Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. április 4. „Méltó hatalmat...!” A közfelfogásban úgy éli, hogy az egyén vagy a család életmódjára s életfelfogására az a legjellemzőbb, mennyi az egyén vagy a család keresete, a családban az egy főre eső jövedelem. Ez így azonban csak féligazság, A jövedelem nagysága önmagában nem jelzi egyértelműen az egyén, a család életmódját Az életformának kialakításához ugyanis még azok a szokások, azok az erkölcsi elvek, e az ízlés rendszere is éppen úgy hozzátartozik, mint a jövedelem nagysága. Valójában tehát azok a tényezők is számottevőek az életmód s az életstílus kialakításában, melyek megszabják; az adott nagyságú jövedelmet ki mire és hogyan költi él. Elvárása annak; hogyan „illik” bánni a jövedelemmel Ezért is fogalmazza meg a szocialista brigádok mozgalma hármas célkitűzését; szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. Szocialista emberre jellemző életmódot életformát — s éppen ezért szocialista életfelfogást — kell tehát kialakítani; Szokássá formálni, természetessé változtatni 0 Nemrég jelent meg egy kis könyvecske. Szerzője azt vizsgálta; a mai fiatalok milyen életelvek, „elvárások” szerint akarják élni életüket. A vallás törvényei sze- rint-e, az anyagi javak öncélú gyűjtése vagy az igazság, szépség adott történelmi s osztálytartalmú értékeit szolgáló, ezeket az értékeket az életben megváló- isi tó életcélok jegyében? Egy mesét kellett a gyermekeknek befejezniük. A mese szerint az erdőben mindenki egy-egy fát választhat magának. Vagy a hit, vagy a gazdagság, vagy pedig az igazságnak a fáját A könyv szerzője megyénkben is elvégezte a felmérést az egyik általános iskolában. A hit fáját alig választotta valaki. De az igazság fája helyett igen sokan a gazdagságét szerették volna sajátjuknak. A tanulók szüle! számára jó anyagi körülményeket biztosító termelőszövetkezetnek akkori elnöke, — mint az író könyvében említi — amikor arról volt szó, hogy fel kellene számolni a szövetkezet határában lévő osztatlan iskolát, néhány éve így érvelt még; „Ha azt mondanám a tagságnak, építsünk fel egy modern istállót, azt minden további nélkül megszavazzák, de az iskolát, azt nem”. 0 Megyénkben a paraszt! Jövedelemnek & más területeién dolgozók jövedelmébe* való közelítésének útján — történelmi méretekkel mérve is — hatalmas lépéseket tettünk. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság viszonyai közt ma már átlagos közgazdasági viszonyok s eredmények mellett is ugrásszerű változások kezdődnek a parasztság kulturális célokra fordított személyes kiadásainak, illetve ezek arányainak megnövekedése terén. Pontosabban; ilyen változások kezdődhetnek. Mindez a hagyományos, — az egykori parcellás paraszti viszonyok s életforma közt kialakult — jövedelemfelosztási, felhasználási elveknek és gyakorlatnak változását eredményezheti. De az anyagi jövedelemnek jóval az átlagon felüli szintjén is, kifejezetten jó életkörülmények közit is, a hagyományos paraszti életforma és szokások, jövedelemfelhasználási módok éc „elvárások” sok vonatkozásban makacsul tarthatják magukat Sőt mi több, újra is termelődhetnek még És legtöbbször nem az anyagi életkörülmények, a feltételek nem változtak elég gyorsan. Sokkal inkább a jövedelem hovafordításá- val, elköltésével kapcsolatos „elvárások” hagyományosak, s váltak korszerűtlenné már olykor. 0 Megyénkben élelemre, ruházkodásra — a jövedelmek felhasználásának arányait tekintve — a parasztság az országos paraszti szokásoknak s átlagos arányoknak megfelelően költ Némely felmérések és egyszerűbb számítások azt is kimutatják, hogy tartós fogyasztási cikkekre, lakberendezésre, háztartási gépekre is szívesen költenek. Nem egy helyen megyénkben jövedelmüknek nagyobb arányát is, mint — az országos falusi átlagot tekintve — máshol Mindez félreérthetetlen jele annak, hogy parasztságunk lakásába, közvetlen környezetébe gyors ütemben hatolnak be a — tágabb értelemben vett — kulturcik- kek. Azok a tárgyak, amelyek kulturáltabbá változtatják a parasztság életkörülményeit, s hétköznapi használati cikkek is egyben, s használati értékük nyilvánvaló. Ugyanakkor azonban, míg országosan az egészségügyi üdülési, higiéniai, testápolási célokra fordított összegek a parasztcsaládok körében a felhasznált jövedelemnek 2,5 százalékát teszik ki, megyénkben ez az arány valamivel alacsonyabb. És még nagyobb az eltérés a szűkebb értelembe vett kulturális jellegű kiadások (újság és folyóiratok előfizetésére, tanszerre, könyvre, színházlátogatásra, hanglemezvásárlásra stb-re fordított összegek «iránya) terén. A parasztság körében országosan ez a felhasznált jövedelemnek 1,8 százaléka volt 1964-ben, megyénkben pedig 0,9 százalék körül mozgott 1965-ben. Vagyis megeshet, hogy a növekvő paraszti jövedelem mellett, & régi szokások és „elvárások” konzerválódnak vagy újratermelődnek. S a szűkebb értelemben vett kulturális célokra fordított kiadások aránya az egyre növekvő összjövedelem felhasználásán belül csökken egy egy helyen. (Ez fejeződik ki megyénkben abban is, hogy egy-cgy községben olyannyira eltérő módon alakul ki az egy főre eső könyvvásárlásnak átlagos forint értéke. Sokszor jóval magasabb kereskedelmi forgalommal bíró területeken alacsonyabb a könyvvásárlás forint volumene, mint más, sokkal* kisebb pénzforgalmú községeinkben. A növekvő paraszti életszínvonal ügyahis, ha e folyamatot nem kíséri jól tervezett és szervezett tudatformáló, s ezen belül népművelő tevékenység, akkor sok régi „elvárást” konzerválhat vagy termelhet újjá a tudat, a szokásoknak a rendszere, miközben az alapok már szocialistává váltak alapvetően Megjelenhet a tárgyi, anyagi javaknak olyan jellegű gyarapítása, gyűjtése is, melynek során a vevő nem csupán használati értékét tekinti a megvásárolt „vegyes iparcikknek”; Hanem társadalmi presztis, anyagi tehetőség, állapot fokmérőjét e javak megszerzett mennyiségében. S miközben ezek birtokának mértéke válik kimondva- kimondatlan emberek megítélésének mércéjévé, mindez a kulturális, szellemi értékek iránti közömbösséggel társul. Sőt tovább élnek olyan „elvárások”; miszerint a szűkebb értelemben vett kulturális kiadásokra pénzt áldozni „meggondolatlanság, fennhé- jázás’% vagy éppen csak „nem illendő”, esetleg „mi ilyet talán so^ia nem fogunk megengedni magunknak”. 0 Joggal kérdezhetné bárki: „No és kinek fáj ez?” Miért jelent ez problémát, egyáltalán: politikai kérdés-e ez? Ha a szpcíalista alapok és a tu.datbelí „elvárások”, szokások közt fs e téren túlontúl megnövekszik a lépés- különbség, akkor ez bizony lassíthatja a néphatalomnak a művelődés, a közműveltség terén való kiteljesedését. Annak maradéktalan megvalósulását. A kulturális javak lassabban és sokkal kisebb mértékben jutnak el a parasztsághoz, mint ahogyan a meglevő s a'már elért anyagi életviszonyokból következően juthatnának. Ez pedig a művelődési forradalom folyamatának — adott területen való — lassabb előrehaladását jelenti mindenképpen. A tulajdonviszonyokon belül a termelőeszközök tulajdona csupán „magját” képezi e viszonyok Összességének. A jogi értelembe vett tulajdon- forma — mutattak rá közgazdászaink — semmiképpen sem tudja Visszaadni, „tük- röztetni” teljességgel a közgazdasági és szellemi értelembe vett elsajátításnak mennyiségét, arányát, színvonalát Márpedig a néphatalom az alapvető kulturális értékeknek — például a tudományos ismeretek alapjainak, mint termelőerőnek — köz- tuláMorilja való vételét, elsajátítását is jelenti. Ezért írja a költő: „...szabadságnak az nem elég;, ha a nyomorúság leveszi népem szájáról fojtogató tenyerét. Azért csupán, mert már pens szolga régen. —■ még. nem szabgd á népi! Csak az uralkodik, azé a hatalom, az hódít hatót, jövőt, leiket; kié az erkölcs, tudás, szorgalom, a teremtés démona szállta meg: rí* (Váci Mihály: „Méltó hatilmat!”) Kissé talán hosszú így ez az idézet Ve — természetéből eredően — az a folyamat is hosszú, míg a nép az élet minden területén úrrá lesz, és kivívja „méltó hatalmát”. ehhez az is hozzátartozik, hogy milliók sajátítsák el a mindinkább növekvő jövedelemnek mind kulturáltabb felhasználását, elköltésének módját. Milliók tanulják meg az élet menetében hogyan dolgozzunk, tanuljunk — s éljünk e hazában — szocialista módon. Császtvai István Kelten a Kossuthból Szép jubileumot tartott a kunmadaras! Kossuth Tsz. Az ünnepeit hét alapító tag ott ült az elnökségben. Sz. Nagy Sándor is- -A fiatalok a nézőtéren hallgatták Gönczi Lajos elnök ünnepi számvetését Tóth Lajos is. Aki háss éve kexdte Szókímélő parasztember Sz. Nagy Sándor. Most te azzal kezdte: nincs ezen olyan sok eümondanivaló. Hazajött a háborúból, ahogy ő mondja a nicstelenségre. — Annakelőtte mindig cselédember voltam. Most meg mentem kubikolni. Föld nem jutott mindenkinek a faluban, aki itthon élt, annak még csak jobban is Sz. Nagy Sándor erőskezű ember volt még akkor. Mikor 48-ban a hatházi részen megalakult a csoport, velük tartott. — Heten indultunk. No majd aztán lettünk tizenkettőn. Kaptak földe*. Százötven holdat százhúsz darabban, mindenfelé a kunmadaras] határban. Negyvenkilencben volt ez. akkor jött meg a működéi engedély, attól számítják a Kossuth megalafa- tását — Negyedévenként fizetett a tsz. Tíz—tizenkét forintot ért a munkaegység. Am kétszáznál többet nem tudott összegyűjteni egy esztendőben az ember. Na csak aztán oldalt ebédelt akkoriban egyikünk, másikunk. Nem sertésoldalt Műkor megjött az ebédidő oldalt feküdt. úgy nézte, mit eszik a többi. Mert neki még az a ki« hagyma, kenyér se jutott. Volt egy szerencsétlen társunk nagy családdal azok nak a tsz adott naponta 30 deka kenyeret Öt gyereket nevelt fel a Kossuthban Sz. Nagy Sándor. Mikor meghalt a felesége megtanult kenyeret sütni. Hajnalban bedagasztotta a tésztát mire menni kelleti kisült a kenyér. Két hétre. Hetenként nagymosást csinált Este megfőzte az ételt. A szövetkezetből egy napig sem maradt eh — Akkor még olyan ember Is akadt aki azt mondta: az anyja ere-áráját, ennek az Sz. Nagynak, de nagy híve. Az öt gyereknek volt híve. Úgy látta a szövetkezetből könnyebben ad kenyeret nekik. Az elején assn jutott nagy darab. — Napkeltekor már mind a határban voltunk. Nyolc kilométerrel a hátunk me- gett Ugye jármű még nem volt akkor. Vállunkra vettük a kaszát, kapát gyalog ki a földre. Úgy kezdtünk, mint mikor a szegény ember házasodik. Két szegénység ösz- szekerül. Sz. Nagy Sándor állattenyésztési hrígádvezetó lett. De állat még nem volt. Csak két igásbika. A második esztendőben már lett 12 koca a Méhes tanyán, ötvenháromban Összegyűjtöttek másfél vagon szénát. Elvitték a beszolgáltatásba. — Mikor az akkori elnökünk Cserepes Lajos megtudta. úgy rítt, mint a gyerek. Mink meg káromkodtunk, más egyebet nem tehettünk. Jött az ellenforradalom, — Akiknek földje volt, azokból sok kiugrott Mink az alapítók egy szálig maradtunk mind a heten. Csendes kis öregember. Megtört ember is már. A szövetkezetben is húsz év telt el felette.- Most is szorgalmasan dolgozik. Várja a nyugdíjait Aki huss éve sxiiletett A faluvégen a Kossuth utca szélén fehér falú házak egymás mellett Egyiknek ud- \rarán szemüveges, kék szerel őruhás fiatalember az új kerítést festi be fekete kátrányát Tóth Lajosnak hívják. — Édesanyám beszélte, éppen akikor várt engem, mikor szétfutott a híre Kunmadarason, hogy megalakult a tsz. Tetszik neki: ö híres ember. mert mindig annyi idős, amennyi a Kossuth szövetkezet. — Édesapám is belépett mindjárt az elején, aztán meghalt Kilencünket hagyott hátra. Mondogatja édesanyám: a Kossuthban nevelte fel a nyolc gyereket Mindnyájan itt kezdtük az életet A bátyám. Imre emlegeti mikor jött az ellenforradalom éjjel őrizték a szövetkezet teherautóját. Tóth Lajos gépszerelő. Bent dolgozik a műhelyben, Nyaranta kombájnra ül. Hő- szőr 15 éves korában vezette. — Kicsi voltam még akkor nagyon. De édesanyámnak mondta az elnök meg a párttátkár: hadd keressen a gyerek, kell a pénz maguknak. Hét hétre 5800 forintot kaptam, a kombájnt nagyon saertem. Ül az ember a hatalmas gépen, irányítja a nagy gabonában. Derűs arcú fiatalember. A Kossuthban volt tanuló, itt szabadult fel. Havi fizetését mindig rendesen megkapja. Télen másfél ezret, nyáron 1800—2000 forintot Zárszámadáskor még 5—6 ezret A mostanin jutalmat is kapott szorgalmas munkájáért — Aki itt meg nem él, az máshol sem. Megpróbálta a máshölt Egy hónapig. Addig dolgozott Karcagon az üveggyárban. Jött is vissza ment a műhelybe a főgépészhez. — Árpád bátyám, ha visz- szavennének, de szívesen jönnék. Az idén ifjúsági szocialista brigádot alakítottak. Mind a tizenketten húszán aluliak, csak a vezető Bató Balázs „idős” már 21 éves. Társa'-’’mi munkában dolgoznak a szárító építésén. Nagy beruházás, 5 és fél millióba kerü L Gázfűtésű terményszárító. Sokat remélnek ettől- a tagok. A fiatalok nagyon várják a modern technikát Sokan vannak itt fiatalok. Százhúszan is. Nagy KISZ szervezetük van. összejönnek, beszélgetnek, táncolnak, meghívják az öregeket Az alapítókat nagyon tisztelik. — Kik azok Lajos? — Hát heten voltak. Sz. Nagy Sándor. Katona Imre Kiss Balogh Imre. Szűcs Lajos, Deák Imre. Kettő nem jut az eszembe. Mesélgetik, hogy ők még ökörrel, lóval szántottak. Meg fogatos vetőgéppel. boronával, hengerrel dolgoztak. A maradványát még láttam az udvarom. Tóth Lajos nem jár kJ napkeltekor munkába A többiek sem gyalogolnak a határba. Gépjármű hozza-'' viszi őket A Kossuth Tsz sportkörének fuballistáit is a meccsekre. Lajos is játszik a csapatban. Szeret táncolni, tévézni, olvasni, öltözködni. A fizetését hazaadja. Tör-, lesztik az új ház részletét, tesznek a takarékba. Esténként sétál az utcán. Ha alapító tagokkal találkozik mindig tisztelettel köszön. B. h. Értesítések Barcsi Borbála és dr. Bagóczki Lajos, a MÁV kórház szemész főorvosa házasságot kötött Értesítjük kedves megrendelőinket, hogy április 5-én gáz és gázolaj, — valamint egyéb szállításra megrendelést részlegeink 6 h-tól 12 feig felvesznek. TEMPÓ KSZ, Szolnok. A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat szolnoki üzemegysége értesíti Szolnok város gázfogyasztóit, hogy 1969. április l-től kezdődően az eddigi 7200 kcal fűtőértékkel számított díjtételek helyett — az 1968. augusztus hó óta szolgáltatott magasabb íűtóértékö (8600 kcal) gáz díjtételét fogja alkalmazni, amely egy havi fogyasztásból 29 ms-ig 1.72 Ft/m3 29 m» felett 1.38 Ft/m3 kerül elszámolásra. Fenti díjtételekkel számított gázszámlát, első alkalommal az áprilisi fogyasztásról, május 1. után küldjük ki díjbeszedés céljából] Kérjük a fentiek szíves tudomásulvételét, A bontásra kerülő Szolnok, Móra Ferenc u 13. és 26, szám alatti lakóépületek — nyilvános árverését 1969. április 11-én 9 órai kezdettel tartjuk. Találkozás: Ságvári körúti Éva presszó előtt Szolnok megyei Beruházási Vállalat A fagykár süen kitűnőéin 'bevált Fagyosszentek iüstkályhg szállítását megkezdte Szegedről s Csemgrád—Bács megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Bérmöntve 1 db 12,50 Ft. 500 db-oo felöli rendelésnél 5 százalék engedmény. A megrendelőnket a cég raktárról azonnal teljesíti. ► Több ezer könyv télálon,időleges könyv álleszállítás Március 31-től április 19-ig az Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban!
