Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-10 / 80. szám
1 T I 1969. április 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP J A v.'ze’í ökrősfogataí ÜetSioivski Jenő új könyvéről Egri Mária MOLNÁR KÁROLYA LÁTHATÓ LÉGIÓ Fogoly légiósok vallomásai Figy elemi eméltó kiállítá Tiszafüreden A Magynr Tanácsköztársaság 50. évfordulója tisztein*'-' „ KTC7 k~ •• zésére különböző társadalmi Cs Cta.—Ili \ Cfv >- «■ tí-j .1 országos művészed szemlét hirdettek. A tiszafüredi járásban jól felkészültek a művészeti szemlére. A beküldött képzőművészeti. népművészeti és fotóművészeti anyagot a íárási művelődési hóz mutatta be. Az e’ső hrl'd.ség- ben mintegy bevezetőül. a tiszafüredi Kiss Pál múzeum néprajzi k^marakiálifá- sa fogadott, mellette a „néprajzi emlékek amatőr gyűjA népmesék hangulatát idézve A beküldött anyag a pályázati kiírás szerint többféle művészeti ágat ölel fel. Talán elsőként kell megemlíteni a már országos hírű Péntek Lajos ÍTiszaderzs) faragásait. Elemi erejű, ösztönös művész^ faszobraiba a paraszti élet egy-egy mozzanatát naJv őszinteséggel faragja. Rusztikus, tömör fogalmazású figurái nélkülöznek mindenfajta művészeti modorosságot, ma- nirt, belső tisztaságukkal, Polgári ízlés a népművészetben A néprtiűvészet területére érezhetően betört' a polgári ízlés, a gyári kerámia, díszfigurák. különböző új. a népművészet hagyományaiban nem szereplő formák, motívumok, anyagok. A különböző falvakban, tanyákon egyedül dolgozó faragók legtöbbje mérlegelés nélkül aláveti magát a kirakatokban látott dísztárgyak hatásának. Ilyen házasság hozta létre a karikásosto- rók nyelének régi csontberakása helyett a műanyag berakást, a tisza- őrsi Jobbágy György kedves, naiv fafaragásain az aranv színezést. Szepesi József jó érzékkel me pfaragott fa. szobrain a lakkozást. A tiszafüredi járási bemutatón igen sommás anyaggal jelentkezett a képzőművészet . Ki kell emelni Sziktőinek” figyelemre méltó anyaga. A szemlére beküldő. t művészeti munkád sz, vonala több szempontból elgondolkoztató. Már maga a tekintélyes és igen sokrétű anyag bizonyítja hogy a szemle nemcsak a jubileumi mo^Pósi ás a nemes verseny szempontjából kiváló elgondolás de jó sikálom arra. hogy ; járási és városi művelődés' házak tudomást szerezz'-ne az_ eddig elzártan dolgozó műkedvelőkről. bevonják őket kulturális közösségükbe. éveljék, segítsék munkájukat. dinamikájukkal. eredetiségükkel hatnak. Péntek Lajos másik területe, anyaga a szaru. -sipkeszerű. karcolással mintázott jelenetekkel, népi motívumokkal díszített faragott kürtjei már eddig is több múzeum gyűjteményét ékesítik. Egy-egy pásztorkürtiének kidolgozása a népmesék szellemét, hangulatát idézi Ezekkel a munkákkal bármely országos kiállításon megálljjá a helyét. ra Zbltán pedagógus (Tiszafüred) munkásságát, aki fi- nomrajzú. színvonalas metszeteivel túlnő a műkedvelő fogalmán. Kiállított lapjai nemcsak jó technikai készségről. de komoly művészi érzékről, "tletességről is tanúskodnak. Mellette a tisza- őrsi Jobbágy László gipsz szobrokkal és plakettekkel, Zielbauer Jánosné (Tiszafüred) gyökérszobrokkal. a fiatal tiszafüredi Kovács István színes rajzokkal szerepel Néhány olaj és akvarell egészíti ki a kis bemutatkozást, valamint a művelődési ház rajzszakkörének néhány alkotása. Gál Lajos (Nagy- iván) fotói teszik teljessé a szemle anyagát. Emberek a magasban 'Az utóbbi időben sok bajom van a drága jó postával. Olyannyira. hogy ma már a jó jelzőt el is hagyom és csak marad szimplán a drága posta. Ez a megnevezés pontosan fedi a valóságot. A levelekkel kezdődött. Kiderült ugyanis. hogy a Szolnokon feladott expressz levél pontosan két nap alatt jut el Budapesten a címzett. hez. Lassabban, mint az egyszerű „csak” forintos bélyeggel utazó levél. A titok nyitja egyszerű; minden Pestre indított expresszleve- let egy központi avüjtßh'•tyre visznek, ott szortírozzák és szétküldik az i leiékes kerületi postahivatalnak. Ez világos és egyszerű. És főképpen lassú. A telefonnal folytatódott. Maradt véletlenül egy darab százforintosom és emberi hiúságomtól vezettetve elhatároztam. hogy színes telefont kérek a lakásomba a jelenlegi / lehangolóan fekete helyett. Felhívtam a fekete készüléken az illetékest, aki elmondta, hogy semmi xka- dálya a dolognak, piros, fehér és zöld szín között választhatok. de igényemet levélbe foglalva juttassam el hozzájuk. Eljuttattam, szépen kérve egy piros telefont egy piros százasért cserébe. Másfél hét múlva megérkezett a válasz az illetékesekA Damjanich János Múzeum évkönyveként jelent meg Betkowski Jenő: A tiszai fahajók építése, javítása, népe című munkája. A könyv része egy nagy monográfiának. — amely a tiszai fahajózás történetével foglalkozik. — A hatalmas tényanyagot felölelő, tíz részből álló munka jórészt már megjelent a Magyar Nyelvőrben, az Etnographiá- ban, a Jászkunságban és a Jászkunsági füzetekben. — könyvünk a monográfia eddig még nem publikált fejezeteit tartalmazza. Csaknem egy félévszázad gyűjtő és elemző munkáját kanja kézhez az olvasó, egy múltba tűnt népi mesterség, a tiszai fahajózás krónikájának jelentős részét. Értő, alapos néprajzi munka, témájában egyedülálló a magyar szakirodalomban, — és lenyűgözően szórakoztató olvasmány. A Tisza „Nagykunsági krónikáját” írta meg az idős, de még mindig fiatalos akarással dolgozó néprajztudós. tői: sajnos egyetlen darab színes telefon sincs. mert hosszabb ideje szünetel a gyártása. Emiatt kérésem, sajnos teljesíthetetlen. A; két válasz közötti összefüggés viszont enyhén szólva. érthetetlen. Haragom a dísztáviratokkal tetőz tt A közelmúltban két alkalommal küldtem Szolnokról Budapestre dísztáviratot. Az első virágcsokrot ábrázolt DT 24 volt a jelzése, egy 14 éves kislány születésnapjára indult. Mire kézbesítették két szál rózsa lett belőle, két karikagyűrűvel átfogva. A címzett vihogott. mamája sértődött hangú levélben közölte, hogy ö igazán modem szülő, de 14 éves lányának miég nem _ kíván jegygyűrűt. A másik dísztávirat a Parlament képével indult útnak, a címzett egy idősebb rokonom volt, aki akkor kapott kormánykitüntetést. Őneki is a jegygyűrűs lapot kézbesítették. Az ö válasza röviden ennyi volt: Kedves öcsém én nem most a kitüntetés alkalmával jegyeztem el magam a szocializmussal, ezt jegyezd meg magadnak! Ugye, ezekután érthető, hogy miért nem jó. csak drága nekem a mi egyetlen postánk. •— egy — Ahogy Győrffy István neve összeforrott a Kunsággal, a Sárrét világával, úgy Betkowski Jenőé a Tiszával. Kútfő és élmény a könyve. Különösen érdekes a kötet — ezt persze meghatározza az olvasó érdeklődés iránya is — a szolnoki hajósok életét feltáró ég dokumentáló fejezete Megismerjük a hajósdinasztiákat, az egyszerű hajósemberek életét, küzdelmüket a folyóval, kibontakozik előttünk a régi Szolnok Tisza partján” k képe. A könyv harminc-egyné- hány fényképet, rajzot közöl az utolsó tiszai fahajókról, építésükről, a tiszai hajósnép életéről. Sajnálatos, hogy a kötet bizony elég szerény kiállításban került az olvasók kezébe, tartalma többet érdemelt volna. Reméljük azonban, hogy kiadóink mielőbb felfigyelnek Betkowski Jenő nagyértékű monográfiájára és hamarosan összegyűjtve, méltó kiállításban olvashatjuk a tiszai fahajózás tudós-regényét. — ti — Haemaiológusok tanácskozása Szerdán a Magyar Haema- tológiai Társaság rendezésében háromnapos tudományos tanácskozás kezdődött a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozás a fib- rinolizis, vagyis a véralvadás világszerte erősen kutatott problémáival foglalkozik. A fibrinolizis központi szerepet játszik az érrendszer betegségeiben és a velük szervesen összefüggő trombo-em- bóliás (vérrögképződéssel járó) megbetegedésekben. A trombo-embólia ellen kidolgozott véralvadás-gátló szerek nem oldják meg teljesen a kérdést, mert csak a megelőzést szolgálják, ha azonban a vérrög létrejött, nem bírják feloldani. A jövő útja a megelőzésen túl a gyógyítás, ezért keresnek világszerte olyan szereket, amelyek feloldják a trom- bust vagy embolust tó. Növelte a svájciak ellenszenvét a légióval szemben egy-egy hazatérő katona vallomása. A TAT című lap közölte egy fiatalember elbeszélését, aki Algériából tért haza. A volt légiós elmondotta, hogy az algériai nép szabadságharcát a legnagyobb kegyetlenséggel fojtjál el. — Egy razzia alkalmával — írja a fiatalember — bekerítettek egy falut, amelyben csak asszonyok és gyermekek tartózkodtak. Az idegen légió niégis bestiális vérfürdőt rendezett. Az egyik házban egy öregasz- szonyt és egy tíz év körüli kislányt találtak. Az akció sikertelensége miatt keletkezett haragot valakin le kellett vezetni. A kapitány megparancsolta. hogy lőjjem agyon a gyereket. Belelőttem, a kislány azonnal meghalt. .. Gyakran fordult elő. hogy a házakban csak nőket találtunk. de Bollmann német származású kapitányunk parancsára felforgattuk a házakat. a nőket pedig agyonlőttük A foglyul esett rabokat senki sem kérdezte: bűnösnek érzik-e magukat, bármiben is- hanem rövid úton megöltük valameny- nyit. " Mi sem jelzi pontosabban az algériai hadih°lvzet változását mint a parancsnokok gyors cserélgetése. Cherriére A Kőtövis sikere Dunántúlon A Kőtövis együttes, az alföldi olajbányászok életének apró és nagyobb visszás :á- gait dolgozza fel humoros, szatirikus műsoraiban. Eddig csak az olajipar vállalatai, üzemei előtt szerepelt, most elsőízben kapott meghívást — s egyszerre két helyre is — országos rendezvényre. Tatabányán április 4—5-én rendezték meg a bányász színpadok és néptáncegyüttesek országos találkozóját. A 17 együttes között a Kőtövis volt az egyetlen, amely saját szerkesztésű, nagyrészt saját írásokból álló üzemivállalati témák, visszásságok kifigurázásával jelentkezett. A produkció jó hangulatú játékkal nagy közönségsikert aratott. A fiatal együttes előadása — bár nem volt hibamentes — az értékelő szakemberek tetszését is megnyerte. Dicsérték ötletességét, elsősorban a „háztáji” témák feldolgozását, s arra biztatták az együttest, hogy ezt a vonalat vigye tovább még merészebben, s hagyjon fel a hagyományos kabaréba illő jelenetekkel. Tatabánya után április 6- án az együttes Székesfehérváron a Színjátszók Országos Pódiumfesztiválján lépett fel. Ez a fesztivál (a programfüzet szerint) műsorába „azokat a — magas igénnyel alkotott — előadásokat vette fel, melyek író-olvasó találkozón, tsz-klubban, ifjúsági klubban, munkásszállásokon stb. kerülnek bemutatásra.” A többéves múlttal rendelkező, rutinos irodalmi színpadok között a fiatal Kőtövis együttes — egyedül képviselve megyénket — a nagyobbrészt színpadértő szakemberekből álló közönség előtt megérdemelt sikert aratott. Sok taps és nevetés jutalmazta a felkészülés fáradtságos munkáját. Az együttesnek most már kialakult törzsgárdája van. Sok segítséget kap a Bányász Szakszervezet Területi Bizottságától és az alföldi olajipar vállalataitól. De sok a nehezen megoldható probléma 1954 augusztusától 1955 júniusáig irányította a francia egységeket. Utána Lorillot következett, aki 1956 novemberéig élvezte a párizsi kormány bizalmát, majd Sálán tábornok következett. Valamennyien úgy vették át ezt a feladatot, hogy döntő győzelmet aratnak a „felkelők” ellen. Elmaradt azonban a franciák várt győzelme. Növekedett a felszabadító mozgalom ereje. 1955 és 1959 között százharmincezerre emelkedett az ALN (Armée De la Libération Nationale) vagyis a Nemzeti Felszabadító Hadsereg létszáma A franciák újabb és újabb hadosztályokat vezényeltek Algériába A légió alakulatainak nemcsak az a szerep jutott. hogy a legnehezebb terepen kellett harcolniok, nemcsak helikopterekkel, páncélozott járművekkel és modern automata fegyverek, kel küzdött Algériában a légió, hanem — mint története folyamán annyiszor —, a megfélemlítés eszközeivel is. Az .El Moudjahid”. az algériai felszabadító mozgalom lapja állandóan közölte fog- ságbaesett légiósok va mását — Saida közelében én álltam őrt. amikor tizenöt algériait kihallgatásra sorakoz. tattak fel — mondta Fritz Klausmeier. _ Valamennyit levetkőztették és összekötözték őket. Áramot vezettek a testükbe. Aki meghyikkant, azt ráadásul még rugdaltak is. Ügy éreztem, nem bírom nézni a jelenetet, ezért kértem Graser őrmestert, aki eredetileg SS-tiszt volt,, hogy váltsanak le. Az altiszt Így válaszolt: „Jól nézd meg, mi történik itt. Háborúhoz ato- nákra van szükségünk, te sz. — Három foglyot kihoztunk a börtönből. Azért- kerültek oda mert a felszabadító hadseregben harcoltak — emlékezett vissza Dieter Neuroth légiós. — Sátorlapba burkoltuk őket, hogy senki sem tudja, mire készülünk. Bcuk Doub mellett megálltunk. Egységünk parancsnoka. Staiger aki sohasem tagadta, hogy katonai tapasztalatait korábban az SS-ben szerezte. parancsot adott a három fogolynak. „Ássák meg saját sírjukat” — mondta érzéktelen hangon. Elkészültek a gödrök. Staiger ekkor géppisztolyával lelőtte az algériaiakat. Egyetlen hosszú Sorozattal. Azután belökte ötét a gödörbe — Ott voltam, amikor társaim meakínoztak egt algériai asszonyt — vallotta Günter Hansel. — Megkö'öz- ték. Az orrát vastag kendőbe burkolták. Trágfalevet öntöttek a szá’ába Némán tűrte a szömvű megpróbáltatásokat. Ez felingerette az egyik altisztet, aki nagy erővel ráugrott az asszony hasára. Csak a nalál szabadította meg a további kínzásoktól... Nem sokkal később szökni akartam, azonban elfogtak Brutálisan megvertek. Letépték rólam az inget. Meztelen hátamra fel kelleti vennem egy nenéz zsákot. Szikladarabok voltak benne. Vékony dróttal kötötték rám a zsákot. Azután elhangzót: a parancs. „Futás körben a kaszárnya udvarán”. Amig bírtam addig loholtam. Azután ösz- szeestem. Korbáccsal ütöttek, hogy magamhoz térjek. . Napokig egy zárkában tartottak. Majd egy vízcsaphoz kötöttek. Elviselhetetlen szomjúság gyötört. Egy arasznyira a számtól folyt a víz. de nem ihattam belőle. Ör állt mellettem, akinek az altiszt azt parancsolta: „Ha ez az állat inni mer, lődd le!" Ném sikerült a légiónak megfélemlíteni Algéria lakosságát. de nem sikerült fenntartani az egvkori fegyelmet, mert egyre többen szöktek ebben az időszakban, A légió nagy visszavonulása 1954-ben Vietnamban kezdődött, ott kapták meg a történelmi jelentőségű első „Hátra arc”! parancsot. Ez a hatvanas esztendőkben gyorsuló ritmusban folytatódott. 1956-ban Marokkó és Tunisz. 1962 ben Algéria vívta ki füsae*len'éeét. Párizs ügves diplomáciai sakk- húzáosal móo blznnvos rato- nai támaszpontokat biztosítani tudott de már kötcUaáett az idő amikor n légiónak az egész Észak-Afrikát el kell hagynia. A derűs otthon, szép lakás biztosítja nyugalmát! Dolgoztasson a Tempóval Részlegünk pontosan és gyorsan végez: szobafestő, mázoló, bútorfényező, parkettázó, takarítási munkákat. Rendeljen meg mindent EGY HELYEN! „TEMPO” Szolnok, Jókai u. 21, A POSTA HÁROM DOBÁSA (Folytatjuk)
