Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-28 / 120. szám

1969. május 28«

SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP

7

m m

Összetett verseny a piacon

„A gazdasági verseny- a nemrég megjelent Köz- ^zdasági Kislexikon szerint

— a vállalatok, a szerezetek ■röfeszítése, a nagyobb nye- eség, jövedelem megszerzé- e, a piaci részesedés növelé- e, jobb termelési és értéke- ítési feltételek megteremtőié útján.”

A reform nyomán a versenyt, a versenyképességet következetesen komplex gazdasági fogalomnak tekintjük ás szakítottunk a korábbi egyoldalú műszaki érteime- sésseL A világszínvonal értelmezéséről folytatott elmé- öeskedő vitáknak egy új kérdésfeltevés vetett véget. Ki tud nagyobb haszonnal termelni és exportálni? Igaz, a gazdaságosság, mint követelmény azelőtt sem volt ismeretlen. De éppen a legkritikusabb külföldi piacokon, ahol pedig az áralakulás mérhetővé teszi a gazdaságosságot, az ország tényleges devizabevételeitől független, fix árat fizettünk az exportcikkek termelőinek. S így végül is a versenyképesség fokozásán a piaci hatékonyságtól független műszaki fejlesztést értettünk.

Azzal, hogy a termelővállaíatok ma már lényegében azt az árat kapják exportcikkeikért, amelyet a népgazdaság külföldi devizában kap értük, a különböző iparágak, vállalatok és szövetkezetek, sőt a termékek egyenként is rangsorolhatók. S a rangsor élén azok a cikkek, vállalatok és szövetkezetek állnak, amelyek nem igényelnek állami támogatást. Bizony nem egyszer éppen a világszínvonalúnak tartott termékek igen kedvezőtlen helyezést kapnak ebben a reális versenyben; Miért? Mert aránytalanul sokba került a fejlesztés vagy éppen a gyártás bizonyult gazdaságtalannak. És olyan fejlesztésre is volt precedens, amelyet a vevő nem igényelt és így a Vételárban sem fizetett meg.

Szó sincs arról, hogy a

műszaki fejlesztés most már másod-, vagy harmadrendű feladat a versenyben. Változatlanul a termékek korszerűtlensége a külföldi értékesítés legfőbb akadálya. Tehát a korszerűsítés ma is alapkövetelmény, de az ésszerűség határain belül, a gazdasági hatékonyság figyelembevételével. Már a fejlesztési és kutatási témák megválasztásánál számolnunk kell az értékesítési lehetőségekkel, a fejlesztési és gyártási költségek megtérülésével. Így a vállalatok többségében például nem tűzhetik ki célul a minden szempontból világ- színvonalon álló termékek gyártását önerőből. Ez a hagyományok, a szükséges műszaki kultúra hiányában többnyire irreálisnak vagy rendkívül drágának bizonyulna.

Nem igénytelenségre és középszerűségre akarunk ezzel buzdítani, hanem a realitások figyelembevételére. Adott esetben olcsóbb, gazdaságosabb az élmezőnyben elhelyezkedő külföldi licenc vásárlása, mint a nagy időt és költségei igénylő saját fejlesztés. És számba kell venni a piac tényleges igényeit. Ezek az igények pedig mindig konkrétak, országonként és szállító cégenként változnak. — Egyáltalán nem biztos például, hogy magyar vállalatoktól is megveszik ugyanazt a terméket, ami Siemens vagy más nyugati márkajelzéssel esetleg kapós.

Az eddigiekből kitűnik, hogy a versenyképesség ismérvei között előkelő helye van a piaci munkának, az ország, a vállalat, a márka tekintélyének. Nem lehet versenyképességről beszélni

anélkül, hogy be ne neveznénk, részt ne vennénk a versenyben. Sőt, a piaci versenyképességhez már elért eredmények, serlegek és trófeák szükségesek. Ahhoz, hogy a külföldi vevő éppen magyar terméket vásároljon és ne bármilyen mást, a cikkeknek olyanoknak kell lennie árban, műszaki teljesítményben, kivitelben, mint

amilyet ő keres. Es ezen kívül még bizalom is szükséges a vásárláshoz. A bizalom elnyeréséhez pedig kitartó munka, állandó, megbízható minőség, a szüntelen piáéi jelenlét, a vevők elismerő véleménye (referenciája) szükséges. Mindez anyagi áldozatot, kockázatvállalást is követel.

A piaci verseny annyiban feltétlenül különbözik a sport-vetélkedőktől, hogy nem abszolút eredmények, hanem a régi és az új vevők óhatatlanul, sok szubjektív elemet is tartalmazó pontszámai döntik el a rangsort. Másrészt a piacon többszörösen is összetett versenyről van szót. A tényleges eladási ár jelenti az összesített pontszámokat, kifejezve a termék korszerűségével, műszaki paramétereivel, minőségével, üzembiztonságával, gazdaságos felhasználásával, csomagolásával, piaci hírnevével stb. kapcsolatos véleményeket. És ezek az összesített pontszámok az éladó vállalatokat nem csak asszerint rangsorolják, hogy melyikük terméke kelendőbb, ér többet, hanem a vállalkozással elért nyereség, jövedelmezőség mértéke szerint is.

Ijgy kell tehát a vevő kedvébe járni, hogy közben az éladó is megtalálja számítását. Más szavakkal: a műszáki fejlesztés nem egyszerűen mérnöki, technikusi, hanem legalább annyira köz- gazdasági, — kereskedelmi munka is. a vevő megnyerésére irányuló kereskedelmi módszerek között pedig aligha lebecsülhetöfe a formai részletek, az ízlésbeli nüan- szok. a tömeg, pszichológiai tapasztalatokra épített reklám, a tájékoztatás, az árubemutató; A kereskedelmi aprómunkát sokáig lebecsülték, sőt néha még szocialista rendszerünkkel is összeférhetetlennek minősítettük azt Holott hatékonysága (a befektetett költségek megtérülése) igen előnyös, a legkorszerűbb termék is csak így értékesíthető jó áron, s a piaci munka révén válnak végül is kifizetődővé a nagyösszegű műszaki és gazdasági ráfordítások is.

Kovács József

KÖZLEMÉNY

Közöljük ügyfeleinkkel, — hogy az egyéni és háztáji gyapjút csak az átadó személyes jelenlétében vesszük át. Postán és vasúton érkező gyapjúszállítmányokat nem fogadunk.

Gyapjúforgalmi Vállalat

Szolnok

FIGYELEM!

A kisújszállási strandfürdő megnyitotta kapuit. Gyógyhatású melegvizével, szépen parkírozott környezettel, 4 medencével, csónakázó tóval, vendéglővel ellátva, szeretettel várja pihenni vágyó vendégeit. Nyitvatartás: mindennap 8 h-tól 19 h-ig«

Két halott, egy sebesült

Gázolás a vasút! hídon

A rendőrségi tájékoztató

szűkszavú. Tegnap reggel röviddel fél hét után az 1722. számú Szolnokról Debrecen felé közlekedő személyvonat a Zagyva fölött átívelő vasúti hídon elgázolt három szabálytalanul áthaladó kerékpárost. Az áldozatok Polónyi Imre 48 éves és Szabó Imre 30 éves zagyvarékasi lakosok; valamint Hegedűs László 44 éves szolnoki lakos.

Polónyi Imre a helyszínen, Hegedűs László a kórházba szállítás után meghalt. Szabó Imre sérülésekkel fekszik a megyei kórház baleseti osztályán.

A szemtanú

Szabó József, a harmadik zagyvarékasi, így mondja el a baleset történetét:

— pa hatkor indultunk el kerékpárral Zagyvarékasről, úgy; mint máskor. A vízügyi igazgatóság jászkiséri szakaszmérnökségén dolgoztunk volna. A Millér partjára igyekeztünk, kaszálni. Mi hárman: Polónyi Imre, Szabó Imre és én. A Zagyva-gát- ről a vasúti töltésre tértünk. A két fiatalabb, Szabó Imre és Polónyi előttem járt. A vasúti hídhoz érve körülnéztem és láttam, hogy Szajol felöl, de ugyanakkor Szolnok felól is vonat közeledik. A fiúk közben felértek a hídra, ahol utolérték Hegedűs Lászlót. Én kiabáltam utánuk, hogy forduljanak vissza, de a vashíd szörnyű robajától nem hallották. A velük szemben Jövö szerelvényt figyelték és így nem vették észre a hátuk mögött robogó vonatot. A Diesel-mozdony már nem tudót fékezni. Mire átértem a hídon, már a töltés oldalában feküdtek. Szabó Imre még felállt, támolygott, a másik kettő azonban nem mozdult

A színhely

Á baleset után két órával már csak néhány mészfolt és a frissen hintett sóder árulkodik a három ember tragédiájáról. A baleset színhelyéhez közel az emberek csoportba verődve állnak és beszélgetnek a történtekről. — Felelőtlenség így játszani az élettel — ez a véleménye most szinte mindenkinek. Pedig ók is valamennyien átmentek már a gyalogos forgalom elől lezárt vasúti hídon. Döbbenten néznek a számtalanszor látott és számtalanszor figyelmen kívül hagyott tiltó táblára. Sajnos csak ilyenkor értik meg, hogy azok az életüket védik,

— pb —

Fontos értesítési

AUSZTRIA OLASZORSZÁG és a

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

területére utazó

gépkocsitulajdonosok

CASUO-DiztositaSukhoz kiegészítő biztosítást, ha CASCO biztosítással nem rendelkeznek, gépkocsijukra a kinntartózkodás időtartamára kü lön biztosítást köthetnek.

A biztosítás Szolnok városi fiókunknál köthető.

Állami biztosító

Egy rendőrtiszt naplójából

Szántó István nyugállományú rendőrezredes feljegyzései Nem füstöl a kémény L

Szürke, ködös délelőtt

volt, semmiben sem különbözött a többi téli reggelektől. Kántor József fázósan ballagott tanyai lakásáról a törökszentmiklósi bolthoz vezető úton. Szán csilingelőse hallatszott a háta mögött

— Adj isten! — köszönt rá illően Kántor a szán vezetőjére.

— Merre, merre? — hallotta a ruhakupacból a segítőkész választ

— Csak ide a boltba vásárolni.

— Jó utat, — köszöntek el a szánon utazó Lakatosék, elkanyarodván házuk felé.

Kántor a lehető legkisebbre húzta össze magát, meggyorsította lépteit Szeme csak úgy megszokásból körbefutott a közeli házakon; Pillantása hirtelen megakadt valamin. A minedenségit! — hökkent meg egy pillanatra. Az Amál néni kútja leszakadt. Odairányitotta lépteit Bement az udvarra; Nem füstölt a kémény. Jobb lesz ha benézek a szomszédokhoz hátha ott van az öregasz- szony, gondolta.

De a szomszédok semmiről sem tudtak.

— Menjünk át együtt — mondta Fülepné, — hátha valami baja van. A kis csoport lassan botorkált át a tanyára. Bezörgettek.

— Amál néni itthon vem?

— kiabálták..

A ház lakója nem válaszolt

— Nézzék —mondta Kántor — nincs itt a lakat csak egy vassal van a pánt odaszorítva;

Kinyitották az ajtót, bementek. A szobában nagy rendetlenség fogadta őket

— Hátha a fészerben van Amál néni, tán rosszul lett

— Kántor kiment az udvarra. Végignézte az összes számításba jöhető helyeket. Addig a házban Fülepné újabb érdekességeket fedezett fel. Az ágynemű nagy batyuba volt kötve. Közben . Kántor folytatta a vizsgálódásait. — Benézett a kútba is. Megborzongott. Valami sötétlett.

— Értesíteni kell a rendőrséget — állapodtak meg.

Gyilkosság történt

A telefon berregése törte meg a csendet a törökszentmiklósi rendőrkapitányság ügyeletes szobájában. Nemere rendőrhadnagy vette fel a kagylót.

— Halló, rendőrség? Egy idős néni a kútban van.

— Honnan beszél? — szállt ki minden álmosság a rendőrtiszt szeméből.

— A Barth a pusztai vasútállomásról. Botár Lászlóné vagyok. A kút Fehér Amália házánál, az iskola dűlőben

található;

Telexgépek kattogtak, utasítások futottak szét, csörögtek a telefonok. A nagy gépezet megindult.

— Kezdjünk neki — gyújtott cigarettára Fazekas százados.

— Jegyezze! Helyszíni szemlejegyzőkönyv. A jegyzőkönyvvezető kezében egyre sűrűsödtek a teleírt lapok. Megérkeztek a tűzoltók is. A parancsnokuk ereszkedett le a 10 méter mély kútba.

Pár perc múlva már a kút mellett feküdt a holttest. — Hatvan év körüli, jól táplált mackóruhás nő teste; Dr. Császár« az orvosszakértő diktálta megállapításait.

— Külsérelmi nyomok, a halánték jobboldalán egy centimétemyi repesztett seb. Az a véleményem, — igazgatta szemüvegét — hogy valamilyen szilárd, kis felületű tompa eszköztől származhat az ütés. Meglehetősen erős ember lehetett, aki leütötte, mert eséstől ilyen sérülés nem keletkezhet«

— Nézze csak százados elvtárs — mutatott az ajtó egy pontjára a bűnügyi technikus — ez vér lesz.

A szennyezett ajtódarabot óvatos mozdulatokkal kifűrészelte, gondosan csomagolta.

A daktiloszkópus is munkához látott. Laponként forgatta át a lakásban megtalálható könyveket. Használható ujjlenyomatokat keresett.

— Akácfa — morfondírozott a százados a kútnál. Ebből készült a kút kávája. r— s ilyen háncsot szorított markában az elhunyt, — biztosan egy kis darabot az azonosításra, technikus elvtárs.

— Itt gyilkosság történt — mondta a százados.

Egy ismeretlen szán

A rendőrkapitányság szobáiban először a szomszédokat és a gyilkosság felfedezőit hallgatták ki. A vezető rendőrtiszt felfigyelt Botár Lászlóné vallomására.

— Szeretném elmondani, mondotta Botámé — hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt sírva jött hozzám Amál néni. Nagy nehezen elmondta, hogy két idegen járt nála. Azt állították magukról, hogy csirkéket jöttek beoltani; Amíg az egyikkel Amál néni beszélgetett, addig a másik „körülnézett” a lakásban. Aztán pénzt próbáltak kölcsönkérni.

— Még valami lenne, ha érdekelné magukat. Mikor telefonálni mentem Kántorral a rendőrségre, egy szánnal találkoztam, amelyik a tanya felé tartott. Két férfi ült rajta. De talán tessék bővebben Sasnétól érdeklődni.

Sasné a maga bőbeszédűségével már mondta is.

— Én is láttam a szánt, s be is jött hozzám ez a két ember. Érdeklődtek Amál néni után;

— Meg tudná adni a személyleírásukat? — kérdezte a nyomozó.

A másik szobában már egy lépéssel előbbre voltak. Pa- kots rendőrhadnagy egy izgatott embert nyugtatgatott.

— Este szokás szerint a havat söpörtem a házunk előtt, amikor fölfedeztem ezt' Azzal egy személyi igazolványt nyújtott át.

A nyomozó kíváncsian nyitotta ki az ázott igazolványt. A fény felé fordítva vizsgálgatta:

Fehér Amália nevére volt kiállítva.

Pacsai százados másnap az elkészült jegyzőkönyvek fölé görnyedt, összehasonlította őket.

— Minden tanú vallomásában szerepel a két kerékpáros csirkeoltó, meg a gyilkosság felfedezése után a szános emberek, őket kell kihallgatni. Vajon a régebbi csavargók tértek vissza? —• Vagy a szánon utazók mások, de náluk van a titok nyitja? Az áldozatnak ismernie kellett a gyilkost« vagy a gyilkosokat, különben nem engedte volna be a lakásába. A jelentés szerint a zár érintetlen.

Felcsengett a telefon;

— Százados elvtárs! Megvannak a szánkós emberek! — hallatszott a vonal másik végén.

(Folytatjuk)

KÖZLEMÉNY

A Magyar Képzőművészek Szövetsége Középmagyarországi Területi Szervezetének 1969. évi Tavaszi Tárlata a Damjanich Múzeum földszinti kiállító termeiben június 1-ig megtekinthető. — minden érdeklődőt szeretettel vár a

Rendezőség