Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-22 / 90. szám
1969. április 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A publicista Kun Béla Dersi Tamás könyvéről A Magvető kiadásában jelent meg Dersi Tamás A publicista Kun Béla című könyve. A neves sajtótörténészkandidátus tanulmánya a forradalmak érlelődésének korába vezeti az olvasót, az ifj. Kun Béla újságírói tevékenységét tárja fel. A könyv azért is jelentős mert a KMP egyik megalapítójának, az 1919-es proletárdiktatúra vezető egyéniségének eddig szinte teljesen ismeretlen publicisztikai munkássága tükrét adja. Elemzi Kun Béla indulásának tényezőit. A Kun Bélával foglalkozó cikkek, megemlékezések rendszerint csak 1918. őszétől ismertetik a fiatal forradalmár életútját — legjobb esetben az oroszországi magyar kommunista csoportban végzett tevékenységig nyúlnak vissza. Kun Béla forradalmárrá válása pedig valójában már a századforduló első éveiben megkezdődött, kolozsvári és nagyváradi újságíró korában. Nagyváradon egyedül írt, szerkesztett egy radikális szociáldemokrata lapot. írásait pontos lényeglátás, bátor hang jellemzi. A „Pusztul a magyar”, „A milita- rizmus balettje” és más cikkei zsurnalisztikánk értékes darabjai. Nemhiába érte akkoriban számtalan támadás. Kis vidéki prófétának nevezték, tehetetlenül küldözgették feléje a gúny^ nyilait, nyílt, elvi polémiával a merész- tollú, nagy látókörű újságíróval, a korabeli nagyváradi és kolozsvári sajtó nem mert vitába szállni. Dersi könyve ezért is értékes munka tehát, mert világosan megrajzolja a fiatal Kun Béla — alig húsz éves ekkor — útját tudatos kommunista forradalmárrá válásáig. — ti — Szolnok zöldséges kertje Tiszavárkonyban Pár nap máira itt a retek és a karalábé Túlzás nélkül állíthatjuk a Szolnoki Állami Gazdaság tiBzavárkonyi kertészetéről, hogy Szolnok zöldséges kertje. A több mint 50 holdas kertészet sok primőrárut szállít a megyeszékhely élelmiszer üzleteibe. A 3600 négyzetméternyi hollandi ágyakban és az 5600 négyzetméternyi műanyagfólia alatt primőrfélék díszlenek. Bodor Pál a kertészet vezetője az időjárásra panaszkodik. A nulla fok alatti hőmérséklet visszavetette a növények fejlődését, késlelteti a termékek megjelenését. A korábbi években ilyenkor már kifutott az őszi saláta, az idén nemrég kezdték el szállítani. A 80 ezer fejből a megrendelés szerint naponta 1000—1500-at hoznak az élelmiszer kisker és az fmsz üzleteibe. A hollandi ágyak alatt pi- roslik a hónapos retek és dió nagyságú a karalábé. Ezeket a napokban kezdik szállítani a szolnoki üzletekbe. A paprikát — tápkockákba rakva — már rég kipalántálták a hollandi ágyakba és a fólia alá. Mintegy 160 ezer tövet. A paprika javában virágzik, az első termést május 10-e körül szedik é«. hozzák Szolnokra. A paprikaszezon októberig tart Amikor a szántóföldi termékből dömping lesz, megkezdik a savanyítást Az állami gazdaságok mintaboltjában most fogyott ki a savanyított hegyes, erős paprikájuk. De már nem tudnak többet szállítani belőle. Tápkockába ágyazva kiültették a korai karfiolt, a fejes és kelkáposztát. Ezeket június elején kezdik majd szállítani. A szántóföldi kertészetben 15 hold uborkát, 10 hold korai zöldbabot, 17 hold paradicsomot és paprikát ültetnek. Ezt is a megyeszékhely és a környék ellátására. A gazdaság nem akar túlzottan nyerészkedni, tisztességes haszonnal dolgozik. Az ÁGKER piaci híradójában közölt áraknál 1,50 forinttal olcsóbban adták a salátát. A többi termékkel is versenyképesek akarnak maradni, a maximumnál olcsóbban szállítanak. A kertészetben húsz szerződött dolgozó van, többségük nő. Rajtuk kívül 24 kertésztanuló tölti itt gyakorlati idejét. Öle termelőszövetkezeti tagok és a jászberényi szakmunkásképző iskola növendékei. , A kávé 20 millió emberi táplál Több mint 20 millió ember él a kávétermelésből. Az Elefántcsontpart Köztársaságban például a kávéiparban 1 millió 700 ezer, Ugandában — 1 millió 200 ezer, Etiópiában 800 ezer, a Malgas köztársaságban 780 ezer, Tanzániában 700 ezer, Kenyában pedig 450 ezer embert foglalkoztatnak. 1966-ban a kávétermelő országok e termékből két milliárd 300 millió dollár bevételre tettek szert. 1968-ban csupán az USA több mint 1 milliárd dollárt fordított kávévásárlásra. A termék 15 országból érkezett. A 15 ország valamennyi valutabevételének 30,4-től 87,5 százalékáig terjedő összege kávéból származott. 1968-ban a kávéra vonatkozólag új nemzetközi egyezmény lépett hatályba. Ez a kávétermelés felett szigorúbb ellenőrzést szab meg, ahol a kávé az alapvető kultúra, serkenti a sokágazatú mezőgazdaság fejlesztését. 1 1 j Békeakció májusban, júniusban A hagyományos tavaszi békeakció előkészítésére gyűltek össze a jászberényi járás és város népfront vezetői, társadalmi és tömegszerveinek képviselői. A jászberényi béke aktíván Földes Mihály kétszeres József Attila-díjas író tartott Bzuggesztíy tájékoztatót a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, továbbá a békemozgalom aktuális feladatairól. A nagy tetszéssel fogadott tájékoztatón Kövér József, a HNF járási titkára ismertette a május 8-tól jú- niu* 17-ig tartandó bék|ak- ció megrendezésével kapcsolatos tennivalókat. Csak pénzkérdés Akinek van 100 ezer felesleges font sterlingje, megvásárolhatja a délnyugati angol tengerparttól mintegy 17 kilométernyire fekvő kis szigetet, amely valóságos királyság, méghozzá adó, rendőrség sőt telefon, autó és civilizáció egyéb jegyei nélkül. A kis Lundy szigetről van szó, amely már évszázadok óta független és amelynek tulajdonosa — Albion Harman kormányzó — tavaly meghalt Nővérei Ruth Harman — Jones és Diana Keast, most elhatározták, hogy a szigetet minden lakosával együtt (összesen 10 személyről van szó) eladják. Lundy sziget saját bélyegeket ad ki és valaha még saját pénzt is vertek. A szigeten van szálloda, vendéglő, templom, üzlet, mintegy féltucat ház és két világítótorony. Állóeszköz gazdálkodás a termelőszövetkezetekben Dr. Borsos János aspiráns témája A ' Magyar Tudományos Akadémia tudományos minősítő bizottsága elfogadta dr. Borsos János, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetőjének aspiráns témáját: ez év szeptember 1-től 3 évre szólóan. Az aspiráns téma címe: „A mezőgazdasági termelőszövetkezetek állóeszköz gazdálkodásának ökonómiai vonatkozásai, különös tekintettel az öntözésfejlesztésre”. Az aspirantúra vezetésével dr. Kurucz Gyula kandidátust, az intézet igazgatóját bízták meg. E témáról beszélgettünk dr. Borsos Jánossal. Március utolsó napjaiban a MAFILM műtermében megkezdték az első magyar science fiction film forgatását. Forgatókönyvét Kuczka Péter írta, rendezője Fejér Tamás, operatőrje Herozenik Miklós. A jövő évezredben játszódó tudományos-fantasztikus filmnek mindössze öt szereplője van: a magyar Gábor Miklós, a lengyel Beata Tysz- kiewicz és Krystyna Miko- lajewska (képűnkön), az ND'K-beli Heidemaria Wenzel és a bolgár Ivan Ando- nov. Jól jár a lakosság is Csaknem egy fél év óta nagy gondot jelentett a Kunhegyesi Vágóhíd és Hús- feldolgozó Vállalat hizlaldájának a közegészségügyi szervek intézkedése. Az említett szervek ugyanis a vett vízminta alapján megvizsgálták és néhány hónappal korábban — felhasználásra alkalmatlannak minősítették a hizlalda udvarán levő víznyerő kútból kitermelt vizet. Jogosan, mivel a víztermelő egység és a kút magas ko- li számmal fertőzött. Az üzemegység vezetői elhatározták, hogy a telepet egészséges, ivásra és felhasználásra alkalmas vízzel látják él. Ezért a vállalat, a községi tanács tulajdonában levő vízmű építésére vonatkozó terv szerint, a Rákóczi úttól a Malom utcáig 500 folyóméter vízvezetékhálózat építését rendelte meg a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál, a beruházásra csaknem 70 ezer forintot költenek. A Vágóhíd é,. Húsfeldolgozó Vállalat vezetőinek fáradozását a községi tanács is segíti, mivel a tervezett hálózat építésével, nemcsak az üzem, hanem a környék lakóinak — mintegy 125 család — vízellátási gondját is enyhítik. Krimis történet Idegnyugtatóként egyik délután kölcsönvettem olvasni a fiam dugikönyv- tárából a „Félszemű gyilkos” című hátborzongató történetet és éppen az első gyilkosságnál tartottam, mikor bejött a feleségem és letette mellém a levelet, amit a postás hozott. Fel se néztem a könyvből, nehogy kizökkenjek. Feleségem kitűnő emberismeretére vall, hogy szó nélkül távozott. A második hullát fogták ki a csatornából. amikor a fiam berontott. — Apu! Kellene nekem két forint füzetre. Fel se néztem a könyvből zsebembe nyúltam, kitapogattam egy kétforintost és odaadtam a fiamnak, akinek kitűnő emberismeretére vall. hogy szó nélkül elvette a pénzt és lábujjhegyen kisurrant a szobából. Éjjel két óra körül, mikor a fél- szemű gyilkos a harmadik áldozatával is végzett, .én is végeztem a könyvvel. Megtudtam, hogy ki volt a „félszemű”, aki nem is volt félszemű, csak a félszemére fekete kötést rakott, mikor „munkában” volt és ezzel vezette félre a detektívet. Ezek után megnyugodva tértem nyogovóra, de előbb a könyvet visszatettem a du- gi-helyre. aztán a biztonság kedvéért benéztem az ágy alá és a függöny mögé. nem rejtőzik-e ott valaki. Másnap nehezen ébredtem és a napom is keservesen telt el. Este a fiam elém állt és rámkacsintott. — Klassz krimi volt. ügyi? — Miről beszélsz? — Hát a könyvről, amit kölcsönvettél tőlem. — Honnan tudod? — Láttam, mikor tegnap bejöttem pénzt, kérni. Ügy bele voltál zuhanva. hogy 2 forintos helyett ötforintost adtai. — Én pénzt adtam neked? — Még erre sem emlékszel? Nahát apu, rád ekkora hatással van a krimi? — Arról beszélj, mi történt az ötforintossal? — Vettem rajta egy új krimit De azt úgy eldugom, hogy sose fogod megtalálni Nem neked való. (v. i.) — Mi indokolja a téma feldolgozását? A kiskörei Tisza kettő vízlépcső és öntözőrendszer kiépítése 1973—1985 között mintegy másfél millió ka- tasztrális hold mezőgazdaságilag művelt területet érint. Hat megyében, évi 40 ezer holdas ütemben összesen 520 ezer katasztrális holdon te- temti meg az öntözéses termelés kiterjesztésének lehetőségét. A program legnagyobb részben a nagykunsági és jászsági főcsatorna megépítésével Szolnok megyét érinti. Az öntözőrendszer népgazdasági szintű beruházásának megtérülése szorosan összefügg az öntözéses termelést folytató üzemek gazdálkodási színvonalával. A beruházás volumenének, gazdasági jelentőségének és sokoldalú kapcsolatának megfelelően folyik az előkészítő munka, de továbbra is tisztázatlan marad az öntözés kiterjesztésével kapcsolatos állóeszköz-gazdálkodás és egyéb kutatást igénylő ökonómiai probléma. A termelőszövetkezeti állóeszköz-gazdálkodás jelenlegi ismert köre feltétlenül szükségessé teszi a kutatás szintű feldolgozást, annál is inkább, mivel az új gazdasági körülmények között csak korlátozott mértékben használhatók a korábbi üzemi felmérések, melyek a tervgazdálkolás statikus időszakában születtek. A hiányzó Ismeretek pótlását éppen a fejlesztési tervek megvalósítása sürgeti, hiszen közismert, hogy az állóeszköz ellátottság, a technikai színvonal, a kihasználhatóság és egyéb állóeszközgazdálkodás körébe tartozó tényezők meghatározzák a gazdálkodás eredményességét. — Hogyan alakul a mezőgazdaság eszközigénye? — Közismert a mezőgazda- sági termelés nagy eszközigénye annak ellenére, hogy korábban voltak olyan nézetek, hogy a mezőgazdaság az iparhoz viszonyítva kevésbé eszközigényes. Népgazdasági ágazataink közül legeszköz- igényesebb az alapanyag- és energiaszolgáltató ipar, e mögött közvetlen a mezőgazdaság következik. Viszont az összes népgazdasági ágazat közül a legnagyobb ütemben az eszközlekötés a mezőgazdaságban nőtt, 1959—1965-ig mintegy 14,5 százalékkal. Ugyanakkor az alapanyag és energiaiparé csak 12 százalékkal. Az eszközállomány nagyütemű növekedése ellenére sem kielégítő a mező- gazdaság eszközellátottsága. A szocialista országok közül a mezőgazdasági dolgozók technikai felszereltsége 1950-hez képest Bulgáriában megnégyszereződött, a Szovjetunióban háromszorosa, viszont Magyarországon alig kétszerese az 1950-es évek értékének. Ez elsősorban azért alakult nálunk így, mert a mezőgazdasági üzemek kisüzemi eszközeit teljes egészében ki kellett cserélni. A rekonstrukció — anyagi lehetőségeink mellett — csak rövid élettartamú állóeszközök beállításával történhetett. Ezért még nem fejeződhetett be a nagyüzemi termelés eszközbázisának kialakítása. — Közismert a termelés bővítésének eszközigénye, milyen mértékben vonatkozik ez az öntözésre? — E gondolatkör tisztázása új gazdasági körülményeink között rendkívül jelentős. A téma egyik legfontosabb feladata: Az állóeszköz szükséglet meghatározása, és ettől különválasztva az öntözéses termelés bővítésével kapcsolatos közvetett és közvetlen állóeszköz igény paramétereinek kialakítása. — Üzemgazdasági és nép- gazdasági vonatkozásban is hamis képet kapunk az öntözéses termelés eszközigényességéről, ha nem választjuk el a pótlást, a termelés bővítését és korszerűsítését az öntözés nélküli termeléstől. A mai ismereteink szerint az állóeszköz ellátottságban nincs különbség az öntöző és öntözés nélkül termelő gazdaságok között. Ezért a termelés bővítésével kapcsolatos műszaki, technikai színvonal növelésének állóeszköz szükségletét is az öntözés terhére írjuk. Ezt a kérdést homályosítja az is, hogy az öntözés és öntözetlen termelést folytató üzemek gazdálkodási eredményei közötti különbség még nem mérhető. — A termelés struktúrája hogyan változik az öntözés kiterjesztésével? — Már említettem, hogy öntöző üzemeink termelésének eredményessége alig különbözik az öntözetlen termelést folytató gazdaságokétól. A népi ellenőrzés 13 megyére kiterjedő országos vizsgálata is bizonyította, hogy az öntözésre berendezkedett üzemek sem eszközellátottságban, sem termelésszerkezetben nem különböznek az átlagos mezőgazdasági üzemektől. A népi ellenőrzés megállapítása szerint is a differenciálódás azért nem jöhetett létre, mert öntöző üzemeinknek nagy része gyenge talajadottságú, az öntözés nem a termelés intenzitását növelte. Megítélésünk szerint a termelési struktúra változását kétségtelen befolyásolja az öntözés nagyarányú bevezetése. Azok a tsz-ek, melyek munkaerővel jól ellátottak, természetszerűleg ragaszkodnak a vegyes termelésszerkezethez, s a munkaigényes növények arányának növeléséhez. Viszont az alacsony tagsűrűségű szövetkezetek az öntözés bevezetése után is a jól gépesíthető, jövedelmező, esetleg extenzív kultúrának felfogott növényeket akarják termelni. — A mezőgazdasági beruházások hogyan térülnek meg? — Sokat vitatott kérdés, hogy a mezőgazdasági befektetések hogyan térülnek meg. Az ipartól eltérőéi} a mezőgazdasági állóeszköz növelés többnyire nem jelenti a termelőkapacitás bővülését. Azt hiszem, ha ezt a körülményt nem vesszük figyelembe, akkor esetenként téves következtetésekre jutunk. Természetesen a befektetések megtérülése szorosan összefügg a mindenkor kialakult árrendszerrel, valamint a termelékenységgel. A szocialista iparban például munkabérekre 1964-ben az összes ráfordításból 12 százalékot, mezőgazdaságban csaknem 42 százalékot fizettünk ki. Ebben az időszakban a mezőgazdaság felhalmozó képessége is — ezzel és az árrendszerrel összefüggésben — lényegesen rosz- szabb volt mint az iparban. Míg az ipari ráfordítás közel 27 százalék felhalmozást tartalmazott, addig a mezőgazdasági termelésből mindössze 7 százalékot lehetett felhasználni termelésbővítésre. Kétségtelen, hogy az új árrendszer kialakításával az az arány ma már lényegesen kedvezőbb a mezőgazdaságban, de ma sem kielégítő. A mezőgazdaság termelésbővítése, korszerűsítése belátható ideig — az árak rendezése mellett is — állami támogatásra szorul, mivel a biológiai kapcsolatok miatt a termelékenység korlátozottab- ban növelhető, mint a népgazdaság más ágaiban. — A téma feldolgozásával előreláthatóan mikorra készül el? — Feltehetően 1972-ig. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem folytatom tovább a témát. Remélhetőleg néhány alapvető, ökonómiai összefüggésre is választ adhatok és sikerül meghatározni azokat az alapvető paramétereket. melyek az öntözés bevezetésével kapcsolatos eszközigény gyakorlati meghatározásánál felhasználható lesz. — m. I. -»
