Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-15 / 84. szám

1969. április 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Budapest hullámhosszán Maugham-est Sommerset Maugham műveiből készült ez az ösz- szeállítás, a rá jellemző életszeretet és életművészet jól tapintható jeleivel. Köny- nyedség, friss, de gondolko­dó humor és — inkább a felszín. A sikeres író, aki vagyo­nával és életével kitűnően megtanult bánni — 91 évig élt jólétben, szinte gondta­lanul — szemlélődik, figyel és mesél. Felülről nézi az embereket, megmosolyogja és megérti apró gyarlóságai­kat, s jókedvű iróniával tű­zi tollhegyre. A tragédiáktól* az igazán nagy emberi problémáktól idegenkedik ugyan — az ne­ki kényelmetlen, zavarná kellemes közérzetét — így saját nyugalma érdekében az olvasót sem háborítja. Csak szórakoztat, de azt mesterien. Az ihlet pillanatában az önhazudtoló dilettantizmus pellengérét kapjuk. A neves, de rendkívül unalmas írónő figuráját Sulyok Mária fe­ledhetetlenül kiábrándítóvá tudja tenni. Szellemes parabola Maug­ham másik jelente, A sek­restyés. Az analfabéta temp­lom szolgát sok évi becsü­letes munka után menesztik, mert felfedezik írástudatlan­ságát* ö „elkeseredésében” rövid időn belül viszonylag nagy jövedelmű üzletember­ré válik. S mi lett volna még önből — kérdi bankár­ja — ha írni — olvasni is tudna?! Sekrestyés — fele­li a jó öreg, némi nosztal­giával. Ha a cselekménye ennyi is, a játék apró raj­zokban szórakoztatóan gaz­dag. Jellemző, —• s egyáltalán nem hízelgő — pillanat fel­vételeket ad a szerző, talán nem is tudatosan szemforga­tó kortársairól. A három kövérek, a négy darab leggyengébbike. Egy ötletre nem fér el ilyen hosszá „evésmonológ”. A szándék visszajárva fordul, mert a csömör (talán a sok ételféleség hallatán) már ré­gen megjön, s a darab még folyik-folyik végesteien. A színészek és a rendező is küszködnek, és kicsit talán ők is unják. A Látszat és a Valóság Maugham művei közül a legismertebbek közé tarto­zik. A szeretőjének szerető­jét felfedező miniszter er­kölcsi prédikációja, hazug morális meditációi, Maug­ham legszellemesebb ötleteit adják* A kellemes szórakoztató műsort Thurzó Gábor köny- nyed, Maugham tanul­mánynak is beillő összekö­tőszöveg színezte. ®s (Maug­ham uram bocsá*) legalább annyira szórakoztató volt mint maga a kötendő mű­sor. A domb Ray Rigby regénye hím­nemű. A háborúk borzal­mainak más és más vetüle- tét feldolgozó művek között — egy szempontból — egye­di* A második világháborús katonai büntetőtáborban nem ellenség kegyetlenkedik a foglyokkal. Nem, itt min­denki angol. Az emberte­lenség ezért valahogy még szorítóbb. A világhírű regényhez a rádió elég későn jutott el. Amiért írni kell róla, mégis éppen ez, hogy a regény és a kitűnő film után is izgal­mas és lebilincselő a rádió­játék. A szinte mérnöki pontos­sággal méretezett karakter­figurákban a válogatás jó érzékkel talált bele, a szí­nészek szinte kivétel nélkül élnek a megformált alak­ban. Szabó Gyula Robartsa sikerült talán a főfigurához illő tónusnál kissé halvá­nyabbra. Vadász Gyula rendező a regényhez hű tolmácsolásra törekedve jól bánik az ala­kokkal. Az egymás mellé montált jelenetek logikai külön választására, a jobb vágásokra lehetett volna több gondot fordítani. te-t trőmböczky «■» Egy megáradt folyó kilépett medréből és elöntötte az ukrajnai Vilkovo falut. A falu lakóit katonaság szállította biztos helyre. A képen: légifelvétel az elöntött Vilkovo faluróL (Telefoto — APN—MTI—KS) 9 Aiviz Ukrajnában Idegenvezető kerestetik E címmel rendezte meg a KISZ Szolnok megyei Bi­zottsága és az Express Ifjú­sági és Diákutazási Iroda Szolnok megyei kirendeltsé­ge három fordulós vetélke­dőjét. A megyéből összesen huszonhatom jelentkeztek a nagy versenyre, melyet há­rom fordulóban bonyolítot­tak le Szolnokon április 13- án a Verseghy gimnázium­ban, illetve a Ságvári mű­velődési házban. Az első fordulóban írás­beli és szóbeli „vizsgát” kel­lett tenniök valamely idegen nyelv ismeretéből, a máso­dikban szakmai jellegű kér­désekre kellett válaszolniok a versenyzőknek A hat leg­jobb eredményt elért fiatal jutott tovább ezután a dön­tőbe. A verseny első he­lyezettje Rigó András jász­árokszállási fiatal lett, a második helyen Űri Szabó Zsuzsanna szolnoki ver­senyző végzett Ök ketten képviselik majd megyénket a július hónap elején meg­rendezésre kerülő területi döntőn, melynek helyéről még később határoznak. Ugyancsak júliusban a tele­vízió nyilvánossága előtt vetélkedik az a nyolc fiatal, akik az országban az Ide­genvezető kerestetik című vetélkedőn a legjobb ered­ménnyel szerepeltek. Az országos verseny első díja egy Moszkva—Japán társasutazás lesz, de a többi versenyző is több Express­ion vehet részt, például Stockholm. London, Párizs, Leningrad útvonalakon. A vetélkedő célja egyéb­ként az, hogy a versenyen legeredményesebben szerep­lő fiatalokkal bővüljön az Express utazási iroda ide­genvezetői gárdája, nem Utolsó sorban, hogy a fiata­lok — és az idősebbek is — mindjobban megismerjék az Expresst. s minél többen kapjanak kedvet a turistás- kodáshoz. az utazáshoz. Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Magyar Szocialista Mun­káspárt elméleti és politikai folyóiratának új számában Hoós János népgazdaságunk energiastrukturájának távla­ti fejlődéséről írt cikket. _ Te rveink szerint hazánkban 1970-re 45 százalékot fog el­érni a kőolaj és a földgáz aránya energiaszerkezetünk­ben. Ma még problémát je­lent, — mutatja ki a cikk szerzője — a földgáz magas ára, különösen a kisfogyasz­tók körében. Energiapoliti­kánk megköveteli tehát, hogy a napi problémákat is a távlati célokkal összhangban igyekezzünk megoldani. Száméi Lajos „Felelősségi rendszerünk hatékonyságá­ról” címmel értekezik* Ma még nincs felelőssége annak a vezetőnek, — olvashatjuk — akire nem bizonyítható szándékos vagy gondatlan cselekmény, de akinek a keze alatt kudarcot kudarc­ra halmoznak, minden „ösz- szemegy a kezében”. Kitű­nően produkáló szervezet ve­zetője 'viszont azonnal meg­torlásban részesül, ha egy­szer tévedett. Ez sérti az össztársadalmi érdekeket. A felelősség mértéke többé nem az, hogy megtett-e egy vezető mindent, ami tőle te­lik, hanem hogy mindez eredményekből tárgyiasul-e? József Farkas „Az alkotó értelmiség és a Tanácsköztár­saság”, Csalog Judit, közép­iskolai tanár pedig „Gondo­latok a tekintélyről” címmel írt igényes, figyelmet ér­demlő cikket. Folytatódik kulturális éle­tünk irányításáról a folyó­iratban Indult eszmecsere, ezúttal Keres Emil színmű­vész, a Központi Bizottság tagjának hozzászólását közli az áprilisi szám. utletpályásat A több kevesebb? Törökszentmiklósi olva­sóink kérik, foglalkozzon a Néplap a városi gyermek­szakrendeléssel. Mint írják, sem az egészségügyi intéz­mény állaga, sem a gyakori túlzsúfoltság nem teszi lehe­tővé a kis betegek megfelelő orvosi ellátását. Valóban az épület, ahol a gyermek szakrendelést vég­zik, nem erre a célra ké­szült Régi földszintes falu­si ház, melynek nyitott ve­randáját befalazták, s az így nyert helyiség tölti be most a váró szerepét Jár­ványos megbetegedések ide­jén ez a szűk váróhelyiség a fertőzés legfőbb góca. A szülők, akik abban a reményben ragadtak tollat, hogy felhívják a közvéle­mény és az illetékesek fi­gyelmét a tarthatatlan hely­zetre, csupán csak az álta­luk tapasztalt sok hiányos­ságot teszik szóvá. A gyermekorvosok gyógyí­tó munkájához elengedhetet­lenül fontos tárgyi feltételek jelentős része valóban hi­ányzik. A megye és Török- szentmiklós vezetői azon igyekeznek, hogy a Szolnok megyei Rendelőintézet te­hermentesítésére, új rende­lőintézetet építsenek Török- szentmiklóson. Erre néhány éven belül minden bizonnyal sor kerül. Az új és minden igényt kielégítő rendelőinté­zetben elhelyezendő gyer­mekosztály ellen sem lehet majd kifogás. De addig... Addig már nem sok remény van, hogy a jelenlegi hely­zet számottevően megváltoz­zon. A kép, melyet a török­szentmiklósi gyermekrende­lőről kaptunk, nem a leg­vidámabb. Mégsem szabad elfeledkezni arról a másik oldalról, melyet a beteg gyermekével orvoshoz siető szülő nem vesz észre. Arról, hogy a korábbival ellentét­ben a gyermek betegellátást nem a körzeti orvosok, ha­nem két gyermek szakorvos látja el reggel 7-től este 8 óráig. Dr. Sülé Mihály Tö- rökszentmiklós város főorvo­sa szerint ez a jobb beteg- ellátást jelenti. A két gyer­mekorvos járványmentes idő­szakban minden fennakadás nélkül végzi gyógyító mun­káját. A gyermekgyógyászat tel­jes egészében különválaszt­ható lenne a felnőttől, s to­vább javulhatna- a tervsze­rű gyógyító és gondozó munka is. ha még egy gyer­mekgyógyászt sikerülne lete­lepíteni a városban. (Ez el­sősorban attól függ. tudnak-e lakást biztosítani.) Akkor a 6—14 éves gyerekek az isko­laorvosi státusba kerülő har­madik gyermekorvos fel­ügyelete alá tartozhatnának. A törökszentmiklósi gyer­mek betegellátás valóban nem elégít ki minden igényt. Ezt látni kell. de azt is, hogy a külsőségek ellenére a gyógyító munka színvonala viszont javul. Azzal, hogy a körzeti orvosok helyett, gyermekszakorvosok látják el a gyermekeket, szaksze­rűbb és alaposabb munkát végeznek. A szülők szemé­ben mégis úgy tűnik — a járványos időszakok zsúfolt­ságát látva —. hogy rosz- szabodott a helyzet. A több tehát ezért látszik kevesebbnek. — bj — SZAKKÖNYVEINK A saaJdfc&nyvefc valójában összesített tapasztalatok. S az összesített tapasztalatok­nak tanulságai. Tanácsokat s útmutatásokat tartalmaznak. Mezőgazdasági szakkötiy- veinkben is olyan ismeretek halmozódnak, melyek a ter­melésben, a munka- és üzem- szervezésben, a gazdálkodás­ban. nap mint nap haszno­síthatók. Sőt, a legtöbb eset­ben — hasznosítandók Az egyszerű, hétköznapi tapasztalatok nemzedékről nemzedékre való átadása, „átörökítése” rég nem ele­gendő már ahhoz, hogy kor­szerűen gazdálkodjunk, ter­meljünk. A legjobb szak­embernek is szüntelen ön­képzésre van ma már szük­sége. Ugyanakkor az agrár- tudományi ismereteknek egy vagy másfél millió ember körében való elterjesztése szükséges ahhoz, hogy mező- gazdaságunk fejlődése teljes­séggel betölthesse hivatását s rendeltetését Szolnok megyében évről évre növekszik az érdeklődés a mezőgazdasági szakiroda- lom iránt. Az idei agrárkönyv­hetek tanulságai is ezt mutat­ják. Ebben az- évben 160 szakíró-olvasó találkozóra került sor, összesen hatezer látogató részvételével. Nem egy találkozás nyomán a tér. mei őszövetkezet szakmai ta­nácsadásra s patronálásra szerződést is kötött a szak- könyvnek írójával. Az író­olvasó találkozó az elmélet s a gyakorlati kivitelezés ösz- szetalálkozásává is vált nyomban. De ahol ilyen köz­vetlen, azonnali együttmű­ködés nem is alakult lei, a szakmai ismeretek széles kör­ben terjedtek ott is a talál­kozók nyomán. A tudomány behatol a tömegek körébe, s közvetlen termelőerővé válik Kisúj­szálláson például tavaly ti­zenhatezer. az idén már hu­szonegy és félezer forint ér­tékű agrárszakkönyvet vásá­roltak a mezőgazdasági könyvhónap idején. Van olyan könyvtnzományos — Kengyelen például Fejes Ist­vánná — aki egymaga négy és félezer forint értékű szak- könyvet adott és juttatott el a szövetkezeti tagságnak. örvendetes e folyamat. Különösen a szolnoki és a törökszentmiklósi járásban és Törökszen tmiklós városban vált széleskörűvé és haté­konnyá m mezőgazdasági szakkőnyvefcnek propagan­dája. A törökszentmiklósi járásban az idén a tanyák közé is. a tanyai település- központokba is ellátogattak mezőgazdaság} szakírók. Tö- rökszentmi klóson pedig a városi tanács jutalmazta a legjobb szakkönyvterjesztő- ket. A jövőben a járási, városi tanácsok művelődésügyi, va­lamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályainak hatékonyabb együttműködé­sével, az Agrártudományi Egyesülettel való összehan­goltabb munkával, a KISZ- szervezetek által szervezett különféle ifjúsági termelési versenymozgalmaknak is ha­tékonyabb „ráhangolásával”, s nem utolsó sorban a ter­melőszövetkezetek szövetsé­geivel még tudatosabban ki­bontakoztatott együttműködé­sének révén további, az ed­digi eredményeket is túlszár­nyaló sikereket érhetünk el e téren. Menjünk ezért tovább azon az úton, amelyen elindul­tunk! a jövőbe vezet... <Cs) Ifjúvezetők konferenciája Debrecenben a Lőwy Sán­dor Űttörőház nagytermében az Ifjú vezetők I. Országos Konferenciája a hónap ele­jén ült össze. Az ország minden megyéjéből és a fő­városból mintegy kétszáz if­júvezető vett részt a három­napos konferencián, hogy megvitassák munkájukat, ki­cseréljék tapasztalataikat. Az első napon Illisz Lász­ló, a Hajdú-Bihar megyei KISZ Bizottság el.ső titkárá­nak megnyitó szavai után. Szabó László, a Magyar Úttörők Országos Szövetsé­gének első titkára tartott vi­taindító előadást az ifjúve­zetők feladatairól. Ezután Henri Viara, a francia út­törőszövetség titkára köszön­tötte a tanácskozás résztve­vőit, sok sikert kívánt mun­kájukhoz. Délután a me­gyék küldöttei számoltak be az ifjúvezetők munkájáról. Az első nap ismerkedési klubesttel zárult. Másnap négy szekcióban folytatta a munkáját a kon­ferencia. Megvitatták az if­júvezetők munkamódszerét, képzését, valamint helyüket a KISZ és az úttörő szerve­zetben. A tanácskozás bar-: Radios Terézia referátumát tartja madik napján a szekciók el­nökei számoltak be munká­jukról, majd hozzászólások ég válaszadások következtek. Szolnok megyét tizenkét tagú delegáció képviselte a konferencián. Megyénk ifjú­vezetőinek munkáját Radies Terézia ismertette.

Next

/
Thumbnails
Contents