Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-15 / 84. szám
190t. áprfSa IS. SZOLNOK 5 Egy rendőrtiszt naplójából Szántó István 1945-tól tavaly december 1-ig a BM szolgálatában állt. Ezredesi rangban, főkapitányhelyettesként ment nyugállományba. Rendőri szolgálata alatt vezetésével számtalan bűncselekményre derítettek fényt, • közben 6 is gazdag élettapasztalatra, a bűnüldözésben pedig nagy gyakorlatra tett szert. Nyugalomba vonulása után sem lett hűtlen a rendőri munkához: jelenleg a bejelentések, panaszok irodáját vezeti Szolnokon. A következőkben rendőri munkájának egyik érdekes epizódját adjuk közre. A történet 1966-ban játszódott Kunhegyesen. Természetesen mi a szereplők nevét megváltoztattuk. A levél Meleg júliusi alkonyat volt. Havasi százados nagy fehér zsebkendővel törülget- te izzadó homlokát, s morgolódva szidta a kánikulát. Sós főtörzsőrmester vigasztalta: — Még az a szerencse, hogy csendes napunk volt eddig. Alighogy kimondta, szinte végszóra kopogtak az ajtón. — Tessék! Huszonnégy év körüli, középtermetű, bamahajú fiatalember lépett a rendőségi Irodába. Feszengve, idegesen állt meg Sós főtörzsőrmester előtt — Mit óhajt? — kérdezte Sós. — Kéremszépen, szeretném bejelenteni, hogy eltűnt a feleségem. — Mit csinált? — Eltűnt! — Talán kiment a srtand- ía ebben a melegben... nem? Na, és mikor tűnt el? Még tegnap délután. — És csak most szól? •— Máskor is elment szó nélkül, otthagyott, de mindig visszajött. Most megtaláltam a búcsúlevélét a szekrényben. Az írta, hogy öngyilkos lesz... — azzal kivett a zsebéből egy összehajtott papírlapot. — Ezért gondolja, hogy öngyilkos lett? — kapcsolódott most már a beszélgetésbe Havasi százados. — Nem, nemcsak ezért— a kútnál... a kútnál megtaláltam az egyik strandszandálját. Tán beleugrott! Először elmentem a mamához, hátha ott van az Erzsi, de nem tudtak róla. A két rendőr összenézett; oda a nyugalmas szolgálat. Havasi sóhajtott: — Akkor diktálja csak az adatait. Neve? — N. László. — Hol lakik? — Tanya 555. szám. — Mi a maga foglalkozása? — A legeltetési bizottságnál vagyok fogatos. Egymást követték a kérdések. A férfi megadóan válaszolgatott. — Gyerünk a helyszínre <— modta végül Havasi százados. — Főtörzsőrmester elvtárs! Értesítse a tűzoltókat, jöjjenek ők is. Sörért mentem A tanyában már népes gyülekezet várta a rendőröket. Köztük volt az eltűnt asszony apja is, Megérkeztek a tűzoltók a létrával* kötéllel, védőövvel felszerelve. — Benne van az Erzsi? — kérdezte Bartha, a legközelebbi szomszéd a kútra mutatva. — Azt mondják, beleölte magát... — Nem lehet még azt tudni — kapaszkodott a szavakba az eltűnt asszony apja. Egyetlen gyerekük volt Erzsi, igaz nem éppen hűséges feleség, dehát neki mégiscsak a gyereke. — No, mondja csak el mégegyszer, mi történt azon a napon, amikor a felesége állítólag eltűnt! — fordult N. Lászlóhoz Havasi százados. — Tegnap, vasárnap bementem a faluba. A szomszéd megkért hozzak neki egy félliter bort. A feleségem meg azt mondta erre neki sört hozzak, mert hogy azt inna. Bementem az egyik italboltba, vettem egy liter bort. Nem volt sör, hát elmentem egy másikba. Ott meg csak kimért sört adtak. Vettem másfél litert. Amikor a szomszédnak odaadtam a bort, kérte adjam neki a sör felét is. Odaadtam. Mikor hazamentem a feleségem összeszidott, miért adtam oda a sört, neki a maradék kevés, most hozzak másikat. — Veszekedtek? — Hát... összeszólalkoztunk. Erre én fogtam magam, visszamentem az italboltba. Este volt. mire iámét hazaértem. Az asszonyt nem találtam. Megágyaztam, lefeküdtem... ma reggel ruhát akartam kivenni a szekrényből, akkor találtam meg a búcsúlevelet., aztán a kútnál a papucsot *. — No, elvtársak! — fordult a tűzoltókhoz a százados — kezdjék meg a munkát, — majd ismét a férjet vallatta tovább: — Jól éltek maguk a feleségével? Az ember hallgatott, csak nagynehezen szólalt meg: — Többször itthagyott— Gábor András volt a szeretője, aztán most gyereket vártunk, hathónapos terhes volt... Halott asszony a kútban Az emberek szótlanul szemlélték a tűzoltókat, hogyan eresztik le a létrát a kútba, hogyan csatolja fel egyikük a biztosító övét, eztán lépkedve lefelé a létra fokain... — Itt van, megtaláltam... Megdermedtek az emberek a szavakra. Irtózattal néztek később az iszappal teli, vizes valamire, akit lefektettek az esteli sötétségben a kút mellé, s akit tegnap még N. Lászlónénak neveztek. Csak az apából csuklott fel egy nehéz hang: — Gyerekem, Erzsikém! Letakarták a halottat egy pokróccaL S már ment is a jelentés a megyei rendőr- kapitányságra. Másnap szemlebizottság szállt ki a tanyára. Az orvos megvizsgálta az elhunytat: — Te Almás! elvtársi — mondta a vizsgálatot vezető alezredesnek; — A halott koponyáján a jobboldali felcsont felett egy ipszilon alakú, körülbelül hét és fél centiméteres hosszúságú csontig hatoló sérülés van. A testen is több horzsolás, elszíneződés... — Mikor állt be a halál? — Körülbelül 24—36 órával ezelőtt. — Feltételezhető, hogy bűncselekmény történt? — Igen. Minden bizonynyal. (Folytatjuk) Hírünk az országban Márciusi sajtószemlénket néhány mezőgazdasági tárgyú cikkel kezdjük, 2-án a Szabad Föld tudósított a Közép-Tiszavidéki és a Jászsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének az 1968. évi munkát értékelő gyűléséről ,,Egyeztető érdekek” címmel. A Magyar Mezőgazdaságban a karcagi Dimitrov Tsz gazdálkodásának módszereit elemzik. Márciusban a Hazafias Népfront vitát kezdeményezett az agrárszakemberek klubjairól. A Magyar Nemzet 13-án részletesen ismertette az elhangzott felszólalásokat. köztü • dr. Nyír! Bélának, a MTVB elnökhelyettesének javaslatait is. Az alattyáni Űj Élet Tsz- ről 15-én a Népszabadságban írtak, abból az alkalomból, hogy Lázár József elnök és Jánosi Menyhért főkönyvelő most már felmentését kérte a tsz vezetése alól. Két év alatt sikerült a zilált pénzügyi állapotban lévő gazdaságból jól jövedelmező üzemet teremteniük, a két vezető — a jászteleki Tolbu- ehin Tsz elnöke és főköny- íttíője — hét évo az alat.ytyániak kérésére vállalta a ottani tsz vezetését is. Ipari és kereskedelmi témákról csupán néhány kisebb közleményt hoztak az országos lapok; 7-én a Népszava a Lehel hűtőszekrények minőségét vizsgálta, 10-én a Hétfői Hírek az elektromos kisautó sorsa után nyomozva kiderítette: nem akadt gyártó cég a nagy érdeklődést felkeltő járműre, a szolnoki Járműipari-Vasipari Vállalat több más üzemmel együtt visszariadt a gyártással járó sok kockázattól. Az Esti Hírlap 8-án a szolnoki papírgyár új termékének, a mosható papírtörülközőnek csinált reklámot; A Mezőgépgyári Dolgozó írja I4-én; műszaki konferenciát tartottak a törökszentmiklósi gyárban, értékelték az 1968-ban végzett munkát. A Népszava 19-én a tanyák, falvak szolgáltatásait vizsgáló cikkében megállapítja; Szolnok megyében a többi alföldi megye színvonalánál lényegesen magasabb az egy lakosra jutó javító-szolgáltató tevékenység. A Munka márciusi számában a szolnoki járműjavító gondjaival foglalkoznak. A Szolnok környékén egyre szaporodó ipari üzemek és tsz-melléküzemfik 50—100 százalékkal magasabb jövedelmet biztosítva elszívják a járműjavító jól kvalifikált szakmunkásait Súlyosbítja a járműjavító vezetőségének gondjait az is, hogy új helyzetükben nem tudnak megfelelően változtatni a rossz munkakörülményeken, az alacsony bérezési rendszeren s ez egyre fokozza a szakmunkások elvándorlását. — Ugyancsak a Munka márciusi számában írtak a megyei SZMT és a megyei tanács jó együttműködéséről: „Területpolitika” címmel. Az Egészségügyi Dolgozó 1-én a karcagi kórházat mutatta be, s „Tis zagyén da orvost keres” címmel Varga Viktória riportját közölte a kis község súlyos egészségügyi problémáiról. Fontos társadalmi kérdéssel foglalkozik Hahn Péter a Népszava 12—13-i számaiban. A mezőtúri cigánylakosság élet- és munkakörülményeit vizsgálja, feltárva a hagyományok fejlődést gátló hatását. A Heves megyei Népújság 12-én a túrkevei és a bodonyi K. ISZ-szer vezetek testvérA Magyar Hajó és Daru gyárban a tengerjáró hajók gyártását komoly tervezőmunka előzi meg, a hajó építése szintén nehéz fizikai munkát igények Mégis van aki a hajóépítést szórakozásból űzi. A képen: Straub Gyula, a veszprémi egyetem professzora legújabb hajőmodelljéveL (MTI foto— Kovács Sándor felvétele) „Ugrás a világ tetejére” Film a bátor ejtőerny ősökről Százezer New York-i nő dolgozik éjszaka A legújabb statisztikai adatok szerint New Yorkban éjszakánként több mint 100 ezer asszony dolgozik házon kívül. Alig őt évvel ezelőtt az amerikai nagyvárosban a nők éjszakai munkája — eltekintve a bárhölgyek, a pincérnők és általában a szórakoztató iparban dolgozó nők mimikájától — lényegében ismeretlen volt A munkaidőben azonban forradalmi változás állt be az általános automatizálás következtében. és azért, mert egyre szélesebb körben alkalmaznak számítógépéket és elektronikus berendezéseket És hogy ez miért hat ki a nők munkájára? Az ok: a rendkívül drága gépek csak akkor rentábilisak, ha minden nap — vasárnap kivételével — 24 órán át működnek. Ennek következmé- rve. hogy a nagyüzemekben naponta 24 órán át dolgoznak, s így az éjszakai munka fokozatosan természetessé válik. kapcsolatairól ir* 15-én a Délmagyarország ismertette az alföldi megyék tanácskozását a tanyavilág helyzetéről. Márciusban országszerte megkezdődtek a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulóját ünneplő emlékezések. Az ünnepségek előkészületeiről rendre beszámoltak az országos lapok. A Magyar Nemzet 18-i számában az országos program ismertetésében beszámoltak a Szolnok megyében tartandó jubileumi ünnepségekről is. Ezekről később több kisebb hírt is olvastunk. í,Törakszentmiklós nagy Öregje” a címe a Mezőgép- gyári Dolgozó 14-én közölt ünnepi megemlékezésének; a 73 éves Papp István forradalmi múltját eleveníti fel. Érdekes riportot találtunk a Pest megyei Hírlapban. A jászladányi Zana Ignácról, 19-es vörösfca tornáról, direktóriumi tagról írt Varga Vera: „Szemben Héjjasékkal” címmel. 21-én Békés István a Népszabadságban Velemi Endréről emlékezik meg — Ugyancsak 21-én az ünnepi számban - a Népszabadság Tizenkilencesek 19 után című cikk keretében Kékesdi Gyula Tisza Antalról ír. 2-án a Magyar Hírlapban Rideg Gábor a túrkevei Finta testvérek művészi pályájáról ír. Dr. Kardos Józscfné A moszkvai filmszínházak március elején tűzték műsorra az „Ugrás a világ tetejére” című új. színes dokumentumfilmet, amelynek egy részét a Pamír-hegység csúcsai fölött 8000 méter magasságban készítették. A film azoknak a szovjet ejtőernyősöknek állít emléket, akik tavaly nyáron „halálugrásokat” hajtottak végre a Panadr-hegységben. A klsérletsorozat célja nem csupán újabb ejtőernyős csúcsteljesítmények elérése volt. hanem biológiai és orvosi kutatások végzése, a legújabb ejtőernyős technika szükséges mentés tökéletesítése is. Ilyen merész és veszélyes ugrásokat még soha sehol nem hajtottak végre a világon. Harminchat ejtőernyős szerencsésen ért földet a 6000 méteres hegycsúcsokon, ahol az alpinisták vártak rájuk, no és az operatőr, aki leszállásukat megörökítette. Tíz ejtőernyős a Lenin- csúcsra (7134 méter) akart leszállni, de közülük négyet egy hirtelen támadt orkán a sziklához vágott es meghaltak. Borisz Ricskov, a film rendezője az ő emléküknek szentelte új filmjét kipróbálása és a hegyek közt Tanuló érettségivel Szolnok központjában az egyik kirakatban fehér kartontábla áll, rajta a felirat: TANULÓT FELVESZÜNK ÉRETTSÉGIVEL. Először a furcsa, többféleképpen érthető szövegen akadt meg a szemem. Valahonnan ismerős volt ez a magyartalan szófűzés. Aztán eszembe jutott a harminc egynéhány évvel ezelőtti pesti Gorái tér. Egy lakatos-bádogos iparosmester pincehelyiségének vasajtaján díszelgett egy kis cédulán; TANULÓT FELVESZÜNK BICIKLIVEL. Mi srácok délutánonként a piac csen- desedése után ott fociztunk a kis pinceműhely előtti útszakaszon. Hetekig ott lógott a kis cédula a vas- ajtón, naponta rá- vetödött pillantásunk, azért is rögződött meg olyan élesen ez a mondat, hogy az eltűnt évtizedek mélyéből is elővillant. 1 Akkoriban sok ilyen hirdetést láttam kis , műhelyek ajtajain. Az iparos sem volt gazdagabb, mint tanoncának szülei, de segítségre volt szüksége. Becsületes üzletet ajánlott: Felveszi a srácot, aki mindenben, de főként amolyan, szaladj ide — szaladj oda dolgaiban segíti. Áruszállítás, anyagbeszerzés, — minden gyorsabban ment biciklivel. Cserébe viszont megtanította a gyereket a szakmára, a sok ügyesbajos dolgaiba is beavatva szinte kész kisiparos szabadult a keze alól. Érthető tehát, hogy a tanonc szerződtetésének fontos része volt a bicikli. Sőt, ahogy a tülvézna nyápic gyereket sem szívesen fogadta a mester, az ütött- kopott agyonnyúzott bicikliben sem nagyon bízott. Persze, mint az én emlékezetem példája is bizonyítja tanulót biciklivel nem volt könnyű találni, hiszen a cédula hetekig ott rüggött a vasajtón Legtöbb srácnak elérhetetlen álom volt a kétkerekű csodálatos szerkezet, Abban az időben egy-egy új, a járda mellé támasztott kerékpárt órákig csodáltunk. Pláne amelyiken lámpa, dinamó, szabadon- futó, vagy sebességváltó is volt. De ha csak valamilyen öreg, robosztus biciklit is kaphattunk a lábunk alá, bizony órákig tapostuk a pedált. És milyen csodálatos ösztöne ez a tizenéveseknek; negyedóra alatt már magabiztosan kárikáz- tunk, csak úgv fél kézzel fogva a kormányt. Mindez felötlött bennem a kirakati hirdetés láttán. És harminc egy néhány évvel öregebben a ka- jánság összehason- üitatja velem a két hirdetést; a kisiparosnak nem volt biciklije, ezért a tanulót bicikli- vel együtt kereste. És most az üzletben vajon mi htánvzik. hogy a tanulót érettségivel keresik ? A szöveg togal'nazrisa láttán cnyleg jól jöhet W érettségizett avuló--- CÄ* —
