Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-17 / 86. szám
1969. április Xtj SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Uj öntözőt elep közös összefogással A tószegi és tiszavárkonyi tsx-ck társulása A tószegi Dózsa Tsz és a tiszavárkonyi Petőfi Tsz közös összefogásával új öntözőtelep létesül. A 2000 holdas telep korszerű technológiával üzemel, úgynevezett AC rendszerű, földalatti nyomóvezetékkel épül. A beruházás költsége — az előzetes felmérések szerint — 28—30 millió forint, melynek egy- harmadát a két szövetkezet saját erőből, a nagyobbik A két szövetkezet társulására a határukban húzódó tiszavárkonyi—karai főcsatorna megléte adott ösztönzést. A felépítendő telepet az itteni vízkivételi műre is rá lehetett volna kapcsolni. De ennél jóval kedvezőbb lesz a Tisza kettő öntöző rendszeréből származó víz felhasználása. A napokban a VÍZIG és a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya úgy döntött, hogy a II. ütemben épülő jászsági öntöző Székely József, a tószegi Dózsa Tsz főagronómusa arról tájékoztatott, hogy a telep megépítésével vetésszerkezeti változtatások lesznek gazdaságukban. Szolnok város zöldségellátására száz holdas kertészetet építenek kL A mintegy ezer holdas öntöző telepen szálas- és abraktakarmányt termesztehányadát állami támogatásból fedezi. A két szomszédos szövetkezet eddig is öntözött. Tószegen például esőztető berendezésekkel és felületi módon 500—700 holdat Az AC rendszerű nyomóvezetékkel az öntözés jóval gazdaságosabb. Kevesebb munkaerő kell hozzá, nem kell az átázott talajon a nehéz csöveket más táblákra áttelepíteni. rendszer határát kitolják. Az itteni főcsatorna Tószegnek és Tiszavárkonynak is ad majd vizet 1972 után. Az új öntözőtelep tanulmánytervét most készítik a gödöllői Agrártudományi Egyetem szakemberei. A múlt év őszén felméréseket végeztek mindkét gazdaságban. Talajmintákat vettek, ellenőrizték a talaj tápanyag szükségletét és vízgazdálkodását. Jövőre kerül sor a kiviteli tervek elkészítésére. nek. Ezeken a földeken 12—• 13 mázsa napraforgót, 42 mázsa lucemaszénát és 18 mázsa búzát termelnek holdanként. A talaj minősége nem a legjobb, de meszezés- sel, illetve digózással javították. Az idén 20 mázsás búza megtermeléséhez szükséges műtrágyát adagoltak. Az eredmények öntözéssel tovább fokozhatok. Az öntözés kihat az állattenyésztésre is Tószegen az állattenyésztést jelentősen fejleszthetik az öntözés bővítésével. Tehén állományuk tbc-nega- tív, átlagosan 3 ezer liter tejet fejtek a magyar tarka egyedektől. Most 50 jersey keresztezésű üszőt vásároltak. Ezek 5—6 ezer liter, 4.5 százalék zsírtartalmú tejet adnak. A szövetkezetben 300 tehenet tartanak. Most építik a nyári szállásokat az öntözött legelőn, ahol majd géppel fejik a jószágokat. Így akarják a tej önköltségét leszorítani. Felhasználják az Agrártudományi Egyetem tanárának, dr. Borcsák Zoltánnak tanácsait. A tiszavárkonyi Petőfi Ttez-ben az új telep építésével szintén az állattenyésztést fejlesztik. Mint Chladek Kálmán elnök mondotta: pillangóst és kukoricát termelnek az öntözött földeken. Megoldódik a tsz abrakproblémája. Az idén 188 férőhelyes tehén- és 160 férőhelyes borjúistálló épül feL Később új szakosított sertéstelepet építenek a jelenlegi korszerűtlen helyébe. A két szövetkezet társulása, összefogása szép példája a közös gazdaságok együttműködésének. Közösen többre képesek. Lehetőség nyílik gazdaságaik gyorsabb fejlesztésére, •— m. L — Kedvezőbb lehetőség Változás a vetésszerkezetben Takarók a vietnami gyerekeknek Tegnap együttes ülést tartott a megyei, a Szolnok városi és szolnoki járási nőta- nács. Nagy érdeklődéssel hallgatták meg az ülés résztvevői Zagyi Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának politikai tájékoztatóját. Majd a vietnami gyerekeknek készített takarók átadása következett. Alig múlt négy hónapja, hogy elhangzott a Magyar Nők Országos Tanácsának felhívása: Segítsünk Vietnamnak! A nők világkongresszusára készülve a többi szocialista ország asszonyaival együtt a magyar nőmozgalom vezetői, aktivistái vállalták, — részt vesznek annak a hajónak a megrakásában, melyet a tavasszal ajándékokkal indítanak útba a harcoló vietnamiaknak. Megyénk nőtársadalma is azonnal megmozdult és csatlakozva az országos kezdeményezéshez, gyerektakarók készítéséhez fogott 10x10 cm-es színes kockákból állították össze a könnyű, puha és különböző kelmékkel alábélelt takarókat Nagymamák, édesanyák és diák. lányok horgolták, kötötték a kockákat Volt aki színes fonalat ajánlott fel, mások a négyzeteket állították ösz- sze. A ktsz és a háziipar asszonyai az alábélelést és szegést végezték. S tegnap, amikor a vidám, sokszínű takarókat átadták a járások és a városok nevében az asszonyok, nem mulasztották el megmondani, hányat hoztak és kik készítették.— Például a szolnoki közgazdasági szakiskola diáklányai 1376, a tiszafüredi gimnázium tanulói 200 kis kockát horgoltak. Szolnok város 50, a szolnoki járás asszonyai 53 takarót küldenek a vietnami gyerekeknek. A megyéből összesen kétszázat indítanak útba Vietnamba. Azzal a kívánsággal, melyet tiszta szívvel fogalmazott meg az egyik asszony: „Kívánjuk, mielőbb olyan békésen pihenjenek a vietnami gyerekek is a takarók alatt, mint a magyar gyerekek!” Képünkön Turóczy Ferencné megyei nőtitkár, Béres Ernőné, a mezőtúri Magyar _ Mongol Barátság Tsz-ből, Cserháti Kálmánná a jászladányi Petőfi Tsz-ből, Nagy Jenőné Jászboldogliázáról mutatják a sokszínű gyerektakarókat. „Szolnoki olajosok99 a jugoszláviai földgázzkitörésnél A Magyar Szó helyszíni jelentései alapján a becsei katasztrófáról Jugoszláviai laptársunk, a Magyar Szó című lap naponta részletesen beszámol a becsei földgázkitörés eseményedről. írásai nyomán állítottuk össze a természeti katasztrófa krónikáját. így kezdődött A lap április 12-i számában adja hírül először, hogy április 10-én a Tisza holt ágánál, az egyébként már több hónapja működő gázkitörés olyan méretet öltött, aminek Becse határában a Holt-Tisza partján emberek estek áldozatul. A lap szerint jugoszláv szakembereik sokáig azit bizonygatták a majd fél éve működő gázkitörésről. hogy az veszélytelen. A tragédiát közvetlenül alighanem az váltotta ki, hogy az elmúlt hetekben egy 90 tonás betonlapot építettek a furat főié, tudnillik azt várták ettől, hogy ezzel el- záródik a gázkitörés. Ám az következett, hogy a gáz hatalma« robbanással kivetette magából az elzáró lapot, s a furatban lévő csőíejet is. Már az első napon 50—60 méter átmérőjűvé szélesedett a kráter, elnyelte a fúrótornyot, fák ég villanyoszlopok kerültek a föld gyomrába. A földrengésszerű dübörgés után az addig felfelé lövellő gáz a föld felszínén gytülem- lett össze és feltöltötte a Holt-Hsza medrét. A határból este hazafelé igyekvő földművesek egy földhányásból készült hídon próbáltak átkelni a Holt-Tiszán. Többen motorral. A motor azonban levegő hiányában leállt, s a motorosok lebuktak róla, Egymás után terültek el az emberek, fulladoztak. Az első napon öten is életüket vesztették, és sok embert úgy szedtek össze a mentőik a kráter közelében. Egy szemtanú Bozidar Vas- cic így mesélte el első benyomását: — A híd mellett egy embert találtunk. Hörgött. Azt hittük alaposan berúgott. Aztán egyszerre csak mellettem lévő társaim is elterültek. Én akkor futni kezdtem és sikerült, A jugoszláv lap idézi Gu- lics Pál tűzoltó nyilatkozatát is. Kiderül belőle, hogy a mentést hátráltatta, a helybeli tűzoltó szertárban csak egy oxigénpalack volt használható állapotban. Az első jelentések után egyébként azonnal nagyarányú mentés indult az érintett területen. Kiürítették a veszélyeztetett részeket, a meteorológiai állomást megbízták a légáramlás ellenőrzésével, motoros járművek cirkáltak a gázkitörés körül, figyelték az eseményeket. Zárlat alá helyezték a térséget, s megszervezték a lakosság riasztását. hogy nagyobb veszély esetén tervszerű légyen a kiürítés. Arról is beszámol a lap milyen intézkedések történtek a gázkráter elfojtására. A jugoszláv lap hírül adta, hogy magyar és szovjet szakembereket hívtak segítségül a gázkitörés elfojtására. A magyarországi szakértők első csoportját szolnokiak alkotják, Győri Gyula, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem főmérnöke. dr. Vándorfi Róbert a vállalat főgeológusa, és Bállá Imre bányamérnök. A szolnoki olajosok szombatom este érkeztek meg Jugoszláviába, Becsére. Azonnal terepszemlét tartottak, s uiá- na éjfélig tanácskoztak az ottani mérnökökkel. Közelről megszemlélték a furatot. A lap munkatársa nyilatkoztatta Győri Gyula szolnoki főmérnököt, aki elmondta, hogy a gázkitörés szinte velejárója az olajkutatásnak. Másnap ugyancsak tanácskoztak a szolnokiak az otthani szakemberekkel, s abban állapodtak meg, hogy a kráter felülről történő eltömése teljesen lehetetlen. Elhatározták. hogy óriás ventillátorokat szerelnek fel a gáz elszivattyúzására, a Holt-Tisza nádasát kivágják, hogy az ne tartóztassa fel a gázt. Majd vizet szivattyúznak a kráterbe — mintegy 4o ezer köbmétert —. hogy fellazítsák a földet, s ezáltal könnyebben kiömölhessen a gáz, magasabbra csapjon, ne a föld felszínén terüljön szét. A szolnoki olajosok azt is megállapították, hogy a Buziéi törésben nincs szénmono- xid. s mint elmondták a jugoszláviai szakembereknek a Magyarországon történt 5—6 feltörés esetében sem találtak ebből a mérgező gázból. B. L. Megjeleni az érettségizők s a felvételi vizsgákra készülők zsebkönyve A Kozmosz könyvek sorozatában az idén második alkalommal jelenik meg kézikönyv az érettségire, s az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákra készülő fiatalok számára. A kötetben megtalálható a legfontosabb nemzetközi eseményeknek a krónikája, rövid írások a vietnami, a csehszlovákiai helyzetről, az amerikai elnökválasztásról, Che Guevaráról s a nyugati diákmozgalmakról. Dióhéjban áttekintés olvasható a mar gyár irodalom, képző-, saín- és filmművészet utóbbi éveinek jelentős produktumairól, a zenei életről, a tudomány és a technika nemzetközi és ^ hazai fejlődéséről. Két írás a felvételi vizsgák rendszerét illetve a katonaélettel kapcsolatos alapvető tudnivalókat ismerteti, A kötet, melyet Csala Károly szerkesztett, huszonötezer példányban jelent meg az idén. Emeletet építenek a szolnoki városi tanács épületére 10 millió forintos rekonstrukciós terv készül a megyei tanács tervező irodáján A szolnoki városi tanács épületében furcsa kép fogadja az ügyfeleket. Az emeleten több terem és a folyosó sűrű ácsolattal van alátámasztva. Az ember szinte bányában képzeli magát, ha alattuk elmegy. Oka: a födémszerkezet nagyfokú elavultsága, a biztonsági követelmények megteremtése. A majdnem százéves épület rekonstrukciós problémája egyébként már a hatvanas évek elején is felmerült. Külön tanulmány is készült a műemlékjellegű épülettel kapcsolatban. Az akkori szemleletnek megfelelően még egészen elütő építészeti stílus alkalmazását javasolta a tanulmány, modern vonalú, nagy üvegfelületes kivitelt. A döntés mégis más lett. A most folyó tervezés alap- elképzelése szerint a a tipikus alföldi „városház” jelleg megmarad. A födémcserével párhuzamosan az első emelet belső elosztása is megváltozik, mert középfolyosós rendszerrel mindkét oldalra irodahelyiségek kerülnek. így a jelenlegi kissé labirint jellegű belső elrendezés el fog tűnni. A födémcserén túl még egy emeletráépítést is terveznek. A Városfejlesztési Tudományos Intézettel való egyeztetés alapján az új emelet is az eredeti stílusban fog épülni úgy, hogy a két szárnyra települő új emelet párkánymagassága egyezni fog az épület főpárkányzatával. így szép, harmonikus fronthomlok alakul ki. A második emeletre csak a melléklépcsőkön lehet majd feljutni. Ezért a jelenlegi csigalépcsőt is kicserélik, helyette kényelmesebb és biztonságosabb melléklépcsőház épül. Az új rész irodahelyiségei is középfolyosós, modern belső elrendezésűek lesznek. A rekonstrukció teljes köUségk%retelt még pontosan nem rögzítették, de várhatóan 6—10 millió forint között lesz. Számos egyéb hiányosságot is meg akarnak szüntetni a rekonstrukció kapcsán. Az épületben jelenleg csak két helyen van vízcsap. Korszerűtlen a világítás és a belső telefonhálózat. Veszélyesen elavult az elektromos hálózat is, amit szintén ki kell cserélni. E járulékos munkák felmérése után alakulhat ki csak a végleges" költségkeret. Ez' a rekonstrukció oldja meg egyébként az újonnan létrehozott Szolnoki Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség végleges hivatali helyiséggondjait is. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség félmillió forinttal járul hozzá a rekonstrukciós költségekhez. A városi tanács ennek megfelelően mintegy 150—200 négyzetméter alapterületű irodahelyiséget biztosít a felügyelőség részére. A kivitelezési munkák még 1969-ben megkezdődnek. Megfelelő ütem esetén 1970-ben már számítani lehet az új szárnyak belépésére, de a rekonstrukció előre láthatólag 1971 végén fejeződik be. =» Fekete —» j ( k