Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-16 / 110. szám
1969. május 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 • a Üzemi balesetek a termelő- szövetkezetekben Tavaly a népgazdaság egészében 615 halálos üzemi baleset történt a közismerten balesetveszélyes építőiparban 66, a szállításban és hírközlésben 75, a mező- gazdaságban 260! E közül 208 halálos baleset tsz-tagot érti A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a 3 napon túl gyógyuló üzemi balesetek miatt kiesett munkanapok száma állandóan emelkedik. Szabolcsban például 1676-ról 2188-ra, Hajdú megyében 1467-ről 1819-re, Békésben 2481-ről 2856, Somogybán 1190-ről 1580-ra emelkedett egy év alatt a tsz-ek üzemi baleseteinek száma. Sajnos a mi megyénk sem maradt el a szomorú statisztikában. Szövetkezeti gazdaságainkban tavaly csaknem háromszázzal volt több baleset, mint egy évvel A szerencsétlenségek A közvetlen okok között első helyen a traktorral, vontatóval, lovaskocsival és egyéb járművekkel kapcsolatos szerencsétlenségek állnak; felborult a traktorral és az agyonnyomta. Leesett a pótkocsiról, a traktorról, s a gép elgázolta. Leesett a lovaskocsiról, vagy felborult azzal, mutatja ki nagyon sokszor a statisztika, a ká- tyús, vízmosásos, gidres-göd- rös utak, a meredek lejtők, egyenlőtlen földek, a talaj - térkép hiánya, fegyelmezetlenség, a KRESZ megszegése, s az ittasság fordul elő legtöbbször még, mint a baleset oka Sorolhatnánk tovább az áramütést, az épületről, kazalról, állványról való leesést, épületomlást stb. A növényvédőszerekkel dolgozókat mindenütt oktatják ugyan a raktározással, a felhasználással kapcsolatban. Mégis előfordul, hogy a rendelkezésre álló védőruhát, védőeszközt nem használják a méreggel dolgozók. Tavaly megyénkben Rákóczifalván Is volt ilyen eset, ami megismétlődött Soroksáron is. — Nem is a vegyszerrel dolgozókat érte a baleset, hanem az azzal kezelt földön a kertészlányokat. A korszerűtlen, zsúfolt munkahelyek mellett egyes Miniszteri rendelet it előbb. A kiesett munkanapok száma megközelítette a 40 ezret. S ami a legszomorúbb a halálos sérülés is több volt, mint előzőleg. Hét halálos áldozatot követeltek a balesetek, voltak akiknek á halálát az a gép okozta, amellyel dolgozott, ezekben az esetekben gyakori ok volt a figyelmetlenség, önmaguk vagy munkatársaik iránt, s nagyon sok esetben közrejátszott az ittasság is. Többnyire hasonló okai voltak a megye egyéb mezőgazdasági üzemeiben előforduló 754 balesetnek, — amelyből hat végződött halállal. Az említett számok még nem is fedik teljesen a valóságot, mert sok helyen elmulasztják a balesetek bejelentését Mi az oka a sok balesete nek? Miért emelkedik a tsz-ekben ilyen elképesztő arányban a halálos és súlyos balesetek száma? okairól erő és munkagépek konstrukciós hiányosságai, a szeszfogyasztás, a szakértelem hiánya, a könnyelműség, az előírások megszegése, a biztonsági fegyelem megsértése súlyos veszélyeket rejt A SZOT munkavédelmi osztálya a tavalyi 615 halálos baleset közül 486-ot tüzetesebben megvizsgált. Megállapította, hogy a minisztériumok és a tanácsok csak 77 esetben intézkedtek a hasonló balesetek elkerülése érdekében és mindössze 9 esetben indítottak fegyelmit. Általában az a szokás, hogy a szerencsétlenül járt dolgozó magatartásában keresik a baleset okát és nem a műszaki, technológiai, munkaszervezési intézkedések hiányában. Nem intézkednek a leggyakrabban balesetet okozó körülmények felszámolásáról, a vezetők, brigádvezetők nem mindenütt követelik meg a védőeszközök használatát. A mezőgazdasági, — különösen a termelőszövetkezetibalesetelhárítási tevékenység jóval alacsonyabb szintű, mint az ipari. A tsz-ekkel szemben sokkal kisebbek a követelmények Munkavédelmi szervezet csak részben alakult ki és alacsony színvonalú a munkavédelmi oktatása meg Merőben új alapokra helyezte a tsz-ek munkavédelmét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 45/1968. (XII. 14.) MÉM számú rendeleté. A rendelet meghatározza az óvórendszabályok alkalmazását, a balesetelhá- n'tás feladatait, megszervezését, nyilvántartását, bejelentését. Egészségvédelmi és biztonsági ismeretekből vizsgára kötelezi a tsz-elnökét, helyettesét, az üzemi vezetőket, a növényvédelmi szakmérnököt, a szaktechnikust, a műszak} vezetőt, a biztonsági megbízott és minden olyan tsz-tagot, aki fizikai dolgozók munkáját Irányítja. A felügyeletet és az ellenőrzést az illetékes tanácsok mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályára bízza.- A rendelet hatása máris érezhető. Mint mondják, a rtiai helyzetet össze se lehet hasonlítani az egy-két évvel ezelőttivel. Nógrád, Pest, Csongrád és Heves megyében már tartottak munka- védelmi konferenciát. Szolnok, Fejér és Zala megyében már levizsgáztatták a tsz-ek vezetőit, a tanácsok konzultációs lehetőséget biztosítanak a vizsgázóknak. Javulás várható A Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium kidolgozta és megjelentette a Mezőgazdasági Balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályokat. (A 75 ezer példányban kiadott könyvből néhány megyébe már nem jutott.) Az Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági munkavédelmi kutatócsoportot hoztak létre, megindult a mezőgazdasági munkavédelmi szakmérnöki képzés — ugyancsak az Agrártudományi Egyetemen — 2 éves levelezőoktatással. A kezdeti nehézségek leküzdéséhez még sok türelem, meggyőző, okos szó szükséges. Nemcsak a tsz-ek vezetőit, hanem minden egyes tagot, dolgozót aktívvá tenni a munkavédelemben. — B — Hirdessen a Néplapban A cserépverők alagútjában hűvös van. A gép pokoli tempót diktál az embereknek. Ahogyan a forgó ventillátor lapátjait nem lehet látni, úgy nem lehet a munkások kezét sem— Szinte összeolvadva a géppel, mint élő alkatrészek követik a motor lendületét Lassan tizenegy esztendeje dolgoznak együtt a kunszentmártoni téglagyárban. Magukat csapatnak mondják Talán azért is, mert a cserépverésben az a legfontosabb, hogy olajozottan működjön az emberi gépezet Dudás István ez a szikár, csupa ín, csupa csont ember az első közöttük. Az első, az egyenlők között. Ráesett a választás, amikor a brigád élére vezetőt akartak a cserépverők. Tavaly történt, hogy először aspiráltak a szocialista címre. És nem vallottak kudarcot. — Megkaptuk az oklevelet. örültünk, hiszen csúfos lett volna, ha alatta maradunk a vállalásainknak. Naponta húszezer cserepet vertünk — mondta Dudás. — De nem annyit, amenp- nyit tudunk. A váltóműszaknak is hagyni kellett munkát, hiszen a keresetük rovására nem dolgozhattunk. Az nem lett volna szép tőKözegészségügyi szakemberek véleményét kérte ki az MTI munkatársa arról,,hogy milyen szempontokat helyes és érdemees figyelembe venni a nyaralási tervek ösz- szeállításakor. A nyaralási hely megválasztásában fő tényező az üdülésre menő ember egészségi állapota és a nyaralóhely klimatikus és egyéb egészségügyi adottsága — hangzott a válasz. Aki egészséges, bárhova elmehet nyaralni, de a túlzásoktól természetesen neki is óvakodnia kell. Elsősorban a túlzott napfürdőzés lehet ártalmas A Nap ibolyántúli sugarai ellen ugyanis a szervezet a lebarnulással, a fokozott pigmentációval védekezik, az ehhez szükséges anyagot azonban vörös vér- se Írjeinkből vonja el. A napfény túlzott „adagolása” tehát átmenetileg a vörös vérsejtek hiányát idézi elő, amire a szervezet ezek fokozott termelésével válaszol. Szívbetegeknél, magas vérnyomásban szenvedőknél, influenza, tüdőgyulladás, általában gyulladásos betegségek után, fekély-betegségben, anyagcsere-bántalmak- ban szenvedőknél különösen ártalmas lehet a sok napozással. fürdéssel, úszással járó felfokozott anyagcsere és az előbb említett, lökésszerűen növekvő vörös vériünk, nem lett volna tisztességes — tette hozzá BíriJ Istvánná, a csapat lelke. — A mama a legügyesebb munkás a gyárban. Ezt tessék is leírni — mondta nagy komolyan Ónodi János. Dudás István brigád vezető Évente úgy 80q eaer cserép selejtbe megy. A brigád elszánta magát, hogy két százaléknyit lefarag ebből. Ez is sikerült. Noha nagyon fárasztó a cserépverés, a szabadidejükből társadalmi munkára is futja. Takarítják a szárítószíneket, a műhelyt™. Az asszonyok épp sejt-termelés. Ugyanez áll a neuraszténiásokra, idegbetegekre is. Az ilyenek tehát jobban teszik, h® előnyben részesítik a szárazabb levegőjű, megnyugtatóbb hatású erdős, hegyes vidékeket. A helyes üdülés egyik fontos kelléke környezetváltozás. Aki tehát egész évben ingerdús környezetben: zaúgy eljárnak a szakszervezet politikai rendezvényeire, tanfolyamaira, mint a férfiak. A brigádban több házaspár, rokon, édestestvér dolgozik. Egy a kenyér, egy a kötelesség, egy a jog a családban. — Nincs is baj a férfiakkal. Ha lehetne, soványabbra fognánk a kosztjukat — nevetett rá az urára az egyik asszony. A férfiak csak somolyogtak a bajuszuk alatt. A rokonok egymást ugratták. Senki sem gurult méregbe. — Nehéz-e a brigádot kormányozni? — kérdeztem Dudás Istvántól. — Nem mondhatnám. Jó- ravaló, dolgos emberek. A munkában egyik sem lehet meg a másik nélkül. Tizenegy évet húztunk, le jóban- rosszban. Szóval, jól együtt vagyunk. Az idén is elébe megyünk a szocialista címnek. Reméljük nem kerüljük el. A gép állt Várta az áramot hogy az újból munkára fogja. Dudás megnyomta az indítógombot A cserépverők pillanat alatt felvették a motor lendületét. —f —p Foto: N. Zs. jós, idegesítő munkahelyen dolgozik, jól teszi, ha pihenőjét minél csendesebb, megnyugtatóbb helyen tölti. Ingerszegény környezetben élő emberek, főleg fiatalok ré- része viszont a változatos, programokban, élményekben gazdag nyaralás jelent felfrissülést Boldi bátya új kenyere — Hát az igaz, valamikor azt mondták rám, marha nagy erős ember vagy te, Boldi... — És rászolgált erre? — De rá ám! A duzzasztó építésénél dolgoztunk. Egyszer egy nagy betonkövet próbált fölemelni három ember, toporogtak ott körülötte, mint a tojótyúkok. Mondom, mit kell azzal annyit vacakolni, megkaptam, aztán fölemeltem... Meglátta, hogy a kezét nézem, a két kidolgozott, barna, repedezett bőrű kezét, amely már bizony reszketeg lett az évek sodrában. — Csak azért remegős, mert huncut — évődik. — Ha asszonyszemélyt lát, mindjárt reszketni kezd. Felesége rászól. — Csak ne dicsekedjél.- Megöregedtél már... — Boldi bácsi hallottam, munkahelyet változtatott. — Azt mondják azért mentem nyugdíjba, hogy gatyákat hajtogassak. — Pedig én nem is gatyákat varrók a szövetkezetnek, hanem felmosóruhákat. Az viszont igaz, hogy az uram segít: szabni, hajtogatni. Csinált egy nagy szabó asztalt is hogy könnyebb legyen a munka. — És nem hiányzik a kubikos élet? Az öreg megvakarja őszes fejét: — Hát hiányzik... És ez nem is csoda: 28 esztendeig dolgozott a vízügyi igazgatóságnál. Építette a bé- késszentandrási duzzasztót, hol itt csinált társaival átereszt, hol ott csatornát. Már az apja is „vizes ember” volt, és Boldi bácsi mellette kezdte a munkát harmincnéhány évvel ezelőtt tőle tanulta a munka szeretetét. Most nyugdíjba ment. Csodálom, hogyan bír itthon nyugton maradni, amikor egész életében az országot járta. — Azért dolgozgatok én itthon... palán tálok, kapálok. — Panaszkodott is a párom, hogy ennyit nem ásott még a kertben, mint az idén tavasszal. — Hát eddig ki tartotta rendben a háztáját? — Én meg a gyerekek... mert négy gyermekünk van, meg már öt unokánk... Az én Boldikám mindig azt mondta: én oda dolgozok, nektek meg itthon van kötelezettségetek. Nem is tett itthon egy keresztbe szalmát se. Van is kitüntetése, mert bírt dolgozni, itthon kipihenhette magát. — Milyen kitüntetése van? — Kiváló Dolgozó, árvíz- védelmi, egyszer a Szovjetunióba is el akartak küldeni, de nem mentem, mondtam, nem érek én rá nyaralni.., Ismét csak a háziasszony vette át a szót: — Kaptam ám én egy gyönyörűséges szép levelet az igazgatóságtól, máig is megsiratom ha elolvasom. A féltett „kincsek” közül vette elő a levelet, amelyben a megyei igazgató megköszöni Bene Boldizsárnénak, amiért segített élete párjának abban, hogy mindig jól dolgozhasson. — Látja... na, mit szól hozzá? Ugye, hogy ezek után még a nyugdíj is közös? Az öreg felsóhajtott: — Hát így élünk mink, most már új kenyéren. A ház körül, az unokákat várva. De csak egy vigaszom van. Itt a kert alatt folyik a Körös. Halálomig társam lesz a folyó. V. V. K aramból Karcagon Tegnap délelőtt Karcagon Kovács György EC—41—12 forgalmi rendszámú motor- kerékpárjával összeütközött a vele azonos irányba haladó IC—53—53 AKÖV tehergépkocsival. Kovács György 8 napon túl gyógyuló. nem életveszélyes sérüléseket szenvedett. Az anyagi kár a ezer forint. A rendőrsé» vizsgálja a baleset körülményeit. Két és félezer szivattyúval dolgoznak az öntözőtelepek Ezekben a napokban ko-pek. Becslések szerint a rántsem a fagyos szentekkel kapcsolatos szokásos gondok foglalkoztatják a mezőgazdasági szakembereket. A mezőgazdasági ellenőrzések, amelyekre a hét elején került sor, az ország legtöbb vidékén azt bizonyították, hogy az elmúlt időszak esőzései után egyelőre van még nedvesség-tartalék a talajban, egyes növényi kultúrák azonban már „elvárják” a csapadékot. Ezért a napokban egymás után kapcsolódnak be a munkába a mezőgazdasági öntözőtelerendelkezésre álló esőztető berendezéseknek már a fele ontja a mesterséges csapadékot, azaz 2—2,5 ezer szivattyú működik és percenként hozzávetőleg ötezer köbméternyi vízét pumpálnak a szomjazó földekre. A szakemberek arra számítanak, hogy ha lényegesen nem változik az időjárás és nem jön közbe néhány napos esős időszak, a hónap végén már teljes kapacitással működnek majd országszerte az esőztető berendezések. Hol nyaraljanak a szívbetegek, a magas vérnyomásúak ?
