Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 114. szám

1969. május 2i. SZOLNOK MEGYEZ NÉPLAP 7 BNV-tudósítás Tündöklő kelmék között rjy i fljiLwi'w.ifft» íJájrA ] fYjí ESczaUfiK, ECttTOUgeK ToDaOCEaíSaL. Rengeteg ötlet, csinos manö­kenek, leheületköranyű kel­méik, habos csipkekötLtemé- nyek. szívfáj dítóan szép ru­hák, kötött együtteslek, há­rom vászonra vetített film, élő divatbemutató, orgona- zongora szó fogadja a belé­pőt a könnyűipari pavilon­ban. Csupa virág minden — a díszlet, a tapéta, virágmin­tás a felvilágosító lányok kosztümje — a sok kiállított termék is mintha mindegyik egy-egy virág lenne. A* újságíró — áld ráadá­sul nő is — azt se tudja mát csodáljon, A tarka anyago­kat, a divatos ruháikat, ka­bátokat a telet idéző szőrme kollekciót, a kötött összeállí­tásokat, a cipőket, táskákat; Szeretném mind becsomagol- tatni és hazaküldetni: De (kömmel olvasom néhány holmi mellett — kapható a budapesti, pécsi, szegedi textil mintaboltokban és az ország összes Centrum Áru­házában. Két nagydíj a textiliparé Mível a vásár két nagydí­ját is elhozta a textilipar — beszámolónkban ezúttal a textíliákról szólunk. A Gol- dencoffit, Malipol, Budakril, Tericot. San Remo. — s ha- ■ Somló fantázia nevek mögött különlegesen kezelt, száne- r zett, többnyire gyűrtietetlen ” kfeimék rejlenek. Érdemes megjegyezni mindjárt a.nagy- díjag PoUafcrilnitril (Buda­kril, nevű lágy gyapjúszerű anyagot Amely mégis nyári viseletre alkalmas — olyan ragyogó, élénk szánékben kí­nálja a Pamutnyomóipari Vál­lalat S ami a legfontosabb, nem gyúródik, nem kell va­salni. A gyár másik újdon­sága a női blúzok, fehérne­műk-és alkalmi ruhák alap­anyagául szolgáló, poharaid és poliester keverékű lágy, pasztellszínű anyag szintén egyszerűen, vasalás nélkül kezelhető: — Hogy a textil­gyárak egyre inkább a prak­tikusságot tartják szem előtt azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Hazai Pa­mutszövőgyár kollekciója. Él­tartó, olaj és szennytaszító, gyűiődésmentes, vízáeperge- tős tulajdonságú anyagokat láthatunk. Ezek közül meg­említjük a Drip és Dry ki- készátésű damasztokat, ame­lyet a közeljövőben hoznak forgalomba; a Románc, Ca­nasta. Bellevue és Diana ne­vű batisztákat, az Ilka. Tokio és Universal ing és blúz anyagokat Habszerkezetű műbőr A kiállításon viszontlátjuk a Kőbányai Textílművek népszerű Krisztina terméké­nek csíkos változatát, a Szombathelyi Pamutipar jól mosható, hosszú’ élettartamú ágynemű vásznait a Győri Textilipari Vállalat tarka, hímzett ágyneműit lakástex­tiljeit és zsebkendőit. Tet­szett a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár 17 terméke, amely a‘ lakáskultúrától, a ruházati iparom keresztül az építő sőt a járműiparig szé­les körben felhasználható. A habszerkezetű műbőrből a különféle Grabona termékek­ből kabát, táska, cipő, bú­torkárpit. falburkolat készül. A Magyar Selyemipari Vállalat alkalmi ruhaanyago­kat vonultatott féL Upper, Clarisse, Luxor, Lucas, Ura­nus nevek hallatáira nagyon színes és nagyon tetszetős női selyamkre keli gondolni: A Poppea szintétikus musz­lin, a Negra és a Liverpool plasztikus hatást keltő kel­me. Ez a gyár állította ki a remélhetőleg hamarosan forgalomba kerülő * molymen. fees faliszőnyeget. Zuara A csipkefüggönyök, hím­zett nylonok, könnyű mű­szálak közé az Ő6z és .a tél is belopakodott Éttáernes előjegyezni a Richards Fi- nompasztógyár Zuar^ nevű zsugoritási eljárással készült női kosztüm és kabát szövet­jét A Magyar Posztógyár azssúr mintájú Karbotex és Lastex típusú Vordun szö­vete biztos siker lesz. A Fi­nomposztó Vállalat laminált szövetei színesek, divatos mtntázatúak. S hogy a férfiakról se fe­ledkezzünk meg. említsük meg a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Sudár. Stac­cato és a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár Granive! nevű öltönyszövetjét. Kádár Márts Havi két és Országos adatok hiányá­ban csupán a Szolnok ’ me­gyében kifizetett szociális segélyek összegéből követ­keztethetünk arra, hogy mi­lyen óriási anyagi áldozatot hoz államunk a magányos, minden jövedelem nélkül ál­ló, idős állampolgárok rend­szeres havi támogatásával. Tavaly 1142 idős és 141 vak ember rendszeres szociális segélye 2,3 millió forintot tett ki. Az egyéb összes se­gélyekkel együtt ez a szám 4,3 millióra nőtt. Az egy sze­mélyre jutó havi segély ösz- szege ugyan nem sok, 1968 májusáig átlagban 270 fo­rint volt A vakok 400 forin­tot kaptak. A lét legalapve­tőbb szükségleteit azonban, némi kis rokoni támogatás­sal és a térítésmentes ebéd­del, amelyet az öregek nap­közijében kapnak — fedezi. Erőnkből, az ország erejé­ből eddig ennyi futotta, hogy öreg, rászoruló állampolgá­rait támogassa Egy pillana­tig sem volt vitás, hogy a motor Autós újdonságok GUMIBETON AUTÓÜT. Grúziában Tbiliszi mellett egy 25 kilométer hosszú gumibe­tonnal burkolt autóutat épí­tettek öt évvel ezelőtt. Az út az alapos használat elle­nére is megőrizte eredeti tulajdonságait. Gumihulla­dékból őrléssel gumilisztet nyernek, ezt keverik az aszfaltbetonhoz, persze kü­lönböző adalékok hozzáadá­sával: A szakértők megálla­pították, hogy az. újfajta út­burkoló anyagból készült út karbantartási költsége ki­sebb a hagyományos úténál, sőt a gépkocsik gumiabron­csai sem kopnak a szokásos mértékben; Most Lengyelor­szágban Sanok városában felszereltek egy gumihulla- dékőrlő malmot és itt is megkezdték az újfajta út készítését. * ÜJ ET.EKTJ'OMOBÍL: AZ AMíTRON. Az Egyesült Ál­lamokban Ami trón néven olyan modern vonalú elekt- romobilt készítettek, amely egyszeri telepfeltöltéssel 250 km-t tehet meg. Az elektro­motort tápláló telepek össz­súlya 90 kg és ezek feltöltés­re alkalmasak. A feltöltés ideje 4 óra. Újdonsága az Amitronnsk, hogy a féke­zéskor keletkező hő és ener­gia is a telenet tölti Az új gépkocsi a BMW gyár Iselta kocsijára hasonlít. Ajtói nincsenek, az utasok a tető­rész felemelése után száll­hatnak ki és be. NÉGY ÓRAI VEZETÉS UTÁN PIHENŐ. Nyugatné­met szakemberek érdekes kísérletet végeztek: több gépkocsivezető naponta 800 kilométert Vezetett megállás nélkül városban és ország­úton. (Kb. 10 órát.) Veze­tés közben ellenőrizték vér­nyomásukat, érverésüket, műszerekkel mérték ébersé­güket és fáradtságuk fokát A kísérletsorozat végén meg­állapították, hogy a fáradt­ság első jelei 3,5 órás veze­tés után jelentkeznek. Ez­után egyre sűrűbben jelent­kezik a fáradtság és az ötödik órában már veszé­lyes méreteket ölt. Ha vi­szont 4 óra} vezetés után 10 perces pihenőt tart a gép­kocsi vezetője, sétál, moz­gást végez, a fáradtság ha­tára kitolódik. tt A Merkur autószalon je­lentése a gépkocsi sorszámok állásáról: Trabant Limousine 23 119 Trabant Kombi 1 914 Wartburg Limousine 9 123 Wartburg De Luxe 6 149 Moszkvics ’7 226 Skoda 1000 MB 1 232 Skoda Kombi 974 Skoda 1202-es 254 Fiat 850-es 2 901 Renault 10-es 1 661 Volga 732 rendszeres közsegélyek na­gyon alacsonyak, s amint er­re lehetőség nyílik, fel kell. azokat emelni. Kormányunk nem régen rendeletet ho­zott a szociális segélyek eme­lésére. Május 1-től a havi 270 forintos rendszeres se­gély helyett, 385 forintot kapnak az árra rászorulók. A munkaképes korosztály rendszeres fizetésből élő tagjainak talán nem sokat mond ez az intézkedés, de azoknak az öreg, igénytelen embereknek, akiknek a havi költségvetése csupán két és félszáz forintra épült, — na­gyon sokat jelent. Karcagon 105 idős ember fi rendszeres szociális se­gélyből. Közülük hármat fel­kerestem. & O. W. Gergely 80 éves. Alacsony, vékonyka ember. Már nehezen cipeli éveit. Egy szoba, leonyhás lakás­ban lakik. lakbért nem fi­zet A konyhában ütött-ko- pott bútor, a szobában is ré­gi darabok, de a lakás tisz­ta. A falon két nagy beke­retezett, fénykép. Gergely bácsi lovon és Gergely bá­csi a 16 mellett. Tehetős család volt valamikor O. N. Gergelyé. Sok föld, szép házzal. Semmi sem maradt belőle. — Tudja, hogy felemelték a segélyt? — Rest a fülem fiam, hangosabban. Másodszorra megértette. — Nagyon jókor. Már gyengülök; nem sokáig bí­rom a favágást Azzal is ke­restem pár forintot. — Ügy aztán kijött a pénzből? — Nagy nehezen. Magam sem tudom hogyan. Igaz, nem kell már nekem jófor­mán semmi. — Mire költ? — Tüzelőre sok kell, a ruházkodásra nem sok megy, de minden hónapban van villanyszámla. A napköziben csak ebédet kapunk, egy kis kenyér és tej is kell reg­gelire, vacsorára Ez az eme­lés nagyon jókor jött, na­gyon köszönöm. Mondja meg nekik, hogy nagyon kö­szönöm. Cs. Mária 67 éves. A ház amelyben nővérével együtt lakik a régi jólétről árulko­dik. Pedáns rend és tiszta­ság mindenütt Szép búto­rok, kevés de márkás por­celán. A kertben sok szép, gondozott virág. — A virág is hoz egy kis pénzt — mondta az idős nő. — Csak egy éve kapja a szociális segélyt. Hallott ar­ról, hogy május 1-étől több lett? — Igen, olvastam. Egy éve kapom a segélyt azóta mi­óta szegény sógorom meg­halt. Azt mondta mindig: ...amíg én élek, ne kérj te segítséget”. A nővérem itt maradt 450 forint özvegyi nyugdíjjal, ebből már nem tudtunk ketten megélni — Régen? — Huszonöt hold föld. Soha nem dolgoztam máshol csak a háztartásban, anyám mellett Nem lettünk vol­na mi kulákok, csakhogy magas volt a föld aranyko­rona értéke. Minden gond az én váltamra szakadt A végén már nem bírtam. A földet államosították, anyám meghalt itt maradtam min­den jövedelem nélkül — Nem akart munkát vál­lalni? — De igen, csak sehol sem kellettem. Kulák voltam. Az idő viszont eljárt felettem. — Mire futotta a segély­ből? — Ami az élet fenntartá­sához a legfontosabb. Amit nélkülözni tudtunk, min­dent eladtunk. Üres lett a padlás is, mert mostanában a régiség gyűjtése a divat — Mit szól a kormány- rendelethez? — Nagy segítséget jelent így már valahogy megélünk. Higgye el, mindenről le­mondtunk már. Húsz éve nem voltunk moziban, szín­házban. Már nem is hiány­zik özv. N. Józsefné 83 éves. Hajlotthátú, eres kezű. Mo­sónő volt. Kis házban lakik a város szélén. Nemrégen még mosott Fodrászoknak köpenyt, törülközőt ken­dőt Már nem tud a teknő mellé állni. A ház körül az udvar füves, csupán egy da­rabkát művel belőle az ajtó előtt ahol egy öreg göcsör- tös szőlőtőke áll. Akkor ül­tették amikor összeházasod­tak, 65 évvel ezelőtt Har­minc éve már csak 5 ápolt­ja a tőkét Mindaddig míg a kezét emelni tudja. — Mosásból éli? — Mindig csak mostam. Kevés szappannal, szép fe­hérre. A naecságák azt mondták nem szappan kell a mosáshoz, hanem erő. Én meg bírtam erővel. Sokáig bírtam. Mostmár nem bí­rom. Látja, már a ház kö­rül sem bírom. — Mire futotta a segély­ből? — Cukrász süteményre nem tellett belőle. Megéltem. Ha ezt nem kapom, nem tu­dom, mi lett volna. — Most több lesz.„ — Hallottam már róla. Tudja mit jelent nekünk az a a 115 forint? Nem, maga nem tudhatja. Valóban nem tudom. Nem Is szeretném és nem is fo­gom soha megtudni. Szolnok megyében 1960- ban 50 ezer volt a munkaké­pes kornál idősebb népes­ség száma. 1971-ben 53.5 ezer lesz. Az országban 1.966-ban 1 millió 65 ezer volt. 1971- ben majdnem 1 millió 200 ezer lesz a nem keresőképe­sek száma, s ezek egyrészé- nek eltartását továbbra is az állam válla1'"a magára. Bognár János Tavasz a Tiszazugban Tavasz van. Sőt a beköszöntő nagy meleg egyene­sen a nyarat idézi. Benépesült a cserkeszőllői gyógy­fürdő. A tiszakürti arborétum egzotikus virágai ezer színű szirmukat bontogatják. Tiszaug strandját vasárna­ponként százával lepik el a fürdőzők. Meggyorsította a mezőgazdasági munkát is a váratlanul' nyáriasra forduló időjárás. A tiszakürti arborétum fa óriásainak árnyai alatt üde színfoltként virágok pompáznak A Kunszentmártoni Állami Gazdaság lucernaszárító üze­mét szerelik a budapesti Automatikai Intézet munkatár­sai. Az óránként 6 mázsa lucernát, vagy szemestakar­mányt szárító gépsor próbaüzemeltetésére » jövő hónap elején kerül sor A tlszasasi Rákóczi Tsz-ben már a jövőre gondolnak. Tíz katasztrális holdra szőlőt telepít a termelőszövetkezet. Képünkön a munkások magas víznyomással tömörítik a földet a szőlő vesszők korty (Foto; Nagy Zsolt)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents