Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-20 / 89. szám

1906. épeffis » SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Fésületlen gondolatok Müvészeknek és politiku­soknak egyaránt szóló inte­lem: az emberiség nagyob­bik leiének még ma is min­den képnél, szobornál szebb látvány egy darab kenyér. Ma mát a szívátültetés si­keresen megoldható, a vi­lágnézet átültetése még nem. Pedig erre több embernek volna szüksége. Azt hiszitek, hogy a strucc ostoba állat, mert a homok#, be dugja néha a tejét '£» nem igaz. Csupán rendelke­zik néni közéleti tapaszta­lattal Az embereknek nem azért van gerince hogy egyesek­nek legyen mit tördelni Nem az a Jé vezető, aki akkor nyugodt, ha a beosz­tottal nyugtalanok. Ha már csak apró kavi­csokkal vagy kénes s tó vi­zén h. ull ámíodrocskáka t gyűrűztetní. add át a helyed azoknak, akik mázsás szik­lákat tudnak odébb gör­getni * Mindig csak a nagy idők tanúja akart lenni. Nem is lesz soha a történelem vád­lottja De miért élte le éle­tét? ♦ Történészék figyelmébe: Nincs az az elmúlt kór, amit sajnálnunk kellene. Ez min­den történelemszemlélet ru­gója — noha a mindenkori élet ennek ellenmondani lát­szik. Mert olyan a legtöbb ember, hogy a mából csak a rosszat, a múltból esak a Jót tartja számon. •ár Olvastam valahol: Aki lát­ni tud, annak a számár» nincsen kárbaveszett idő. Amíg más tétlenkedik, ó meg- flíveléssel és elmélkedéssel tölti idejét * Egy felszólalásban hallot­tam a kifejezést: aktív tu­datlanság. Megfejtettem, mit Jelent, s azt mondom: ments meg uram az olyan ember­től akire ez a jelző ráülik. Alom és éberség f * C&aibridgebet* !fcísérIetsoro2ia^ tot végeztek arról, hogy az álom megrövidítése mily«n súlyosan befolyásolja a megfigyelő ké­pességet, amely viszem, balese­tek forrása lehet» Hat héteo át tanulmányozták 19 fiatal ka­tona viselkedését. Kétféle, kü­lönböző feladatot kellett megöl dán!tik. Az első az volt, hogy jelöljék* meg a kottán a kg hosszabb hangokat. A második feladat egy számoszlop össze­adása volt. Mindkét feladatot zajbas kellett megoldaniuk. A* első feladat a jó haliás bizonyítéka volt, a második a szellemi munka minőségét dön­tötte el. Heggel fél hétkor kezd­ték el napjukat a katonák, 1 és tél, 5, 3, 2, majd 1 órai alvás utám A kíeérlet két napot vett igénybe. Az eredmény nem volt meglepő. A munka értéke ará­nyéban kevesebb értékű lett» ha azt kevesebb, pl. 2 órai alván után végezték. Ezenkívül szá»- mos tévedést vétettek, ha két éjjelen át esak 5*—5 órát alud­tak. Gépi berendezések Togliatti városának A LEVEGŐ FUVAROSAI ^ y v / -v < As Azovi-tecf*» puttó* lév# Zsdascxr XUcSbSJéb* érkezett két gacterosk&já Genovából Jelen­tős OtesnytsSgd tépi bereaóenAW bozí*J> -MituStk».' * Volg*-asel- léia TogUaetíbac épülő sutok Syit eiíxiAr*. Keze! ffiegi-ezdaójt M*o>r**V 9 pép! b«r«B<Jf*éBekaefe a sea*- szeres és tömege» siáritto, — aaaelyekkeí * Tiat-eég szerei: (ej a Volga pártján létesülő úl Bsesset. Az olasz gépek első- sorba* Zsdaaov kikStőjé* it éritezsek erajő a Bzot jettmió területér*. A Sajók tn!»él gyor­sabb és szakszerűbb kirakás* érdekébe«! spéciéi;» SHiö^Shelye- tet Jelöltek lu. üG!6*!eget dae rukaz ilütottak be és tapas» •alá dokkmunkásoké* osztottak be erre í munkára. A Szovjetunió legtávolabbi, észak-keleti területein, amelyen vagy tíz európai or­szág is elférne, a közlekedés egyik elterjedt formája a repülőgép. A levegőben szállí­tanak itt összeszerelhető házakat, betongyárakat, olajkutakat, nyersanyagot, tartalék- készleteket, élelmet, állatokat egyaránt. Észak életében a légiközlekedés ma már elfog­lalta az ót megillető helyet, nélküle elkénzelhetetlen lenne ennek a nagyon gazdag tájnak a fejlődése A rádióaktív sugárzás egyi­ke azoknak az alapvető té­nyezőknek, amelyek a koz­mikus űrutak lehetőségét és tartamát, különösen a Föld­től számított nagy távolság­ban, meghatározzák. Napjainkig az űrrepülések *— mind a szovjet, mind az amerikaiak — viszonylag kis magasságban történtek, olyan feltételek mellett, amelyek kedvezőek voltak a kozmikus sugárzás erősségét befolyáso­ló tevékenység szempontjá­ból a radioaktiv fertőzés valószínűsége amiatt is csök­kent, mivel az űrhajósok rö­vid ideig tartó űrutakon vet­tek részt és lehetőségük volt az utazási azonnal befejezni, ha a napfolt-tevékenység ve­szélye fenyegetett, illetve a napfolt tevékenység erősö­dött A rádióaktívsugárzás és az űrrepülés Ha * Föld mágneses öve­zetét elhagyjuk, mindezek a kedvező tényezők megszűn­nek. Hogyan hozhatunk létre mégis olyan módszereket és eszközöket, amelyek a radio­aktív védettséget ilyen űr­utak esetén le biztosítják? E problémák megoldása két úton lehetséges. Az első, hogy olyan rendszert alakítunk ki, amely biztosítja az űrhajó lakott részeinek áltál »noe vé­delmét, nagyobb figyelmet fordítanak az úgynevezett lokális vé­delemre, kisméretű védőpaj­zsok segítségével A védő­pajzs létrehozásának alapfel­tétele, hogy az emberi szer­vezet különféle részei külön­böző mértékben érzékenyek a radioaktív sugárzásokra, valamint hogy az űrhajó ka­binjában a sugárdózis elosz­lás nagyon egyenetlen. Egyébként a kutyákkal vég­zett kísérletek bebizonyítot­ták, hogy a legnagyobb vé­delmet igénylő emberi szerv a fej. A Napból származó sugáróvóhelyei az űrhajósok helyi védelme és megelőző vegyi gyógyá­szati eszközök segítségévet A másik, hogy megállapítjuk a Nap radioaktív kitörései­nek törvényszerűségeit hogy hosszú időre biztosítsuk a radioaktív tevékenység elő­rejelzését Az űrhajó legény­ségének a veszélyes radio­aktív sugárzásoktól való fi­zikai védelme biztosításakor, a legfontosabb kérdés e vé­delem mérete é6 a védeke­zéshez szükséges súlytöbblet A sugárvédelmi berendezések súlyának csökkenését úgyis elérhetjük, ha a legénység számára két helyiséget biz­tosítunk. Az egyik helyiség nagyméretű és a mindennapi munka céljait szolgálja A másik jóval kisebb, de sok­kal védettebb és rövididejű tartózkodást tesz lehetővé, egyrészt amíg az űrhajó a radioaktív övezetet átszeli, másrészt aktív napfolt-tevé­keny ség esetén. Az utóbbi években mind kozmikus sugárzások előre­jelzését lehet távlati, — né­hány évre előre — (stratégiai prognózisi, és operatív — né­hány napra, illetve hétre •lőre — valamint taktikai, — néhány órára, illetve percre előre — szőlő. A távprognó­zis a több hónapos űrutak tervezéséhez szükséges, me­lyek célja, a Nap-rendszer olyan bolygóinak meghódítá­sa, amelyeknek nincs önálló légkörük. Ennek az előrejel­zésnek az alapja a napfolt- tevékenység aktivitásának ciklikus jellege. A földi meg­figyelések alapján évente 10 —lő napfolt-tevékenység maximum jelentkezik, me­lyek közöl 1—2 igen erős. A napfolt-tevékenység aktivitá­sának minimumakor a nagy­erősségű kitörések valószínű­sége csökken és számítások szerint évente 2—3 esetnél nem gyakoribb. Nyugodt napfolt-tevékenységek általá­ban a maximum utáni hato­dik évben jelentkeznek. Ép­pen ezért, ha 1864—66. vi­szonylag kedvező időszak volt a kozmikus utaknak ab­ból a szempontból, hogy az űrhajó veszélyes kozmikus sugárzásba kerül-e, úgy I960 —7o ismét kedvezőtlen lesz A napfolt-tevékenység 11 évés periodicitásán kívül szá­zados ciklusosság is mutat­kozik, melynek tartalma kb 60 év. Ennek maximuma századunkban van. A 2000 körüli időben az erős kozmi­kus kitörések megjelenésének gyakorisága minden valószí­nűség szerint a legkisebb lesz. Operatív prognózisra van szükségünk a földkörüli utak * Hold megkerülése, űrkészü­lékek röppályán történő ösz>- szeszareléae alkalmával. Ez » fajta előrejelzés napjainkban leginkább szükséges, sajnos azonban kevéssé megbízható. A Szovjetunióban ezeket a feladatokat nagyszámú Koz­mosz típusú szputnyik szé­ria, automata bolygóközi űr­állomás, mesterséges hold­bolygó segítségével Igyekez­nek megoldani. A radioaktív veszélyes napfölt kitörések előrejelzésében ugyancsak nagy munkát végeznek az amerikai tudósok. JuriJ Zajcev mérnök A hírlapíró rossz kedv­vel ébredt Nem szerette a vasárna­pokat Ügy érezte, a vasárnapok a bűnhődés napjai, az ünnepeken, amikor más bol­dog, neki vezekelnie kell. Ilyenkor rátört az egyedül­lét, a kimondhatatlan ma­gányosság. Hiába, gondolta, mindenért fizetni kell, a hét­köznapi boldog egyedüllét kellemes örömeit a vasárna­pi magányosság melankó­liája vaL Hétfőn ezt mindig elfelejtette, elvitte őt a munka, az éjszaka, * kávé­ház. Az élet ahogyan gyak­ran cikkeiben írta. Szerdán pedig már teljesen elfelej­tette. Ah, még csak 45 éves vagyok, gondolta, nem nő­sülhetek, lehúzna a családi élet Mindezt öltözködés közben gondolta végig, de azért leg- belül érezte, hogy a filozó­fia csupán egy megmereve­dett önzést leplez, de ön­magát az ember mégsem képes becsapni Az Emkénél szállt le a buszról, s bement a fod­rászhoz. A kasszától Manci­ka üdvözölte, . a mester, aki évek óta mindennap borot­válta. hangosan átkiabált az emberek feje fölött: „Jó na­pot kívánok, szerkesztő úr!” Rövidesen sorra került s bár a kétmilliós városban jobban egyedül érezte ma- gáA, mint leszakadt honvéd « finnfon, * brttnszkl erdő- ben, most mégis tolakodás­nak vette a borbély bizal­maskodó érdeklődését, „A meccsre kimegy, szerkesztő úr? Nincs egy potya zsu- fája?” Odaadta az ingyen »«lépőjét és adott kát forint borravalót A patika előtt, a sarkon vett egy Hírlapot és beült SUBA ANDORt re, egyidősek voltak, együtt is végeztek az egyetemet A miniszter mostanában gyak­ran hívta telefonon, gratulált a cikkeihez, új ötleteket tip­peket kapott tőle. Legutóbb azonban megsértette őt, mert egy cikkében két számadatot is elírt, s akkor a minisz­ter azt mondta: öregem, te már a suliban is hadilábon emberekre^ beszélgetésre vá­gyott — Milyen a lap? — kér­dezte közömbösen. — Van benn« valami érdekes? Az öregúr felnézett, „ ennyit mondott: „a külpolitika". — És ez a tárca, amit ol­vasni tetszett ki írta? Ja igen, ismerem. Ez milyen? Érdemes élolvasni? — Nem, kérem, nem ér­demes! Gábor Andor Dr. Senki című regényének közönséges plaglzációja. — Utánzat, gyenge fércmunka, és még csattanója sincs. Nem volna szabad ilyesmit közölni Elsápadt s halkan meg­kérdezi»: „Komolyan? Hal­latlan!” Fizetett és átment az Er­kelbe. Ide járt tizenöt éve. minden vasárnap, ebéd után Itt találkozik 15 éve Lulu- val, itt beszélik meg tizenöt éve a vasárnap délutáni programot Lulu most 39 éves, a mamájával együtt él, gyór*- és gépírónő a Parlamentben. Az első két évben úgy éltek, mint férj és feleség, bár nem voltak megesküdve Aztán rájöttek, hogy nem bírják egymás természetét és szétköltöztek. De nem bírták egymás nél­kül sem, ezért minden va­sárnap találkoztak. Ilyenkor mozi. színház és utána Lu­lu felmegy hozzá- Megiga­zítja a székeket, a kis térítő­két, virágokat rak a vázák- at, 6 oh márad éjszakára­Egymás mellett fekve beszá­molnak a hét eseményeiről Már egyikük sem hisz a másiknak, de tudják, a ha­zugság arra jó, hogy az igazság ne fájjon. A szégyen és a düh már nem látszott az arcán, de belül még mard08**, amikor Lulu megérkezett. Némi ki* malíciával megkérdezte- „Olvastad?” — Mit? Jaj, hóesése meg, tudom, a cikkedre gondol­tál Igen, láttam, hogy ben­ne van, a címet és az alá­írást átfutottam, de nem volt délelőtt időm az olva­sásra. Mutasd... Izgatott, érdeklődő arcot vágott, pedig már tizenegy- néhány éve nem tudott szá­mára újat mondani és Ír­ni a férfi Inkább az érde­kelte, hová mennek délután, mit néznek meg „ színház­ban, a férfi hová kapott tiszteletjegyet. S vajon este felhívja-e magához? Ügy szeneti azt a kis buta fész­ket, amelynek egykor asz- szonya volt, és most már évek óta hetenként csupán egyszer a vendége. De hát ennek ez az ára, el kell 61- vasni és meg kell dicsérni az írási — Lehetek őszinte? — nézett fel komolyan az új­ságból A férfi bólintott. — Nagyon jó! Jaj. de cu­ki! Te mindig eltalálod olyan jópofa mondatok van­nak bftaäü, s sä a aö^ahaä? kifigurázod!? De a miniszter sem rossz ... Mondd, ezt mind magadtól találod ki? Az utolsó szavaknál hoz­záfogott a gesztenyepüréhez. A hírlapíró már tudta, ez­után jön a szódavíz, majd a fekete. Hosszú fekete, gő­zölés nélkül. Megállapodott- ság. öregség, gondolta. Néz­te a nőt, most idegesítette, ahogy — ellentétben a pi­piskedó evéssel — férfiasán rágyújt egy Kossuthra és eregeti a füstöt. Tekintete megakadt a hő orrán, a púdert rosszul kente el, egy kis kárörömet érzett Szeme lesikiott az áliára, számba vévé a száj körüli finom ráncokat ott megállt és mereven bámulta azt a len- csényi szemölcsöt, amelybe nagyon gondosan két hosszú, jól fejlett zőrszálat ültetett a kegyetlen természet Ásí­tott lusta volt a kezét fel­emelni — Fizetni! — szólt az ar­ra járó felszolgálónőnek, s mint friss tavaszi tájon, sze­mét megpihenette a fiatal klszolgálónó csípőjén. — Mit nézünk meg? — kérdezte Lulu szájfestés köz­ben. „Téglaport ken a szájára, s ezt nekem kel] lenyal­nom*, de hangosan csak eny- nyit mondott: . — Semmit kedves, be kell mennem a redakcióba, a fő­nök hivatott Holnap íelhitt Vasárnap a Mefcropolba. Lajos nehéz talpán odakacsázott hozzá és bizalmasan megsúgta, hogy a hai nem friss, szé­kelygulyást ajánlóit ő is azt evett. Kért egy pohár sört Lajos hozzátette, hogy Igenis és odakiáltott a csaposnak: „Egy stuccni kemény habú, plncehideg sört, a szerkesz­tő úrnak!” Megnézte a lapot és bősz- szar, ködöt t hogy meghúzták az írását A miniszterrel tör­tént legutóbbi beszélgetését írta meg érzése szerint na­gyon finoman, kissé gunyo­rosan, szellemesen, de a szereplőket elvitte a Hor- thy-időkbe. Tulajdonképpen nem haragudott a miniszter­álltái a matematikával. In­kább írjál most Is verseket, mint közgazdasági cikkeket. Akkor nevetett délután eszébe jutott a . sértés, és bosszúból megírta, hogy az újságíró elszerette a minisz­ter szeretőjét Mindez „per­sze”, a harmincas években történt A tárca a szerkesz­tőnek is tetszett, de meg­húzta a pikáns részeket, mert kellett a hely egy Jól fizető hirdetésnek. Valaki megkérdezte, hogy leülhet-e az asztalához. Bó­lintott Idősebb férfi volt ő is a Hírlapot olvasta, fél szemmel látta, hogy az 6 tárcáját £gy kissé íelvidult.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents