Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-20 / 89. szám
ttot. április 20 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szarv, a -.ündo,- >zolnO!< Állami Gazdaság . hnikus- . e be ra Javaslatát: tart: t rik 1 e- ekasztal-beszé .et st a kezd -ne őgazd sági szakembere- •nunkába állásának a mező azdasági üzemben maratásának társadalmi gondjáról. Szer; esztőségünk meghívott még más fiatal szakembert is a levélírón kívül. Megje’ent a megyei kerékasztalnál Rnisz Gusztáv, a cibakház. Vörös Csillag Tse főagron imusa. Csontos Mihály, a tiszaigari Petőfi Tsz fiatal főállattenyésztője is. Meghívtuk a mező- gazdasági felsőoktatási intézményekből Erős Andrást, a Karcagi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum, és Vígh Pált, a Mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikum igazgatóját. A Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot Szabó János, tanszékvezető képvi- ■ sei te. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályáról Lakó István csoportvezető, az MSZMP tiszafüredi járási bizottságáról Balajti Bálint nunhatán, a KISZ Szolnok íiajsz Gusztáv: Az éri tapasztalat-dm mások, mint a ollegáé Azt mondom, kellőn áll a vásár. Átlói is nagyon sok minden fű n hogy „ gyakornok hogyan kezd és mit bizonyít. Én született szolnoki vagyok, s őszintén szólva nem volt szándékomban Cibakházára kerülni. De oda helyeztek gyakornoknak az egyetem elvégzése után. Örömmel fogadtak, mindenben segítettek. Igyekeztem rászolgálni. S mikor letelt a gyakorlatom, azt mondta az elnök maradjak, megtalálom a számításom. így is lett. Az egyetem elvégzésétől számított négy éven belül már kineveztek főagronómusnak. Szabó János: Elnézést a közbeszólásért, ehhez gratulálunk. Ez az előrelépés rekordidő a szakmában. Raisz Gusztáv: Köszönöm. De mondom, hogy ehhez bizonyítani is kell a szakembernek. És ki kell várni türelemmel, amíg megszerzi a gyakorlatot. Hiszen, ha történetesen hozzánk most egy főállattenyésztő jönne, mint pe: műt. i Amíg Torokszem miklóson 730 holdanként mái szak. mber dolgozik addig Kisújszálláson ötezer hold ut etrv szakemberre — Az egyik helyen fogják, a másik helyen nem tűrik » szakembert. Van másik adatom is. Huszonnégy olyan tsz gazdálkodik a megyében a 123-ból. ahol nincs mérnök. Ezekből kilencben még felsőfokú- technikus sincs. Van olyan szövetkezet is. ahová az utóbbi öt évben nem tehette be lábát kezdő szakember. Munkatársunk: Miben látja a megyei mezőgazdasági osztály az okát? Lakó Isíván: A magam véleményét mondom. Az a vezető, akinek hiányzik a képzettsége, maga sem tudja értékelni a szaktudást. a szakképzettséget. Az is bizonyos. hogy egy részük a pozícióját félti a fiataloktól. Munkatársunk: Tehát bármely nagy gazdaság vezetője kénye-kedve szerint dönthet arról, hogy foglalkoztat-e szakembert a közösség érdekében. vagy sem? bt. a itcvjűo ozaKvmueruk- icel. Mée valamit szeretnék mondani. Szerbi . m az eddiginél többet kell törődni a kezdő szakemberek éief körülményeivel, a mo-ótűn Béke és a tiszaigari Petőfi Tsz-ben az a példaadó szokás. hogy, ha bizony még kezdő fizetésű1 szakember érkezik hozzájuk bútorozott szobával várják, biztosítják az üzemi étkeztetését, törőd nek emberi igényeivel. Szabó János: Régóta az a véleményem, az életkörülmény ebben a szakmában munkakörülménynek számít. Vígh Pál: Bizony nagy a törés. Az egyetemen, főiskolán, a technikumban mindent megkapnak a fiatalok, mindennel ellátják őket. Igényesen élhetnek és tanulhatnak. S amikor kikerülnek? Még jó, ha legalább nem olyan tanyára dugják ki őket. ahol talán még pet- róleumvilágítású lámpa sincs. Tudomásul kell venni, a fiatal szakemberek, az értelmiségi ember igényei szerint nevelődtek, úgy is akarnak is pénzé takszik a fiatal ut- níttatásában S így kő! ■.sörösen nagyobb az ér r Ezek a javaslataim add .i ra szí itak. amíg a fiat. : odakerül az üzembe. De rn van azután? Én az[ tartom jónak, ha az iskola tovább- ra is figyelemmel kíséri volt hallgatói sorsát. Szarvason, Karcagon és Mezőtúron is az a szokás a felsőfokú technikumban, hogy rendszeresen összehívják az intézetben végzetteket. Kölcsönösen jó ez. Az oktatók le tudják mérni ezekből a találkozásokból mi mindenre készítsék fel a hallgatókat. S a volt növendékek is sok-sok hasznos tanáccsal . mehetnek vissza Persze az sem baj, ha a tanárok munkahelyükön látogatják meg egykori hallgatóikat. Erős András: A volt hallgatók előtt is mindig nyitva áll az iskola kapuja. Jönnek is nagyon sokszor hozzánk. És jöjjenek is, sokat segíthetünk első lépéseik megtételében. Vígh Pál: Engem meglepett egy kimutatás. Az, hogy rst a lain Hány, egyéb . ént a szakmáját szere*ő an; 'kerül emiatt a pá ] T-.V» 19 Lakó István- Por,'osan ígj van. *9 -T n huszonnégy nő ezdelt mint gyakornok a megyében, s csak hét maradt a helyén. Erős András: Az már kitűnt a vitában, hogy nem dz elhelyezkedéssel van baj. Karcagon háromszázan végeztek a felsőfokon, mindnek megvan a helye. Válogathatnak is. Tavaly például kétszer annyi fiatalt kértek az üzemek, mint ameny- nyi végzett nálunk. A neheze ott kezdődik, hogy meg is tartsák a kezdő szakembert a pálvan. az üzemben. Szó esett itt a MÉM és a TOT együttes ajánlásáról. Biztosan sokat segít majd, de az is bizonyos, ne holnapra várjuk a hatását. A termelőszövetkezet ugyanis önállóan gazdálkodik. Vezetőitől függ. elfogadják-e a javaslatot, vagy sem. Igazi változás majd akkor lesz, ha a szövetkezeti tagokban tudatosodik, az ő gazdaságuk (negyei Bizottságáról Junák Csaba munkatárs jött eL A szolnoki újságíró klubban megtartott beszélgetés anyagát az alábbiakban adjuk közre. Mankaiánunk: — Talán kezdjük azzal, ismerkedjünk meg Szarka Sándor levelével. • \ Ssariui Sándor: Egyrészt a magam sorsa, másrészt hozzám hasonló kezdő pályatársaim esetei készítettek levélírásra. Tessék elővenni a mindenkori újsághirdetéseket. Keresnek az állami gazdaságok, a termelőszövetke- aetek, más cégek mezőgazdasági szakembert De szinte mindenhol ott szerepéi kikötésként: minimum 5—10 éves gyakorlat Igen, de ezt hol szerezze meg az a fiatal, aki most került ki az egyetemről, a technikumból, vagy most töltött® le gyakornoki idejét. Ez az egyik gond. A másik: nem egy szövetkezet (telelős vezetőjének nincs képzettsége. Ezért aztán idegenkedve fogadják a hozzájuk gyakorlatra érkező kezdő szakembert. Félnek tőle, hogy holnap 6 áll a helyükre. Ez az egyik véglet A másik meg az, hogy amikor a kezdő szakembertől azt várják, hogy most már önállóan gazdálkodjon, oldjon meg mindent. Igaz, ennél sokkal rosszabb, amikor meg semmit nem várnak tőle. Munkatársnak: Ezt min érti? Szarka Sándor: Például az én esetemre. Karcagon végeztem a felső fokú technikumot. Az állam kihelyezett a püspökladányi Május 1. Tsz- be gyakornoknak. Ott, olyan tedd ide, tedd oda embernek használtak, semmit nem bíztak rám. Jött a minősítés. De minek az alapján minő- sítnenék? Végül felajánlották, legyek bérelszámoló. — Mondtam az elnöknek, nekem tanult szakmám a gazdálkodás. őszinte volt Azt kérdezte, most mit csinál- •on? Állítsa félre azt a hat elemis embert, akinek ugyan nincs képzettsége, de kezdettől becsülettel dolgozott a szövetkezetben? Eljöttem a szolnoki gazdaságba. Éreztem, szinte örültek a szövetkezetben. hogy megszabadulhattak tőlem. termelésvezető, én is kikötném a legalább 4—5 éves gyakorlatot Azt mondom, tehát, a kezdő letöltve a gyakornoki idejét, maradjon a gazdaságban. Dolgozzon csak a „szürkébb” beosztásokban. De dolgozzon becsülettel és felfigyelnek majd rá. Csontos Mihály: Szinte ismételnem kell. Én is ugyancsak négy éve lettem főállattenyésztő. De úgy mentem a szövetkezetbe, hogy ott nincs nyolc órázás, a munkaidő nem számít, ott nem lehet elfáradni. Már az első három hónap után fel is emelték a fizetésem, s már felelős munkával bíztak meg. Noha, más, velem kezdő gyakornokok között volt olyan is, akit meg eltanácsolt a szövetkezet vezetősége. Azt azért nem mondom, hogy mindenhol ilyen rózsás a helyzet. Ott jár jól a kezdő szakember, ahol a vezetőknek is szakképzettségük van, ott biztosan segítik. Lakó István: A Szarka Sándor levelében foglaltak nem jellemzőek, de nem is lehet egyetlen esetnek tekinteni. Mondatom első felét hadd egészítsem ki adatokkal. Eszerint 1959-től, tehát 10 év alatt, két és félszeresére nőtt „ szakembergárda a megye szövetkezeteiben. — Pontosan, az akkori négyszázötvenegy mezőgazdasági szakember helyett, most ezeregyszáztizenhárom dolgozik a közös gazdaságokban. Ezen belül a mérnökök aránya megkétszereződött. A tendencia tehát az, hogy nagyon megnőtt a szakemberfogadási készség. S a szakemberek nagy része fiatal. Az utóbbi négy évben például hatszázkilenc kezdő szakember lépett munkába a megyében. Ez kiváló. Csakhogy 1965-ben például az akkor kezdő fiatalok negyedrésze már nincs a helyén. Igaz, hogy ebben is van változás, mert az 1967-ben munkába lépő százhárom fiatal szakemberből már csak 12 vált meg a szakmától. Munkatársunk: Eszerint, ha lassan is, de már minden szövetkezetben lesz kellőszámú szakember? Lakó István: Én megyei adatokat mondtam. A megoszlás azonban már más kéLakó István: Nem egészen. Én nagyon sóikat várok a ’Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa közös ajánlásától. A nemrég megjelent együttes állásfoglalás rendszerbe foglalja, hogy a termelőszövetkezetekben milyen munkakör betöltéséhez, milyen képzettség szükséges. Magyarán: a termelőszövetkezetekben választani kell, vagy tanulásra kötelezik a képzettség nélküli vezetőket, vagy megválnak tőlük. Emberekről van szó a választás esetén, méghozzá olyan emberekről, akik valóban az alapítástól kezdve szívvel-lélekkel dolgoztak. — Magam is ismerek olyan négy elemis brigádvezetőt, alá igazán megállja a helyét. Meg kell azonban világosan mondani nekik, hogy tanulás, képzettség nélkül már képtelenek lépést tartani. S ha még benne vannak a karban, de a tanulást mégsem vállalják, ó* kell adni beosztásukat. Nincs minden, rendben a kezdő szakemberek foglalkoztatásának rendszerében sem. Ismert, hogy az állam egy, vagy meghosszabbítás esetén még két évre is dotációt fizet a gyakornokot foglalkoztató gazdaságoknak. A gyakornok szót ugyan nem szívesen használom, mert pontosabb kifejezés a kezdő szakember. De maradjunk a fénynél. Az állami dotációval minden gazdaság élhet, de sajnos vissza »is élhet vele. Tudniillik addig foglalkoztatja a kezdő szakembert, amíg a dotációt kapja, aztán megvé’ik tőle. A tiszaburai szövetkezet például tizenegy kezdő szakembert fogadott négy év alatt, de ötön túl is adott Kungyalura két kezdő szakember ment, s már egyik sincs ott. A fegyver- neki Kossuth-ot ugyancsak rossz példaként említhetem. Vígh Pál: Ez nem lehet véletlen. Lakó István: Nem is tartjuk annak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága éppen március 11-én tárgyalt.» a fiatal mezőgazdasági szakemberek helyzetét Az az elhatározás született, hogy a járási, városi tanácsok visszamenőleg megvizsgálják mi történt az úgynevezett „gyakornoki aló’> szövetkeze tekéim. Eirre legyenek tekintettel a termelő üzemek. Szabó János: Az oktatási intézmények és a kezdő szakembert foglalkoztató gazdaságok kölcsönösen sokat tehetnek, hogy a végzett hallgatók élete törésmentesen folytatódjon. Mire gondolok itt? A szakdolgozatra. Ha abból az üzemből íratjuk a szakdolgozatot, ahová majd a fiatal kerül és abból a lé- mából. amelyben majd dolgozni kezd, már előbb kapcsolata van az üzemmel, már előbb megismeri, mielőtt még odakerült volna. Az üzem pedig azt tegye meg, hogy azt a munkaterületet bízza rá. amiből a szakdolgozata készült. Ma Magyarországon egy mezőgazdasági szakember kiképzése 150—220 ezer forintjába kerül az államnak. Nem eszerint mérjük ugyan az embert, de a pénz mégiscsak pénz. Egy zsák műtrágyának is értéke van. Hogy hány- szorta kisebb, azt most nem tudnám megmondani. De az biztos, hogyha egy zsák műtrágya eltűnik, vagy tönkremegy a szövetkezetben, abból baj van. S ha egy kezdő szakember elkallódik, azt ki kéri számon? Szolnok megye sok mindenben élen járt rtiár, s kezdeményezhetne abban is, hogy elszámoltatják a szövetkezetekét a gyakornokok sorsával. Lakó István: Megtörténik. A járási- városi tanácsok ellenőrzik. hogyan foglalkoztatja a gyakornokot a szövetkezet. Szeretnénk elérni, hogy a tsz tervet készítsen a gyakornok nevelésére. Lehet ez féléves. vagy éves terv. S eszerint minősítsék. Az a jó, ha minden nagyobb megbízatás után megmondják a fiatalnak, mit csinált jól, mit csinált rosszul; Szabó János: Folytatom az előbbi gondolatot. Én különvéleményen vagyok az állami dotációról. Tudniillik ezzel úgy vannak a lelkiismeretlen gazdaságvezetők, hadd jöjjön a fiatal amíg a pénzt kapjuk utána, aztán mehet És jöhet a következő. Változatlanul azt mondom talán nem egészen jó. hogy az államtól olyan készen kapják a szakembert a termelő üzemek. A társadalmi ösztöndíjak rendszere sokkal jobb. Tudniillik így a gazdaságnak Szolnok megyében milyen kevés képzett gépész dolgozik a szövetkezetekben. Pedig csak mi, a mezőtúri felsőfokú technikum négvszáz- harmincnégy gépészt adtunk tavalyig. Majdnem a fele szövetkezetbe ment hallgatóinknak. Szerte az országban persze. S mindenhol meg is becsülik őket. Felmértük például, hogy a 67-ben végzettek — másfél éve, hogy dolgoznak — között a legalacsonyabb fizetés 2400 forint. A fizetésre nem is panaszkodtak a fiatal szakemberek, mikor decemberben összehívtuk őket. Mást sérelmeztek. Az egyik az volt, hogy sok helyen már kész szakembernek tekintik a végzett fiatalt és azt a munkát is követelik tőle. Szabó János: Az helyes, ha fokozatosan megterhelik a fiatalokat, ahogy fokozatosan elbírják. De fokozatosan fizessék is meg. Vígh Pál: Igaz. De ezek a fiatalok még sok segítségre szorulnak és várják is a szövetkezeti vezetőktől, az elnöktől, a szakvezetőktől, a pártszervezettől, a KISZ- szervezettől is. Szabó János: Én megfigyeltem, hogy az iskolában az ifjúsági mozgalomban aktívan tevékenykedő fiatalok kikerülve felhagynak e társadalmi tevékenységükkel. Mi lehet az oka? Nem számítanak rájuk? Junák Csaba: A falusi KISZ-szervezetekben nagyon is jó szívvel veszik, ha közéjük megy a kezdő agrár- szakember és sokat is segíthet a szervezet munkájában. Olyan tünet is van. hogy néhol túlterhelik társadalmi munkával őket. Egyébként kölcsönös ez. Tudniillik a KTSZ-nek is szüksége van rájuk, s nekik is a KISZ- le. Arra is gondolok, hogy a KISZ a fiatalok érdekvédelmi szervezete. Mároedig a kezdő szakemberekről szólva e tekintetben is van teendőnk. Külön kiemelném a lányok. a női kezdő szakemberek sorsát. Még mindig előítélet fogadja őket. Ügy vannak velük a szövetkezetekben: úgyis férjhezmegy, gyereket szül. kiveszi a szülési szabadságot, nem lehet azért maradt le, mert nincs náluk olyan ember, aki ért a magasabbrendű termeléshez. Mert ma még az a helyzet, ha nincs iparengedélye mestervizsgája valakinek és suttyomban kisipari tevékenységet űz, kontárságért megbüntetik. De a mezőgazdaságban ezer, akár tízezer holdat is rábízunk még képzettségnélküli emberekre. Természetesen megindult már az egészséges kiválasztódás. E folyamatban nagyon sokat tehetnek az ügyért maguk a fiatal szakemberek. Hogy úgymondjam, legyenek eljegyezve a szakmával és semmi se riassza vissza őket. »Ismertessék el magukat, szerezzenek tekintélvt tudásukkal. Balajti Bálint: A tiszafüredi járásban hosszú ideig a megyei átlag alatt volt a szakemberellátottság. Tavaly nagy fordulat történt. A múlt évben huszonhat fiatal szakember kezdett a járás tsz-eiben. Mi váltotta ki? Az. hogy az új gazdaságirányítási rendszerben a szövetkezeti vezetők arra kényszerülnek, hogy elszakadia- nak a vetőgép farától. De csak úgy tudnak, ha minden reszortban olyan ember dolgozik, akire felelősségteljesen rá lehet bízni az irányítást. S aki képzettségénél fogva felelősségre is vonható. Na mármost félnek-e a tsz-vezetők a fiatal szakemberektől? Volt szorongás Mi a’ járásban úgy oldottuk fel, hogy kimondtuk: Aki szakmai képzésben tud haladni, az válassza azt, aki politikai képzettséget tud köny- nyebben szerezni. amellé álljon. A járásban tanulnak a szövetkezeti vezetők a marxista—leninista esti egyetemeken, s máshol is. Így megnyugodtak, nem félnek a holnaptól s a kezdő szakemberektől sem. Lakó István: Végül egybeesnek az állam és a szövetkezet érdekei. Az állam nagyon sokat áldoz a tsz-ek szakemberellátására. Csak a megvében nvolcvan- hat fiatalnak adtunk ösztöndíjat, aki egvetemen, felsőfokú technikumon tanul. Évente három—három és fél millió forintot fizetünk ki a megye tsz-einek gyakornoki dotáció címén. Borzák Lajos Gczdász élet szén élet, Megyei kerekasztal beszélgetés a mezőgazdasági szakemberek pályakezdéséről