Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-26 / 94. szám

1969. április 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Lassan egy évtizede lesz már, hogy Jónéhány községünk felett meghúzták a vészharangot — kihal a falu, elnéptelenedik! Egy érintett helységben, Tiszaroffon jártunk most a napokban, kerestük a táblát, hogy: Ez a ház eladó Közel a családhoz Lassan, nehéz szóval be­szél Füleki Gyula. — Bete­ges vagyok, jobb Szolnokon. Meg tudja, szeretném köze­lebb tudni egymáshoz nagy családunkat. A lányom a szolnoki járműjavítóban dol­gozik, hozzá akarunk köl­tözni. Nagyon szeretnénk. Közelebb a munkahelyhez Füleki Gyula útmutatása alapján kerestem a két ház­zal tovább lakó Magyari csa­ládot. Sajnos nem találtam otthon őket. De a faluban (mert a falu mindent tud), elmondták, hogy a gazda már régóta Szolnokon dol­gozik, lakást is kapott. Lá­nya most kezdi ott a közgaz­dasági technikumot — ezért árulják a házat Egyedül vagyunk Nagy Gáboméra munka közben találtam, a pici zsú­folt lakásban. Amikor meg­hallotta jöveteleim ofcát, áradt belőle a panasz. — Hát eladnánk, ha tudnánk, mert itt senkink sincs. Bu­dapestre, egyik lányomhoz akarunk felköltözni. Az ő spórolt pénzükből, meg hát ennek a háznak az árából akarunk közösen lakást ven­ni Pesten. Így állunk hát, kétközben. Mennénk is, meg nem is. Amikor meghirdet­tük a házat, hallottuk, hogy még öt hasonló van eladó a faluban. Nem tudom mi lesz. Az „elkényszeredettek” Kánya Sándomé nem árulja házát, nem akar el­költözni. Nyolc gyerekes öz­vegy, már csak ketten tar­tózkodnak otthon. — Elre­pültek, — tárja szét karját. — A Dunántúlon dolgoznak, ki erre, ki arra. Ugye ők is keresik a jobb munkalehető­séget. Fiatalodik a tsz — mondotta Péntek Ferenc főkönyvelő. Tudni kell hoz­zá, miért van ez. Az az igaz­ság, hogy elértük már a mélypontot. A tagok átlag- életkora volt már 72 év is. Most 55 év. Bár területi adottságaink nem a legkivá­lóbbak, Igyekszünk munkale­hetőséget nyújtani. Példa­ként említhetem, hogy nem­rég két fiatal ment el a termelőszövetkezetből „sze­rencsét próbálni” — néhány nap múlva visszajöttek. Visszatekintve a múltra Most már sokkal jobban áll a heyzet — mondotta Kovács István vb-elnök. — Az el,vándorlás egyik fontos oka természetes folyamat volt, sok fiatal a városban kereste a boldogulást, a to­vábbtanulást, a szakmai to­vábbképzést A másik elő­idéző speciális közs-—' adott­ság. A termelőszövetkezet bonyolultan összetett rend­szere is gátló tényező volt. Erősen csökkent a dohány­beváltó alkalmazottainak száma is, mint egy három­százötven embernek „kuká­soknak” — dohánnyal fog­lalkozóknak — kellett más munkalehetőség után nézni. Megszűnt a malom is a köz­ségben, a vízügyi igazgató­ság is szinte minimálisra csökkentette dolgozóinak szá­mát. Továbbtanulást biztosítunk — a fiataloknak — mondot­ta Bodon Béla, aki „civil­ben”, társadalmi munkában a községi tanács vb elnök- helyettese. — Próbáljuk a termelőszövetkezet utánpót­lását biztosítani. Hat gyerek tanul villanyszerelő, kovács, lakatos szakmát. Csomagoló üzemünk létszámát 100 fog­lalkoztatottra akarjuk fej­leszteni. A kertészet, a nö- vönytermesztő brigádok vár­ják a fiatalokat Kékesi György Húsz éve a bíró mellett Választás a jubileum jegyében A Népköztársaság Elnöki Tanácsának döntése alapján 1969. május 16-a és június 30-a között megválasztják az elkövetkezendő 3 évre a bíró­sági ülnököket, akik húsz esztendeje vesznek részt az igazságszolgáltatás munká­jában. Húsz év tapasztalata azt mutatja, hogy a feladatu­kat lelkiismeretesen ellátó népi ülnökök értékes részve­vői az ítélkezésnek. Már an­nak is nagy jelentősége van, hogy a bíróság háromtagú tanácsban járhat éL, a dön­tés kollektív lehet, az ítélet tanácskozás és nemcsak egy ember gondolkodásának eredménye. Érvényesül _ a több szem többet lát köz­mondás igazsága. Az ülnöki rendszer azon­ban több ennéL Az igazság­szolgáltatásnak ahhoz, hogy mindig életszerű legyen, gyorsan reagáljon az élet változó eseményeire, szüksé­ge van az ülnökök tapaszta­latára. Különösen eredmé­Pamuttex­tilraűvek Frottier­gyára Budapest, XIII., Fáy u. 81—83. felvesz szövőnőket, szövő be- tanulókat, lánccséve- lőket, — lánccsévelő betanulókat, férfi se­gédmunkásokat 3 műszakos üzembe nőket 16 éven felül, — férfiakat 18 éven fe­lül. Szükség szerint szállást biztosítunk. Jó kereseti lehetőség. — Kedvezményes étkez­tetés. Jelentkezés a gyár üzem- gazdasági osztályán. nyesen képes közreműködni az ülnök azokban az ügyek­ben, amelyek szakmai-terme­lési ismerteivel valamilyen összefüggésben vannak. Nagy szerepe van az ülnö­ki rendszernek a társadalmi nevelésben is. Az ülnökök a bírósági küldetésük befejezé­se után beszámolnak mun­Mindez fontos politikai munkává teszi az ülnök vá­lasztást Nem kevésbé az, hogy nem mindegy, kik vesz­nek részt az ítélkezésben tár­sadalmi és állami rendünk védelme során. Két évtizede, hogy a szak­bíró oldalán helyet foglalnak a nép küldöttei. Munkájuk megkezdése nem volt hagyo­mány nélküli, ötven évvel ezelőtt, 1919-ben a forradal­mi törvényszékek ítélő taná­csaiban nagy számban fog­laltak helyet munkások, pa­rasztok, olyan egyszerű em­berek, akik korábban a bur- zsoá rend ítéleteit csak saját rovásukon tapasztalhatták. Közvetlenül a felszabadulás után pedig előbb a népbíró­ságokon, majd a gazdasági rend védelmében eljáró, úgy­nevezett uzsora bíróságokon dolgoztak, Ítélkeztek a mai népi ülnökök, elődei. A legrátermettebbek közül A szakszervezeti bizottsá­gok és a Hazafias Népfront szervezetei már munkához kezdtek, hogy előkészítsék, illetve lebonyolítsák az ülnö­kök választását. Több tíz­ezerre tehető azok száma, akik hivatottak lesznek ma­guk közül jelölni e fontos posztra a legérdemesebbe­ket. Az ülnöki tevékenység társadalmi súlya megkíván­ja, hogy a megválasztásra kerülő dolgozók valóban al­kalmasak is légynek a nem­hivatásos bírói munkára. Fel­tétele ennek a büntetlen elő; katársaiknak. A bíróságon szerzett tapasztalataik ismer­tetésével nevelő munkát fej­tenek ki. Dolgozótársaik ta­nácsadói, tájékoztatói. Ta­pasztalataik során fokozódik a társadalmi felelősségérze­tük, hatással vannak kör­nyezetükre, ilyen módon be­folyást gyakorolnak mások gondolkodására. élet, a legalább 23 éves élet­kor és a választójogosultság, a politikai megbízhatóság, a szocialista gondolkodásmód és az erkölcsi fedhetetlenség. Az igazságszolgáltatáshoz fű­ződő fontos társadalmi — politikai érdekek azt kíván­ják, hogy olyan ülnökök ke­rüljenek megválasztásra, akiknek tekintélyük van dol­gozó társaik előtt. Folyamatosság és felfrissülés Minden választás során társadalmi követelmény, hogy az adott apparátus meg­tartsa a folyamatosságot, de egyúttal fel is frissüljön. Ez azt jelenti, hogy kívánatos: elsősorban olyan ülnököket, akik aktívan részt vettek a bírósági munkában és ter­melőmunkájuk a továbbiak­ban sem akadályozza társa­dalmi tisztségük ellátását, ismét megválasszák. Ugyan­akkor szükséges új ülnökök választása is. Előfordulhat az új ülnö­köknél — jogi ismereteik hiánya miatt — bizonyos fo­kú dfogódotteé": A bíróságok a munka jó elvégzéséhez minden se­gítséget megadnak. A rend­szeres oktatáson kívül egyes konkrét ügyekben is felkészítik az ülnököket. A tárgyalásokra a szakbírókkal együtt készülhetnek. Rajtuk áll, hogy a részükre biztosí­tott jogokkal éljenek, hogy kötelezettségeik teljesítésével közreműködjenek szocialista társadalmunkban a törvé­nyesség megőrzésében. Fontos politikai munka Film# mozi és közönség Beszélgetés Papp Lászlóval, a megyei moziüzemi vállalat igazgatójával Kevesen tudják, hogy a művelődési forradalomban milyen sajátos feladatok há­rulnak a városi és a falusi mozikra. S azt még keveseb­ben talán, hogyan s mi­lyen eszközökkel folyik év­ről évre a művelődéspoliti­kai tevékenység hatóköré­nek s hatásfokának mérése. Erről beszélgettem Papp Lászlóval, a megyei mozi­üzemi vállalat igazgatójával. — Megyénkben jelen pil­lanatban 130 mozi működik, ezek közül 82 szélesvásznú, vagy ilyen filmek vetítésére is alkalmas. A mozik kor­szerűsítése nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy az elmúlt esztendőben három és fél millió volt a mozi látogatá­sok száma. Megyénkben mindenkire átlagosan nyolc látogatás jut. Olyan me­gyéket előztünk meg az egy főre eső átlagos mozilátoga­tásban, mint például Győr, Borsod, lpest, Fejér, Nóg­rád... — mondja nem kis örömmel a házigazda. — Ügy tudjuk, megyénk nem csupán a mozik láto­gatottsága tekintetében, de a nézők érdeklődésének iránya s belső arányai terén is elő­kelő helyet foglal el a me­gyék sorrendjében... — A filmeket központilag A, B és C kategóriákba so­rolják annak alapján, hogy világnézetet hatékonyan for­máló ezért támogatandó film-e, vagy csupán egysze­rűen szórakoztató, vagy ép­pen felemelt díjjal kölcsö­nözhető, „megtűrt” alkotás. Nálunk a mozilátogatások­nak csaknem tíz százalékát az. A kategóriájú filmek megtekintése teszi ki. Ugyanakkor viszonylag ala­csony a C kategóriájú filme­ket, nézők aránya. Nem le­het vitás, ez a köztudat szintjének világosan leolvas­ható mércéje is egyben. Az e téren kialakult arányokat, az A és C kategóriás filmek látogatottsági arányát te­kintve országosan az első helyen állunk. — Hogyan sikerült ezt az eredményt elérni? — Mint vállalati igazgató azt vallom, nem nyugodha­tunk bele abba, hogy „a közönség ilyen és ilyen íz­lésörökséget hozott magá­val”, s ezen úgy sem lehet változtatni. A reális lehető­ségeket kell célszerűen szá­mításba venni. A városi és falusi mozik nem kereske­delmi intézmények, hanem művelődési objektumok. El­sősorban is azok. Éppen ezért művelődéspolitikai tu­datossággal kell irányíta­nunk a legkisebb faluban is a műsorosztást, a műsorpro­pagandát. össze kell han­golni a politikai, a társa­dalmi, nemzeti ünnepeink­kel, a történelmi évfordu­lókkal. A filmeknek világ­nézetet formáló szerepük, erejük van. Ezt igyekeztünk a vállalat minden dolgozó­jával megértetni... — Melyek voltak me­gyénkben a legnagyobb kö­zönségsikert elérő A-s kate­góriájúi filmek az elmúlt évben? — kérdem. — A haza hű fiai. Ha szereted hazádat, a Kortár­sak, a Bicikli tolvaj ok, Az apáca, a Csend és kiáltás. — És hogyan vált be a filmek kategóriába sorolá­sának elmélete és gyakor­lata? Nem kellett volna pél­dául a Fiúk a térről, a Fej­lövés és még néhány filmet A-kategóriába sorolni? Nem érdemelte volna meo a tilm is és a mozik is? És olyan filmek, mint a Rita. a vad­nyugat réme, a Vörös rózsát Angelikának, a Hogyan kell egymilliót lopni, bizony megfértek volna a C-ben is. Hiszen így egy kategóriában futott a Fiúk a térről pél­dául a viagányos villa tit­kával... Pedig más-más iz­galom, fordulat az, ami az egyikben, s ami a másik­ban... Jellegét tekintve is... — Teljesen igaz. Vala­hogy úgy tudnám jellemez­ni, hogy a besorolás elve he­lyes és következetes. Az élet igazolta, segíti leküzdeni a spontanietást. Művelődéspo­litikai célok tudatosítását juttatja érvényre. De az elv­nek a gyakorlati megvalósí­tása olykor következetlen, s utólag kell rajta, ismét csak központilag, változtatni. Is­meretes például, hogy a Ha­lálfejesek eredeti besorolása A kategóriába történte), s bebizonyosodott, hogy a C- ben sincs helye­— Hogyan alakul me­gyénkben a baráti országok filmjeinek, közte a szovjet filmeknek a látogatottsága ? — Szabolcs és Tolna me­gyével együtt értük el e té­ren a legjobb eredménye­ket. Magunk mögött hagyva Győr, Borsod, Komárom megyét, de még Budapestet is. A Kortársak-at például nálunk több mint tizenkét­ezren nézték meg. Különösen Szolnok város­ban volt nagy az érdeklődés, a párt-, a szakszervezeti s az ifjúsági szövetségnek szer­vei mindenütt felhívták a figyelmet, s a film megte­kintését javasolták... Üggyé vált. valahogyan így tudnám jellemezni... — Megkérdezhetném ak­kor — vetem közbe —, mi lehet az oka annak az egé­szen meglepő fordulatnak, hogy a Falak, Kovács And­rás filmjének látogatottsága terén megyénk mégis az utolsót éppen csak megelő­ző helyen maradt. Volt, ahol az összlakosságnak csaknem 8, Komáromban 5, Budapes­ten^ 4,4, Hajdúban 3,7 száza­léka tekintette meg ezt a filmet, megyénkben csak 1,5 százaléka... Érthetetlen. — Kétségtelen így van. De Mezőtúron, Kisújszálláson, Öcsödön, Kunmadarason társadalmi, belpolitikai éle­tünk időszerű kérdéseit vizs­gáló filmként kezelték a he­lyi, a művelődést irányító s megvalósító szervek, szerve­zetek — s így sikere is volt e filmnek. Szolnokon viszont összesen hétszázan sem te­kintették meg Kovács And­rás filmjét. Rendkívül ala­csony volt a látogatottság Jászapátiban, Az is igaz, s ez is a képhez tartozik, mi magunk is csak akkor fi­gyeltünk fel a film jelentő­ségére, politikai súlyára, amikor több helyen már „le­futott” a film. A Fiúk a térről Című filmet viszont, annak ellenére, hogy nem sorolták az A kategóriába, láttuk, éreztük, hogy ez „tá­mogatandó”, s megyénkben az összlakosságnak 8,3 szá­zaléka meg is tekintette. Si­került a figyelmet ráirá­nyítani... — Tervek az új, az 1969-es esztendőre? — érdeklődöm. — Azt hiszem, az eddigi beszélgetésből világosan ki­tűnik, az elért eredmények megtartásán túl új feladatok is jelentkeznek, s szeret­nénk ezeket is sikerrel meg­oldani... Császtvai István ötösiker! Báránynál is ritka... A Bessie nevű ausztráliai bárány egy callawaddai far­mon ötösikreket hozott a világra. Az arány: három „lány” és két „fiú”, a barik ki­tűnően érzik magukat. — (T elefoto — AP—MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents