Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-03 / 77. szám
4 \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969, SprfBs a, Ötletpályázat Harminchatan egy szobában Látogatóban özvegy Blau József né szolnoki olvasónk javaslatára az öregek napközi otthonában am eaaffl Szalagként ér Dél felé már gyakran nyi- tódik-csukódik az ajtó. Az öregek elhelyezkednek az asztaloknál, mindegyikük a megszabott helyen. Ülnek, beszélgetnek, bóbiskolnak. Ebédre várnak. Szolnokon, a Sütő utcában van az öregek napközi otthona. Az utcáról — lefelé két-három lépcsőfok — rögtön az ebédlőbe jutunk. Tu- lojdonképpen ez amolyan „mindenes hely”. Itt pihennek, itt szórakoznak, itt étkeznek, egyszóval itt töltik napjaikat az öregek. Reggel 9—10 felé már megjelennek a közelben lakók, s mire ebédre kerül a sor, együtt vannak mind a harminchatan. Harminchat idős ember egy szobában, reggeltől estig. Egy-egy szék a portájuk és egyhatod asztal. Van még két kényelmes fotel is, meg egy heverő, ami mindenkié. Azokért harc folyik. De azért jobb itt, mint otthon. Legtöbbjüknek senkije sincs, egyedül kellene otthon lenni a hidegben, a magányban. Nem is panaszkodnak. Hiszen mindaz, amit itt kapnak, legtöbbjüknek ajándék, ingyenes. Sűrű Dezsőné a gondnokuk. Sorolja, mi mindent áldozott már a városi tanács, a Vöröskereszt, a nőtanács a napközire. Hat évvel ezelőtt sok-sok huzavona után — hely nem volt — kapták meg ezt a termet és vele — még lentebb két lépcsővel — egy kis konyhát. Társadalmi munkával hozták rendbe, in- nen-onnan szedték össze a berendezést. Később azután fokozatosan gyarapodtak. Most már van rádió, lemezjátszó, 60—70 kötetes kiskönyvtár, folyóiratok, sakk, dominó. S akinek ez is kevés a szórakozáshoz, bérlettel színházba, moziba mehet. A városi tanács évente több mint százezer forintot fordít a napközi fenntartására, fejlesztésére. Persze vannak azért problémák: a kis konyha teljesen fűthetetlen, salét- romos a fala, a vakolat lepereg. Jó lenne egy kis kert is, ahol az öregek nyáron kiülhetnének a friss levegőre. Ha itt kinyitják az ajtót, ablakot, csak az Utca pora, füstje jön be. Azonkívül, csak kicsi ez a hely. Nem ennek a harminchat embernek, hanem azoknak, akik kiszorulnak innen. Jelentkező állandóan van, hiszen a városban száz közsegélyes él, s közülük csak húszán kaptak itt helyet. Kézenfekvő lenne a megoldás: új helyet kell adni az idős embereknek, kényelmeset, egészségeset. De vajon van-e erre lehetőség? A városi tanácsnál dr. Orbán Péter adott erre választ: sajnos, nincs. Legalábbis egyelőre. Óriási gondja a városnak a közületek elhelyezése, fontos intézményeknek is szükségmegoldásokkal kell kiegyezni. Azonkívül, ott van a szociális otthon. Az is elavult, korszerűtlen. Egyelőre emeletráépítéssel segítenek a helyzeten, s majd 1971—1975. között építenek új otthont De addig is, lesznek öregeket érintő fontos beruházások. Az idén kezdik meg például a hetvenhét lakásos garzonház építését, amelyet kimondottan idős, egyedülálló emberek, nyugdíjas házaspárok számára terveztek. Természetesen a napközi' is sorrakerül egyszer. Talán az is a negyedik ötéves tervben.« D. M. SZOT- szabályzat a gyermekgondozási segédről A Szakszervezetek Országos Tanácsa az illetékes miniszterekkel egyetértésben szabályzatot adott ki a gyermekgondozási segélyről szóló kormányrendeletek végrehajtásáról. Mivel a gyermekgondozási segélyben részesülő egyedülálló anyának ezentúl műn-’ kaviszonyának megszűnése esetén is jár a betegségbiztosítás, utolsó munkáltatója köteles számára biztosítási igazolványt kiadni. Ez az igazolvány a gyermekgondozási segély tartama alatt s utána még 15 napig érvényes. Azoknak az anyáknak a részére, akiknek a munkavi- ’szonya megszűnik, előnyös az az intézkedés is, hogy a családi pótlékra való jogosultság szempontjából ezentúl figyelembe veszik a gyermekgondozási segély idejét. Családi pótlék ugyanis csak bizonyos mennyiségű munkanap ledolgozása után jár. A jövőben azonban ilyen ledolgozott napnak számít a munkaviszony megszűnése után a gyermekgondozási segély ideje is. A SZOT-szabályzat kedvező helyzetet teremt azoknak a mezőgazdasági, termelőszövetkezeti tagoknak a számára, akik a gyermekgondozási segélyt követően ismét szülnek. Az anyasági segélyre eddig csak akkor tarthattak igényt, ha két év alatt legalább 270 napot közös munkában töltöttek. A 270 napra szükség lesz ugyan ezután is. de ebbe bele kell számítani azokat a napokat is, amelyekre gyermekgondozási segélyt folyósítottak. . Ha a munkaviszony megszűnése után a gyermekgondozási segélyt a nyugdíjfolyósító igazgatóság folyósítja, annak időtartama alatt a családi pótlék megállapításának és folyósításának ügyviteli feladatait is ez az igazgatóság látja eL A SZOT-szabályzat április 1-én lépett hatályba. Az Egyesült Államokban úgynevezett „szalagkenyér”- gyártási technológiát szabadalmaztattak. Ennél a technológiánál az egyik oldalon megszakítatlanul viszi a kenyértésztát a szállítószalag a A piackutatások adatai szerint a közeljövőben szarvas- marhahúshiány várható. Az Egyesült Államokban, a termelők máris reagálnak erre, s mindenekelőtt marhaállományuk növeléséhez teremtik meg a feltételeket. Arra törekednek, hogy racionálisan, viszonylag kis takarmányfelA legújabb összeírások és becslések szerint Európában mintegy 44,7 millió feketetarka szarvasmarhát tartanak, s ennek a fajtának a hányada az egész európai szarvasmarhaállományban kemencébe, ahonnan ezután a másik oldalon végtelen szalag formájában lép ki a friss kenyér. Ezt egy automata megfelelő súlyú darabokra vágja. használással egyidejűleg több ezer darabot hizlaló telepeken hizlaljanak. Tekintve, hogy 1955—1965 között a szarvasmarhaállomány n százalékkal nőtt. és elérte a 107 millió darabot, arra számítanak, hogy az állomány 1975-ben el fogja érni a 130 millió darabot. 31,6 százalékot tesz ki. Ez tehát a legelterjedtebb fajta, amely a legkülönbözőbb termelési feltételek között tökéletesen bevált és egyre jobban elterjed, főleg azért, mert magas a tej hozama. Ausztrália átértékeli búzatermőié»! politikáját? Ausztráliának át kell értékelnie búzatermelési politikáját, jelentette ki Sidney- ben dr. Allan Callaghan, az Australian Wheat Board szervezet elnöke. Figyelmeztetően utalt arra, hogy a búza tavalyi világtermelése 10 Nőtt Nyugatnénietország faimportja Az NSZK gömbfa- és fű- részeltáru behozatala tavaly 10 százalékkal, vagyis 2,4 millió tonnával nőtt. Az északi fenyőfaáruk árai nem változtak jelentősen, ezzel szemben a piacon Az NDK Az NDK-ban működő 48 000 méhészet mintegy 525 000 méhcsaláddal rendelkezik. Az utóbbi két évben az ország méztermelése 250 tonnával 4860 tonnára emelirányadó szovjet faáruk árai az angol font devalválása következtében valamivel alacsonyabbak, mint tavaly voltak. (79 font sterling fob Leni ngrád és 73 font sterling fob Arhangelszk.) méhészete kedett A méhészet a népgazdaságnak évente 505 millió bevételt jelent Az elmúlt évben családonként 9 kg mézet termeltek. millió tonnával nagyobb volt mint az 1966-os rekordévben. Ausztrália szintén „bú- zaexplóziót” él át s ezért korlátoznia kell búzatermés lésének növekedését, mondotta az AWB elnöke. Az Egyesfiit Államokban fellendül a szarvasmarha hizlalás Európa feketetarka szarvasmarhaállománya , ’ f * >■ Burgen lanefi utijegyzefetc 4.1 lónapot, szomszéd! Kismarton főterén, boltíves öreg házban' székel az Osztrák Kommunista Párt burgenlandi tartományi bizottsága. Itt van a párt burgenlandi lapjának, a Freies Burgenland című hetilapnak a szerkesztősége is. A kopott épület egyik boltíves, polcokkal, szekrényekkel zsúfolt szobájában, kézisajtó mellett találtam Vinzenz Böröcz elvtársat, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját, a tartományi pártbizottság elnökét. Mellette összetolt íróasztaloknál férfiak és nők ültek, s baráti beszélgetés közben serényen hajtogattak, számoltak egy röplapot. A Seeblick című gépírásos, kőnyomatos újság készült Neusiedler-See község számára. A szomszéd szoba, hasonló az előbbihez, Franzz Schimmert birodalma, aki a Freies Burgenland című lapot írja, szerkeszti — egyedül. A kisformátumú, heti 24 oldalon megjelenő lapot különben Becsben, a Volkstimme nyomdájában nyomják és igen népszerű Burgenland- ban. Heti 5—6 ezer példányban jelenik meg, lényegesen nagyobb az olvasótábora, mint a burgenlandi kommunisták száma. Munkaerő-tartalék Vinzenz Böröcz egyébként jól hangzó magyar neve ellenére, egy szót sem tud magyarul. — A nagyapám volt magyar — mondja, de ő maga is többször járt hazánkban, a IX. kongresszuson részt vett osztrák pártküldöttségnek is tagja volt. Vele beszélgettem azokról a problémákról, amelyek a burgenlandiakat foglalkoztatják. — Burgenland nemcsak a legkisebb, hanem a legszegényebb tartománya is Ausztriának. Amíg a nemzeti jövedelemből való részesedés átlaga Ausztriában minden lakosra évi 19 320 schilling, addig a burgenlandi átlag csupán 13 000 schilling. Hogy még közelebbről szemléltessem a problémát, az osztrák lakosságnak 4 százaléka lakik Burgenlandban, de a tartomány részesedése a nemzeti jövedelemből csupán 2,6 százalék, az átlagkereset Ausztriában évi 31180 schilling, Burgenlandban csupán 24 470 schilling. Harminc ezer burgenlandi kényszerül arra, hogy családjától távol, ingázva keresse meg kenyerét és majdnem ennyien hagyták el végleg a tartományt az utóbbi 15 évben, mert nem nyílt számukra lakóhelyükön munkaalkalom. Mindezen csak úgy lehetne változtatni, ha a kormány segítséget nyújtana új üzemek alapításához, mindenekelőtt az állami ipar számára. A kommunisták és a baloldali szocialisták ezzel a programmal is léptek fel az 1968-as tavaszi tartományi választásokon. Első helyen áll követeléseinkben a földbirtok-reform. A mágnások és elsősorban Esz- terházy évente sok milliót visznek ki a tartományból. Képzelje el, ba csak ezeket az összegeket Burgenlandban ruháznák be, vagy a lakosság gyarapítására használhatnák fel! A tartomány gazdasági életének fellendítését szolgálja harcunk az üzemek létesítéséért, az átlagkereseteknek az osztrák átlagra való emeléséért, a kőolaj- és földgázkutatások ütemének gyorsításáért, az oktatási intézmények fejlesztéséért. Ausztriában a tőkés érdekek azt követelik, hogy Burgenland maradjon meg az olcsó munkaerő-tartalék területének. Mint mondják, Becs minden építkezése megbénulna, ha a burgenlandiak lakóhelyükön vállalnának munkát. Bécsett ugyanis ez a tartomány látja el építőipari munkással. Az osztrák kommunisták harca — Vajon milyen lesetősé- gei, eszközei vannak az Osztrák Kommunista Pártnak arra, hogy hatást gyakoroljon a gazdasági élet menetére? Tudvalevő, hogy kislétszámú párt ez, parlamenti képviselete nincs, a burgenlandi kommunistáknak sincs képviselőjük a tartományi gyűlésben. — Állítom — mondja Bö- röcz elvtárs — hogy számarányuknál sokkal jelentősebb a szerepünk az osztrák közéletben. A dolgozók is és a kormányban levők is figyelnek szavunkra, és bár a kapitalista állam minden eszköze rendelkezésükre áll, hogy a lakosságot a saját érdekeik szerint befolyásolják és elnyomják véleményünket, azért a dolgozók és a tőkések is érzik, hogy jelen vagyunk és döntéseik meghozatalánál nem hagyhatnak figyelmen kívül bennünket. Száz és ezer olyan dolgozó van, aki szimpatizál velünk, egzisztenciális érdekekből azonban nem lesz pártunk tagja, de számtalanszor kifejezésre juttatják, hogy munkánkat értékelik, szükségesnek és hasznosnak tartják életkörülményeik, munkakörülményeik javításához. Lényegében a kormányzó párt egyetlen reális, valóságos ellenzéke vagyunk és felhasználjuk eszközeinket, hogy szüntelenül leplezzük a tőkés rendszert, / rávilágítsunk a nehézségek valódi okaira, amelyek hazánk fejlődését akadályozzák. A beszélgetés befejezéséül Böröcz elvtárs lakásán ürítettünk poharat az osztrák és a magyar kommunisták barátságára, a két ország jobb együttműködésére. — Viszontlátásra, szomszéd! Hári Sándor Az Eszterházy kastély Eisenstadtban. Egyelőre még itt székel a tartományi bíróság. —» Rövidesen új épületbe költözik és akkor a kastélyt bezárják.
