Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. április 10. Yerefere a csikorgó hóba» Saabon»! «- as esti kikötő (APN-fotók) ÉSZAK ES DÉL ritkán vesznek magukra té­li ruhát Szuhumi, a köztársaság fő­városa csodálatos klímájával — kis földi paradicsom. A Kaukázu* hegygerincének fő­vonulata még a hideg szél­től is óvja. A Szuhumit kö­rülölelő hatalmas hegycsú­csok szembeszökően külön­böznek anadiri társaiktól. A lejtőket élénkszínű, buja nö­vényzet borítja. A hegyek lábánál, a rozsdavörös szől- lőskertek között örökzöld növényzet viruL A várost átjárja a virágzó mimóza illata. Szuhumi — fürdőváros. Számtalan sza­natórium. üdülője egész év­ben nyitva áll a vendégek előtt Itt szinte elképzelhe­tetlen a hó. Ha mégis bekö­vetkezik ilyen esemény, né- hárv évig, — de legalább a következő havazásig — be­szédtéma. A délvidéki éjsza­ka, korán sötétbe burkolja a várost Az égbolt alacso­nyan függ az ember feje felett. A csillagok is közeli­nek és nagynak látszanak... Végeláthatatlan havas sík­ságaival, szigorú, eredeti szépségével vonz Észak; fi­nom színeivel, buja növény­zetével és a levegőt szün­telenül átjáró virágillattal csalogat magához DéL Negyven éve ízleli a likőröket, mégis a bort szereti Milyen érdekesen osztotta szét Földünkön mérhetetlen gazdagságát a természet *-» Délhez bőkezű volt Észak­kal azonban fukaron bánt mégis rendkívül nagy vonz­erőt kölcsönzött neki. Ha egy világot járt embernek feltesszük a kérdést: Észak vagy Dél áll közelebb szivé­hez, bizonyára azt válaszol­ja: mindkettőnek sajátos va­rázsa van. Anadir és Szuhumi Ä* egyik a sarkkörön túli Észak városa, a hideg Bering-ten- gemél, „ másik a Fekete­tenger gyöngyszeme. Milyen in e két város ilyenkor, ta­vasz elején? Ha a vulkánikus hegyek- kel körülvett Anadirt ma­dártávlatból nézzük, olyan érzésünk támad, hogy alat­tunk hófehér, esillogó eu~ kormázzal bevont óriástor­ták emelkednek. Folytatásuk a hóborította, jégtorlaszos, végeláthatatlan tenger. Kö­rös-körül vakítóan fehér minden. Fehérek a kialudt tűzhányók, a hóborította há­zak, az utcák, az emberek, — de még lehelletük is, mely összekeveredve a fa­gyos levegővel, zúzmarát hint a szemöldökükre és szempilláikra. Az északi égbolt mérhe­tetlenül mélynek tűnik. Ügy fest, mint egy óriási vé­konyfalú kristálykupola, — amely a hó és jég birodal­ma fölé borul. A hó szinte fémes hangot ad a láb alatt, (a hőmérő 50—60 fokos hide­get mutat) s hallható, ahogy a fagyos levegő belesír a környező csendbe. Ám ez a csend Északon igen megté­vesztő. A szél váratlanul feltámad, aztán hetekig tombol a hóvihar, és ami­lyen hirtelen feltámadt, olyan váratlanul el is csitul az ítéletidő. Megélénkül a város. Az emberek tetőtől talpig szőrmeruhába öltöztek, szőrmebunda, szőrmecsizma, szőrmével bélelt kesztyű, kucsma, sőt — a környező városokban szőrméből ké­szült nadrág és harisnya a divat. No de irány: 30 széles­ségi fokkai délebbre, a kis autonóm szovjet köztársa­ságba, a kaukázusi partvi­déken fekvő Abháziéba. A jeges északi szél után forró a déli levegő. Az emberek 1930-ban lépte át először Angyalföldön a Hazai Likőr­gyár kapuját Kupái Sándor. Fizikai munkásként kezdte, majd előmunkássá léptették elő. Nagy érdeklődéssel kí­sérte figyelemmel a likőrké­szítést és titokban elleste a féljcve őrzött receptek ada­tait így egyik lábával min­dig az utcán volt, mert na­gyon ügyeltek az évszáza­dos módszerekre és ha ész­revették, hogy valaki megje­gyezte az alapanyagok ará­nyait, számait azonnal el­bocsátották. A felszabadulás után gyár­tásvezetői, majd nem sokkal később főmérnöki kinevezést kapott. Szakmai tapasztala­tait ezután hasznosította. — Egész sor új likőrfélét kí­sérletezett ki. Mintegy 15 féle népszerű rövidital for­Woods asszony ékszerei New Yorli-i levél 1 Äz eléfcíronífetiS «zárni tó­gépek korában mindent ki­fejezhetünk a matematika nyelvén. Minden amerikai híztam tudhatja, — kiszámí­tották —, hogy 449:1 az esé­lye az A típusú (véresre ve­tés) bűntett elkerülésére. Ami a B (súlyos sérüléssel járó, kórházi ápolást igénylő támadás) és a C (emberölés) típusú bűncselekményeket Három biztonsági Azt, hogy mi az igazság, nem a mi feladatunk eldön­teni. Mindenesetre az ame­rikai polgár — hála az elek­tronikus számítógépnek — megfelelően szabályozhatja életét. Az év vége felé — amikor a biztonsági kerete lényegesen csökken — kicse­rélheti a nemrégiben felsze­relt harmadik biztonsági zá­rat. Beiratkozhat egy judo­tanfolyamra, áramot vezethet az ablakrácsokba, és alko­nyat után nem lép az ut­cára. Az idő megváltoztatja a bűnözés és önvédelem föld­rajzát. Néhány évvel ezelőtt besötéted és után a legveszé­Golyóálló hirahat A kirakat előtt egy férfi nagyhangon magyaráz: — Ez a szerencsés cég — mutat az üzlet felé — a kö­zelmúltban kirakataira go- yóálló üveget rendelt tő­ink, amely gyakorlatilag I illeti, itt az esélye már sok­kal kedvezőbb 2999:1, illetve 20 000:1. Ezeket az adatokat a bűnö­zést vizsgáló elnöki bizott­ság rendőrségi jelentéséből irtuk ki. Az adatok valódisá­gáért nem felelünk, mivel az amerikai sajtó kétkedéssel fogadta és a bűncselekmé­nyek számát kétszeresére be­csüli. sár íyesébb hely New York-ban a Centrál-park volt. Ma a legbiztonságosabb. A magya­rázat egyszerű. Akit megtá­madhatnának már régen el­kerüli és ha nincs áldozat nincs támadó sem. Annál inkább nyugodt, biztonságos utcának tartották az 5. Avenue-t New York­ban. Az egyik reggel csopor­tosulást láttam a hírneves Teeffoni üzletház kirakata előtt. Az üveg mögött egy közönséges bársonypámán kimondhatatlan értékű bril- liáns nyakék feküdt. Az üve­gen golyónyomok. de nem akkurátos lyukacskák, csak repedések pókhálószövevénye, áttörh’etetlen. Ezen kívül, ha erős ütés, vagy rázkódás éri, egy láthatatlan jelzőrendszer riasztja a legközelebbi rend­őrőrsöt A betörő, mi"'' all- ván a szirénázva közeledő rendőrautóikat, elmenekült. Biztonsági berendezésűnk ki­állta a próbát — mosolyog önelégülten. Ennek a berendezésnek az a gyengéje, hogy nem akár­ki engedheti meg magának a felszerelését. Elég borsos az ára. A washingtoni borkereske­dő — a 14. Street-en — üz­letében a pult mögött hét csőretöltött pisztolyt tart. az övéből is előmered egy. Az ajtó rácsába áramot veze­tett. Aid még nála is sz^é- nyebb. kénytelen egyszerűbb eszközökkel beérni. Könny­gáz-gránáttal, tőrrel, vagy egyszerűen ólmos bottal. Eze­ket az eszközöket igen ol­csón megvásárolhatja —, igaz a támadó is! Dobásnyira a h ehér-hastól Az újságok naponta szen­zációs tálalásban ismertetik az érdekesebb rablásokat, a leglélekbemarkolóbb gyilkos­ságokat. A közelmúltban Washingtonban behatoltak egy idősebb hölgy — Rose­mary Woods — lakására. Elvitték legértékesebb éksze­reit. holmijait. Ezzel kap­csolatban Nixon kijelentette: „A bűnözés problémája ott­honunk küszöbére lopako­dott”. Igaz szavak. Woods o«z- szonv ugyanis a Fehér Ház­tól mindössze nat saroivn. n a lakik és az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. galombahozása fűződik ne­véhez. „Tervezés” közben több- száz féle ízt kóstolgat vé­gig, miközben almát fo­gyaszt, mert ez a gyümölcs semlegesíti az italok ízét. A Chartreuse kellemes aromá­ját 38 féle kivonatból és egzotikus füvekből nyerte, a Borbollethez 20 százalék otellóbort és borpárlatot adott, a Cherry-dry rendkí­vüli ízletességét 15 féle anyagból keverte ki. Kalo­csai édesnemespaprikából paprikapálinkát kreált, ezek tartoztok kedvencei közé, de a likőrkészítő egész életén át mégis a bort, a konya­kot szerette fogyasztani, csa­ládja és vendégei körében. Negyvenedik éve ez a mes­tersége, bejárta Dél-Fran- ciaországot és a konyak ké­szítés művészetével ismerke­dett meg itt, Nyolc tanítvá­nya a szesz és a likőripar vezetője, családjában apráról fiúra szállt a szakma szere- tete: fia, ifjabb Kupái Sán­dor most igazgatója az An­gyalföldi Likőrgyárnak, ö már második éve, hogy nyugdíjba vonult, de nem pihen, egy új konyakgyár tervezésében vesz részt, — amelyhez jól hasznosíthatta G. Borovik franciaországi tapasztalatait, A sáska éve Afrika számos vidékén az idei évet „a sáska évének” nevezik. Tavaly hiábavalónak bizo­nyult a próbálkozás, hogy a sáskákat visszaszorítsák. A tudósok, akik az Indiától Nyugat-Afrikáig elterülő vi­déken figyelték a pusztító sáskajárást, újabb, sáskával elárasztott vidékeket voltak kénytelenek megjelölni a térképen. Ez a falánk rovar ma leg­alább 40 országot fenyeget, amelyeknek a területe együt­tesen az egész afrikai szá­razföld egyötödét alkotja. A sáskajárás első jeleit több mint egy évvel ezelőtt Maliban és Nigerben észlel­ték. A természeti csapás el­len küzdő londoni kutató- központ két tudósa felfe­dezte, hogy a fiatal sáska ugyanolyan ártalmatlan, mint rokona, a szöcske. Nö­vekedésével együtt azonban magatartásának jellege is megváltozik. Bizonyos egye- dek szívesen tömörülnek nagy csoportokba, amelyek gyakran 100 négyzetkilomé­ternyi területet is eláraszta­nak. Egy-egy ilyen „sáska­szőnyeg” súlya elérheti a 20 000 tonnát is, ez pedig nem csekélység, ha meggon­doljuk, hogy egy-egy sáská­nak naponta a saját testsú­lyával azonos mennyiségű táplálékot kell elfogyaszta­nia, hogy életben maradhas­son. A sáska annyi vetést tud elpusztítani, hogy egy hétre 1 millió embert foszthat meg a mindennapi táplálék­tól. e kártevő útja már át­vezetett spanyol Szahara, Mauritánia, Nigéria, Mali, Niger, Csád, Szomália, Szu­dán, Egyiptom és Etiópia te­rületén. Általános vélemény elle­nére a sáskajárás egyáltalán nem ciklus jellegű. Azt sem tudja senki előre megmon­dani, hogy egv-egy sáskajá­rás mennyi ideig tart. Az ENSZ és más szerveze­tek figyelmeztetésének hatá­sára egyes parasztok gabo­nafélék helyett már kezde­nek gyökémövényeket ter­melni. Emelkedik a parasztok életszínvonala Mongóliában Mongóliában a párt és a kormány számos intézkedést tett a szövetkezeti parasztok élet- és kulturális színvona­lának emelésére. Minden adóterhet eltöröltek. Sem adó, sem kőtelező beszolgál­tatás nem terheli többé a hús- és tejtermelést. A fő élelmiszerek termelési árát többször is emelték, ami elő­mozdította a szövetkezetek pénzjövedelmének egyhar- maddal való növelését. Meg­emelt árakat vezettek be a termékfelesleg eladásáért. 1961-ben a szövetkezetek megkezdték a bérrendszer­re való áttérést, s azt ed­dig 233 szövetkezetben való­sították meg. A szövetkezeti parasztok átlagos bére 1959—1966 között 4,2-szere- sére emelkedett. A szociális alap 19-szeresére nőtt; ezt nyugdijakra és kölcsönökre, továbbképzésre. iskolákra, bölcsődékre és óvodákra fordítják. A szövetkezeti gazdaság fő bevételi forrása a közös ál­latállomány. A parasztoknak háztáii földjük és személyi tulajdonban levő állatállo­mányuk is van. Az olasz mezőgazdasági politika változása (Olaszországban pozi­tiven fogadták a Mansholt-tervet, ugyanakkor aggodal­mat kelt, hogy a gyü­mölcsfeleslegekből fa­kadó válságok rend­szeresen bontakoznak ki. A cikk szerint az Európai Gazdasági Közösség piac nem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket). Az olasz kormány helyes­léssel fogadta a Mansholt- tervet, és ezzel Olaszország részben szembeszállt a többi tagállam nézeteivel. A föld­művelésügyi minisztérium máris javaslatokat dolgoz ki az agrárpolitika átorientálá- sára a bizottság elképzelé­seinek figyelembe vételével. Kormánykörökben minde­nekelőtt az intenzív gyü­mölcstermelés kiterjesztését szemlélik növekvő aggoda­lommal. Néhány év óta ezen a területen ugyanis majd­nem rendszeresen válságok­ra kerül sor a feleslegek kö­vetkeztében. amelyek évről évre növekszenek. Ennek oka az, hogy négy év alatt számos gyümölcsféleség ter­melése oly mértékben növe­kedett. hogy a preferenciák ellenére a déli gyümölcsök mind nagyobb része eladat­lan marad. Tavaly Olasz­országban őszibarackkal árasztották el a piacot, majd ezt körte túlkínálat követte. Most pedig ismét narancs­tömegek áramlanak a piac­ra. amelyek egy része előre­láthatólag nem jut el a fo­gyasztóig. Olaszországban az első ..zöld terv” keretében erősen fokozták a gyümölcsterme­lést. feltételezve, hogv az Európai Gazdasági Közösség térsége természetes piacot biztosít az olasz gvümölcs számára. Ez a várakozás azonban nem vált be. A csemegeszőlő kivételé­vel, amely a termelés erőtel­jes kiszélesítése ellenére még mindig igen kedvező árakon adható el, minden más te­rületen jelenleg a gyümölcs- termés évről évre nagyobb hegyekben tornyosul és eb- bői latens eladási válság adódik. Az olasz kormány • kénytelen állandóan növelni az ártámogatást. A bizonyos gyümölcsök termelésének csökkentésére hozandó in­tézkedések a problémának csak egy részét oldják meg. Sokkal nagyobb szükség len­ne arra, hogv az eddigitől el­térően erőfeszítéseket te­gyenek a ter"->ékek piaci el­helyezése terén. Ezzel kapcsolatban rámu­tatnak arra is. hogy például Romagna közelében, ahol a körte és az őszibarack nagy részét termelik, a gyümölcs- termésnek mindössze 10 szá­zalékát tudják hűtőházakban elhelyezni, s a fennmaradó mennyiséget néhánv héten belül el kell adni. ’ Szicíliá­ban, ahol főleg déligvümöl- csöket termelnek, a beruhá­zások elsősorban a termelés kiterjesztésére irányulnak. Azt a felfogást is képviselik, hogy az olasz mezőgazdaság szerkezeti átalakításánál az eddiginél nagyobb mérték­ben kell a figyelmet az ál­lattenyésztésre összpontosí­tani. Az intenzív kultúrák­kal ellentétben az extenzív kultúrák nem kellőkónnen fejlődtek, úgy hogy néhány év óta az állati termékek be­hozatala állandóan növek­szik. Eddig mindenesetre si­került e behozatalnak leg­alább egy részét gvümölcs- ki vitel lel kiegyenlíteni. A gvümölesexport számottevő növelésőre azonban kedve­zőtlenek a kilátások és itt még «számításba kell venni a válsőwolí letrimdécőnek emel­kedő költőiéit is. Ennen ezért néngardaságl é-dekből hamarosan változtatást kell végrehajtani az állattenyés»; tési politikán is, \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents