Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-03 / 99. szám

4 SZOLNOK MEG I El NÉPLAP 19M. ffiájw S­Híres építmények A HUNGÁRIA ÉLETRAJZA Jól ismert kép a pesti Nagykörúton: 1958-ban újjáépített Hungária Míg egy álom megvalósul — Pénz, telek, engedély, tégla, terv — A palota tornyának lebon­tásáról évekkel ezelőtt szó volt, vita volt, de a város­szeretet mindannyiszor meg­védte. Mindannyiszor, ugyan­is kétszer is súlyos sebek ér­ték — a háborús ostrom tönkretette, majd felépülte után az ellenforradalmi har­cokban sérült meg súlyosan — szerető féltéssel, nagy gonddal felépítették. Ez a Hungária tornya. Az időseb­bek úgy ismerik: a New York palota. A Mileneumra készült a főváros, hihetetlen tempóval változott meg a grundokkal. bedeszkázott üres telkekkel kopár vidék. A New York palota a nevét onnét kapta, hogy egy amerikai biztosító társaság túlméretezett rek­lámötlete nyomán építtette „meghökkentésül, bizalom­keltésül, gazdagsága fitogta- tásául” ezt a palotát és ben­ne a díszes kávéházat, amelyről hamarosan a kül­föld is elismeri, hogy a világ legnagyobb és legszebb kávé­háza. Siettek az építkezéssel, 1894 őszén már meg is nyi­totta kapuit a New York. (Kávéház, tehát ha róla írunk, nem lehet mese, pletyka nélkül szólni róla. Mikor megnyílt, az ifjú Mol­nár Ferenc barátaival a ká­véház kulcsát egy vidám éj­szaka a Dunába dobta; éj­jel-nappal otthona legyen, nyitva legyen a vendégek­nek.) Hauszmann Alajos műve ez a palota. Falait kőburkolat fedi, sárga és vörös gránit a lábazata. A reneszánsz és barokk stíluskeverékből álló konstrukciót díszes torony zárja le. Homlokzatát alle­gorikus szobrok díszítik. Kí­vül 12 lámpást, világot tartó ördögfigurás kandellábert csi­náltatott Hauszmann profesz- szor (az ő munkája külön­ben a Kúria-palota, a mai Nemzeti Galéria épülete, s a Várpalota tekintélyes, befeje­ző része.) Ezekkel az ördög­figurákkal Asmodeé-t, Le Sage, Santa Ördögének jel­lemvonásait akarta ábrázol­tatok A törtetés, a nyugta­lanság, a tehetség, az am­bíció, a léhaság, a fecsegés, a kételkedés ördögét. (A há­ború után ezek az ördögök eltűntek. De a hagyományt őrző és feltámasztó műem­lékvédelem, városszeretet felkutatta ezeket a spiater öntésből készült szobrokat.) Hauszmann úgy vállalta a tervezését, ha szabad kezet kap, anyagilag nincs megköt­ve, s szavai szerint „emlék­szerű anyagokat” használhat fel, vagyis bronzot, márványt. A századforduló idején a bel­ső díszítése a New Yorknak százezer akkori forintba ke­rült. Velencei csillárok szór­ják fényüket, a karzatlépcső mellett két bronzszobrot lát­hatunk. ez ihlette meg Tóth Árpádot „Bronzszobor a ká­véházban” című híres versé­re. A freskókat Magyar— Mennheimer és Lotz festet­ték. ☆ A New York szinte össze­gyűjti magába az akkori (Tudósítónktól) A város lakossága tanács­tagi fogadóórákon és beszá­molókon gyakran kifogásol­ta, hogy az új településeken, különösein a város déli és északi részién nincs megfe­lelő üzlethálózat. Néhány év­vel ezelőtt Törökszentmiklós kereskedelmében sok volt a fehér folt. Felépült és mér üzemel a strandfürdő környékén a Győrffi István úton a mint­egy 2000 lakos igényét ki­elégítő vegyesáru bolt. Havi forgalma meghaladja a 150 ezer forintot. Május 1; tiszteletére átad­ták a Mrancüüirdo területén nyüzsgő Budapestet. Mert nemcsak irodalmi kávéház, hanem — ahogy Füst Milan visszaemlékezik — „van olyan vendég is, aki itt köny­vel a kávéházban, aki itt árusítja a könyvét, aki itt keres állást, aki itt írja cik­keit. ..” Itt feketéztek a nagyhírű beérkezettek, s itt éltek a „fiatal borzások”. Mikszáth is bejárt ide, sőt a magyar pincérek doyenje (ma is él, jóval kilen cvenen felül), Kondor Józsi bácsi a nagy palóctól kapta a nevét. Ugyanis Kohn Józsefnek hív­ták. Mikszáthot kérdezte meg, mire magyarosítsa ne­vét? „Arany Józsikám, Kohn d’or, azaz Kondor lehetsz csak”, •— nevetett Mikszáth. (D’or franciául aranyat je­lent.) A New York karzatán ütötte fel tanyáját a Nyugat: Osváth itt harcolt az újért, az Ady körüli vihar, a Nyu­gat harcai itt vívtak csatá­kat. Hányatott, sok gazdát cse­rélt élete volt a New York­nak. Ebből az időből maradt fenn az a bökkvers is — ami­kor félmilliós áron a Bánó és Szabó cég veszi meg előd­től a kávéházat: „Feketével együtt minden átadódik/ Át­adják a Szomát, átadják a Bródyt”. & A Hungária palota épüle­tében szerkesztőségek, könyv­kiadó vállalatok kaptak ott­hont most. A torony is fel­épült újra, pedig igen sokan „oda nem illőnek”, a város­épült korszerű, minden igényt kielégítő vendéglátó- ipari kombinátot, A vendég­lő konyháján százötven sze­mély részére főznek na­ponta. Az étterem mellett kert- helyiség nyílt, ahol a közelgő nyári szezonban a strand­fürdő vendégeit is el tudják látni kellő mennyiségű hűsítő itallal. A reprezentatív ven­déglátó helyen zenegép és két zenekar gondoskodik a vendégek szórakoztatásáról. A vegyesáru bolt és kis­vendéglő építésére több mint 7 millió forintot költött az fnisz A. J, képbe nem valónak tartották. Mielőtt a Hungáriát meg­nyitották volna —, vagyis az újjászületett New Yorkot — az ötvenes években sportáru- kereskedéssé alakították át De a tornyot — sokan úgy mondják a múzsa tornyát — újjáépítették a háborús sérü­léseiből. A régi időmarta sóskúti köveket keményebb haraszti mészkőre cserélték ötvenhatban két pillérét ki­lőtték. övenhét tavaszától öt­vennyolcig gömbfákkal volt beállványozva a palota, míg új pilléreket nem kapott. A sportáruház már a múlté: ismét heves viták, pezsgő élet tölti meg a csa- vartoszlopok tartotta díszes termeket. Illyés Gyula, Ve­res Péter, Juhász Ferenc nem idegen a Hungáriában. De a mai „borzasok” sem — hisz több újság is megírta, meg­szólta: a hosszúhajúak időn­ként ellepik a hajdani iro­dalmi kávéházat. Jogos Napfényben dőzsöl a világ. Részeg tőle a kis veréb, amely itt hintázik tőlem karnyújtásnyira, az első eme­leti ablaknál — egy antenna­dróton. Megittasult a vad­rózsabokor rózsaszín virága, s kínálja szikrázó kelyhét a vígan dongó méhecskének. Boldog önfeledtségben sé­tál, nevet, cseveg, játszik a hatalmas park vasámapozó közönsége: zörgösen lélegző nyugdíjasok, viruló házaspá­rok, tötyögő apróságok... — Örömében hengergőzik a kamaszgyerek a ragyogó fű­szálak szőnyegén. * a kutyus is a felforrósodott betonjár­dán... Jókedvében dobja le ünneplő zakóját a pázsitra az a tagbaszakadt apuka. Kis­lánya óriás pettyes labdája fennakadt a zsengezöld lom­bok közt; megvan hát az apropó, hogy a tekintélyes szülő „törvényesen” másszon fel a vastag fa ágbogas ko­ronájába... Vibrál a napfény az ifjú pár körül is, és szinte lát­hatók a sziporkázó léghullá­mok. amint táncosán kísérik andalgásukat. A fiú szálas éjfekete hajú,, a hölgy szal- maszöke, hajában habfodor- Mh búzavirdgkék szalagocs­Vacsora után összeül a család. Az asztal közepén az OTP-ből kivett 100-asok tö­mege piroslik. És megkezdő­dik a tervezgetés, amely ké­sőbb családi házban reali- zádódik. Lehet, hogy így, lehet, hogy másként kezd hozzá egy csa­lád álmai megvalósításához; egy családi ház felépítéséhez. Addig azonban, míg az álom­ból „beköltözhető valóság” lesz, az a 170—180 család — amely házat épít egy évben a törökszentmiklósi járásban — a problémák hosszú sorá­val néz szembe. Már a telekvásárlás is al­kalmas arra, hogy az ember építkezési kedvét szegje. Tö- rökszentmiklóson nem tud­ják kielégíteni az igényeket. Eladó telkek pillanatnyilag csak a fürdőn túl, a Gulya­telepen vannak, messze a város központjától, vizesek és közművesítetlenek. Pedig a kereslet nagy. Jelenleg is 70—80-an „állnak sorba” te­lekért A járás községeiben telekhiány nincs. Ám itt is vannak ár- és egyéb problé­mák. A szerencsések Azok a szerencsések, akik már rendelkeznek telekkel ezután általában típusterv után néznek. — A régebbi típusterveket szívesebben használják az építtetők. Ezekhez nagyobbá bizalom, pedig az új tervek már közművesített lakások felépítésére is alkalmasak, — mondja Kiss István főmér­nök, a törökszentmiklósi já­rási tanács építési osztályá­nak vezetője. — Az építési osztály dolgozói, szinte vala­mennyi községben felkeres­ték az építeni vágyókat és részletesen tájékoztatták őket teendőikről» Egy tájékozta­tót is kiadtunk számukra, amely az „új családi lakó­épület építéséről és az en­gedélyezési eljárás folyama­táról” — szól. — Megfelelő-e az építő­anyag ellátás? — kérdeztük Parti Józsefet, a törökszent­miklósi TÜZÉP vezetőjét — Mi pillanatnyilag min­den igényt ki tudunk elégí­teni. Sőt az építési anyago­kon kívül komplett fürdőszo­ba berendezést és cserépkály­hákat is árusítunk. Igaz cse­répből átmenetileg hiányunk van, de ez rövidesen megol­dódik, Üj építőanyagaink is a csók kával. Szemük egyformán ébenfekete gyűjtőlencse: ben­ne ez az egész muzsikáló ragyogás — és mindennek fókusza határtalan sze­relmük. Karjuk is össze­fonja őket, s az ifjú minden öt lépésnél iszonyú gyöngéd csókkal nyugtatja a lányt: ott van mellette. Persze, a nők évezredes ér­zékenységgel, „éberséggel” úsznak a szerelem hullámain is. A szöszi is észrevesz, jól­lehet, illedelmesen visszább húzódom az ablakban. Fino­man moccan a szeme, karja, s a fiú — bár önkéntelenül enged a lány apró „eltaszító” mozdulatának — felpillant rám. Aztán nyomban, még szo­rosabban, mint eddig, pár­jához simul. Nyújtott karral emeli fel a leány karját is, úgy, hogy csuklójánál fogva tartja. Rögtön megérti a szőke is, miért. A két. vízszintesig felemelt, egymásra fonódó bal utolsó előtti ujjún egy-egy jegy­gyűrű tüzel. Tartják, viszik — diadal­menetben — hadd nyugtas­sák meg ezt a leskelődőt idefent: jogos a csók. Tólh István vannak — gázszilikát, tufa — ezekből egyre növekvő a kereslet kövekig készülődtek Tiszapüspökiben is nagy az építkezési kedv. A kis községben pillanatnyilag négy házat építenek; Péter István is felcseréli régi lakását egy új, szép csa­ládi házzal. — Hat éve készülök az építkezéshez. A fiam meg­nősült, így „kinőttük” a szo­ba-konyhát. Bár a kis házat is beleépítettük az újba, de így is belekerül majd 150 ezer forintba. Ez azonban már háromszobás lesz. Sok utánjárást igényelt az engedélyek megszerzése? — Nem mondhatnám. Igaz a fiammal együtt intéztük és égetően sürgős sem volt. — Semmi nagyobb probléma nem jött közbe. Mondhatom szerencsések voltunk az en­gedélyek beszerzésével. — Anyaghoz is könnyen hozzá­jutottunk. Csupán egy két- számyas parketta-ajtó az, amit mindez ideig nem tud­tunk beszerezni. Sajnos nem mindenki ilyen szerencsés. Napokat, sőt he­Május elsején igazi ká­nikula volt. Napközben a hő­mérő higanyszála elérte a 27,5 Celsius fokot. Korábbi május 1-i hőmérsékletekhez viszonyítva, ilyen meleget Í934-ben mértek; 29,5 Cel­sius fokot. Az utóbbi Ifi teket tölthet az építtető a különböző irodákban, míg minden engedélye „összejön”. Telekkönyvi hivataltól az OTP-ig — községi tanácstól a földhivatalig, majd a ké­ményseprő vállalatig vezet az út. És persze mindez több­ször. Mire végigjárja az em­ber egy fél téglára is méla undorral néz; • • Ügyintéző iroda Szíves örömest átruházná ezt a sok utánjárást az em­ber valakire, mondjuk egy irodára. Egy irodára, melyet abból a célból hoznának lét­re, hogy e sok ügyintézéstől megkímélje az építtetőt. És ha már javaslunk, legyünk nagyvonalúak; mindezt, elfo­gadható ellenszolgáltatás fe­jében. Ilyen és hasonló intézkedé­sekkel lehetne segíteni akis­lakás építtetőket, nemcsak a törökszentmiklósi járásban, hanem az egész ország terü­letén. Annál is inkább, mi­vel sokezer családi házra is szükség van még, ha meg akarjuk oldani a nagy lakás­gondokat. Palágyt Harcias részegek és a gyengébb nem A bűnbánó vendég Ami nem számítható fel I ■ «f • J ír Igazi jo idő «— Szombaton betörték az egyik ablakot, a portásról le­tépték a ruhát — panaszko­dik a szolnoki Árkád veze­tőhelyettese. Mi is sokat szenvedünk a részegektől, pe­dig nekünk még szerencsénk is van. Férfi portás állja út­ját a betolakodóknak. A ré­szegeket mi sem szolgáljuk ki. Ilyenkor jönnek rekla­málni „Majd találkozunk!’’ „Megmutatom, hogy nem lesz itt sokáig”! Ezek a leggya­koribb fenyegetések. Sokat kell „nyelni” ebben a szak­mában. szólunk, akkor már baj van. A Nemzetiben egyetlen női kiszolgáló’ van. ö nem pa­naszkodik. — Hozzánk főleg fiatalok járnak — mondja Tóth U. Pi­roska. ök ritkábban rúgnak be és velük még könnyén szót értünk. Tisztes családanyák, — kik. nek kezétcsokolomot köszön­nek nappal, — este ha ki­szolgálnak kötelesek végig hallgatni a részegek szidal­mait — A szakmával jár —> mondják egyesek. — Miért hagyják leittasodni a vendé­get? — így mások. deményezi. A vendéggel szemben azonban tehetetle­nek vagyunk. Igazuk van a kiszolgáló­nőknek, amikor szigorúbb fe- lelősségrevonást követelnek azokkal szemben, akik ré­szegségükben nem veszik em­berszámba a vendéglátóipar­ban dolgozó nőket. Szigorúb­ban kell azonban eljárni azokkal is, akik felelősek a vendégek leittasodásáért, hi­szen ilyenkor ők maguk en­gedik ki „a palackból” a szellemet.” évben viszont minden május 1-én 5—10 Celsius fokkal alacsonyabb volt a hőmér­séklet a mostaninál. Az 50 évvel ezelőtti május 1-én pedig a legmagasabb napi hőmérséklet 1,7 Celsius fofe »alt Vegyesáru üzletet és kisvendéglő adtak át T örökszentmiklóson K. Gjr. — A munkától nem félünk este sem, de a részegektől igen, — mondja Szabó Bá- lintné a törökszentmiklósi Rózsa eszpresszó műszakve­zetője. Ez az egyetlen hely a városban, amely éjjel két óráig van nyitva. Éjfél után, — amikor már máshol be­zártak — idejönnek a része­gek. Mi természetesen nem szolgálhatjuk ki őket, mi­vel ezzel ezer forintos pénz­bírságot kockáztatnánk meg. Védelmet kérnénk p mun­kánkhoz. Már előre félünk a hétvégi éjszakától. — Másnap ha kijózanod­nak, milyen arccal jönnek be az előző este „leszerepelt” vendégek? — Gyakran szégyellik ma­gukat. Volt olyan vendégünk, aki bocsánatot kért az előző esti csúnya viselkedéséért. Legutóbb az egyik fiatal na­gyon megsértett. Nem szól­tam neki vissza, pedig olyan idős lehetett, mint a fiam... — A rendőrséget szokták-e hívni segítségül? — Sajnos nem mindig ér­nek rá velünk foglalkozni. Tőlük több segítséget kér­nénk. Mi feleslegesen soha nem hívjuk őket. Amikor Dr. Juhász Józsefné, a Szolnok és Vidéke Vendéglá- tóipari Vállalat munkaügyi vezetője sem tud semmilyen megnyugtató megoldást, a nődolgozók nyugalmának megvédésére. — Sajnos a vállalatunknál dolgozóknak 80 százaléka nő. A szakma „férfiasítása” így nem megoldható. Mi minden esetben szigorúan eljárunk, ha tudomásunkra jut, hogy a vendég leittasodásáért a túl­buzgó kiszolgáló a felelős. De eljárunk akkor is, ha a ve­szekedést a kiszolgálónk kéz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents