőinek jelenlétében. A csehszlovák állami gazdaságok sikere 1968. év végén Csehszlovákiában 343 állami gazdaság működött, az általuk művelt terület pedig 1470 000 ha volt Az ország összmezőgaz- dasági területéből az állami gazdaságok 20,8 százalékban részesedtek; A bruttó mezőgazdasági termelésből pedig az állami gazdaság részesedése 1968. évben 16 százalék volt Az állami gazdaságok 1968. évi eredménye egészében véve kedvezőnek mondható. A bruttó mezőgazdasági termelés nagyságát 1967, évi rögzített árakon számítva 10 330 000 000 Kcs értékre becsülik, amiből 5 022 000 000 Kcs értéket a növénytermesztés, 5 308 000 000 Kcs értéket pedig az állattenyésztés szolgáltatott Az átlagos havi jővedelem az állami gazdaságokban 1967-hez viszonyítva 10 százalékkal növekedett és elérte a 'havi 1621 Kcs-t. Ezen belül az állandó munkaviszonyban lévő dolgozók átlagos havi jövedelme 1640 Kcs volt, a műszaki dolgozóké 2252 Kcs és ezen belül a mérnöki műszaki dolgozóké 2478 Kcs. Húsellátási nehézségek várhatók Szlovákiában Mint a szlovák mezőgazda- sági és élelmiszeripari miniszter közölte, az élelmiszer- ellátás terén, főleg a lakosság húsellátásában az idén problémák jelentkeznek majd. Sertéshúsból az igényeket ezidőszerint nem tudják és az év folyamán is aligha fogják kielégíteni. A hizlalást a malachiány korlátozza. A probléma csak részben oldható meg azzal, hogy malacokat importálnak Lengyel- országból, s nagyobb súlyra hizlalják a sertéseket Gyenge termés Kínában A kínai parasztok az idén igen kelletlenül teljesítik állami beszolgáltatási kötelezettségeiket A külföldi szakemberek becslése szerint a KNK-ban lényegesen rosz- szabb volt a termés tavaly, mint 1967-ben. A szemesterményekből a termés nem haladja meg a 185 millió tonnát. Ez alig valamivel több az 1958. évi igen gyenge termésnél. Ha ez a becslés helyes, akkor az államnak az idén sokkal kevesebb szemesterményt szolgáltatnak be, mint az utolsó néhány évben. Éppen ezért fokozódó nyomás nehezedik a gazdaságokra, hogy az állami készletek javára csökkentsék saját készleteiket. Számos tartományban, főleg a gabona- termelő körzetekben, hadjáratot indítottak a beadás növeléséért Intenzív mezőgazdasági termelés Belgiumban Nagy-Britannia után Belgiumban a legkisebb a mező- gazdaságban foglalkoztatott dolgozók hányada, az egész kereső népességhez viszonyítva. Mindössze 5,8 százalék, az 1950. évi 14,5 százalékkal szemben. Mindamellett a mezőgazdasági termelés értéke és főleg munkatermelékenysége rohamosan emelkedik. 1950-ben a mezőgazdaság egy dolgozóra jutó termelési értéke 1360 dollár, 1960-ban már 2940 dollár, 1966-ban pedig 6300 dollár volt. Ezek az eredmények többek közt a fokozódó gépesítésnek és a műtrágyák egyre nagyobb mérvű alkalmazásának köszönhetők. A belga mezőgazdaságban a traktorok száma az 1950 évi 1800-ról 1967-ben 70 000-re, a kombájnoké 600-ról 7200-ra nőtt. Egyre több speciális talajművelő-, répa-, burgonya- stb. betakarító gépet is alkalmaznak. a fejőgépek száma 1950 óta megötszöröződött és eléri az 50 000-rét. A műtrágyafelhasználás 1950 óta megkétszereződött A fogyasztás nitrogén-műtrágyából 75 000 tonnáról 154 000 tonnára, foszforműtrágyából 78 (100 tonnáról 148 000 tonnára, káli-műtrágyából pedig 148 000 tonnáról 175 000 tonnára nőtt. Az agrár szektor fokozódó racionalizálása ugyanakkor azzal járt, hogy a gazdaságok száma az 1950. évi 330 000- ról 1967-ben 210 000-re csökkent. A mezőgazdasági földterület 1,54 millió hektár volt 1967-ben, az 1950. évi 1,7 millió hektárral szemben. — Ugyanakkor a mezőgazdaság termelési értéke megkétszereződött. (730 millió dollárról 1.5 milliárd dollárra nőtt.) A mezőgazdasági és kertészeti termékek kivitele 1967- ben elérte a 19,5 milliárd belga frankot Ez a belga— luxemburgi gazgdasági unió teljes exportjának 5,5 százaléka volt, az 1959—1963. évi 4.6 százalékkal szemben A legújabb adatok szerint 1968- ban tovább növekedett a belga mezőgazdasági export. A japán mezőgazdasági export Japán mezőgazdasági (leszámítva a kaucsukot, gyapotot, selymet, dohányt és szeszesitalokat) és a fafeldolgozó-ipari termék, valamint hal és haltermékek kivitele 1968- ban 12,7 százalékkal nőtt és értéke elérte a 652 millió dollárt Ezen belül a növényi termékek exportja 14 százalékkal (15.7 millió dollárra), a haitiké és haltermékeké 7,5 százalékkal (350,6 millió dollárra), a fafeldolgozó ipar termékeié 23 százalékkal (118,8 millió dollóra), az állati termékeké 10 százalékkal (15,8 millió dollárral nőtt A nagyarányú növekedés ellenére e termékek hányada az egész japán exportban az 1957. évj 5.5 százalékról ü százalékra csökkent i I iMMa
