Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-13 / 83. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. április IS Kádár János beszéde (Fcflyt. az 1. oldalról) programunk nélkülözhetetlen rész6. Pártunk, munkásosztályunk és népünk számára nem ünnepi alkalmakkor hangoztatott frázis, hanem mély meggyőződés, hogy a szocialista társadalomban mindennek a dolgozó emberért koll történnie. Norv társadalmi erőfeszítéseinknek az a célja, hogy dolgozó népünk emberhez méltóan, s ahogy előrehaladunk, mindig jobban és jobban éljen a munka szabad szocialista társadalmában. — Mind ennek eredményeként ma már nem vitás — c nem is vitathatja senki, — hogy a Magyar Népköztársaság belső rendje és nemzetközi tekintélye egyaránt szilárd, erős. Ez a párt, a rendszer, a nép — a munkások, a parasztok, az alkalmazottak, az értelmiségiek — munkájának, harcának történelmi eredmény«. A reform teljes megvalósításához még sok ciha ia sósságra és türelemre van szükség — Többen- szóltak itt. arról, hogy brigádjuk, a2 egész szocialista brigádmozgalom magáévá tette a párt IX. kongresszusának céljait, és meggyőződéssel dolgozik valóra váltásukért. Helyes és szükségszerű ez, hiszen ezek a célok egyesítik népünket, vezetnek bennünket előre a szocialista társadalom teljes felépítéséhez. Társadalmunk helyzete, a fejlődés említett alapvető vonásai lehetővé tették, hogy a párt — s azt követően a dolgozó nép — új és új nagy feladatokat tűzhessen maga elé. E nagy feladatok egyike, amit a kongresszus meghirdetett, s amit — az azóta eltelt idő bizonysága szerint — dolgozó népünk magáévá tett: a gazdasági munka hatékonyságának növelése, s ennek érdekében a gazdasági vezetés reformiának életbeléptetése. Hatalmas vállalkozás ez, amelynek meghatározó szergpe lesz a jövendő fejlődésünkben. A gazdasági vezetés reformja, s mindaz, amit jelent és jelentenie kell, egy esztendő alatt még nem bontakozhatott kt A jelentős nagy eredményekhez. a termés betakarításához sok évre, állhatatosságra és türelemre van szükség. Kádár János ezután emlékeztetett az 1968-as gazdasági év főbb eredményeire. A továbbiakban hangsúlyozta: Döntő az, hogy a szocialista célok, az elérésükhöz szükséges gazdasági tennivalók a tömegek programjává váltak. S ha erre építünk, épp úgy meg tudjuk oldani az előttünk álló feladatokat, ahogy a mögöttünk lévőket Is megoldottuk. — Külön szeretnék szólni arról, hogy a gazdaságirányítás reformjának keretében egyik fő jnu tatóként előtérbe került a nyereség. — Nyugaton nagyon sokat fecsegnek erről, találgatták, hogy visszakanyarodunk-«, vagy sem a kapitalizmus irányába. Ez természetesen nem igaz, mart a mi reformunk szocialista gazdaság szocialista reformja. Ismeretes azonban, hogy a nyereség növelésének különböző útjai — módjai vannak. A helyes út a munka jobb megszervezése, a technika fejlesztése, a termelés korszerűsítése, az anyagtakarékosság, — az önköltség csökkentése, a' minőség javítása, versenyképes áruk termelése, népgazdasági tevékenységünk döntő szférájára ez a jellemző. Természetesen a nyereséget más úton is lehet növelni. A reformra való felkészülés időszakában például úgy, hogy a termelési egység vezetője a felső irányító szerveknél jól tudott „kunyerál- ni” dotációért Az igazsághoz tartozik — s ezt becsülettel meg kell mondanunk —, hogy 1968-ban az ipari termelés általános dotációja végül is nagyobb volt, mint amennyi egészséges lett volna. — Népgazdaságunk egy kis szférájában találkozhatunk a nyereség növelésének tisztességtelen útjával—módjával, amikor az áru minőségét nem javítják, de érát emelik. Ez idegen az új gazdasági irányítás céljaitól, — szemben áll a reformmal- Az ilyen jelenségeket semmiféle címen nem tűrhetjük meg. harcolni kell ellenük. Mikor tömik be a lyukat a falon — Szeretjük a kifejezést: „szocialista”. Szocialista meggyőződésű emberek vagyunk, szocialista iparról, szocialista mezőgazdaságról, szocialista kereskedelemről beszélünk. A szó elemi értelmében mindez igaz; hazánkban az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság i$ lényegénél fogva szocialista. Ha azonban a részleteket, a lehetséges és előforduló hibákat nézem. egyelőre legszívesebben azt mondanám, hogy „ipar”, „mezőgazdaság”, „kereskedelem” — mindaddig, amíg milliók kezdik mondogatni, hogy „ez szocialista ipar, szocialista mezőgazdaság, szocialista kereskedelem, ez kell népünknek!” Dolgozzunk tehát úgy, hogy a munka részleteiben is mindinkább szocialista legyen! A.rról beszélt ezután Kádár János, hogy a szocialista társadalmunkban épp úgy elemi követelmény a jói működő lift. mint az, hogy az üzletekben visszaköszönjenek a vevőnek, kultúrált legyen az üzemi étkeztetés, a vendég! á dinar, vagy hogy iparunk olyan „bonyolult” íol- adamkat is megoldjon, mint a jó minőségű fogvájó előállítása. Nagy derültség közben je-n-ezte meg. hogv iparunk olvan vastag újságpapírt gyárt, amin akár hóban is al’.-dni lehet, pedis ha a eel’ulóz felét megtakarítanák. az úriág Is elegánsabb lenne, s talán a kenyérre is minden üzletben jutna eev-ecv szele- napír. A szolgáltató inar jelentőségére a szolgáltatások fontosságára is kitért a Központi Bizottság eriő titkára. Egy levelet idézett, amelyet mint mondotta — a főváráéból írt egy asszony vidéken dolgozó férjének, „a lyuk a szobád falán még megvan. Hétfőn kellett volna jönniük a munkásoknak. Nem \ jöttek, mert lakodalomban voltak. Kedden ünnep volt, szerdán jöttek, de akkor . esett az eső, s azt mondták, ők esőben nem tudnak dolgozni. várni kell, amíg eláll. Most várjuk, hogy elálljon az eső. De én bízom benne, hogy mire hazajössz, mégis eltűnik a lyuk.” Az idézetet élénk derültség fogadta, amely még csak fokozódott, amikor Kádár János elmondotta: a levelet a múlt század nyolcvanas éveinek eseményeivel foglalkozó könyvben olvasta; (rója Párizsban élt, s a világhírű impresszionista fejtő, Renoir felesége volt. Nagy taps. helyeslés közben fűzte hozzá: e sorokat ma is, Budapesten is sokan papírra vethették volna. — Nem igaz, hogy a szocializmus nem tudja ezeket a problémákat megoldani, hiszen, ha kimegyünk az utcára, az új városnegyedekben rieanMkn* új létesítményeket. medren ipari, mezőgazdasási üzemeket, evörvö- rű kirakatokat látunk. Lehetséges. hosv nem tudunk ebben a pil'ana-ksn mindent úgy mern’dsni, ahogy ideális volna, shosv szeretnének. de az abszurdumokba ne tözódiünk bele. Kádár János ezután utalt arra. hogy „ kommunizmus, arrvért mi harcolunk, a bőség társadalma, ahol az emberek szükségleteik szerint részesülnek az összes javakból. Mj azonban még a kommunista társadalom első fázisánál, « szocializmusnál tartunk, sőt ezt sem építettük még fel teljesen. A szocializmusban pedig a termelt javakból mindenki annak arányában részesedik, mint amennyit a társadalomnak nyújt — Jelenleg egyidejűleg két ösztönző hat: az erkölcsi és az anyagi. Az erkölcsi ösztönzés nagy erejére ragyogó példa maga a szocialista brigádmozgalom. Mert igaz ugyan, hogy itt a munkát anyagilag is dotálják, de mindaz, amit a szocialista brigádok végeznek, — azt nem lehet megfizetni- A brigádok ugyanis olyasmit is adnak a társadalomnál!, aminek nincs ij ára, ami tehát megfizethetetlen. — A gazdaságirányítási reform egyik célja az volt — folytatta —, hogy növelje mind az erkölcsi, mind az anyagi ösztönzők hatóerejét, vagyis, hogy jobban érvényre juttassuk a szocialista bérezés elvét, tehát azt, hogy ki-ki képessége szerint dolgozzék és teljesítménye szerint részesedjék. A reform e téren bizonyos minőségi változást is hozott, mert a korábbi kettős — általános össznépi és egyéni; érdekeltség helyébe most hármas érdekeltség lép: az össznépi érdekeltség, a csoportérdekeltség.— tehát egy adott üzem kollektívájának érdekeltsége _ és az egyéni érdekeltcég. A nyereségrészesedési kategóriákról — Széles körben vitáztak és vitáznak még mindig a tavalyi nyereségrészesedés elosztása kapcsán az I-, XI- és III. kategóriáról, Illetve az ezekhez kapcsolódó 15, 50 és 80 százalékos nyereségrésze- sedésí kulcsok körül. Ezeket * kulcsokat, ezt a részekony eszközéről mondanánk le. — A nyereségrészesedés elosztásának alapjául szolgáló I, II. és III. kategóriába nem társadalmi osztályok, hanem a munka mechanizmusa szerinti csoportok vannak besorolva. A dolog lésedé*! rendszert jóváhagytuk, megszavaztuk, s így bevezetésre került. De erre is, mint minden alapvető döntésre, érvényes, hogy az elvi állásfoglalások, elhatározások helyességének a gyakorlat a próbája. Ezzel összefüggésben morv dóm; lehetséges ugyan, hogy az általános nyereségeimé- táai rendszerben egyes emberek «1 nem végzett munkáért kapnak több-kevesebb, vagy sok nyereségrészesedést, aszerint, hogy melyik kateegóriába sorolták őket, d® emiatt a szocialista bérezés elvét nam adjuk fék Nem tágítunk attól, hogy a bérezés valóhan differenciált legyen, mert ha lemondanánk róla, azzal magunk fékeznénk a szocialis'a fejlődést. Nem mondhatunk le arról, hogy a kvalifikációt honoráljuk, mert akkor a szocialista építés egy haíényege az, hogy ez a kategorizálás szükségszerű — ha jelenleg nem is népszerű — lépés a szocialista bérezési elvek hatékonyabb érvényesítése felé. Hogy ez mennyire sikerült, azt 3 gyakorlata ban megvizsgáljuk. Itt józanságra vaui szükség és nem hangulatkeltésre. Kevesen tudják, hogy az I. kategóriába tartozók — országos átlagban — 1968-ban kevesebb jövedelmet kaptak, mint 1967-ben. A vezetőle ugyanis korábban más módon, más címeken és nem is ilyen nyilvánosan kapták jövedelmüket. Lépés előre, hogy most e téren is tisztább a helyzet, és nyilvános a jövedelemelosztás módja. A dolog másik oldala pedig az, hogy a IH-as kategóriába tartozó doleozók országosan és együttesen 7—8 százalékkal nagyobb nyereségrészesedést kaptak most, mint egy évvel ezelőtt. A szocialista brigádmozgalent további útja Ezután Kádár János így folytatta: — A szocialista brigádmoz- galmat a munkásosztály kezdeményezte, az egész nép felkarolta, és ti* év alatt óriási fejlődésen ment 4t. 1959 végén — amikor már mérhető volt a mozgalom — ISO ezer ember vett részt benne, most — 1969 elején — pedig már az 1,1 milliót is meghaladja a részvevők száma. A Csepeli Vasműben a dolgozók 74 százaléka, a Lenin Kohászati Művekben 72 százaléka, az Alumíniumipari Tervező Vállalatnál 56 százaléka, az iparban általában * dolgozók körülbelül 30 százaléka kapcsolódott be a mozgalomba Ez már valódi nénmozgalom. A kezde- ménveTők és a mozgalom derékhada a munkások, de igen örvendetes módon mind több alkalmazott, értei mi sóst és mezőgazdacés' dolgozó is bekapcsolódik. El lehet mondani- a srorisjist* brigádmozgalom átfoeia a termelés minden területét, a társadalom, a családok, az egyének életét, tömegeket nevel, de hatása a mozgalom részvevőin 1» érezhető. — a szocialista brigádok segítik a tervek teljesítését, hozzájárulnak a szocialista társadalom teljes felépítéséhez. Szeretném megemlíteni, hogy a mozgalom az utóbbi években a párt egészséges fejlődésének és utánpótlásának is egyik forrása lett. A mozgalom feladataival, továbbfejlődésével kapcsolatban többek között hangoztatta: — A szocialista módon dolgozni, tanulni és élni jelszó — a mozgalom jelszava — a szocializmus vagy akár a marxizmus—leninizmus vezető jelszavai közé is beírható és nagyon sokáig Időszerű marad. E törekvésnek valójában egész népünk törekvésének kell lennie. és szerintem mindaddig időszerű lesz és mindaddig harcolnunk kell érte. amíg társadalmunk minden aktív tagjának úgyszólván élet- szükséglete nem lesz, hogy szocialista módon dolgozzon és éljen. — A szocialista brigádok vállalásai elsősorban a termeléssel kapcsolatosak, aztán szakmai kérdésekre, szociális problémák megoldáséra irányulnak, de kiterjednek a kultúra területére és a szórakozásra is. Ez helyes. A jövendő szükségletekre és feladatokra gondolva azt ajánlom, hogy a következőkben az eddiginél kicsit többet foglalkozzanak politikával. összejöveteleiket használják fél arra, hogy körülnézzenek, ml van a politikában, a világban, s fordítsanak nagyobb figyelmet 5 politikai képzésre is. — Foglalkozzanak a szocialista kultúra kérdéseivel Is. Nemcsak abban az értelemben, hogy elmennek színházba, megnéznek valami érdekes filmet és megbeszélik, hanem e mozgalmon keresztül is hallathatja szavát a munkásosztály, kifejezésre juttathatja, hogy mit igényel a kultúra művelőitől és hogy mit ért szocialista kultúra alatt Népünk igényének növekedését mutatják azok a széles körű viták, amelyek egy-egy film, színdarab, vagy a tv-ben bemutatott darab körül milliók részvételével kibontakoznak. — A szocialista brigádoknak foglalkozniuk kell az ifjúsággal is, hiszen ez a jövendä Iparunknak, mező- gazdaságunknak, értelmiségünknek utánpótlásra, szocialista rendszerünknek szocialista emberekre van szüksége. az összes lehetséges és elvégzendő feladatok közül ez a legnehezebb, elsősorban azért, mert az ifjúságnak nem elég megmondani, hogy mi a helyes, hanem példát is keil mutatnunk. A példa az igazi nevelés. Az a szó, Nyugtalanít bennünket i Kádár János befejezésül a nemzetközi helyzet néhány kérdését érintette. Több fontos probléma mellett Csehszlovákiáról szólva kijelentette: — pártunkat, népünket nyugtalanítja a csehszlovákiai helyzet éseb- ből mi soha nem csináltunk titkot. Hangsúlyozta, hogy a Prágában március végén lezajlott nacionalista, szovjetellenes megmozdulások mélységes felháborodást keltettek a magyar népben, amely elítéli e megmozdulásokat — Mi megfelelőnek tartjuk — folytatta — a CSKP elnökségének nyilatkozatát amelyben világosan szóltak arról, hogy a jobboldali veszély a fő veszély, s ennek megfelelően kell fellépni és rendet teremteni a hírközlő szervek tevékenységében és más területeken. Meggyőződésünk szerint a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának. Csehszlovákia kormányának világos és határozott álláspontra kell jutnia a szocializmus érdekeinek védelmében, s kellő szilárdsággal és következetességgel keli fellépnie mindenféle jobboldali. reakciós, szociaüstaeUe- nes, nacionalista, szovjetellenes erővel szemben, mert 1868 januárja óta ez az elhatározottság és következetes fellépés mind mostanáig hiányzott. ss Mi egyébként meg vaamely »«a vág 5e*ae a példával, inkább rombol, mint épít — Társadalmunkban még bőven vannak problémák ét nem kévé* visszássággal, öntéssel, harácsolással, bürokráciával, protekcionizmussal és igazságtalansággal találkozunk. össze kell fognunk ellenük, A párt Központ! Bizottságának, a kormánynak. az országgyűlésnek, a, szakszervezeteknek, a KIS2- aek és társaddalmunk más vezető testületéinek és a tömegeknek össze kell fogniuk egy-egy társadalmi kérdés megoldásáért, egy-egy visz- szásság leküzdéséért, különben ezek a jelenségek hoar- mú ideig fertőzik közéletünket Felvetődik a kérdés, mi a bőlcsebb: hallgatni, vagy beszélni, ha visszásságot látok? A szocialista meggyőződé* azz diktálja, ha felismertem egy igazságtalanságot, helytelen, rossz megoldást, akkor fellépek és harcolok ellene. Előfordulhat hogy emiatt hátrányt szenved az ember. Elvtársak, ha előre akarunk menni, valamiféle kockázatot ma is kell még vállalni a szocializmusért és a kiállásért A meghunyászkodó ember mit akar? Hogy még az unokája is hunyászkodjon majd meg? Reméljük, nem azt akarja Akkor pedig fel kell lépni és harcolni kell! Nine* máz kiút A problémákat sajnos, nem mindig elég egyszer megoldani, még ki is újulnak * betegségek, mert visz-' szásságokra. önkényeskedésekre, felelőtlenségre hajlamos emberek ' vannak és lesznek is jó sokáig. Mindezt a mozgalom jövője miatt is mondom, mert azt gondolom, hogy a szocialista brigádmozgalom, ahogy eddig is, ugyanúgy a jövőben is csak munkában, harcban erősödhet és fejlődhet csehszlovákiai helyzet gyünk győződve arról, hogy Csehszlovákia kommunistái, Csehszlovákia dolgozó népe nem hagyja cserben a szocializmus ügyét Ezután emlékeztetett arra, hogy az országgyűlés külügyi bizottsága — a magyar nép nevében — elítélte 9 Szovjetunióval szemben elkövetett kínai határprovoká-' eiókat — A kínai népnek mi őszintén minden jót kívánunk és éppen ezért nem tudjuk megérteni, ellenkezőleg mély meggyőződésünk alapján elítéljük a Mao-csoport nacionalista, anümarxista elméletét gyakorlatát és politikáját Meggyőződésünk, hogy ez a legnagyobb kárt a kínai népnek okozza, de árt a haladás nemzetközi erőinek ß és objektíve az imperialisták helyzetét köny- nyíti. Kádár János befejezésül a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében sok sikert kívánt a szocialista brigád- mozgalomnak, a mozgalom minden résztvevőjének, majd a következő szavakkal zárta beszédét; — Pártunk rendíthetett«, aül bízik a munkásosztályban. a népben. Minden ten- vet arra épít hogy a nép magáénak vallja a szocializmus céllait és kész azokat megvalósítani. Ez így volt eddig is. és bizonyosak vagyunk benne, hogy így ígsj * jövőben is.
