Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

1969. május 14. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 5 Kevés a víz Jászberényben A városiasodás egyik jel­lemző sajátossága az emele­tes bérházak, összkomfortos családi házak építése. Ez ugrásszerűen megnöveli a vízfogyasztást, amelynek ki­elégítése rendkívüli anyagi áldozatot kíván. Megteremte­ni csak fokozatosan és hosz- szú időszak alatt lehet, bár­mennyire is szívügyüknek te­kintik azt az illetékesek. Az elmúlt években Jászbe­rényben is igen sok több­szintes lakóház, számos csa­ládi ház épült, természetesen a mai követelményeknek megfelelően, vízvezetékkel. Ez annyira megnövelte a vízfogyasztást, hogy a jelen­legi vízmű nyáron képtelen ellátni vízzel a fogyasztókat. Az emeletes házakban sokr szór egész nap nincs víz, csak a késő esti, éjszakai órákban. Nagy gond ez, el­sősorban nem kényelmi, ha­nem egészségügyi, higiéniai Vastapsot kaptak Nemrégiben a községi művelődési ház előtt gyüle­kezett a falu lakossága. El­jött a falu apraja-nagyja, mindazok, akik éreznek va­lami kis rokonszenvet a tánc. a dal, a népművészet iránt, mindenki kíváncsian várta az Állami Népi Együt­tes műsorát. A teremben fél nyolckor felcsendültek a vonósok első akkordjai, amelyekre az együttes fergeteges tánccal vonult be a színpadra. A közöHség feszült figyelemmel nézte az előadást, mivel több et> kell ahhoz, hogy újra viszontlássa az együttest. A táncosok kitettek magu­kért. Lendületesen járták a Drágszéli táncot, a György• falvi legények-et és még so­rolhatnám tovább színvona­las műsoruk minden szá­mát. Lenyűgöző volt monu­szempontból. Elképzelhetet­len ugyanis, hogy a második, harmadik emeletekre a távol eső kifolyóktól vigyünk vizet a mosáshoz, főzéshez. A nyári vízhiányt tetézi, hogy a házi kerteket a tila­lom ellenére is locsolják. A kertekben termelt zöldségek­re szüksége van ugyan a la­kosságnak, mégis ésszerűtlen­nek tartom, hogy ivóvízzel öntözzék a veteményeseket. Régebben — mert akkor is termeltek — locsoláshoz ásott kutakból merték a vizet. A kertgazdálkodást folytatók­nak kényelmesebb — a ta­nács rendelkezéseit megszeg­ve — a városi hálózatról lo­csolni. Annak érdekében, hogy a lakosság vízellátása biztosítva legyen, alapos fel­árral számláznám a normál mennyiségen felüli fogyasz­tást. Szalay Géza Jászberény mentalitásában a befejező rész, Marosi—Rábai: E cseri lakodalmasa. Az együttes tagjainak tudását és lelemé­nyességét dicséri, hogy az elég kicsi színpadon is köny- nyen. biztonságosan mozog­tak. Végül is több ráadással be­fejeződött a műsor, amely a közönségnek nagy élmény volt. mivel nagyon sokan ed­dig csak a televízióból is­merték az Állami Népi Együttest. A színeket és azt a hangulatot, amelyet a láncosok megteremtettek, nem pótolhatja a televízió. Köszönet a felejthetetlen estéért az együttesnek, S a szervezőknek úgyszintén, akik lehetővé tették ezt a találkozást a világhírű együttessel. Baky Endre László Űjszász Levélszekrényt minden házhoz Nem én találtam fel a há­zaknál felszerelhető levél- szekrényt, s hogy most még­is írok róla javaslat formá­jában, azért teszem, mert még mindig kevés van be­lőle. A levelet, hírlapot vá­rók kevesebbet bosszankod­nának pedig, ha alkalmas helyen felszerelnék a levél- szekrényt. A postai küldemé­nyeket megóvhatnák így az idő viszontagságaitól. A kéz­besítőknek meg különösen nagy segítség lenne a kapu­kon, kerítéseken elhelyezett levélszekrény. Elérhető áron lehet mu­tatós, kinek-kinek a legmeg­felelőbb levélszekrényt vásá­rolni, de kis ügyességgel, le­leményességgel maguk a ház- tulajdonosok (esetleg na­gyobb fiúk) is barkácsolhat­nak, akár hulladékfából is. Csípés György Mezőtúr Egy nyár és más semmi... Leányom gyors fejlődésnek indult. Tavalyi ruhái mind szűknek bizonyulnak. Sebaj, majd „kiengedünk" belőlük. Igen. Engednénk, ha volna mit. A varrásoknál fél-fél centi a betartás. Ezért nem is érdemes ruhát szétbontani. Járom az áruházakat (mind a hármat). Bakfisruhát • keresek. Próbálok olyanra szert tenni, amit esetleg jö­vőre is hordhat a leányom. Alom ez csupán, mert most is úgy gyártják a bakfisruhákat, mint tavaly. — Egyetlen nyár, s a következőn jöhet az úi ruha. A gyereklányok szempontjából ez nem is olyan rossz meg­oldás, csakhogy a pénztárca... Erre nem gondolnak az il­letékesek? H. J.-né Szolnok A közösség segítségével Olvastam a lapban a fa­lusi értelmiségiek helyzetéről szóló cikket, amely érdekes gondolatokat tükrözött. Én is szeretnék ehhez néhány észrevételt fűzni, amely vi­szont a kisvárosi diákokra vonatkozik. Sok kis városban működik 100—130 diákkal gimnázium. Ezekben a kis gimnáziumok­ban a pedagógusok vállára sok gond nehezedik. A ki­csiny létszám miatt egy-egy pedagógusnak sok munkát kell végeznie. Legtöbb helyen rájuk hárul az ismeretter­jesztő előadások megtartása is. A tananyagot nem tudják olyan körülmények között el­sajátíttatni, mint egy nagy városban tanító kollegájuk. Városban nagy előnyt je­lent a tanárok létszáma. Ugyanis ott mód van arra, hogy a szaktanár magas szín­vonalon vezesse a szakköri foglalkozásokat. Itt a diákok megkaphatják azt a többle­tet, amire felvételiken, ta­Több is „elkelne” nulmányi versenyeken szük­ségük lehet. A városok múzeumai, a színházak lehetővé teszik a szórakozva tanulást. A na­gyobb könyvtárak is több ol­vasnivalót kínálnak, amely­hez mi nem jutunk hozzá. Bizony, egy kicsit fáj a szí­vünk, amikor iskolánk diák­jainak nevét nem olvassuk egy-egy tanulmányi verseny győztesei között. Nagy bol­dogság viszont, ha versengő társunk elérte a kitűzött célt. Nekünk kisvárosi diákok­nak nagyobb szorgalommal, igyekezettel kell tanulnunk, hogy hátrányunkat „behoz­zuk”. Mégis elérjük célunkat annak a közösségnek a segít­ségével, amely egy ilyen kis gimnáziumban, mint a mi­énk, formálódik. A sikernek együtt örülünk, és talán ezek a sikerek adják tanárainknak az önfeláldozó erőt, szerete- tet a tanításhoz, a többlet- munkához. Orsi Anikó Túrkeve Rendszeresen olvasom « Néplapot már évek óta. — Annak idején. a közvéleménykutatás kapcsán elég hosz- szan megírtam véleményemet újságjukról, egyik javas­latomat — őrömmel tapasztaltam — meg is valósították. Nem mulaszthatom el, hogy most ismét tollat ne ragadjak. Örömmel fedeztem fel vasárnapi számaikban « „Két perc nyelvművelést- című rovatot Szívesen olva­som. Nem ártana az ilyenfajta „okításból" több. K. B. Jászberény . Jelenet Gulyás—Rábai: Első szerelem című táncból (Beküldött kép) Mivel locsoljak? Napok óta járom az üzleteket. Ha elfáradok, telefo-' non tárcsázom fel azokat a boltokat, ahol véleményem szerint locsolót is kellene árulni. Nincs kérem, sem mű­anyagból, semmiből — mentegetőznek. Az idén még nem is kaptunk — „nyugtattak meg” néhány helyen. Szobai öntözőt ajánlanak, de mit csináljak, ha nekem 4—5 lite­res ürtartalmú locsoló kellene. Szinte hihetetlen, hogy a megyeszékhelyen egy locso­lót nem lehet kapni. Pedig így van! B. M. Szolnok H. I.-né, Szolnok: özvegyi nyugdíjra jogosult a tsz-tag férj halálától számított egy éven át az a feleség, akinek a férje öregségi, vagy rok­kantsági nyugdíjban része­sült; vagy a rokkantsá­gi nyugdíjhoz szüksé­ges nyugdíjéveket megszerez­te; illetőleg baleset vagy foglalkozási betegség követ­keztében halt meg. Ez az úgynevezett ideiglenes özve­gyi nyugdíj. D. E., Jászberény: Az adás­vételi illeték mértéke az ille­ték alapjának 15 százaléka. Ez a kulcs egyébként érvé­nyes minden visszterhes, va­gyonátruházási jogügyletre, függetlenül attól, hogy a szerződó félnek mi a fog­lalkozása. P. M., Túrkeve: Házasság­kötési szabadságról még nem hallottunk. Házasságkötés esetén a dolgozó a rendes (alap- és pót-) szabadságát veheti igénybe. Kérhet rend­kívüli fizetett szabadságot, vagy fizetés nélküli szabad­ságot is. Ezeknek megadása azonban nem kötelező még házasságkötés esetén sem. TANÁCSADÓ Levonások a munkabérből Több olvasónk kérésére a munkabérből való levonások rendjét az alábbiakban is­mertetjük: A Mt. V. 69. §-a és a bí­rósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. számú törvény- erejű rendelet szabályai sze­rint a dolgozónak a válla­lattal szemben fennálló tar­tozását elsősorban a mun­kabéréből kell levonni. A fenti jogszabályi rendelkezés alkalmazása szempontjából munkabér minden olyan dí­jazás. melyet a vállalat a béralap, vagy a részesedési alap terhére fizet ki a dol­gozónak. Nem szolgál a le­vonás alapjául a kifizetett jubileumi jutalom, a hűség- jutalom vagy a különböző szociális juttatás. Ugyancsak nem képezi a levonások alapját a munkabért terhelő nyugdíjjáruléki sem. A levonásoknak jogsza­bályban meghatározott sor­rendje és legmagasabb mér­téke van. A sorrendben ké­sőbb következő tartozást a dolgozótól nem lehet levonni, ha a megelőző tartozás az előírt mértéket meghaladja. A gyakrabban előforduló «munkabérből Való (levoná­sok sorrendje és legmaga­sabb mértéke a következő: a) Gyermektartásdíj és szü­léssel kapcsolatos költsé­gek. ha a bíróság ezeket megítélte. b) A vállalat által tévesen kifizetett munkabér és más összegek például: kiküldetési díj, napidíj, szállásköltség, ideértve a tévesen kifizetett társa­dalombiztosítási szolgál­tatásokat is. (Táppénz, családipótlók). A fenti címeken a levonás a dol­gozó munkabérének 50 százalékáig terjedhet. c) Olyan természetbeni jut­tatások. térítési _ díjak, amelyek kiszogáltatása, vagy igénybevétele köte­lező. Például: Étkezést nyújtó kórházak, nevelő otthonok, bennlakó dol­gozók esetében az üzemi étkezés térítési díja. E cí­men a levonás nem esik korlátozás alá. d) A dolgozó köztartozásai, valamint OTP kölcsön­tartozásai. e) Az állammal, állami vál­lalattal, vagy társadalmi ■ szervvel szemben fenn­álló lakbérhátralék. f) A dolgozót terhelő bí­róság által megítélt s a fentiekben nem említett tartozások. Az utóbb emlitett címe­ken a levonás a munka­bér 33 százalékáig ter­jedhet. Előfordulhat, hogy azonos sorrendben a dolgozónak többféle tartozása van. Ilyen esetekben az időrend dönt, tehát a korábbi tartozás a későbbit megelőzi. Mikor jár az év végi részesedés után táppénz ? M. L.-né mezőtúri olva­sónk levelében arról ír, hogy 1968-ban 140 napon át szülési szabadságon volt. ezt követően gyermekének gon­dozására fizetésnéLküli sza­badságot vett igénybe. Érte­sülése szerint az év végi ré­szesedés után isi jár táppénz annak, aki keresőképtelen beteg volt, s emiatt a része­sedésit, vagy annak egy ré­szét nem kapja. Kérdés az, vonatkozik-e a szabály arra az esetre, ha a részesedést a szülési szabadság miatt vonják lel Feltett kérdésének meg­válaszolására a SZOT sza­bályzat vonatkozó rendelke­zéseit az alábbiakban ismer­tetjük: Az év végi részesedés után táppénzt csak az a dolgozó kaphat, akinek keresőképte­lensége egyhuzamban 30 napnál tovább tart. és a nye­reségrészesedésből a beteg­ség idejére eső részt levon­ják. Az év végi részesedés tekintetében a táppénz alap­ja — eltérően az általános szabályoktól — a keresőkép­telenség első napját magá­ban foglaló naptári évre folyósított részesedés össze­ge. Az 1968-ban kezdődő megbetegedés esetében tehát az 1968. évre járó és folyó évben kifizetésre került nye­reségrészesedés összege a táppénz alapja. A táppénz alapját a ré­szesedés napi átlaga adja meg. Az említett átlagot úgy számítjuk ki, hogy az év végi részesedés összegét el­osztjuk a keresőképtelenség első napját magába foglaló naptári évnek a munkáltató munkaidő beosztása szerinti összes munkanapjaival, va­lamint az e napokkal egy­beeső munkaszüneti napok­kal. Ha a szülő anyát a szü­léssel kapcsolatban kereset- veszteség érte. erre az időre őt is megilleti az év végi részesedés utáni magasabb összegű táppénz. Dr. Cs. I. Még egyszer . a darálóról — Nincs sikere a cserének — Talán még emlékeznek rá olvasóink, hogy február 5-én megírtuk miben „interpel­láltak” a szolnoki munkás­kerület, a VII—VIII. kerü­let lakói a tanácstagi beszá­molón. Az elhangzott kérdé­sek, kérelmek között szere­pelt a daráló is. Pontosab­ban az, hogy a Tisza malom­ban megszüntették a vámda­rálást Azoknak okozott gon­dot ez az intézkedés, akik saját részükre malacot ne­velnek, sertést hizlalnak. Nos, a cikk megjelenése után az illetékes tanácsi szer­vek és a Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat körzeti üzemé­nek vezetői közösen keres­ték a megoldást a sérelem orvoslására. Vámdarálást ma sem vál­lalnak, hiszen annak idején éppen azért szüntették meg, mert az utóbbi években na­gyon kevesen vették igénybe ilyen szolgáltatásukat. Az utóbbi négy évben már olyan formán volt, hogy amit ke­restek a vámon, azt elvesz­tették a réven. Vagyis, a da­rálóban alkalmazott ember munkabérét és a felhasznált villamosenergia díját sem keresték meg a bérdarálás­sal. Ez volt a legfőbb oka a daráló bezárásának és a he­lyiség más célra történő fel- használásának. A környék lakóinak gond­ját még is könnyíteni igye­keznek. Április elejétől be­vezették a takarmánycserét. Minden pénteken reggel 7 órától délután 3 óráig vihe­tik a malomba a takarmány- gabonát az állattartók s megkapják érte a jó minő­ségű darát. A több mint egy hónap tapasztalata az, hogy a vártnál jóval kisebb az ér­deklődés. A mázsakönyvben csupán 9 tétel szerepel, e közül is 5 május 9-i bejegy­zés. összességében 242 kg kukoricát, 125 kg árpát, és 42 kg takarmánybúzát cse­réltek ki. A számok is tanúsítják, hogy egyelőre nincs sikere a cserének. Vagy talán még hevesen vásárolták meg a hízónak valót? j ; ak *s postájából fejLVASÖlNK E°2ZftS2m^ EBERKESZlUfc

Next

/
Thumbnails
Contents