Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-13 / 83. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. április IS Kádár János beszéde (Fcflyt. az 1. oldalról) programunk nélkülözhetetlen rész6. Pártunk, munkásosz­tályunk és népünk számára nem ünnepi alkalmakkor hangoztatott frázis, hanem mély meggyőződés, hogy a szocialista társadalomban mindennek a dolgozó embe­rért koll történnie. Norv tár­sadalmi erőfeszítéseinknek az a célja, hogy dolgozó né­pünk emberhez méltóan, s ahogy előrehaladunk, mindig jobban és jobban éljen a munka szabad szocialista társadalmában. — Mind ennek eredménye­ként ma már nem vitás — c nem is vitathatja senki, — hogy a Magyar Népköztársa­ság belső rendje és nemzet­közi tekintélye egyaránt szi­lárd, erős. Ez a párt, a rend­szer, a nép — a munkások, a parasztok, az alkalmazot­tak, az értelmiségiek — mun­kájának, harcának történel­mi eredmény«. A reform teljes megvalósításához még sok ciha ia sósságra és türelemre van szükség — Többen- szóltak itt. ar­ról, hogy brigádjuk, a2 egész szocialista brigádmozgalom magáévá tette a párt IX. kongresszusának céljait, és meggyőződéssel dolgozik va­lóra váltásukért. Helyes és szükségszerű ez, hiszen ezek a célok egyesítik népünket, vezetnek bennünket előre a szocialista társadalom teljes felépítéséhez. Társadalmunk helyzete, a fejlődés említett alapvető vonásai lehetővé tették, hogy a párt — s azt követően a dolgozó nép — új és új nagy feladatokat tűzhessen maga elé. E nagy feladatok egyike, amit a kongresszus meghirdetett, s amit — az azóta eltelt idő bizonysága szerint — dolgo­zó népünk magáévá tett: a gazdasági munka hatékony­ságának növelése, s ennek érdekében a gazdasági veze­tés reformiának életbelépte­tése. Hatalmas vállalkozás ez, amelynek meghatározó szergpe lesz a jövendő fejlő­désünkben. A gazdasági ve­zetés reformja, s mindaz, amit jelent és jelentenie kell, egy esztendő alatt még nem bontakozhatott kt A jelentős nagy eredmények­hez. a termés betakarításá­hoz sok évre, állhatatosság­ra és türelemre van szükség. Kádár János ezután emlé­keztetett az 1968-as gazda­sági év főbb eredményeire. A továbbiakban hangsú­lyozta: Döntő az, hogy a szocialista célok, az eléré­sükhöz szükséges gazdasági tennivalók a tömegek prog­ramjává váltak. S ha erre építünk, épp úgy meg tud­juk oldani az előttünk álló feladatokat, ahogy a mögöt­tünk lévőket Is megoldottuk. — Külön szeretnék szólni arról, hogy a gazdaságirá­nyítás reformjának kereté­ben egyik fő jnu tatóként elő­térbe került a nyereség. — Nyugaton nagyon sokat fe­csegnek erről, találgatták, hogy visszakanyarodunk-«, vagy sem a kapitalizmus irányába. Ez természetesen nem igaz, mart a mi refor­munk szocialista gazdaság szocialista reformja. Ismeretes azonban, hogy a nyereség növelésének külön­böző útjai — módjai van­nak. A helyes út a munka jobb megszervezése, a tech­nika fejlesztése, a termelés korszerűsítése, az anyagta­karékosság, — az önköltség csökkentése, a' minőség javí­tása, versenyképes áruk ter­melése, népgazdasági tevé­kenységünk döntő szférájára ez a jellemző. Természetesen a nyeresé­get más úton is lehet növel­ni. A reformra való felké­szülés időszakában például úgy, hogy a termelési egység vezetője a felső irányító szer­veknél jól tudott „kunyerál- ni” dotációért Az igazsághoz tartozik — s ezt becsülettel meg kell mondanunk —, hogy 1968-ban az ipari ter­melés általános dotációja vé­gül is nagyobb volt, mint amennyi egészséges lett volna. — Népgazdaságunk egy kis szférájában találkozha­tunk a nyereség növelésének tisztességtelen útjával—mód­jával, amikor az áru minő­ségét nem javítják, de érát emelik. Ez idegen az új gaz­dasági irányítás céljaitól, — szemben áll a reformmal- Az ilyen jelenségeket semmiféle címen nem tűrhetjük meg. harcolni kell ellenük. Mikor tömik be a lyukat a falon — Szeretjük a kifejezést: „szocialista”. Szocialista meg­győződésű emberek vagyunk, szocialista iparról, szocialista mezőgazdaságról, szocialista kereskedelemről beszélünk. A szó elemi értelmében mindez igaz; hazánkban az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság i$ lényegénél fogva szocialista. Ha azon­ban a részleteket, a lehetsé­ges és előforduló hibákat né­zem. egyelőre legszívesebben azt mondanám, hogy „ipar”, „mezőgazdaság”, „kereskede­lem” — mindaddig, amíg milliók kezdik mondogatni, hogy „ez szocialista ipar, szocialista mezőgazdaság, szocialista kereskedelem, ez kell népünknek!” Dolgozzunk tehát úgy, hogy a munka részleteiben is mindinkább szocialista legyen! A.rról beszélt ezután Ká­dár János, hogy a szocialista társadalmunkban épp úgy elemi követelmény a jói mű­ködő lift. mint az, hogy az üzletekben visszaköszönjenek a vevőnek, kultúrált legyen az üzemi étkeztetés, a ven­dég! á dinar, vagy hogy ipa­runk olyan „bonyolult” íol- adamkat is megoldjon, mint a jó minőségű fogvájó elő­állítása. Nagy derültség köz­ben je-n-ezte meg. hogv ipa­runk olvan vastag újságpa­pírt gyárt, amin akár hóban is al’.-dni lehet, pedis ha a eel’ulóz felét megtakaríta­nák. az úriág Is elegánsabb lenne, s talán a kenyérre is minden üzletben jutna eev-ecv szele- napír. A szolgáltató inar jelentő­ségére a szolgáltatások fon­tosságára is kitért a Köz­ponti Bizottság eriő titkára. Egy levelet idézett, amelyet mint mondotta — a főváráé­ból írt egy asszony vidéken dolgozó férjének, „a lyuk a szobád falán még megvan. Hétfőn kellett volna jön­niük a munkásoknak. Nem \ jöttek, mert lakodalomban voltak. Kedden ünnep volt, szerdán jöttek, de akkor . esett az eső, s azt mondták, ők esőben nem tudnak dol­gozni. várni kell, amíg el­áll. Most várjuk, hogy eláll­jon az eső. De én bízom benne, hogy mire hazajössz, mégis eltűnik a lyuk.” Az idézetet élénk derült­ség fogadta, amely még csak fokozódott, amikor Kádár János elmondotta: a levelet a múlt század nyolcvanas éveinek eseményeivel foglal­kozó könyvben olvasta; (ró­ja Párizsban élt, s a világhí­rű impresszionista fejtő, Re­noir felesége volt. Nagy taps. helyeslés közben fűzte hozzá: e sorokat ma is, Bu­dapesten is sokan papírra vethették volna. — Nem igaz, hogy a szo­cializmus nem tudja ezeket a problémákat megoldani, hi­szen, ha kimegyünk az ut­cára, az új városnegyedek­ben rieanMkn* új létesítmé­nyeket. medren ipari, mező­gazdasási üzemeket, evörvö- rű kirakatokat látunk. Le­hetséges. hosv nem tudunk ebben a pil'ana-ksn min­dent úgy mern’dsni, ahogy ideális volna, shosv szeret­nének. de az abszurdumokba ne tözódiünk bele. Kádár János ezután utalt arra. hogy „ kommunizmus, arrvért mi harcolunk, a bő­ség társadalma, ahol az emberek szükségleteik sze­rint részesülnek az összes javakból. Mj azonban még a kommunista társadalom első fázisánál, « szocializ­musnál tartunk, sőt ezt sem építettük még fel teljesen. A szocializmusban pedig a ter­melt javakból mindenki an­nak arányában részesedik, mint amennyit a társada­lomnak nyújt — Jelenleg egyidejűleg két ösztönző hat: az erkölcsi és az anyagi. Az erkölcsi ösz­tönzés nagy erejére ragyo­gó példa maga a szocialista brigádmozgalom. Mert igaz ugyan, hogy itt a munkát anyagilag is dotálják, de mindaz, amit a szocialista brigádok végeznek, — azt nem lehet megfizetni- A brigádok ugyanis olyasmit is adnak a társadalomnál!, aminek nincs ij ára, ami te­hát megfizethetetlen. — A gazdaságirányítási re­form egyik célja az volt — folytatta —, hogy növelje mind az erkölcsi, mind az anyagi ösztönzők hatóerejét, vagyis, hogy jobban érvény­re juttassuk a szocialista bérezés elvét, tehát azt, hogy ki-ki képessége szerint dol­gozzék és teljesítménye sze­rint részesedjék. A reform e téren bizonyos minőségi vál­tozást is hozott, mert a ko­rábbi kettős — általános össznépi és egyéni; érdekelt­ség helyébe most hármas ér­dekeltség lép: az össznépi ér­dekeltség, a csoportérdekelt­ség.— tehát egy adott üzem kollektívájának érdekeltsége _ és az egyéni érdekelt­cég. A nyereségrészesedési kategóriákról — Széles körben vitáztak és vitáznak még mindig a tavalyi nyereségrészesedés el­osztása kapcsán az I-, XI- és III. kategóriáról, Illetve az ezekhez kapcsolódó 15, 50 és 80 százalékos nyereségrésze- sedésí kulcsok körül. Eze­ket * kulcsokat, ezt a része­kony eszközéről mondanánk le. — A nyereségrészesedés el­osztásának alapjául szolgáló I, II. és III. kategóriába nem társadalmi osztályok, hanem a munka mechaniz­musa szerinti csoportok van­nak besorolva. A dolog lé­sedé*! rendszert jóváhagy­tuk, megszavaztuk, s így be­vezetésre került. De erre is, mint minden alapvető dön­tésre, érvényes, hogy az elvi állásfoglalások, elhatározások helyességének a gyakorlat a próbája. Ezzel összefüggésben morv dóm; lehetséges ugyan, hogy az általános nyereségeimé- táai rendszerben egyes em­berek «1 nem végzett mun­káért kapnak több-kevesebb, vagy sok nyereségrészese­dést, aszerint, hogy melyik kateegóriába sorolták őket, d® emiatt a szocialista bé­rezés elvét nam adjuk fék Nem tágítunk attól, hogy a bérezés valóhan differenciált legyen, mert ha lemonda­nánk róla, azzal magunk fé­keznénk a szocialis'a fejlő­dést. Nem mondhatunk le arról, hogy a kvalifikációt honoráljuk, mert akkor a szocialista építés egy haíé­nyege az, hogy ez a kate­gorizálás szükségszerű — ha jelenleg nem is népszerű — lépés a szocialista bérezési elvek hatékonyabb érvénye­sítése felé. Hogy ez mennyi­re sikerült, azt 3 gyakorlata ban megvizsgáljuk. Itt jó­zanságra vaui szükség és nem hangulatkeltésre. Kevesen tudják, hogy az I. kategóriá­ba tartozók — országos át­lagban — 1968-ban kevesebb jövedelmet kaptak, mint 1967-ben. A vezetőle ugyan­is korábban más módon, más címeken és nem is ilyen nyilvánosan kapták jövedel­müket. Lépés előre, hogy most e téren is tisztább a helyzet, és nyilvános a jöve­delemelosztás módja. A do­log másik oldala pedig az, hogy a IH-as kategóriába tartozó doleozók országosan és együttesen 7—8 százalék­kal nagyobb nyereségrészese­dést kaptak most, mint egy évvel ezelőtt. A szocialista brigádmozgalent további útja Ezután Kádár János így folytatta: — A szocialista brigádmoz- galmat a munkásosztály kez­deményezte, az egész nép fel­karolta, és ti* év alatt óriá­si fejlődésen ment 4t. 1959 végén — amikor már mérhe­tő volt a mozgalom — ISO ezer ember vett részt benne, most — 1969 elején — pe­dig már az 1,1 milliót is meghaladja a részvevők szá­ma. A Csepeli Vasműben a dolgozók 74 százaléka, a Le­nin Kohászati Művekben 72 százaléka, az Alumíniumipa­ri Tervező Vállalatnál 56 százaléka, az iparban álta­lában * dolgozók körülbelül 30 százaléka kapcsolódott be a mozgalomba Ez már va­lódi nénmozgalom. A kezde- ménveTők és a mozgalom derékhada a munkások, de igen örvendetes módon mind több alkalmazott, értei mi só­st és mezőgazdacés' dolgozó is bekapcsolódik. El lehet mondani- a srorisjist* bri­gádmozgalom átfoeia a ter­melés minden területét, a társadalom, a családok, az egyének életét, tömegeket nevel, de hatása a mozga­lom részvevőin 1» érezhető. — a szocialista brigádok segítik a tervek teljesítését, hozzájárulnak a szocialista társadalom teljes felépítésé­hez. Szeretném megemlíteni, hogy a mozgalom az utóbbi években a párt egészséges fejlődésének és utánpótlásá­nak is egyik forrása lett. A mozgalom feladataival, továbbfejlődésével kapcso­latban többek között han­goztatta: — A szocialista módon dolgozni, tanulni és élni jel­szó — a mozgalom jelszava — a szocializmus vagy akár a marxizmus—leninizmus ve­zető jelszavai közé is be­írható és nagyon sokáig Idő­szerű marad. E törekvésnek valójában egész népünk tö­rekvésének kell lennie. és szerintem mindaddig idősze­rű lesz és mindaddig har­colnunk kell érte. amíg tár­sadalmunk minden aktív tagjának úgyszólván élet- szükséglete nem lesz, hogy szocialista módon dolgoz­zon és éljen. — A szocialista brigádok vállalásai elsősorban a ter­meléssel kapcsolatosak, az­tán szakmai kérdésekre, szo­ciális problémák megoldásé­ra irányulnak, de kiterjed­nek a kultúra területére és a szórakozásra is. Ez helyes. A jövendő szükségletekre és feladatokra gondolva azt ajánlom, hogy a következők­ben az eddiginél kicsit töb­bet foglalkozzanak politiká­val. összejöveteleiket hasz­nálják fél arra, hogy körül­nézzenek, ml van a politi­kában, a világban, s fordít­sanak nagyobb figyelmet 5 politikai képzésre is. — Foglalkozzanak a szo­cialista kultúra kérdéseivel Is. Nemcsak abban az érte­lemben, hogy elmennek szín­házba, megnéznek valami érdekes filmet és megbeszé­lik, hanem e mozgalmon ke­resztül is hallathatja szavát a munkásosztály, kifejezésre juttathatja, hogy mit igé­nyel a kultúra művelőitől és hogy mit ért szocialista kul­túra alatt Népünk igényé­nek növekedését mutatják azok a széles körű viták, amelyek egy-egy film, szín­darab, vagy a tv-ben bemu­tatott darab körül milliók részvételével kibontakoznak. — A szocialista brigádok­nak foglalkozniuk kell az ifjúsággal is, hiszen ez a jövendä Iparunknak, mező- gazdaságunknak, értelmisé­günknek utánpótlásra, szo­cialista rendszerünknek szo­cialista emberekre van szük­sége. az összes lehetséges és elvégzendő feladatok közül ez a legnehezebb, elsősorban azért, mert az ifjúságnak nem elég megmondani, hogy mi a helyes, hanem példát is keil mutatnunk. A példa az igazi nevelés. Az a szó, Nyugtalanít bennünket i Kádár János befejezésül a nemzetközi helyzet néhány kérdését érintette. Több fontos probléma mel­lett Csehszlovákiáról szólva kijelentette: — pártunkat, népünket nyugtalanítja a csehszlovákiai helyzet éseb- ből mi soha nem csináltunk titkot. Hangsúlyozta, hogy a Prágában március végén le­zajlott nacionalista, szovjet­ellenes megmozdulások mélységes felháborodást kel­tettek a magyar népben, amely elítéli e megmozdulá­sokat — Mi megfelelőnek tart­juk — folytatta — a CSKP elnökségének nyilatkozatát amelyben világosan szóltak arról, hogy a jobboldali ve­szély a fő veszély, s ennek megfelelően kell fellépni és rendet teremteni a hírközlő szervek tevékenységében és más területeken. Meggyőző­désünk szerint a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának. Cseh­szlovákia kormányának vi­lágos és határozott állás­pontra kell jutnia a szocia­lizmus érdekeinek védelmé­ben, s kellő szilárdsággal és következetességgel keli fel­lépnie mindenféle jobbol­dali. reakciós, szociaüstaeUe- nes, nacionalista, szovjetel­lenes erővel szemben, mert 1868 januárja óta ez az elha­tározottság és következetes fellépés mind mostanáig hi­ányzott. ss Mi egyébként meg va­amely »«a vág 5e*ae a pél­dával, inkább rombol, mint épít — Társadalmunkban még bőven vannak problémák ét nem kévé* visszássággal, ön­téssel, harácsolással, bürok­ráciával, protekcionizmussal és igazságtalansággal talál­kozunk. össze kell fognunk ellenük, A párt Központ! Bizottságának, a kormány­nak. az országgyűlésnek, a, szakszervezeteknek, a KIS2- aek és társaddalmunk más vezető testületéinek és a tö­megeknek össze kell fogniuk egy-egy társadalmi kérdés megoldásáért, egy-egy visz- szásság leküzdéséért, külön­ben ezek a jelenségek hoar- mú ideig fertőzik közéletün­ket Felvetődik a kérdés, mi a bőlcsebb: hallgatni, vagy beszélni, ha visszásságot lá­tok? A szocialista meggyő­ződé* azz diktálja, ha felis­mertem egy igazságtalansá­got, helytelen, rossz megol­dást, akkor fellépek és har­colok ellene. Előfordulhat hogy emiatt hátrányt szen­ved az ember. Elvtársak, ha előre akarunk menni, vala­miféle kockázatot ma is kell még vállalni a szocializmu­sért és a kiállásért A meg­hunyászkodó ember mit akar? Hogy még az unokája is hunyászkodjon majd meg? Reméljük, nem azt akarja Akkor pedig fel kell lépni és harcolni kell! Nine* máz kiút A problémákat sajnos, nem mindig elég egyszer megoldani, még ki is újul­nak * betegségek, mert visz-' szásságokra. önkényeskedé­sekre, felelőtlenségre hajla­mos emberek ' vannak és lesznek is jó sokáig. Mind­ezt a mozgalom jövője miatt is mondom, mert azt gondo­lom, hogy a szocialista bri­gádmozgalom, ahogy eddig is, ugyanúgy a jövőben is csak munkában, harcban erő­södhet és fejlődhet csehszlovákiai helyzet gyünk győződve arról, hogy Csehszlovákia kommunistái, Csehszlovákia dolgozó népe nem hagyja cserben a szo­cializmus ügyét Ezután emlékeztetett ar­ra, hogy az országgyűlés kül­ügyi bizottsága — a magyar nép nevében — elítélte 9 Szovjetunióval szemben el­követett kínai határprovoká-' eiókat — A kínai népnek mi őszintén minden jót kívá­nunk és éppen ezért nem tudjuk megérteni, ellenkező­leg mély meggyőződé­sünk alapján elítél­jük a Mao-csoport na­cionalista, anümarxista el­méletét gyakorlatát és poli­tikáját Meggyőződésünk, hogy ez a legnagyobb kárt a kínai népnek okozza, de árt a haladás nemzetközi erőinek ß és objektíve az imperialisták helyzetét köny- nyíti. Kádár János befejezésül a Magyar Szocialista Munkás­párt nevében sok sikert kí­vánt a szocialista brigád- mozgalomnak, a mozgalom minden résztvevőjének, majd a következő szavakkal zár­ta beszédét; — Pártunk rendíthetett«, aül bízik a munkásosztály­ban. a népben. Minden ten- vet arra épít hogy a nép magáénak vallja a szocializ­mus céllait és kész azokat megvalósítani. Ez így volt eddig is. és bizonyosak va­gyunk benne, hogy így ígsj * jövőben is.

Next

/
Thumbnails
Contents