Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-01 / 98. szám

1969, május 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megidézett múlt... Á minap a 'korabeli újsá­gok megsárgult lapjainak la­pozgatásával töltöttem né­hány árát. A felszabadulást követő egy-másfél hónap ma már történelemszámba menő eseményeit megörökítő írá­sokban elmélyedve: valóság­gal megelevenedett előttem 1945 április—májusának színpada... Mások emlékével, emlékez­tetni szeretnék. Igen, emlé­keztetni... 1945. má­jusi. CsepaL A fiatal vas­esztergályos már kora hajnalban ott tiblábolt a Főtéren. A Weisz Mamfnéd Gyár mun­kásai a nagy tömegde­monstrációra gyülekeztek ott. A vézna kis esztergályos ma a Hűtőgépgyár vezérigazga­tója. Gorjanc Ignác. — Négy órát gyalogoltunk, amíg eljutottunk a Hősök te. rére, ahol a budapesti nagy­gyűlést tartották. Csepelt a fővárossal összekötő hidat fel­robbantották a németek, ezért egy keskeny pontonon mentünk át a Duna fölött. Tíz és tízezren. A szerve­zés gyerekcipőben járt még, de a hangulat forró volt és lelkes. Jómagam a nagytö- megárugyárban, a mai mo­torkerékpár gyárban dolgoz­tam. Hídelemeket csináltunk a szovjet hadseregnek- Azon a május elsején értettem meg igazán, mekkora erőt jelent a forradalmi Vörös Csepel. És nagyon büszke lettem, és vagyok arra, hogy ott születtem, nevelkedtem. 1944-ben báró Orczy ., Zsuzsanna " Újszászj bir- . tokán sum- más cseléd. Egy napon nem mérték ki az urada­lomban a koimmenciót, ezért sztrájkba kezdtek; A csendőrök kímé­letlenül összeverték a meg­mozdulás vezetőit. A felsza­badulás után a tizennyolc éves, csontig lesoványodott fiatalember útja a fővárosiba vezet. A budai hídépítő vál­lalatnál áll munkába. A Kos­suth hidat, az élet hídját verték a Dunára. Varga Andrásról, a jármű­javító egyik pártalapszerve- zetének titkáráról van szó, az egykori summás cselédről. — Amibe azon a napon belekezdett a munkásosztály, végig is csinálta. Az elmúlt huszonnégy év méltó folyta­tása 1945. május elsejének. Én így érzem és hiszem. Üj- szászon éltem. Éjjel fáklyás menet bolydúotta fel az utca csendjét. Forrongtak, tűzben égtek az emberek. Ügy emlék­szem egy Zakár nevű kom­munista mondott beszédet a gyűlésen. A tarnszparenseket. zászlókat magunk készítet­tük. Nem volt akkor pénz a dekorációra, a szabadság, a földosztás mellett tüntettünk. Színpompás, egységes, lelkes ünnepség volt Űjszászon. Már, éppen húsz éve dolgozom a járműjavítóban azóta so­kadszor megyünk ki az ut­cára. ünnepelni a nemzetközi munkásosztály nagy napját. Minden május elseje szép, élménytadó. De a negyven­ötös, az. felejthetetlen. — Három kis gyerme- mekemmel a hadisegély­ből tengőd­tünk. Á családomban már minden- denKi tagja volt a kom­munista pártnak. Én léptem be utoljára. Ügy gondolkoztam, ilyen nagy dologban a fér­jem nélkül nem dönthetek. Aztán, hogy ő hazajött a fogságból megbeszéltük a dolgot. Beléptem a pártba. Mi is kértünk földet, és kap­tunk is. Nekem és kortár­saimnak (akik 1919-ről csak hallomásból tudtunk), az első szabad májusunk volt az ak­kori. Olyan szép és megrázó már egy sem lesz számomra, mint a legelső. Kengyel ap- raja-nagyja kiözönlött az ut­cára. Azt hiszem az embe­rek akkor érezték meg iga­zán, mit jelent számukra a felszabadulási, a szabadság. Csaknem három évtizeden át titkolt vágyaiknak, érzelmeiké nek engedhettek' utat. Nyíl­tan, kinn az utcán. Már nem kellett félniük a csendőrök­től. Ezt csak az értheti meg, aki felnőtt, érett fejjel élte át azt a napot, azt a május elsejét. Szegedi Jánosné, a szolnoki vendéglátóipari vállalat sze­mélyzeti vezetője. Fiai fel­nőtt emberek. Kálmán József, a papírgyár portása. — Hetvenkét esztendős. =» Nekem két szabad májusom is volt. tám­lám néha az jó. ha már öreg az ember. Messzire tud vissza­H v tekinteni. Én negyvenötben a fűtőházban dolgoztam, mint olajraktáros. Május elsejét .szolgálatban töltöttem. Azt mondtam fűtőház? Abból csak az iroda maradt meg. Mindent lebombáztak a há­borúban. Négy mozdonyunk volt. Képzelheti, vasutasok vonat nélkül. Fizetést csak a kinevezettek kaptak, a napi­díjasok nem. A fűtőház újjá­építése még nem kezdődött el. Igaz 'ami igaz, nálunk kicsit nyomott volt a han­gulat. Aztán a május 1. előtti napok valahogy felvi­dítottak. Sajnos nem lehet­tem ott a felvonulásom. De az már úgy van. ha szolgálatba vezénylik a vasutast. mennie kell. Ez a szabály. Brezvai István, a Szolnok vá­rosi pártbi­zottság tit- í kára. — Több mint húsz május else­jei felvonu­lás előkészí­tésében, szervezésé­ben és ünneplésében vettem részt Külsőségeiben szebbek voltak, mint a felszabadulást követő első... Ezt elismerem. De annál felejthetetlenebb­nek egyiket sem tartom. A szó igazi értelmében felsza­badult országban, a valóban szabadon ünneplő tömeg má­jus elsejéje vált az 1945-ös. Én a VIII. kerületben lak­tam. Együtt mentünk ki az utcára a földhöz juttatott gazdákkal. Büszke vagyok rá, hogy az alatt a vörös zászló alatt vonulhattam fel, amit V. Szabó élvtárs élete koc­káztatásával őrzött meg a fehérterror, a fasizmus idő­szakában. Senkinek ki nem adta a kezéből. Verejtékezve, küszködve, de vitte. Május elseje volt. Forradalmi han­gulat áradt az emberekből. Emléke ma is lelkesítőleg hat rám. öten emlékeztek, hogy emlékeztessenek. Megerősítettek abban a hitben, ami vél tollat fogtam: az újságok lapjai megsárgul­hatnak huszon-egynéhán év alatt, de e kor emberének emléked, érzelmei tartósak. El nem halványultak, s nem halványulnak el sohasem. Fábián Péter Jó ellátást ígérnek a vendéglátók május 1-re Tizenhat különböző válla­lat, köztük a vendéglátó, az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat, az állami gazdaság gok mintaboltja, a pince- gazdaság, mintegy kétszáz dolgozója árusít május 1-én Szolnokon, a városban és a Tisza-ligetben. A Kossuth téren a vendéglátóipari vál­lalat és más vállalatok egy­ségei árusítanak sört, hűsi- tőitalt, feketét és aprósüte­ményt. Árusítanak a Vosztok úton, az MTE pályán. A Tisza- parti sétányon pedig a Tisza Szálló mozgóárusaitól vásá­rolhatunk hűsítőitalokat és főleg fagylaltot. A legnagyobb forgalomra a Tisza-ligetben számíta­nak, ahol halászléből, sertés- pörköltből, birkapörköltből stb. mintegy 3200 adag vár­ja a fogyasztókat. Büféáruk­ból — hurka, kolbász, lán- gos, virsli, szendvics, rántott és sülthalból — legalább 16 ezer adagot tudnak biztosí­tani, cukrászipari termékek­ből és palacsintából négy és fél ezer adagot készítenek. — Fagylaltból pedig mintegy 140 kilogramm eladására ké­szülnek. Bor, sör együttesen mintegy 30 ezer liter várja a fogyasztókat, szénsavas üdítőitalokból, gyümölcslé- ből, szikvízből pedig mint­egy hétezer liter. Ugyanak­kor vásárolhatunk dohány­árukat, s mintegy 130 ezer forint értékű játékot. Az árusítást már szerda es­te megkezdték és csütörtö­kön este 23 óráig tartanak nyitva különböző pavilonok, árusítóhelyek. Hasonló lesz az ünneplőkről való gondos­kodás a megye más városai­ban, községeiben is. Diák­otthonból kollégium „Felsőbb osztályba” lépett a martfűi cipőipari szakközépiskola lány diákotthona. A nagyobb rangot Jelentő kollégium címért folytatott versenyben eleget tet­tek a követelményeknek és teg­naptól kezdve a nevűk Geisler Eta Kollégium. A kollégiumavató és az új név felvétele ünnepélyes külsőségek között történt, részben a kollé­giumban, részben a művelődési házban. A KISZ K. B. képviselője zász­lót adott át, amelyet a kollégi­um KISZ szobájában helyez­nek el. Fehérvári Györgyné igazgató és a diáktanács már korábban átvette a Könnyűipari Miniszté­rium ajándékát, egy értékes pia- ninót, amelyet szintén a KISZ szobába állítottak be. Az ünnepség második felében a diákok kulturális műsort ad­tak. Este díszvacsora, fáklyás felvonulás, tábortűz következett, majd nagy bállal búcsúztatták a ■tápot. Az országos verseny élén. •. Gazdagon adott az algyői mező — Kivívták az élüzem elmet — Miniszteri kitüntetések A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő 'Vállalat — mint azt korábban már hírül adtuk — 1968. évi gazdasági sikereivel kiérdemelte a Mi­nisztertanács és a SZOT Vö­rös Vándorzászlaját és a ki­váló vállalat címet. Ezen kí­vül a jubileumi munkaver­senyben elért eredményeiért a megyei vezető szervek ok­levéllel is kitüntették. Ebből az alkalomból teg­nap este ünnepséget rendez­tek Szolnokon a Nemzeti Étteremben. Az elnökségben többek között Vad András, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Havrán Ist­ván, az Országos Bánya­műszaki Főfelügyelőség el­nöke, Dr. Lőrincz Imre, a ne­hézipari miniszter helyettese, Fodor Mihály, a megyei ta­nács vb-elnöke foglalt helyet, A Himnusz elhangzása után Pozsonyi Ferenc, szb- titkár üdvözölte az ünnepség résztvevőit, majd dr. Lőrincz Imre mondott beszédet. Beve­zetőként ”á miniszter szemé­lyes köszönetét és jókívánsá­gait tolmácsolta, aztán rész­letesen szólt a vállalat ered­ményeiről. Az NKFV 1968- ban 862 000 tonna olajat ho­zott a felszínre, ami 73 szá­zalékkal haladta meg az elő­ző évit. Ebből a mennyiség­ből 542 ezer tonnát az algyői mezőben kísérleti, illetve pró­batermeltetéssel bányásztak ki. (Természetesen az Alföldi Fúrási Üzem kollektívájának korábbi algyői munkasikerei tették lehetővé az olajterme­lés ilyen nagyarányú növelé­sét. A vállalat 35 százalékkal több földgázt értékesített (2390 millió köbmétert) ta­valy, mint 1967-ben és ezt a kapacitások jobb kihasználá­sával produkálta. A belső tervben 225 millió forint nye­reséget irányoztak elő, amit több mint 100 millióval tel­jesítettek túl. A fenti eredményeket elis­merve adományozta a kor­mány és a SZOT a vörös vándörzászlót a vállalatnak. A szocialista versenymozga­lom volt a lendítő erő 1968- ban is. Nyolcvanhét brigád 1209 dolgozója érdemelte ki a szocialista cím különböző fokozatait. Az orosházi kollektíva nemcsak az élüzem, hanem a szocialista munka üzeme címet is kivívta magának. Ugyancsak élüzem lett a hajdúszoboszlói, míg a szol­nokinak a szocialista mun­ka üzeme kitüntetést ítélték oda. A miniszterhelyettes beszé­dének befejezéseként nagy ováció közepette adta át a vörös vándorzászlót és az ok­levelet Varga Béla igazgató­nak. Havrán István, a bá­nyász szakszervezet elnöksé­gének nevében üdvözölte az NKFV dolgozóit magas kitün­tetésük alkalmából. Vad And­rás, a megyei pártbizottság osztályvezetője is köszöntötte a vállalat kollektíváját, majd átnyújtotta a megyei vezető szervek oklevelét. Ezután dr. Lőrincz Imrétől öten vették át a Bányászat Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést. Százegy kiváló dolgozó jelvényt adtak át, nyolcán lettek a szakma ifjú mestere cím birtokosai. Szá­mosán kaptak pénzjutalmat, (összesen több mint félmillió forintot osztottak ki.) Az ünnepség a bányászin­dulóval ért véget. * A megyében több más helyen is volt ünnepség, Tö- rökszentmiklóson az Aranykalász Tsz tagjai Nyíri Bélá­tól, a megyei tanács vb elnökhelyettesétől vették át jó munkájuk elismeréseként a megyei szervek vándorzász­laját. Átvette a Kiváló Vállalat címet az iparcikk kis­kereskedelmi vállalat is. Ünnepség volt a karcagi vasút­állomáson, Mézőtúron a Fazekasok Népművészeti Házi­ipari Szövetkezeténél, ahol elismerő okleveleket adtak át. Jászberényben a Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz-nél, Fehér József, a megyei KISZ-bizottság első titkára adta át a jubileumi versennyel kiérdemelt elismerő oklevelet. Szolnokon, a 7-es sz. AKÖV-nél pedig Vajda Jenőné dr. a megyei tanács vb tagja adta át az elismerő okle­velet. Ünnepség volt még az ÉRDÉRT vállalat 2-es szá­mú telepén. Ma május 1-én ismét több helyen lesz ün­nepség, ahol különböző kitüntetéseket adnak át a válla­latoknak, üzemeknek. Tisztább lesz Szolnok? A város tisztaságáról, rendjéről tárgyalt a tanács vb A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap tárgyalta a megyeszékhely köztisztaságának helyzetét. A jelentést beterjesztő Csényi László, a Városgazdálkodási Intézmény köztisztasági üzemegységének a vezetője és a végrehajtó bizottság tagjai is kivétel nélkül elis­merték: Szolnok köztiszta- ságq, a város higiéniája nem megfelelő. Nem új felismerés ez, hi­szen hosszú évek óta napi­renden szerepel e téma. A tegnapi vb ülés határozott A járdák A végrehajtó bizottság tagjai és meghívott szak- igazgatási osztályok képvi­selői sok keresztülvihető, hasznos javaslatot tettek. Ta­lán elsőként említhetjük azt az elképzelést, mely szerint a város járdáit a jövőben a késő esti órákban kellene letakarítani. Ez azért na­gyon fontos, mert máskülön­ben a másik javaslat — a járdák és az úttest éjszakai mosása — nem valósítható meg. Elhangzott az is — me­lyet szintén örömmel üdvö­zölhetünk, — hogy május­ban vagy júniusban megér­Birságolják a A város köztisztaságának fokozása azonban csupán gé­pek vásárlásával, műszaki fejlesztéssel nem megoldha­tó. A rend, a tisztaság meg­őrzése már a város lakóinak és a Szolnokon átutazóknak a feladata kell hogy legyen. Sehol a világon — ahol köz­ismerten tiszták a városok — nem értek volna el ilyen szép eredményt, ha a köz- tisztaság dolgozóinak éjsza­kai fáradságos munkájával állásfoglalása azonban, mely az áldatlan állapot mielőbbi megszüntetésére irányul, mindnyájunk számára meg­nyugtató lehet. Csupán any- nyit. hogy a városi ta­nács vb a javaslatok újbóli és közeli beterjesztését kér­te. mégpedig a köztisztaság megteremtéséhez és fenntar­tásához szükséges anyagi eszközök feltüntetésével. Csorna Kálmán vb-elnök mint mondotta, a fontos fel­adat megoldásához elő fog­ják teremteni a szükséges pénzösszeget. takarítása kezik Szolnokra az első ma­gyar gyártmányú úttest sep­rő és portalanító gép. A járdák takarítása azonban további gondokat okoz. A jelenlegi tisztántartásuk nem kielégítő, sokkal jobb lenne, ha azt is a köztisztasági üzemegység úttisztítói taka­rítanák. Létszámhiány miatt azonban nem vállalják e munkát. Mód lenne a jár­dák tisztogatására akkor, ha a szolnoki Vasipari Vállalat belátható időn belül meg­konstruálja á járdasöprő kisgépet, amelyre a köztisz­tasági üzemegység korábban már megrendelést adott. szemetelőket „kiglancolt” közterületeket a járókelők villamos- és autó- buszjegyekkel, cigarettacsik­kekkel vagy tök- és napra­forgó maggal árasztanák el. A másik fontos feladat te­hát szép szóval a tiszta­ságra nevelni a.z embereket, de ha a szép szó nem hasz­nál — hiszen nem vagyunk egyformák —, alkalmazzák csak az erre illetékesek a szemetelők helyszíni bír­ságolását. Városszerte nemcsak a já­rókelők szemetelnek. Szeme­telnek a vállalatok, intézmé­nyek is. Csak helyeselni le­het Csorna elvtárs bejelen­tését, hogy a közületek hát­rahagyott hulladékát is haj­landó a köztisztasági intéz­mény eltakarítani. A szám­lát azonban utólag benyújt­ják az illető vállalatnak, in­tézménynek. Véleményüní- hogy ezt a módszert mi­előbb vezessék be. Űjabl nagy gondról esett szó, a? építőipar gépjárműi által a főútvonalra hordott sárró’ szennyeződésről. E gépjár­műveket nem lehet a főút­vonalról kitiltani, való igaz De azt már meg lehet kö­vetelni, hogy a gépkocsik kerekére rakódott sarat le­tisztítsák, s ha ezt elmu­lasztják, a bírságolásnak kell következni. A rendkívül termékeny vi­tában elhangzottak új, me­rész javaslatok is. Ilyen volt például az is, hogy az egvps szemétgócokat — ha erre önerőből nem képes a köz- tisztasági intézmény — idő­ről időre alkalmi munkások­kal szüntessék meg. Ugyan úgy megoldható ez, mint té­len az alkalmi hómunkások alkalmazása. Gépeli?, emberek kellenek A végrehajtó bízotté'■ ' tározatában első helyen ke" említeni a köztisztasági te­vékenységet ellátó üzem te­lephelyének korszerűsítését, melyet 1970-ben meg kell kezdeni. A vb határozatában felhívja a köztisztasági vál­lalat vezetőjének a figyelmét a munkaerő toborzására, és a rendelkezésére álló ösztön- z ipbntösége' * használja fel a dolgozók megtartására.

Next

/
Thumbnails
Contents