Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-15 / 109. szám

1969. május 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nehéz évet zártak Biztonságosabb gazdálkodásra törekednek a szövetkezetek Interjú Faragó Ernővel, a tiszafüredi járáéi tanáés vb elnökhelyettesével „Vizes emberek" Életalemük a folyó, a jó levegő, az erdő. Vigyázzák a gátakat, tisztítják a folyók medrét, a bel vizel vezet» csa­tornákat. zsilipeket, öntöző- telepeket építeneik. A minap a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság mezőtúri sza­kaszmérnökségén jártunk. Vincze László főmérnökkel igyekeztünk szót váltani, de csakhamar kiderült, ez nem is olyan könnyű. — Halló! Itt Vincze! Üj- szászi kartárs? Igen, az elő­rejelzés szerint májú« végén, június elején várható a Ti­szán mintegy 7 méteres víz­Beszélgetcs a esatornaparton Mezőtúron az Üjváros alatti XII. számú csatorna karbantartáson két brigád dolgozik: Keresztes Gáborok mezőtúriak, Boros Ferenc brigádjának tagjai Túrkevét mondják otthonuknak. A munkát Csider István esa- tomaőr vezeti: magasság... igen. Szolnoknál. Alig fejezte be ezt a be­szélgetést, máris csengett a telefon... és ez így ment egy darabig. — Talán útközben — ja­vasolta. — Akkor nyugodtab- ban szót válthatunk. Nagy munkák folynak most ná­lunk Erdőápolás, csatorna karbantartás. — Mekkora a szaikaszimér- nökség területe? — Körülbelül 1225 négyzet­kilométer. A Tiszán 106-, a Hármas-Körösön 57- a Hor- tobágy-Berettyó főcsatornán 33 kilométer a miénk. Sok száz ember dolgozik nálunk. — Három napja dolgozunk HA — mondja. — Milyen hosszú ez a csa­torna? — Hat kilométer hosszan »állítja a belvizet, körülbe­A terpentin meg — Dolgoztam én együtt en- *1 nek á két fiúnak már a nagyapjával is. — anekdólá- zik a főmérnök. — Az se vetette meg a jóféle dókát. A bókésszentandrási duzzasz­tó építésénél dolgoztunk, amikor egy reggel az öreg Faggyas késett, pedig az órát is hozzá lehetett volna iga­zítani, olyan pontos munkás volt. Végre megjön, kérdez­tem hol járt? — Ne is tes­sék mondani mérnök úr. — igy az öreg. — Jövök, ta­lálkozók egy jókomámmal, látom, üveg van a zsebében. Mondom: meg se kínálsz? Azt mondia. chol van ni. igyál. Húztam egy nagyot, hát nem vékonv terpentin volt benne. Tíz kilométeren át mindig fognom kellett a gatya korcát, míg ideértem... Imádni való szabad szombat Szó került a munkaidőről is. A vízügyi munkások új- | ságolták: — Van már nálunk is sza­bad szombat. Azt imádjuk igazán... csak az a baj. hogy nekünk kéthetenként van, a túrkeveiaknek meg heten- késrti — No, mert ők a lakóhe­lyüktől távol dolgoznak. — Hétközben teljesítik azt az órát, amit szombaton dolgoz­nának és így minden hét vé­gén a családjuk körében le­hetnek — így a főmérnök. — Most meg különösen jói jön majd a szabadnap. Férjhez megy a lányom — mondja a túrkeveiek egyik brigádtagja az idős Boros. — Négy lányom van, meg két fiam. tavaly hatezer fo­rintba került a fiam lako­dalma... most meg a lányom fejit kötik be. Kell ^ a sza­bad nap is, meg a pénz is... — No. de elég jó a kereset. — Megjárja. Négyszáz szakember a II. országos közlekedés­gazdasági konferencián Néhány évvel ezelőtt sok rosszat hallottunk a tiszafü­redi járás termelőszövetke­zeteinek egy részéről. A me­gyei átlaghoz képest ott volt a legtöbb gyengén gazdálko­dó, mérleghiányos szövetke­zet. Az utóbbi években fo­kozatosan megszilárdultak a járás közös gazdaságai. Erről beszélgettünk Faragó Ernő­vel. a járási tanács vb el­nökhelyettesével. — Mi jellemzi « járás szö­vetkezeteinek múlt évi gaz­dálkodását? — Járásunk termelőszö­vetkezetei is nehéz évet zár­tak 1968-ban. Földterületük egyharmada szikes. mivel rossz a talaj vízgazdálkodá­sa jobban sújtja az aszály is. Két tavaszi hónap csapadék- viszonyait összehasonlítva 1967. május-júniusában 132,3 milliméter eső hullott, a múlt év hasonló időszaká­ban csak 30,5 milliméter. — Ennek ellenére a tsz-ek gazdálkodási színvonala ja­vult Jobban kezriményeztek, törekedtek az aszálykárok csökkentésére és a helyi adottságok kihasználására az új mechanizmus viszonyai között A járás lakossága egyre jobban érdeklődik a szövet­kezetek iránt Tavaly 520 személy kérte felvételét a tsz-ekbe. A belépők nagyobbik há­nyada fiatal. Jelentősen csökkent az alkalmazottak száma. ök is felvételüket kérték. Ügy vélem mindez a bizalom növekedését jelenti. — A korábbi évekhez vi­szonyítva hogyan fejlődtek a termelőszövetkezetek? — Azelőtt több mérleghiá. nyos szövetkezetünk volt Például krónikus bajokkal küzdött a tiszaszöllősi Szarvas Sándor, a tiszaszent- ímrei Aranykalász, a kocsi Petőfi Tsz. Ezek a gazdasá­gok most megerősödtek. — Részben egyesültek, változott n vezetésük személyi össze­tétele, lehetőségeiket jobban kihasználják. Mindezek ha­tására a ingok szorgalma, fegyelme is jelentősen, meg­változott A fejlődést bizonyítja, hogy a hajmozott termelési érték 1967-ben 336,7 millió forint­ról tavaly 403 millió forint­ra emelkedett a járásban, A tagok részesedése 70,9 mil­lióról 92 millió forintra nö­vekedett. Az összes élőmun­kadíj — az alkalmazottaké­val együtt — 16,5 százalék­kal nőtt Az egy dolgozó tagra Jutó évi átlagos összjövedelem 1967-ben 13 761 forintról ta­valy 17 146 forintra növeke­dett A két főágazat árbevétele a következőképpen alakult: a növénytermesztés 28,6. az állattenyésztés 31,8 százalék­kal növelte árbevételét az előző évhez képest Termé­szetesen ehhez hozzájárult a felvásárlási árak 7—8 száza­lékos emelkedése is. örvendetes, hogy a gyenge kategóriájú tsz-ek fejlődési üteme a járási átlaghoz vi­szonyítva. fokozottabb volt. \ halmozott termelési érté­kük 31,7, a tagok részesedé- 38,7. az ossz élő munka­díj pedig 31,2 százalékkal emelkedett. Az egy tagra ju­tó jövedelem azonban még így is alacsony. Bár az 1967. évi 8802 forintról 14 728 fo­ri ntra emelkedett. Ez alatta van a járási átlagnak. A gyenge tsz-ek fejlődésében jelentős szerpet játszott az állami támogatás 3 évre elő­re meghatározott rendszere. “ Milyen tartalékokkal, fejlődési alappal indultak az Idén szövetkezeteik? — A járás adottságaiból eredően a tartalékolás ará­nya, összege még szerény. A felhalmozást 11 százalékkal. H biztonsági alapot az előző évi 6 millióról 12 millió fo­rintra növelték a tsa-ekji ... — A felhalmozás és a Mz­tonsági alap növekedése elő­segíti az 1969. évi biztonságo­sabb gazdálkodást A tarta­lékolás arányát az idén to­vább akarjuk fokozni. — Milyen terveik, elképze­léseik vannak erre az évre? — Az 1969. évi tea-vek a biztonságosabb gazdálkodást, a tsz-ek további megszilárdí­tását célozzák. Ezt mutatják az alábbi számadatok is. A halmozott termelési ér­téle 100,9 millió, a felhalmo­zásra fordított összeg 7 millió forinttal nő az előző évhez képest A biztonság alap növelésére 8,6 millió forint növekedést terveztek a tsz-ek, Az utóbbi években az üze­mi méretek is növekedtek a járásban, mivel számos tsz­ünk egyesült 1965-ben még 23, most 15 tsz működik. Az idén újabb négy szövetkezet egyesült. A szövetkezetek átlagos területe 3344 kát. holdról 5229 kát holdra emelkedett — A tsz-ek egyesülése a tsz törvény rendelkezéseinek megfelelően titkos szavazás­sal történt. Az egyesülések nyomán a tsz-ek anyagi forrásai koncentrálódtak, pénzügyi eszközeiket a be­ruházásuknál célszerűbben hasznosíthatják. — m. 1. — da és bölcsőde 100 aprósága is nagyon szeretné a friss kiflit zsömlét Gyár! készí­tésű tésztából is kevés van, amit — mivel olcsóbb a há­zikészítésűnél — főleg a nagycsaládosok keresnek. Kakaót is csak úgy kaptam, hogy magam mentem be ér­Az Állami Biztosító térké­pet készített tíz esztendő jég­veréseiről. Azt tűntették fel. hogy egy évtized alatt mely községet hányszor sújtotta ez az elemi csapás. A szo­morú rekord Bács megyére esik, ahol ebben az időben negyvenkétszer volt nagy jégpusztítás. Az egész or­szágban alig van helység, amelyet elkerült volna a jég. Ami Szolnok megyét illeti, csak tavaly 57 községet ért ez a csapás. Az első jégeső május 18-án hullott tavaly, s az utolsó jeges nap októ­ber 2-a volt Több község határát két- három jégverés érte 1968- Ban « sőt Tlszasaeatimrea te Szolnokra, csakúgy, mint a kávéért Félkilós csoma­gokban hoztam ki és itt mér­tük szét kisebb adagokra. Burgonyáért viszont még Szolnokról is jöttek hozzánk, csakúgy, mint Fecske és Plovdiv cigarettáért — Mennyi a holt havi for­galma? — Egy év alatt szinte megkétszereződött, eléri a 270—280 ezer forintot. De több is lehetne, ha sörből és az említett árukból tökéletes lenne az utánpótlás. Ahol csak a vevő kevés A 32-es bolt helyettes ve­zetője Istványi Miklósné azért panaszkodik, mert mindenük van, csak a vevő­jük kevés. Itt van bőven cit­rom, sok rájuk is romlik és ő ezen a napon is kapott friss kiflit Ládákban áll a szódavíz, viszont amikor a legnagyobb a forgalom, ak­kor sincs tíznél több vevő a tiszta, kicsi boltban. Lehetséges, az autóbusz megállókhoz közel lakók in­kább bejárnak a szolnoki boltokba, hogyha már város­ban laknak, ott is vásárol­hassanak. — borsi — 8t jégverés pusztított. Van­nak olyan községei a me­gyének.. ahová évről évre visszatér a jég, más helyeket viszont évekig elkerül, s az­tán* egyszerre nagy kárt csi­nál. Ez történt néhány éve a karcagi Dimitrov és az új- szászi Szabadság Tsz határá­ban is. Még nem tudni, mit hoz az esztendő. Reméljük rosz- szat nem. Bár az idén is van már rekord. Az eddiginél tíz nappal korábban már május 10-e előtt hat község­ből jelentettek jégverést ai megyében. Köztük Kengye­len. Tiszaföldváron, Kun­szentmártonién ée a tisza­füredi járáidhmtle Szerdán Pécsett, a Tanár­képző Főiskolán négyszáz szakember részvételével meg­nyílt a II. Országos Közleke­désgazdasági konferencia. A tanácskozás alapvető célja az új gazdasági irányítási rend­szer és az országgyűlés által jóváhagyott közlekedéspoli­tikai koncepció megvalósítá­sával kapcsolatos eddigi ta­pasztalatok, tanulságok, tu­A Statisztikai Hivatal közli Az 1970-es népszámlálás előkészítéseként a tanácsok népszámlálási felelőseinek irányításával a 3000 lakoson aluli községekben 1969 má­jus 31-ig, a 3000 lakoson fe­lüli községekben 1969. jú­nius 15-ig a városokban pe­dig június 31-ig készítik el az utca és házszámjegyzé- ket; Az összeírás teljesítésének biztosítása, a számlálókörze­tek kialakítása — tekintet­tel *» Ifltt «fa.törtéit, la­lül 600 litert másodpercen­ként. Belvizes időben tele van. most száraz... — Azt tessék megírni, hogy gépesíthetnék már a ezt a kubikmunkát — mond­ja az egyik brigádtag. — Mit panaszkodni János — így a másik. — Mennyit kerestél a múlt hónapban? — Kétezerkétszázat. — No látod, még nős se vagy..-. A főmérnök itt már köz­beszólt: — Nem is nősülsz János? — A... — évődik egy har­madik — a két Faggyas meg két zöldhasú gyerek itt psak a sörösüveget ölelgeti, nő­sülni nem akarnak... De azt mondja^, ha megnősül­nek. csak bambit isznak. . Nevet a két brigád, köz­tudomású. hogy á két Fagy- gyas fiú egy láda sörre van „hitelesítve". az öreg Faggyas — Főmérnök elv társ. hát amikor apámék megkínáltak magát jófajta dohánnyal... — Az az, 11 fillér volt belőle egy paklival. Megkí­náltak, rágyújtottam, aztán egyből fenékre ültem tőle... olyan erős volt.,. Nemsokára ismét komoly­ra fordult a szó. — A transzportőrt miért, nem hozták még ki István? — kérdezi a főmérnök. — Nem kaptunk a TEFU- tól szállítóeszközt. — Pedig arra lejjebb már szükségünk lesz rá. — Mennyi földet kell itt kiásniok, hogy megfelelőre mélyítsék vissza a csatornái? — ötven méteren 30 köb­métert, de lejjebb még több lesz. — Mindig együtt dolgoz­nak? v — Többen voltunk, de so­kan lementse 1 ódtak tőlünk. Elmentek a gépjavítóba. Hiá­ba a kubikos munkának nincs már nagy jövője. — Én is csak addig dol­gozok, amíg összeszedem a nyugdíjhoz valót — szólt közbe Bedő Ferenc. — Egész életemben kubikoltam, hol itt, hol ott... csak az igazolások­kal nem sokat törődtem. — Vagyunk azért még itt fiatalok is. akik szeretjük ezt a munkát. — mond el­lent Garcsenkó István a bri­gád legfiatalabb tagja. — És az ilyen kisebb földmunkák­hoz még sokáig emberi erő kell... ' ...búcsúzás után még visz- szanéztem: lent álltak a csa­tornában, ásták az alját, s ütemesen dobálták ki a föl­det. Talán mégsem ártana itt a gépesítés. V. V. dományos elemzése és hasz­nosítása. továbbá az új köz­lekedésgazdasági tudományos módszerek ismertetése. A konferenciát dr. Mészá­rak Károly közlekedés és postaügyi miniszterhelyettes nyitotta meg, „az új gazda­ságirányítási rendszer ta­pasztalatai és feladatai a közlekedésben és távközlés­ben” című előadásával. kásépítésekre és szanálá­sokra — új utca és ház- számjegyzékek elkészítéséi teszi szükségessé. A belterületen utcánként, a külterületen lakotthelyen­ként keli az utca és ház­szám jegyzékeken felsorolni minden lakott épületet és építményt, a bennelévő la­kásokat és a lakók számát Ezen munkát helyszíni bejárással a tanácsok dol­gozói, vagy a tanácsok ál­tal megbízott személyek yégzüs. Városi-e az ellátás Szandaszőllősön ? Szandaszőllős évek óta Szolnokhoz tartozik, a város része, tehát ilyen áruellátást is érdemel Egy kétköznapon Száraz a kifli Puskás Béláné, a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ 10-es szá­mú boltjának vezetője mondja. — Ma mindössze 3—4 friss kenyeret kaptam, a többi mind szikkadt, a 120 kifli pedig legalább kétnapos le­hetett, mert mind szívós, rá­gós. Pedig sokan vennék, és veszik még így szikkad­ton is. Egy asszony éppen 15-öt kért és Puskásné szó nélkül becsomagolta neki. A bolt forgalma havonta 100—110 ezer forint Pedig sokszor kell azt mondani, ha valamit keresnek * vevők, hogy nincsen. — Már két túrával hiába Kevés a gyári tészta és a kávé A 13-as számú ÁFÉSZ boltban Igaz János boltve­zető mondja. — Csak a tejtermék-etlá- tás kifogástalan. Péksüte­ményt csak a sütés után 12—14 órával kapjuk. Pedig itt van szemben velünk az iskola 650 tanulóval, az óvó­Már pusztított a jég a megyében Térkép a jégesőkről Bővüli a vásár vendéglátó­ipara Befejeződtek a szokásos karbantartási, csinosítási munkálatok, nyitásra kész a BNV teljes vendéglátó háló­zata. A vásár minden évben visszatérő látogatói megszo­kott helyükön találják ked­velt éttermeiket. A Vajda- hunyad éttermet, a Mátyás pincét, mellette az önkiszol­gáló bisztró-sort, ahonnan az idén sem hiányzik a sült keszeg. A Balaton étterem mintegy 900 személyt befo­gadó kertjében — az eddigi gyakorlat szerint elmaradha­tatlan esőre számítva — fel­újították a fólia sátortetőt, a kis Lucullus büfé a csirke, kacsa, a virsli, a kolbász és a flekken mellett oldalast is süt. Újdonságokat is találnak majd a vendéglátó hálózat­ban a látogatók. A XIII. ke­rületi vállalat az amerikai pavilonnál „indián falut” épített, ahol ?00 személy ren­delhet grill-számyas ételeket, állami gazdasági borokat. A vállalat az alumínium tröszt­tel közösen rendezte be a 80 személyes Alu-bár-t. s megnyitja az Omnia kávé- kertek arra kerestem bizonyságot, hogy a mindennapi élelmi­szer-ellátás vallóban városi színvonalú-e? vártam háztartási kekszet, nem küldtek s ha kapok is 30—40 kilót, szinte órák alatt elfogy. — Mi hiányzik még? — Kakaót szintén rég nem küldtek. Olajos halat pedig már egy éve nem láttam. Napok óta citromot sem kaptam. Feketekávéból is keveset küldenek, pedig azt is nagyon keresik. — Az olcsó hentesáru, pél­dául a parízer kelendő-e itt? — Azt csak télen rendelek, mert ilyenkor mindig félek, hogy megromlik. Hűtőm meg csak ©a a 120 literes van, a tejtermékeket tárolom benne. Ismét o népszámlálásról

Next

/
Thumbnails
Contents